10 bécsi építmény, ami nem közismert

Olvasóim már biztos hiányolták már azt, hogy hosszú ideig nem írtam, de most ez megteszem.
Ausztria és Bécs témában már nem egy, hanem rengeteg bejegyzést írtam osztrák-mániám miatt. Az egyik diavetítéses előadásom címe: Bécs másképp, avagy ami az útikönyvekből kimaradt. Na ez pedig ennek blogos változata lesz. Ebben nem teszem közzé a teljes diavetítés sorozatát, vagyis mind a 300 képet, mert mindenki megőrülne attól, hogy végignézi, hanem a 10 legjellegzetesebb építményt teszem közzé röviden, képekben.

1.) Müllverbrennungsanlage Spittelau — Hundertwasser Szemétégetője: 1984-ben Friedrich Stowasser Hundertwasser építész és szobrászművész az osztrák szövetségi kormány és a bécsi tartományi kormány felkérésének eleget téve egy extramodern hulladékégető művet tervezett olyan stílusban, mintha egy 6 éves kisgyerek rajzolta volna. Jópofa, környezetbarát és ráadásul köréje 1993-ra egy új és modern városrész épült ki, ahol a Bécsi Közgazdaságtudományi- és Jogi Egyetem (WU Wien) új épülete, valamint a Spittelau közlekedési csomópont — két metró: U4 és U6 metszéspontja, valamint a menetrend szerinti államvasúti vonatok (ÖBB) és a gyorsvasúti- és HÉV-szerelvények (S-Bahn) róják a sínpályákat. A Bécsi Közgazdaságtudományi- és Jogi Egyetem (WU Wien) régi épülete a Ringen a Bécsi Főegyetem épületében volt az 1996. szeptember 1-jei tanévkezdésig.1971-ben épült és többször felújították az évtizedek során. 1987-ben a teljes homlokzatot átalakítja Hundertwasser, amitől jópofa formát kap. 2012-ben bezárták és teljesen felújították, most már újra üzemel. Címe: 1090 Wien-Welt Spittelau, Spittelauer Lände 45.

Szemétégető főépülete

 

Szemétégető tornya

2.) Gasometer City (Gázgyári negyed): a Schwechati Gázgyári-negyed közel egyidős az Óbudai Gázgyár negyeddel. Mindkettő a monarchiabeli időkben épült, építője és kivitelezője az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Városi Légszeszgyártó Részvénytársulás volt. A használaton kívüli gáztartályokból loft-lakásokat alakított ki Bécs fővárosa. Míg az osztrák főváros déli részén, a magyar főváros északi részén fekvő peremkerületben fekszik. Mindkettőt 1997-ben ipari műemlékké és világvédetté nyilvánította az ENSZ Unesco szervezete. Loftlakások, egyetemi kollégiumok és egy óriási bevásárlóközpont, valamint egy hatalmas multiplex mozicentrum (Cinema-City) található itt. Címe: 1110 Wien, Guglgasse 6.

Schwechati Gázgyári-negyed

Gasometer City (Gázgyári negyed)

Gasometer - loftlakások

Gasometer - tartályok

Gasometer City (Gázgyári-negyed) térképe

3.) St. Marxer Friedhof (Szent Márk temető): Ez a temető St. Marcus vagy St. Marc istenről kapta a nevét. Helyi kultúrörökség, műemléktemető rangját 1981-ben kapta az Osztrák Építészeti Kamara Bécs fővárosi Tagozatától. A tagozat elnöke jelenleg Ausztria alkancellárja. Európa egyetlen fennmaradt biedermeier temetője a 18. századból. Tábla jelzi Mozart sírját, ami valójában egy tömegsír helyén kialakított kis park közepén lévő jelképes síremlék. Címe: 1030 Wien-Landstraße, Leberstraße 6-8

St. Marxer-temető, Mozart emlékmű

4.) Russisch-Orthodoxe Kathedrale zum heiligen Nikolaus (Szt. Miklós orosz ortodox templom): a Fasangasse villamosmegállótól nem messze található. 1893-99 között épült. Öttornyú, hagymakupolás templom. Az orosz szakrális építészet hagyományos formáit láthatjuk az épületen. III. Sándor cár 400 000 rubelt adományozott az építéséhez. Címe: 1030 Wien-Landstraße, Jauresgasse 2.

Orosz templom térképe

Orosz templom tornyai

5.) Hauptbücherei Wien — Bécs Központi Könyvtára: a Bécs Fővárosi Könyvtár új épülete 2003-ban épült fel jelenlegi helyén, ahol a 18-as villamos végállomása és az U 6-os metróvonal egyik állomása van. Az intézmény régi helye az Osztrák Szövetségi Levéltár és a Bécs Tartományi Levéltár épületének hátsó traktusából költözött mai helyére. Azóta, 2007-ben az Osztrák Szövetségi Levéltár és a Bécs Tartományi Levéltár is új helyre költözött. 2003-ban költözött jelenlegi helyére. A Stadthalle a Bécs Központi Könyvtára mellett felépült modern tornacsarnok. A Burggasse-Stadthalle U 6-os metróállomás fölé épült. A főbejáratéhoz Bécs legnagyobb és leghosszabb lépcsősora vezet, a lépcsősor aljánál a 6-os és 18-as villamosok végállomása található. Címe: 1070 Wien Schottenfeld-Neubau, Urban Loritz Platz 2/a

Stadtbibliothek Wien - Bécs Fővárosi Könyvtár

Bécsi Központi Könyvtár

6.) Kirche am Steinhof: a templom szecessziós stílusban épült, a Bécsi Orvosi Egyetem Egyesített Klinikai Tömb udvarán található, melyet 2008-ban az Osztrák Építészeti Kamara Bécs fővárosi Tagozata és az Osztrák Orvosi Kamara és Kórházszövetség műemlékké nyilvánította. Otto von Wagner a bécsi szecesszió mestere, híres osztrák építész tervezte, 1904-07 között épült a steinhofi elmegyógyintézet temploma. Innen gyönyörű kilátás nyílik Bécs városra. Az 1920-as évektől kezdődően a Bécsi Orvosegyetem több klinikája kapott itt helyet. Ma Kórháztemplomnak is hívják. Címe: 1140 Wien-Penzing, Baumgartner Höhe 1.

Kirche am Steinhof 

Kirche am Steinhof

7.) Katholische Kirche Maria am Gestade vagy Maria-Stiegen-Kirche: azaz Mária–templom a lépcsőn vagy Lépcsős Szűz Mária-templom: a Lépcsős Mária-templom Bécs belvárosi részén található. Ajánlom megtekintésre, mert belülről is gyönyörű. Egy lépcsősor tetejére épült. Már 882-ben egy kápolna állt itt, amelyet többször újjáépítettek. Címe: 1010 Wien Innere Stadt, Salvatorgasse 12.

