2011. március 17., csütörtök

Kalandozások Felső-Ausztriában 1.: tartományi főváros, Linz

A 8 317 000 lakosú Ausztria 1 406 000 lakosságszámú tartománya Felső-Ausztria 3 nagy kormányzóságra bomlik.
Ezek a következők:
Mühlviertel,
Oberösterreichische Alpenvorland,
Salzburger-Oberösterreichischen Alpen.

A tartomány kétfejű sasos lobogójából kitűnik, hogy az ország örökös tartományáról van szó.
Ez az országrész a szomszédos Alsó-Ausztria tartománnyal együtt döntően az iparból, különösen a nehéziparból élt évszázadokon keresztül.
Ennek két jelentős központja volt, az 55 000 lakosú Alsó-Ausztria tartományi fővárosa, Sankt Pölten és Felső-Ausztria tartomány fővárosa, a 2006. január 1-én tartott népszámlálás alapján 188 407 főt számláló Linz.
Amíg az 1850-es évek közepétől St. Pöltenben alapított Vasúti Vagongyár Rt. szerencsésen megúszta az üzembezárást, mert amikor az ÖBB és a MÁV közösen elindították a Győr-Bécs EU-régiós vonatot, akkor a régi Pullmann kocsikat, az ún. Schilereket elkezdték felújítani és utángyártani ezzel a cég megmenekült a végleges csődtől, 2007-ben a St. Pölteni Vagongyár teljes részvényállománya a GySEV-csoporthoz került és a Jenbacher Vagongyár Rt. fióküzemévé vált, addig a linziekre kimondták a halálos ítéletet, a teljes csőd várt a Duna-menti ipar fellegvárára.
Linz az 1850-es évek végétől vált jelentős ipari központtá, amikor a Voestalpine AG. megalakult, mint gépgyár, utána pedig, bő 100 évvel később az 1950-es évek végétől vegyiművekként kezdett működni, majd pedig hajó-és darugyár üzletágként is bővült. Nagyon gyorsan egy kicsiny kis gyárból igazi multifunkciós ipari parkká vált. A Duna-parti tartományi főváros az 1980-as évek közepén már 250 000 lakost számlál, mert nagyon sok munkaerőt lekötött ez az egyetlen konszern, a Voestalpine.
2000 után fokozatosan megváltozott a helyzet: Ausztria széndioxid-kvótáját drasztikusan korlátozták, de ezzel egyidejűleg az osztrák vegyipar és a nehézipar is válságba sodródott. 2003-ban az angol Wallis Rt. megszüntette a gyárat, jelentősen korlátozták a termelést. Az egykori 40 000 főt számláló gyárból 2005 közepére már csak 50-en maradtak, helyét egy óriási üres telek hirdeti.
Így múlik el a világ dicsősége, mára már csak a központi irodaépület áll üresen, azok a lakosok, akik kénytelenek voltak a városból elmenni befogadta őket a stájer főváros, Graz és így Ausztria második legnagyobb városa 2005-ig Linz, 2005 óta pedig Graz.
Azért, hogy ne csak a gyászos múltról essen szó meg kell említeni olyan nevezetességeket is, mint az 1870-es években alapított Orvosi-és Gyógyszertudományi Egyetem nevét, vagy az 1890-es években alapított Nehézipari-és Vegyipari Egyetemet.
Nemcsak az osztrák gasztronómiájában, hanem a nemzetközi édességiparban is jelentős érdemeket szerzett nassolni való, a linzertorta vagy linzerkarika is innen indult világhódító útjára.
Azért tartom ezt fontosnak megemlíteni, mert akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy Linz Európa kulturális fővárosa volt.

Ajánló Linzhez


Linzertorta
Linz híressége, a linzer

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése