Erről nem sokat tudok írni, mert Budapestről indulva Budapest vasútállomásainál már szóltam erről, Bécsbe érkezve már ugyancsak említettem a Bécs vasútállomásainál.
Egy személyvonat menetrendjét írom le, mert ez a bejegyzés így szemléltethető a legjobban.
Budaörs: 1990-ig az állami tulajdonú Antenna Hungária Műsorszóró Zrt. átjátszóállomása működött itt, majd 1990-1995 közt a Westel Rádiótelefon Kft., 1995-től pedig a Pannon GSM Távközlési Zrt., a 2009 óta Telenor Magyarország Mobiltelefon Zrt. központi átjátszóállomása van itt.
Törökbálint: forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Biatorbágy: 1941-ben Bia falu és Torbágy mezőváros egyesült Biatorbágy néven. A történelembe nevét csak a torbágyi merénylet kapcsán Matuska Szilveszter révén írta be.
Herceghalom: soha nem volt nemesi birtok, forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Bicske alsó és Bicske: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Bicske alsó csak megállóhely, Bicske a vasútállomás. Itt léptünk be Fejér megyébe.
Szár és Szárliget: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Szár csak megállóhely, Szárliget a vasútállomás, ami csak az 1960-as évek közepe felé épült fel, hiszen ez csak azért épült meg, mert a pestiek nyaralóhelyévé vált és akkor autója csak kevés embernek volt, a távolsági buszjáratok pedig elég ritkák voltak. Itt léptünk ki Fejér megyéből.
Alsógalla és Tatabánya: 1990-ig Alsógalla megállóhely Tatabánya alsó, Tatabánya vasútállomás pedig Tatabánya felső néven volt ismert. Itt léptünk be Komárom-Esztergom megye területére. 1950-ben lett megyeszékhely, a Tatabánya-Oroszlány vonalon volt az 1993-as bányabezárásokig egy Bánhida, vagyis Tatabánya rendező néven egy megálló, amely mára teljesen megszűnt, épületét lebontották. Igazi városi jellege nincsen a 75000 fős megyeszékhelynek.
Vértesszőlős: nevét az egykoron híres szőlőültetvényeiről kapta, a település közelében találták meg Samu előember csontjait. Nevét onnan kapta, hogy Sámuel napján tárták fel a régészek ezt a leletet, és rögtön, az 1960-as évek elején a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Néprajzi Múzeum közös Szabadtéri Múzeumi Kiállítóhelyet hozott létre, amely azóta a Tájak-Korok-Múzeumok túraútvonal és az Ászár-Neszmélyi Borvidék túra egyik része lett.
Tóvároskert és Tata: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. A két megállást nem az teszi indokolttá, mint Bicske vagy Szár esetében, hanem a történelmisége.
Tóváros és Tóvároskert nemesi birtok volt, az Esterházy hercegé,
Tata pedig nagyközség. Mindkettő önálló vasútállomással és külön temetővel rendelkezett. 1903-ban történt meg a három település: Tóváros, Tóvároskert és Tata egyesítése Tata néven. Ekkor már városi jellegű település címet adományoztak neki, mezőváros lett. Városi rangot 1971-ben kapott. Erről már külön bejegyzésben írtam
Tata vízimalmai címmel.
Almásfüzitő és Almásfüzitő felső: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. A két megállást az teszi indokolttá, hasonlóan Tata városához, hogy itt is egyesített településről van szó. 1907-ben
Dunaalmás és
Füzitőfalva egyesültek
Almásfüzitő néven. Almásfüzitő a nagy vasútállomás építését a Timföldgyár felépítése hozta létre, Almásfüzitő felső megállóhely csak az ipari lakótelep miatt épült meg. 1911-ig ez a két vasútállomás nem létezett, az 1995-ös timföldgyári üzembezárást követően mindkét állomás teljesen elnéptelenedett, már csak a Komárom-Esztergom vasútvonal síndöcögényei (piroska és Desiro) koptatja öreg, rozsdás sínjeit, de hogy meddig az kérdéses.
Szőny és Komárom: határállomáshoz érkeztünk. Szőny vasúti megállóhely, Komárom pedig vasúti határátkelő. 1939-ben Komárom város területének és népességének 1/3-a Csehszlovákiához került, a Duna-Vág összefolyásnál a túlparton található a "történelmi Kömárom" vagy "Öregkomárom", szlovákok által csak "Révkomárom" néven emlegetett település, az Újszőny városrészből pedig megalakult a magyar oldalon lévő Komárom. A két várost a Duna választja el, a gyalogosok és a közútforgalom pedig az Erzsébet-hídon jár-kel naponta a két város közt 1990 óta. 1993 után igazi kétnyelvű város lett, szlovák és magyar egyszerre. Komárom a határállomás Magyarország-Szlovákia közt.