 Lépcsős Mária-templom

Lépcsős Mária-templom szószéke

Lépcsős Mária-templom térképe

8.) Wotrubakirche: az ultramodern stílusú Bécs külvárosi részén található templomot Fritz Wotruba szobrász és építész tervezte. Címe: 1230 Wien-Mauer, Ottillingerplatz 1.

Fritz Wotruba

Wotrubakirche

Wotrubakirche 1

Wotrubakirche 2

9.) Rossauer Kaserne — „Rudolf koronaherceg” – kaszárnya: Bécs Belvárosában álló épület a Honvédelmi Minisztérium Központjának és a hadsereg legnagyobb alakulatának laktanyájának is helyt ad. Az ENSZ Unesco szervezete az 1986-os felújítást követően az Arsenallal (Osztrák Szövetségi Hadtörténeti Múzeum) együtt műemlékké nyilvánította. Az 1848-as forradalom után épült Tudor stílusban Bécs belvárosának védelmére. Címe: 1090 Wien-Alsergrund, Schlickplatz 6.

Rossauer Kaserne főépülete

Rossauer Kaserne térképe

10.) Wohnhausanlage Friedrich Engels Platz vagy röviden Engelsplatzhof: a két világháború közti békeidőben (1921-1931) kikiáltották az Osztrák Tanácsköztársaságot, vagy más néven első osztrák köztársaságot, amelynek legfőbb politikai áramlata a modern szocialista elvek, a szociáldemokrácia volt és ennek fővárosa Bécs volt. A munkások és tisztviselők nagy tömegének állami-önkormányzati lakásépítések indultak el, amely 1955-ben újraindult a második osztrák köztársaság kikiáltásával. A szociáldemokraták első hatalomra kerülését és ennek lakásépítési programját Rotes Wien-nek hívják, vagyis Vörös Bécsnek. Ennek a korszaknak a legjelentősebb és legnagyobb összefüggő lakónegyede az Engelsplatzhof. A Rotes Wien építészetéről olvassák/olvassátok el régebben írt bejegyzésemet. Műemléképület együttes Brigittenauban, a Vörös Bécs második legnagyobb „lakóháza”. A szociáldemokrácia legnagyobb alkotásában 1467 lakás, posta, patika, mosoda, vendéglő és különféle üzletek találhatóak benne. Címe: 1201 Wien-Brigittenau, Friedrich Engels Platz 1-10

Engelsplatzhof

Győr karácsonya anno...

Győr város karácsonya még a monarchiabeli időkből annyit hagyott az utókorra, ami jelentős, hogy 1855. december 24-én átadják a menetrend szerinti forgalomnak a Győr-Újszőny (mai magyar Komárom) vasútvonalat.
Kicsit más képet mutat ma a győri főpályaudvar:
íme:

Győr, főpályaudvar és a vidéki buszpályaudvar képe 1855-2006 közt

Győr-Főpályaudvar az 1910-es években

Győr-Főpályaudvar, győr-bécsi EUR Bahn érkezett 2008-ban

A 18 méteres busz

A következő kérdéssel kezdem: mivel lehet közlekedni, ahova nem megy vonat vagy villamos? Közúton, ami történhet gyalogszerrel, motorkerékpáron vagy kerékpáron, autóval vagy busszal. Most ez utóbbiról fogok írni.
2002-2005 közt új buszbeszerzések történtek. Legelőször Budapesten az Eurolines Volánbusz Zrt., majd nem sokkal később a BKV kapott új buszokat. A győri bejegyzésű Kisalföld Volán Közlekedési Zrt. helyben oldotta meg a buszkérdést, használt buszait a tatabányai alapítású Vértes Volán Autóbusz-üzemeltetési Zrt.-nek adta el jutányos áron.
Saslics Elemér a Volán Egyesülés vezérigazgatója és egyben az Eurolines Volánbusz Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese akkor, 2005-ben pozitív véleményét fogalmazta meg az újonnan üzembe helyezett Volvo buszokkal kapcsolatban, amiket egész Fejér megye területén használ az Alba Volán Közlekedési Zrt., hiszen ezeket a járműveket Székesfehérváron gyártja a Volvobus Hungária. Környezetkímélő hibrid meghajtású motorja világszínvonalú.
A BKV akkori vezérigazgatója, Kocsis István nem volt egyértelműen a Volvo buszok mellett, de ez tűnt a legjobb ajánlatnak, a buszok állagmegóvása érdekében a női és virágneveket adtak, pl: Jázmin, Judit, Hajnalka, Ibolya stb...
Eközben Győr-Moson-Sopron megyében is előremozdulás történt buszügyben. A leállított Rába Contact buszok helyett új típus jött be. A 100 darab gyártása után leállított Rába gyártása veszteséges volt, jelentette be 1 év után 2006-ban Pintér István, a Rába gyár elnök-vezérigazgatója.
Győr-Gyárváros vasútállomás mellett és Mosonmagyaróvár Ipartelep városrészben megalakult 2005-ben a Kravtex Első Magyar Autóbuszgyártó Kft. Krankovics nagyvállalkozó-ügyvezető többségi tulajdonlásával. Ez a cég gyártja a Credo autóbuszokat, amely műszakilag elég silány minőséget képviselnek, viszont nagyon dizájnos és formatervezett külsejük van.
A Kisalföld Volán Közlekedési Zrt. akkori vezérigazgatója, Pócza Mihály ellenezte ugyan a Rába buszok gyártásának leállítását és a Credo buszok vásárlását, de sem a megye vezetése, sem Győr város vezetői nem szóltak a Credo buszok ellen.
Az egyik autóbuszvezető-sofőr ismerőstől tudtam meg, hogy a csuklós Credo busznak az egyetlen nagy hátránya a csuklós Rába és csuklós Volvo busszal szemben, hogy túl alacsonyan van a súlypontja és ezért nagyon könnyen féltengelytörést szenvednek egy kisebb bármilyen ügyesen bevett kanyarban is. 18 méteres hosszúsága úgy oszlik meg hogy a csuklóig 12 méter, csukló után pedig 6 méter, míg a Rába 16 métere 13+3, a Volvo 15 métere pedig 11+4, ami azt jelenti, hogy a Credo a legrosszabb konstrukció a buszok közül, amíg a Volvo és a Rába pont arányosan osztotta el a súlyt és ezért sokkal stabilabban kormányozható.

Ajánlás:
Volvo 7700
Rába Contact
Credo BN 18

Az 1-es vasútvonal krónikája: Budapest-Bécs fővonal

Erről nem sokat tudok írni, mert Budapestről indulva Budapest vasútállomásainál már szóltam erről, Bécsbe érkezve már ugyancsak említettem a Bécs vasútállomásainál.
Egy személyvonat menetrendjét írom le, mert ez a bejegyzés így szemléltethető a legjobban.

Budaörs: 1990-ig az állami tulajdonú Antenna Hungária Műsorszóró Zrt. átjátszóállomása működött itt, majd 1990-1995 közt a Westel Rádiótelefon Kft., 1995-től pedig a Pannon GSM Távközlési Zrt., a 2009 óta Telenor Magyarország Mobiltelefon Zrt. központi átjátszóállomása van itt.
Törökbálint: forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Biatorbágy: 1941-ben Bia falu és Torbágy mezőváros egyesült Biatorbágy néven. A történelembe nevét csak a torbágyi merénylet kapcsán Matuska Szilveszter révén írta be.
Herceghalom: soha nem volt nemesi birtok, forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Bicske alsó és Bicske: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Bicske alsó csak megállóhely, Bicske a vasútállomás. Itt léptünk be Fejér megyébe.
Szár és Szárliget: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Szár csak megállóhely, Szárliget a vasútállomás, ami csak az 1960-as évek közepe felé épült fel, hiszen ez csak azért épült meg, mert a pestiek nyaralóhelyévé vált és akkor autója csak kevés embernek volt, a távolsági buszjáratok pedig elég ritkák voltak. Itt léptünk ki Fejér megyéből.
Alsógalla és Tatabánya: 1990-ig Alsógalla megállóhely Tatabánya alsó, Tatabánya vasútállomás pedig Tatabánya felső néven volt ismert. Itt léptünk be Komárom-Esztergom megye területére. 1950-ben lett megyeszékhely, a Tatabánya-Oroszlány vonalon volt az 1993-as bányabezárásokig egy Bánhida, vagyis Tatabánya rendező néven egy megálló, amely mára teljesen megszűnt, épületét lebontották. Igazi városi jellege nincsen a 75000 fős megyeszékhelynek.
Vértesszőlős: nevét az egykoron híres szőlőültetvényeiről kapta, a település közelében találták meg Samu előember csontjait. Nevét onnan kapta, hogy Sámuel napján tárták fel a régészek ezt a leletet, és rögtön, az 1960-as évek elején a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Néprajzi Múzeum közös Szabadtéri Múzeumi Kiállítóhelyet hozott létre, amely azóta a Tájak-Korok-Múzeumok túraútvonal és az Ászár-Neszmélyi Borvidék túra egyik része lett.
Tóvároskert és Tata: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. A két megállást nem az teszi indokolttá, mint Bicske vagy Szár esetében, hanem a történelmisége. Tóváros és Tóvároskert nemesi birtok volt, az Esterházy hercegé, Tata pedig nagyközség. Mindkettő önálló vasútállomással és külön temetővel rendelkezett. 1903-ban történt meg a három település: Tóváros, Tóvároskert és Tata egyesítése Tata néven. Ekkor már városi jellegű település címet adományoztak neki, mezőváros lett. Városi rangot 1971-ben kapott. Erről már külön bejegyzésben írtam Tata vízimalmai címmel.
Almásfüzitő és Almásfüzitő felső: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. A két megállást az teszi indokolttá, hasonlóan Tata városához, hogy itt is egyesített településről van szó. 1907-ben Dunaalmás és Füzitőfalva egyesültek Almásfüzitő néven. Almásfüzitő a nagy vasútállomás építését a Timföldgyár felépítése hozta létre, Almásfüzitő felső megállóhely csak az ipari lakótelep miatt épült meg. 1911-ig ez a két vasútállomás nem létezett, az 1995-ös timföldgyári üzembezárást követően mindkét állomás teljesen elnéptelenedett, már csak a Komárom-Esztergom vasútvonal síndöcögényei (piroska és Desiro) koptatja öreg, rozsdás sínjeit, de hogy meddig az kérdéses.
Szőny és Komárom: határállomáshoz érkeztünk. Szőny vasúti megállóhely, Komárom pedig vasúti határátkelő. 1939-ben Komárom város területének és népességének 1/3-a Csehszlovákiához került, a Duna-Vág összefolyásnál a túlparton található a "történelmi Kömárom" vagy "Öregkomárom", szlovákok által csak "Révkomárom" néven emlegetett település, az Újszőny városrészből pedig megalakult a magyar oldalon lévő Komárom. A két várost a Duna választja el, a gyalogosok és a közútforgalom pedig az Erzsébet-hídon jár-kel naponta a két város közt 1990 óta. 1993 után igazi kétnyelvű város lett, szlovák és magyar egyszerre. Komárom a határállomás Magyarország-Szlovákia közt.
Ács: itt hagyjuk el Komárom-Esztergom megye területét. Hajaj! Már mindjárt leszállok a vonatról, mert innen Győr már csak 28 km! A 2007-ben városi rangot kapott település szebb napokat is megélt. Még az Esterházy hercegek alapította Első Kristályczukor Részvénytársulat, majd pedig 1952-től Magyar Kristálycukor Tröszt Ácsi Cukorgyártó Részvénytársasága 1993-ban zárta be kapuit és a helyére költözött, 1997-ben ide telepedett Hartmann Hungária Kft. nem tudta az összes munkaerőt lekötni, ezért a megyén belüli munkanélküliség itt a legmagasabb.
Nagyszentjános: beléptünk Győr-Moson-Sopron megye területére. A település szó szerint a semmiből jött létre. Az 1930-as években a Skoda Hungária (a Győri Ágyúgyár elődje) összeszerelő üzemet létesített a településen azért hozták ide a vasutat. Addig csak egy nagy pusztaság volt a falu helyén.
Győrszentiván, Győr-Gyárváros, Győr Főpályaudvar: a három vasútállomás egymáshoz nagyon közel található. Amikor az 1930-as évek elején megalapítják Nagyszentjános községet önálló településként, akkor Győrszentiván leválik tőle. Győrszentiván ma Győr város 11. kerülete, amelyet 1932-ben csatoltak Győr városához. Győr-Gyárváros állomást Győr városa hozta létre, ma a kisalföldi megyeszékhely 7. kerülete, 1890-ben kezdődött a fejlődése, amely a mai napig tart. Nem töretlen fejlődést mutat Gyárváros, de ennek történetét a Tisztviselőtelep Pesten, Gyárváros Győrben című bejegyzésben már megírtam. A 131000 fős város mindig valami más arcát mutatja, a három vasút fővárosa: ÖBB, GySEV és MÁV. Győr Főpályaudvar egy nagy vasúti csomópont, amely nemzetközi központ szerepét 1855 óta őrzi. Kicsi pihenés Győr Főpályaudvarán, majd tovahaladunk Szlovákia, illetve Ausztria felé.
Abda: Győr után az első megálló. A Radnóti-tragédia és a Zrínyi Péter féle összeesküvés egyik emlékhelye.  
Öttevény: forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Lébény-Mosonszentmiklós: két település közt megy a vasút. 1994-ben itt hozták létre az első ROLA-terminált (Rollander Landstrasse).
Kimle: Magyarkimle, Horvátkimle és Károlyháza egyesítésével jött létre 1908-ban, majd 2008-ban Károlyháza kivált ebből a településhalmazból. A vasútállomás a károlyházai településrészen van, a MÁV Gépészeti Főigazgatóság központja.
Mosonmagyaróvár: európai hírű Agrártudományi Egyeteme tette nevezetessé a várost, valamint az egykori mosoni iparból csak a MOTIM maradt talpon, a MOKÖT teljesen megszűnt, a MOFÉM pedig egy kínai nagyvállalkozó tulajdonába került.
Levél: a megye legnépesebb német nyelvű települése: Kaltenstein.
Hegyeshalom: elhagyjuk Magyarországot, vonatunk továbbindul Bécs felé. Az állomás a GySEV Hegyeshalom-Csorna-Szombathely vasútvonalának is a kiindulóállomása.
Bezenye: csak vasúti megállóhely, forgalma jelentéktelen. Az 1/a vasútvonal eleje, amelynek vége Pozsony.
Rajka: elhagyjuk Magyarországot, vonatunk továbbindul Pozsony felé. Az 1/a vasútvonal: Hegyeshalom-Rajka-Pozsony 2008 óta csak teherforgalmat bonyolít, egyenlőre csak ígéret van mind a szlovák, mind a magyar vasút részéről a személyforgalom újraindítására.