Ács: itt hagyjuk el Komárom-Esztergom megye területét. Hajaj! Már mindjárt leszállok a vonatról, mert innen Győr már csak 28 km! A 2007-ben városi rangot kapott település szebb napokat is megélt. Még az Esterházy hercegek alapította Első Kristályczukor Részvénytársulat, majd pedig 1952-től Magyar Kristálycukor Tröszt Ácsi Cukorgyártó Részvénytársasága 1993-ban zárta be kapuit és a helyére költözött, 1997-ben ide telepedett Hartmann Hungária Kft. nem tudta az összes munkaerőt lekötni, ezért a megyén belüli munkanélküliség itt a legmagasabb.
Nagyszentjános: beléptünk Győr-Moson-Sopron megye területére. A település szó szerint a semmiből jött létre. Az 1930-as években a Skoda Hungária (a Győri Ágyúgyár elődje) összeszerelő üzemet létesített a településen azért hozták ide a vasutat. Addig csak egy nagy pusztaság volt a falu helyén.
Győrszentiván, Győr-Gyárváros, Győr Főpályaudvar: a három vasútállomás egymáshoz nagyon közel található. Amikor az 1930-as évek elején megalapítják Nagyszentjános községet önálló településként, akkor Győrszentiván leválik tőle. Győrszentiván ma Győr város 11. kerülete, amelyet 1932-ben csatoltak Győr városához. Győr-Gyárváros állomást Győr városa hozta létre, ma a kisalföldi megyeszékhely 7. kerülete, 1890-ben kezdődött a fejlődése, amely a mai napig tart. Nem töretlen fejlődést mutat Gyárváros, de ennek történetét a
Tisztviselőtelep Pesten, Gyárváros Győrben című bejegyzésben már megírtam. A 131000 fős város mindig valami más arcát mutatja, a három vasút fővárosa: ÖBB, GySEV és MÁV. Győr Főpályaudvar egy nagy vasúti csomópont, amely nemzetközi központ szerepét 1855 óta őrzi. Kicsi pihenés Győr Főpályaudvarán, majd tovahaladunk Szlovákia, illetve Ausztria felé.
Abda: Győr után az első megálló. A Radnóti-tragédia és a Zrínyi Péter féle összeesküvés egyik emlékhelye.
Öttevény: forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Lébény-Mosonszentmiklós: két település közt megy a vasút. 1994-ben itt hozták létre az első ROLA-terminált
(Rollander
Landstrasse
).
Kimle: Magyarkimle, Horvátkimle és Károlyháza egyesítésével jött létre 1908-ban, majd 2008-ban Károlyháza kivált ebből a településhalmazból. A vasútállomás a károlyházai településrészen van, a MÁV Gépészeti Főigazgatóság központja.
Mosonmagyaróvár: európai hírű Agrártudományi Egyeteme tette nevezetessé a várost, valamint az egykori mosoni iparból csak a MOTIM maradt talpon, a MOKÖT teljesen megszűnt, a MOFÉM pedig egy kínai nagyvállalkozó tulajdonába került.
Levél: a megye legnépesebb német nyelvű települése: Kaltenstein.
Hegyeshalom: elhagyjuk Magyarországot, vonatunk továbbindul
Bécs felé. Az állomás a
GySEV Hegyeshalom-Csorna-Szombathely vasútvonalának is a kiindulóállomása.
Bezenye: csak vasúti megállóhely, forgalma jelentéktelen. Az
1/a vasútvonal eleje, amelynek vége Pozsony.
Rajka: elhagyjuk Magyarországot, vonatunk továbbindul
Pozsony felé. Az 1/a vasútvonal: Hegyeshalom-Rajka-Pozsony 2008 óta csak teherforgalmat bonyolít, egyenlőre csak ígéret van mind a szlovák, mind a magyar vasút részéről a személyforgalom újraindítására.
Ausztria:
Nickelsdorf: az Osztrák Szövetségi Köztársaság, Ausztria területére léptünk. Burgenland tartomány Miklósfalva települése. 1921-ig itt volt az államhatár, ami most is itt van.
Zurndorf: csak vasúti megállóhely, forgalma jelentéktelen.
Parndorf és Parndorf Ort: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Parndorf csak megállóhely, Parndorf Ort a vasútállomás.
Bruck an der Leitha: 1890 körül Lajtakáta, Lajtaújfalu és Királyhida települések egyesültek Királyhida néven. A vasútállomás a település királyhidai részén, a Lajta-patak a település lajtaújfalusi részén található.
Megérkeztünk Bécsbe, leszállás-kiszállás:
Hauptbahnhof Wien.
Ajánlom figyelmükbe/figyelmetekbe:
Az 1-es vasúti fővonal
.jpg){kind=link}