Ausztria:
Nickelsdorf: az Osztrák Szövetségi Köztársaság, Ausztria területére léptünk. Burgenland tartomány Miklósfalva települése. 1921-ig itt volt az államhatár, ami most is itt van.
Zurndorf: csak vasúti megállóhely, forgalma jelentéktelen.
Parndorf és Parndorf Ort: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Parndorf csak megállóhely, Parndorf Ort a vasútállomás.
Bruck an der Leitha: 1890 körül Lajtakáta, Lajtaújfalu és Királyhida települések egyesültek Királyhida néven. A vasútállomás a település királyhidai részén, a Lajta-patak a település lajtaújfalusi részén található.
Megérkeztünk Bécsbe, leszállás-kiszállás: Hauptbahnhof Wien.

Ajánlom figyelmükbe/figyelmetekbe:
Az 1-es vasúti fővonal 

   

Bécs vasútállomásai

Már régebben írtam Budapest vasútállomásai címmel bejegyzést, most ezt folytatom, mivel Bécs vasútállomásai ugyanúgy nem az osztrák vasúttörténelem része, ahogy a Budapest vasútállomásai fejezet sem része a magyar vasúttörténelemnek. Hogy miért?
Azért, mert egy az, hogy Bécs már az 1520-as évek elején lett Ausztria fővárosa és azóta is dinamikusan fejlődik, másrészt pedig azért, mert Bécs vasúttörténelme már 1850 körül kezdődött, de az egységes osztrák vasúttörténelem csak valamikor az 1930-as évek elejétől indult igazi fejlődésnek.
Mindegyik vasútállomásnak rövidke története van.
Csak néhányat emelek ki ezek közül, ugyanúgy, ahogy Budapest esetében tettem.
Az osztrák főváros esetében a mai napig is 2 vasúttársaság a meghatározó: az egyik az 1921-ben külön társasággá szerveződő Osztrák Szövetségi Vasutak Zrt. (Österreichisches Bundesbahn AG. = ÖBB), valamint az 1872-ben alakult és 1875-től Ebenfurton át Bécsig közlekedő GySEV = Győr-Sopron-Ebenfurth Vasutak Zrt., az osztrákok által röviden Sopronvasútnak, vagy Raaberbahn-nak nevezett közlekedési vállalat.

Bécs ABC-sorrendben:
Floridsdorf: az osztrák főváros munkás- és iparkerülete. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint az U 6-os metró felső végállomása, jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Itt alakult meg az 1870-es években az ELIN gyár (Elektrischeindustriegebiet Wien) elődje, amely rövid függetlenség után összeolvadt a StEG céggel és a továbbiakban Floridsdorfi Mozdonyvasúti- és Járműgépgyár (röviden Floridsdorfi Gépgyár) néven folytatta működését. Nemcsak az iparról és a közlekedésről híres. A vasútállomás előtti tér véres események színhelye volt. Az Anschluss ellen itt lázadtak az osztrákok. A Floridsdorfi Gépgyár munkásai és vezetői megelégelték a fasiszta uralmat és fellázadtak, mert fizetést sem kaptak. A gépgyári munkások és vezetők tömegéhez csatlakozott a szociáldemokrata Karl Seitz bécsi főpolgármester, ehhez menet közben csatlakoztak a műszaki egyetemi mérnökhallgatók, majd a parlament elé érve már a közeli burgenlandi, felső-ausztriai és alsó-ausztriai munkás- és parasztgazda szervezetek képviselői is a Ringen vonulva ordították a fasisztaellenes jelszavakat, majd onnan a Karl-Marx Hof felé vonultak vissza. A felkelés sikertelen volt sajnos, a fasiszták elfoglalták Bécset, vérbe folytották a megmozdulást és a Floridsdorfi Gépgyárat felgyújtották, a vasútállomás helyén már csak egy emléktábla emlékeztet az egykori gépgyárra, a megmaradt ELIN gépgyárat pedig Linz városába költöztették át. Az ELIN gyár hirdeti: "a legnagyobb bécsi gyár vagyunk Linzben, Felső-Ausztria tartományi fővárosában. Floridsdorf állomás 1901-től az ÖBB tulajdona.

Bécs, Floridsdorf állomás

Nussdorf: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A kerület Nussdorf városrésze a Duna-part hajókikötőjéről lehet ismerős és a D-villamos felső végállomása van itt. Néhány busznak van itt megállója, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal, 1900-tól az ÖBB tulajdona a Nussdorf állomás.

Bécs, Nussdorf állomás

Franz-Joseph Bahnhof: az egykoron összenőtt kerület, Ferenc-Józsefváros pályaudvara volt. Majd valamikor 1900 körül Ferenc-Józsefváros kerület különvált Ferencváros és Józsefváros kerületre, de a vasútállomás neve változatlan maradt, mivel a pályaudvar a kerülethatáron fekszik. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Az eredeti épület 2002-ben egyetlen éjszaka alatt porrá égett és egy üvegpalota stílusú ultramodern épületet terveztek egy japán mérnökiroda vezetésével. Most ez lett az új vasútállomás, amit 2003 nyarán adtak át. 1905-től az ÖBB tulajdona a Franz-Joseph Bahnhof.

Franz-Joseph Bahnhof Wien

Wien Mitte: ez az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. 1980-ig az állomás neve Wien Raaberbahn, vagyis Bécsi Soproni pályaudvar volt. 2000-ben az osztrák kormány új közlekedéspolitikát hirdetett, 2003-tól folyamatosan építik a pályaudvart, 2015 elején nyitják meg ünnepélyesen a menetrendi forgalomnak. A főváros egyik legnagyobb forgalmat bonyolító pályaudvara. A vasútforgalom zavartalan.

Wien Mitte (Wien Raaberbahn)

Wien Grillgasse és a Központi Főműhely: vasúti forgalma jelentéktelen, az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Grillgasse megálló csak az ÖBB központi remízéről lehet híres. Az ÖBB Központi Főműhelye ugyanannak a mérnöknek az alkotása, aki Budapesten a Kőbányai út 30. alatt lévő MÁV Északi Járműjavító Főműhelyét tervezte. A kerület legnagyobb cége az ÖBB Trakció Zrt.

Wien Grillgasse megállóhely

Bécs, ÖBB Központi Főműhely

Heiligenstadt, Spittelau: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A Heiligenstadti vasútállomás bejáratával szemben a Február 12-e téren van a Karl-Marx Hof bejárata. Erre jár a D-villamos, sok távolsági (zöld) busz és helyi (bécsi városi) buszok fő csomópontja ez a hely. Az U 4-es metró felső végállomása is ez. Itt kezdődik az osztrák vasúttörténelem, mert nemcsak azért, mert az állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, hanem azért is, mert a megmaradt egyik Pullmann-kocsik egyike büféként itt van kiállítva, és a muzeális értékű gőzösök is itt őrzik a vasút múltját. Szintén ugyanebben a kerületben, 1 metróállomással lejjebb található a Spittelau vasútállomás. Ez igazi forgalmi csomópont, hiszen itt találkozik egymással az U 4-es és U 6-os metró egymással és itt található a Hundertwasser Szemétégető a Bécsi Gazdasági Egyetem (WU Wien) épületével szemben. Az osztrák vasúttörténelem másik fontos emlékhelye, amely szintén az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Bécs XIX. kerülete 3 vasútállomást számlál: Heiligenstadt, Spittelau és Nussdorf.

Bécs, Heiligenstadt 77-es gőzössel (StEG)

Bécs, Heiligenstadt 919-es gőzössel (Tegel)

Bécs, Heiligenstadt Orient-Expresszel

Bécs, Spittelau nosztalgiavonattal

Kahlenbergbahn: 1873-ban Bécs városában fogaskerekű vasutat építettek, de a gazdaságtalan és nagyon veszteséges üzemeltetés miatt a vonalat 1933-ban megszüntették. Heiligenstadt vasútállomástól Kahlenbergig közlekedett, jelenleg a 10-es helyi (bécsi városi) busz és a 280-as helyközi (zöld) busz közlekedik a nyomvonalán.
Kahlenbergbahn

Meidling és Matzleinsdorfer-platz: mindkét vasútállomás a XII. kerületben, Meidlingben található, és az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. A Bahnhof  Meidling neve 1982-ig Wiener Raaberhauptbahnhof  (Bécs Soproni Főpályaudvara), a Matzleinsdorferplatz neve pedig 1981-ig Wiener Obere Raaberbahnhof (Bécs Sopron alsó pályaudvara) volt. Meidling kerületben a vasútállomások mellett megy el a legforgalmasabb nemzetközi főút, a Budapest-München autópálya, amelynek végállomása Zürich. Ezzel párhuzamosan halad a vasúti fővonal is. A két pályaudvart kétszer építették újjá, először az 1970-es évek közepén, utána pedig 2009-ben kezdték építeni és a teljesen új, ultramodern épületeket 2012 nyarán adták át ünnepélyesen a forgalomnak Bécs főpolgármestere, az osztrák közlekedési miniszter, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója és a GySEV vezérigazgatója társaságában. Nemzetközi vasútforgalmat bonyolít le mindkét pályaudvar, a Matzleinsdorferplatz a Bahnhof  Meidling előpályaudvara.

Bécs, Matzleinsdorferplatz

Bahnhof Meidling Wien csarnoka

Nordbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Északi Vasúttársaság Részvénytársulás (németül Nordeisenbahn, röviden Nordbahn) cégről kapta. Itt, az egykori Nordbahn cég központja lett, majd pedig a későbbi ÖBB központja lett a Nordbahn-palota. A vasúttársaság 1906-os alapítása után 1945-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. Az állomás a Dunaszigeten van, az U 1-es és az U 2-es metróvonal csomópontjánál, valamint 0-ás és az 5-ös villamosok felső végállomása is itt van. A városrészt Praterstern-nek hívják a Prater közelsége miatt. 2001. március elején egy tehervonat tartálykocsija kigyulladt az állomáson, a lángok a Vasútpalotára is átterjedtek. Az a japán mérnökiroda, aki a Franz-Joseph Bahnhofot építette, az építette az új Vasútpalotát is. Amikor 2008-ban Ausztria Foci-EB-t rendezett akkor az U 2-es metrót meghosszabbították és megépült az Ernst Hoppel Olimpiai Stadion, akkor adták át a teljesen új Nordbahnhof épületét Bahnhof  Praterstern néven.

Bécs, Nordbahnhof csarnoka

Bahnhof Praterstern Wien

Bécs, Vasútpalota

St. Marx vasútállomás és a StEG: a St. Marx nem Engels elvbarátját jelenti, hanem Bécs Marcus városrészét nevezik így, ahol egy elhagyott műemléktemetőt lehet meglátogatni, vasútállomása 1900-tól az ÖBB tulajdonában áll, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít. A StEG gyár 1855-ben itt, a St. Marx vasútállomás közelében nyitotta meg központi üzemét, majd pedig egyesült a Floridsdorfi Gépgyárral, tehát ez a gyár a Floridsdorffal együtt szintén áldozatul esett a véres fasiszta eseményeknek.
StEG

Bécs, St. Marx vasútállomás

Hütteldorf: az 1891-ben alapított XIV. kerületi Penzing városrésze Hütteldorf, amely az egész kerület gazdasági ütőere. Hütteldorf főutcája a Hütteldorfer Hauptstrasse. Az U 4-es metró alsó végállomása, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont is. A Hütteldorf állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal.

Bécs, Hütteldorf állomás

Südbahnhof és Hauptbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Déli Vaspálya Részvénytársulás (németül Südeisenbahn, röviden Südbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1829-ben alapították, majd pedig 1921-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. 1855-ben ez a cég hozta létre fiókintézményként Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Keleti Középponti Vasúti Részvénytársaságot (németül Osteisenbahn, röviden Ostbahn), ezért az állomás új neve Südostbahnhof-ra változott, de az osztrákok és a magyarok továbbra is Déli vasútnak vagy Südbahnhofnak, Südbahn-nak hívták. A II. világháborúban Bécs városán belüli központi fekvésének köszönhetően több találat érte. 1955-ben a Südbahnhofot újjáépítették, a szocialista országokba induló és az onnan érkező vonatok bécsi végállomása volt. 2009-ben teljesen szétbontották a Südbahnt, és 2012. december 15-től már az új állomást, a Hauptbahnhof Wien-t részlegesen átadták a menetrendi forgalomnak, 2014. májusában várható az ünnepélyes átadás. A villamos- és autóbuszos csomópont mellett nemzetközi autóbusz-terminált építettek, az U 4-es metróállomást teljesen modernizálták és automata utastájékoztató táblákkal szerelték fel.

Bécs, Südbahnhof a 2000-es években

Bécs, Südbahnhof ideiglenes épülete

Hauptbahnhof Wien 2012. szilveszterkor

Westbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Közép Nyugoti Vaspálya Részvénytársulás (németül Westeisenbahn, röviden Westbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1856-ban alapították, majd 1952-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. A II. világháborúban több találat érte az állomást, 1956-ban osztrák szocreál stílusban újjáépítették. Mivel az osztrák főváros egyik leglátogatottabb és legforgalmasabb állomása lesz, túlnőtte magát és az osztrák vasúti cég elnök-vezérigazgatója minden terhet és veszteséget a Westbahnra terhelt. Ekkor már 2007-et írtunk. Közben elindult a Westbahnhof újjáépítése. A nemzetközi tervpályázatot építészetileg az osztrák Strabag, generálkivitelezésben a Demján Sándor elnök-vezérigazgató által jegyzett Trigránit Zrt., és a szerkezetépítési munkálatokat a budapesti székhelyű Hídépítő Zrt. nyeri el. Az ÖBB elnök-vezérigazgatója kényszerből lemond 2009-ben 20 év után, mert különben börtönbüntetés fenyegeti fia Salzkammergutbahn pályázati korrupciós ügye miatt, 2011-ben a Westbahnhof újjáépítése közben az ÖBB RailCargo igazgatója, Stefan Wehinger újraszervezi a Westbahn vasúttársaságot kft. formában, melynek ő lesz a tulajdonos ügyvezető-elnöke. Emeletes Stadler Flirt motorvonatokat, Dosto járműveket vásárolnak a Svájci Államvasúttól, melynek egykori elnöke, Weibel úr annak idején kollégája volt Stefan Wehinger vasúti elnöknek, mert egy cégnél dolgoztak. A kezdeti terjeszkedés, Bécs-Salzburg után már megszerezte 2012-től a Bécs-Linz-Graz vasútvonalat, tehát így Klagenfurt felé meghosszabbítva nyitott Szlovénia, Horvátország és Olaszország felé is. A Westbahnhof visszatért eredeti állapotába és az 1952-2011 közti állami ÖBB-korszak után újra magánvasúti vállalat üzemelteti a saját tulajdonában álló vasútállomást, amelynek 2012. februártól az új neve, Westbahn City Center, hiszen már átadták a teljesen új, ultramodern épületet. Egy korszak lezárult, újjászervezték a nagy múltú Westbahn vasúttársaságot, az államosítás 60 éves évfordulóján nyitották meg az új Westbahnhof vasútállomást 2012. nyarán, ahol az ünnepélyes megnyitón ott volt: a Westbahn City Center áruház vezérigazgatója, a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke, Demján Sándor Trigránit Zrt. tulajdonos elnök-vezérigazgatója, a Hídépítő Zrt. vezérigazgatója, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója, Bécs főpolgármestere, az osztrák elnök, az osztrák kancellár, Salzburg város polgármestere, Salzburg tartomány miniszterelnöke, Linz és Graz polgármesterei, valamint Felső-Ausztria és Stájerország miniszterelnökei. Ezt a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke szervezte mondván, hogy nem kell nekik az állami ÖBB gondoskodása, ha egyszer nem is foglalkoztak Bécs város egyik legrégibb és legforgalmasabb állomásával? Közlekedése jó, hiszen villamos- és buszcsomópont, valamint két metró, az U 3-as és az U 6-os vonal metszi itt egymást.

Bécs, Westbahnhof bontás alatt

Bécs, Westbahnhof bontása

Bécs, Westbahnhof jelenleg (2010-2012 közt)

Bécs, Westbahnhofból ami maradt

Bécs, Westbahnhof RJ-csúcsban

Bécs, Westbahnhof a Westbahn társaság Flirt motorvonatával

Bécs, Westbahn City Center (WCC Wien)

Köszönöm a figyelmet annak, aki végigolvasta írásomat!

Széchenyi Múzeumvasút

Aki a bejegyzést olvassa azok többsége Széchényi Ferencre vagy Széchenyi Istvánra gondol. Akkor most elárulom, hogy tévednek.
Méghozzá azért, mert ez a vasút a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak Részvénytársaság (GySEV Zrt.) 1872-es megalapítása után 10 évvel a Fertő-tó gazdasági vasútjaként alakult Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön vezetésével, mindketten Széchényi Ferenc unokái és Széchenyi István fiai voltak. A főrészvényese a cégnek pedig Széchenyi István testvére, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön nagybátyja, Széchenyi György volt.
Ez a vasút megélte a történelem viharait:
1882/1883-as menetrendi évben Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön a megalakult vasúttársaság: Fertővidéki HÉV vezérigazgatói és Széchenyi György a vasúttársaság elnöke a teherszállítás érdekében hozták létre a céget. 1890 körül már személyszállítás is van a vasúton, mert elkezdődik a Hanság első lecsapolása és ekkor kezdenek az osztrák és magyar oldalon kialakulni az első települések, már a Nagycenk Kastély-Fertőboz szakasz meghosszabbodik Fertőmeggyes (Neusiedl am Mörbisch, 1980-tól Mörbisch) településig.
1943 őszén találat éri a kisvasutat, 1947-ben Fertőboz és Fertőmeggyes közt felszedik a sínpályát.
1972-ben a GySEV Zrt. 100 éves évfordulóján Dr. Siklós Csaba vasútüzemeltetési kormánymegbízott és Dr. Kubinszky Mihály a GySEV Zrt. főépítésze átadják a forgalomnak a Nagycenk Kastély-Barátság-Fertőboz 3,6 km hosszú vasútvonalat, 1970-ben még csak a Nagycenk Kastély-Barátság szakasz üzemelt, 1971-ben történt meg a Barátság-Fertőboz szakasz felújítása. A Fertővidéki HÉV 1882-es alapításakor is létezett a Barátság megálló Cenki Malom néven (itt volt a Soproni Erzsébet Gőzmalom üzeme).
1982-ben a Fertővidéki HÉV 100 éves évfordulóján az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök aláírják a közös ipari műemlékké nyilvánítás dokumentumát, melynek értelmében az 1972-ben felújított kisvasút felveszi a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fertővidéki HÉV vagy FHÉV) Széchenyi Múzeumvasút nevet.
1985-ben kapja meg a vasútvonal a turistavasút címet és a magyar és osztrák közlekedési miniszterek csúcstalálkozóján Sopronban a GySEV Vasutas Művelődési Ház (1988-tól GySEV Liszt Ferenc Vasutas Művelődési Otthon és Konferenciaközpont) dísztermében aláírják azt az egyezményt, hogy mivel 1972 óta a GySEV a tulajdonosa a kisvasútnak és az 1920-ban létesített vasúti múzeumnak (mozdonyskanzen), ezért 1986-tól az Osztrák Közlekedési Múzeum (Bécsi Technisches Museum) és a Budapesti Közlekedési Múzeum közös szabadtéri közlekedéstörténeti múzeumaként a GySEV 100 %-os tulajdonában működik.
2003-ban Győr városüzemeltetési alpolgármestere és Burgenland tartomány miniszterelnöke megállapodást kötöttek, hogy 2017-ig újraindítják a Fertőboz-Fertőmeggyes (Mörbisch) közti szakaszt ez a mai napig nem történt meg.
Mit is érdemes tudni a Széchenyiekről? Béla, Ödön és György méltatlanul keveset szerepel a történelemben.
Széchenyi György nem volt olyan kiemelkedően nagy tehetség, mint testvére Széchenyi István vagy apja, Széchényi Ferenc, de az ő nevéhez fűződik az első gazdaságpolitikai stabilizáló-csomag: Ausztriában és Magyarországon értékálló pénzt kell teremteni, mert az kedvez a lakosoknak és a vállalkozóknak egyaránt. Közgazdász volt, a Fertő-tavi Hajózási Kft. és a Fertővidéki HÉV alapítója és főrészvényese volt, egyben tulajdonosa.
Széchenyi Béla: Széchenyi István kisebbik fia. Apja depressziós hajlamát örökölte, betegeskedő ember volt, de nagy szorgalommal tanult új dolgokat. Nem végzett akadémiát (mai főiskola), hanem technikumban (mai szakközépiskola) tanult Pozsonyban és ő alkotta meg Nagycenken a Hársfa-alle-t, a Hársfasort. Ő volt a Monarchia első kertésze. Sokat utazott, imádta a növényeket és az állatokat, sokat olvasott és nyelveket tanult. Sokat tartózkodott anyai nagybátyjánál, Festetics Györgynél, mert imádta a Balatont.
Széchenyi Ödön: Széchenyi István legidősebb fia. Katonai pályára lépett. Testvérét, Széchenyi Béla grófot segítette. Igazi felfelé ívelő karrier az övé. Diplomata volt, majd megszervezi a Monarchia első tűzoltó-és kéményseprő vállalatokat, a magyar mentésügyet kezdeményezi több tanulmányában. A török szultántól pasa rangot kap az első Török Tűzőrség megszervezéséért, ami most az Isztambuli Tűzoltó-parancsnokság, több török városban a főutca és a főtér róla van elnevezve. Az ő felesége osztrák nemesasszony volt, így ő Ausztriában lelt végső nyugalomra. Ő kezdeményezte az osztrák és a magyar Fertő-tó vasúttal és közúttal való összekötését. A Budavári Sikló megépítése is az ő nevét dicséri, apja és nagyapja örökségének követője.

Képek, ajánlók:

Nagycenk Kastély állomás

Nagycenk, Széchenyi Múzeumvasút András gőzöse

Nagycenki kisvasúti múzeum, Mozdonyskanzen: a kiállított mozdony a Buda gőzös

Széchenyi Múzeumvasút, szerelvény az Ikva-hídon Barátság felé

GySEV
Sopron
Ebenfurt
Fertő-tó
Széchenyi Múzeumvasút
Nagycenk
Széchenyi Kastély
Mörbisch-Fertőmeggyes
Fertőboz

Győri hidak

Már 1984. augusztus 10-e óta lakom a Kisalföld fővárosában, Győrött, tehát ezen apropó ad arra okot, hogy bemutassam azt a helyet, ahol élek.
Győr már a rómaiak korában lakott volt Arrabona néven, írná a történelemkönyv, de nem én. Én ott kezdeném, ami fontos: Mária Terézia tudatosan ad a városnak szabad királyi város rangot, hiszen a Mosoni-síkság, a Győri-medence, a Rábaköz, az Alsó-Szigetköz, a Bakonyalja, a Sokoró-Pannonhalmi-dombság és a Kisalföld tájegységek találkozásánál, közutak és vasutak metszésében alakult ki.
Közlekedésföldrajzi gyújtópontban helyezkedik el. 300 km-es távolságon belül valamennyi megyeszékhely, tartományi főváros vagy országos főváros elérhető.
Természetes vizekben sincsen hiány, mert a városban találkozik egymással a Mosoni- (Kis-) Duna, Rába és a Rábca. Ezen felül Kismegyer határában a Napóleon-emlékmű mellett folyik össze a Kis-Pándzsa és a Nagy-Pándzsa, Nádorváros és Gyirmót határában található a Holt-Marcal, valamint Likócs és Gönyű határában a Holt-Rába ág Iparcsatorna néven ismeretes.
Ez mit is jelent? Jót és rosszat egyaránt. Jót azért, mert így a város igazi kereskedelmi központtá vált, ami hídváros jellegét erősítette. Ez vonzotta az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások kialakulását, vezető kulturális és művelődési-oktatási központtá vált.
Rossz annyiból, hogy hídvárosi jellege miatt nagy az átmenőforgalma a városnak és ez erős környezetszennyező hatással jár.
A hidaknak az árvíz szabályozásánál is jelentős szerep jut a forgalom csillapításában, hiszen a rakpartok egyfajta gátként szolgál és az egész város nem kerül víz alá.
A hidak meghatározó arca a városnak, minden győri ismertetőben bent van a Révfalusi- (Kossuth-) híd. Történelmileg a város legrégibb hídja az 1880-as években ünnepélyesen átadott Baross-híd, amelyet 1942-ben felrobbantottak és 1975-ben új formájában adták át a forgalomnak.
Ezt a jelentős forgalmat nemcsak közúti, de vasúti hidak biztosítják.
Egy korabeli lapban Baross Gábor miniszter fia, Baross Károly fogalmaz így: "mint közlekedésügyi kormánybiztos apám örökségét továbbörökítve mondom - Győr híd Európa felé, kapu a nagyvilágra". Ez lett 1980-ban Győr város szlogenje azóta is.
Távolságok Győrtől: 
Budapest: 131 km.
Székesfehérvár: 92 km.
Tatabánya: 73 km.
Szombathely: 117 km.
Pécs: 191 km.
Szeged: 250 km.
Szekszárd: 197 km.
Kaposvár: 246 km.
Kecskemét: 227 km.
Veszprém: 76 km.
Zalaegerszeg:185 km.
Szolnok: 210 km
Miskolc: 295 km.
Pozsony: 78 km
Bécs: 134 km
Sankt Pölten: 190 km.
Linz: 231 km.
Salzburg: 285 km.
Graz: 228 km

Azért tartottam fontosnak leírni, hogy Győr és a nagyvárosok milyen távolságra vannak egymástól, mert ennek ismeretében tudjuk a következőket:
Révfalusi- vagy Kossuth-híd: végpontja a szlovák oldalon Medve (Medvedov), ami a 14-es főút vége - kapu Pozsony felé (így a Prága-Drezda-Berlin autópálya része, mint E 60/E 575).
Új gyárvárosi- vagy Széchenyi-híd: a szlovák pozsonyi autópálya magyarországi végpontja. A medvei határátkelővel párhuzamosan, az új határátkelő részeként épült 1980-ban. Árkád Győr közvetlen közelében.
Jedlik- vagy kis-Erzsébet-híd: a budapesti új Erzsébet-híd maradékalkatrészeiből szerelték össze 1970-ben. Ez Sziget-Újvárost köti össze Révfalu-Egyetemvárossal.
Rába-kettős-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Pinnyéddel. Forgalma jelentéktelen.
Petőfi-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Újvárossal. Jelentős forgalmat bonyolít le, mert itt lehet ráfordulni a Bécsi útra és az M 1-es autópályán vagy az 1-es főúton lehet elmenni Budapest vagy Bécs irányába.
Baross-híd: Nádorvárost és a Belvárost köti össze. Forgalma még mindig jelentős, mert nem ilyen nagy tömegközlekedésre tervezték.
Nádor-aluljáró: Adyvárost köti össze a Belvárossal és Gyárvárossal. A Baross-híd tehermentesítésére épült 2006 nyarán. Eredeti célját csak részben érte el, a teljes tehermentesítés nem sikerült.
Ipar úti-felüljáró: Az M 1-es autópálya és az 1-es főút kivezető szakasza a városon belül. Forgalma nagyon jelentős.
Soproni-vasúti híd: a GySEV Győr-Sopron vasútvonalának Sopron felé menő vonatok hídja a Rába-folyó felett.
Bécsi-vasúti híd: a Budapest-Bécs fővonal, a MÁV és az ÖBB 1-es vonalának a hídja a Rába-folyó felett.

Közutak és vasutak:
Budapest-Bécs: 1-es főút és az M 1-es autópálya a legfőbb nemzetközi főút. Bécs felé biztosít összeköttetést Németországgal, Svájccal és a BENELUX országok felé. A MÁV és az ÖBB 1-es vasúti vonala. Tatabánya ezen az útvonalon érhető el.
Veszprém: Bakonyvasút. Mindig meg akarják szüntetni, de túlélte a vonalbezárást. Busszal egészen Balatonfüredig tudunk utazni a 82-es főúton.
Székesfehérvár: csak közúti összeköttetése van közvetlenül. Ha vonattal akarunk menni, akkor csak budapesti átszállással lehet. A 81-es főúton haladva Fehérvárról továbbutazva érhetjük el Dunaújvárost, Szekszárd és Kaposvár megyeszékhelyeket, Pécs és Szeged városát.
Kecskemét: az alföldi mezővárost csak budapesti vasúti átszállással érhetjük el, mert a heti 3 alkalommal induló busz nem biztosít összeköttetést a két nagyváros közt.
Szolnok és Miskolc megyeszékhelyek szintén csak budapesti vasúti átszállással érhető el, buszos közúti összeköttetése nincs.
Szombathely: vasúton a Pápa-Celldömölk-Szombathely (10-es vasútvonal) vagy a Győr-Csorna-Szombathely (GySEV 2-es vasút) vonalon érhetjük el. Közúton Csornáig a soproni 85-ös főúton, onnan pedig a hegyeshalom-rédicsi 86-os főúton autózva, így érhetjük el Zalaegerszeg városát is. Egerszeget vasúton Pápa-Celldömölk (10-es vasút) vonalon utazva Boba felé utazva érhetjük el. A vasi megyeszékhelyről vonattal vagy közúton továbbutazva Körmend-Szentgotthárd útirányon át juthatunk el a stájer fővárosba, Graz egyetemi városba.
Pozsony: az egykori koronázóváros vonattal nem érhető el. Busszal választhatjuk a nemzetközi járatot Mosonmagyaróvár-Rajka felé, vagy a Révfalusi-hídon keresztül Vámosszabadi-Medve (Medvedov) útirányon át. 78 km után továbbhaladhatunk Prága-Drezda-Berlin irányába.
Ausztria három legnevezetesebb és legjelentősebb városa, az iparáról híres Sankt Pölten és Linz tartományi fővárosok Bécsen keresztül biztosítanak Győr várossal közvetlen összeköttetést, az egykori Westbahn vasútvonalon, valamint a turisztikailag fontos Salzburg tartomány fővárosával, a 160000 lakosú Salzburg városával.

Képek, ajánlók:
Nádor-aluljáró Győrben
Győr hídjai

Révfalusi- (Kossuth-)híd, felújította: a Ganz-MÁVAG Hídosztály 1965-ben

Kis-Erzsébet (Jedlik-) híd anno...

... és most

Farsang, karnevál, kezdődik a báli szezon

Karácsony után, január 6-án, vagyis vízkereszt ünnepkor, a pravoszláv karácsony ünnepén kezdődik a farsangi időszak, a téltemetés időszaka. Ekkor, ennek az időszaknak a csúcspontja a karnevál.
A világon a két leghíresebb karneváli város az olasz Velence és a brazil Rio de Janeiro.
A karneválokon kívül a bálok időszaka is ekkor kezdődik: Mérnökbál, Vállalkozók és Gyáriparosok bálja, Orvosok és gyógyszerészek bálja, Fogorvosbál, Autóipari szakdolgozók bálja (autófényező, autószerelő), Kereskedelmi-Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Alkalmazottak bálja, Ipartestületek bálja, Kézművesek bálja, stb...

Ajánlók:
Farsang
Karnevál
Téltemetés
Riói Karnevál
Velencei Karnevál
Báli szezon
Bál