Egy 9 napos autóbuszos út során jutottam el Montenegróba, a jugoszláv időkben Crna Gora néven emlegetett országba.
Montenegró, avagy fekete hegyek országa 2006-ban vált le Szerbiától. Az érdekessége, hogy a vasúthálózat viszonylag későn épült meg, de az viszont 1400 m-es magasságban fut 300 alagúton és 180 völgyhídon (viadukt) keresztül és az 1970-es évek elején a Ganz-gyár mérnökei villamosították a vonalat és ezáltal fővonallá vált.
Az 1929-1996 közt fennálló Jugoszlávia államalakulatban épült az ország vasúthálózata azért, hogy a fővárosból, Belgrádból a tengerpartra a leggyorsabban el lehessen jutni.
Az ország sok látnivalót tartogat nemcsak a turisták, hanem a helyiek számára is.
Néhány adat általánosan:
Montenegró
Hivatalos neve: Montenegrói Köztársaság/Crna Gora-i Köztársaság
Területe: 13 812
km2
Lakosainak száma: 625 266 fő (2011)
Népsűrűsége: 45 fő/
km2 (2011)
Fővárosa: Podgorica (elővárosokkal együtt: 187 000 fő)
Hivatalos nyelvek: montenegrói, szerb, horvát, bosnyák, albán és a szerb ekavski, valamint az ijekavski
Nagyobb városok az elővárosokkal és közigazgatási területtel együtt számolva: Niksic (73 000 fő), Bijelo Polje (46 500 fő), Bar (42 500 fő), Berane (35 500 fő), Pljevlja (31 000 fő), Herceg Novi (31 000 fő), Rozaje (23 500 fő), Kotor (23 000 fő), Ulcinj (20 500 fő), Budva (19 000 fő), Cetinje (17 000 fő), Plav (13 500 fő)
Városi lakosság aránya: 90 % (2011)
Az ország magashegységi adottságai miatt nagyon magas a városi lakosság aránya.
Határok hossza: 614 km
Szomszédos államok: Horvátország (14 km), Bosznia-Hercegovina (225 km), Szerbia (203 km), Koszovó (175 km) — Montenegró 2008 augusztusában elismerte Koszovót mint önálló államot, Albánia (172 km)
Tengerpart hossza: 283 km
Strandhosszúság: 73 km, melyből 33 km homokos.
Legnagyobb tó: Skodrai-tó (Skadarsko jezero) 391 km
2
Leghosszabb folyó: Tara (140 km)
Legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Nemzeti parkok: Durmitor (39 000 ha), Skodrai-tó (40 000 ha), Prokletije (16 630 ha), Lovcen (6 400 ha), Biogradi-hegység (Biogradska Gora: 5 400 ha, egyes források szerint 5 650 ha)
Világörökség része: Durmitor-hegység egy része a Tara-kanyonnal és Kotor óvárosa.
Egy kis hangulatkép az országról:
Útközben az egyik tengerszemnél tartottunk egy rövidke szünetet, a
Zlatarsko Jezerónál. Íme a kép erről.
 |
| Zlatarsko Jezero, a tó |
Az ország területén az első megálló a
Moracsa-kolostor volt.
 |
| kolostor |
 |
| kolostor befőttjei |
 |
| kolostor díszkútja ikonnal |
 |
| kolostor harangjai |
 |
| kolostor kápolnája |
 |
| kolostor paplakja |
 |
| kolostor, udvaron a temető |
Moracsa településről is készült két kép.
 |
| település |
 |
| település a folyóval |
Kotor óvárosa az épített, a kulturális és a természeti világörökség része. Néhány kép a városról:
 |
| Alsóváros, lépcsőrészlet |
 |
| Alsóváros, sikátor |
 |
| Alsóváros, utcarészlet a Művészeti Galériával |
 |
| Alsóvárosi-tér díszkúttal, Városi Zeneiskola a csoporttal |
 |
| Kikötőváros és a Szent Tripuna-templom |
 |
| Kikötőváros látképe |
 |
| Kikötőváros, csatorna a Régi Erőd falával és a főmecsettel |
 |
| Kikötőváros, csatorna a Régi Erőddel |
 |
| Kikötőváros, hajós csúcsforgalom |
 |
| Kikötőváros, óceánjáró hajó az autóforgalommal |
 |
| Kikötőváros, Óvárosi-kapu a Régi Városfallal |
 |
| Kikötőváros, Régi Városfal a bástyaerőddel |
 |
| Kikötőváros, városcímer (oroszlános címer) |
 |
| Kikötőváros, yacht a kikötőben |
 |
| Kikötővárosból a Felsőváros és a Kotor-Budvai hegyvidék felé fényképezve |
 |
| Kotor-Budvai hegyvidék, kápolna a hegytetőn |
 |
| Kotori-öböl |
 |
| Kotori-öböl a város látképével |
 |
| Kotori-öböl a város látképével |
 |
| Kotori-öböl vasúti híddal |
 |
| Óváros |
 |
| Óváros, Bankpalota (Prva Banka AG) |
 |
| Óváros, Helytartótanács épülete (ma lakóház) |
 |
| Óváros, Orosz Főkonzulátus Tanácsköztársaság emléktáblával |
 |
| Óváros, Országos Tengerészeti Múzeum |
 |
| Óváros, Öreg-torony |
 |
| Óváros, Pima-palota |
 |
| Óváros, Sveti Tripun-katedrális a csoporttal |
 |
| Óváros, Sveti Tripun-katedrális bejárata a Tasziló milleniumi emléktáblával (925-1925) |
 |
| Óváros, Szt. Lukács bizánci erődtemplom a csoporttal |
 |
| Óváros, Szt. Miklós ortodox-templom a csoporttal |
 |
| Óváros, Tartományi Levéltár |
 |
| Óváros, Városi Galéria |
 |
| Óváros-tér |
 |
| Sveti Tripun-katedrális főhajója és az erőd |
 |
| Szent Tripuna katedrális főoltára |
 |
| város nevezetességeinek térképe |
 |
| Városi Piac |
 |
| várostérkép |
Következő állomásunk a Kotortól 21 km-re fekvő város, a
Kotori-öböl másik nagyobb városa, a "turistás" hangulatú
Budva városa.
Az E-571 főúton 21 km 1,5 óra buszozás volt.
Néhány kép Budva városáról:
 |
| Citadella bejárata előtt ágyú |
 |
| Citadella erődfala |
 |
| Citadella erődfala a földnyelvvel és a tengerrel |
 |
| Citadella erődrendszere a tengerrel |
 |
| Citadella sziklafala |
 |
| Citadella terasza a Kotor-Budvai hegyvidékkel |
 |
| egyablakos ház (hóhérlak) |
 |
| Fő téri ház diadalívvel |
 |
| földnyelv a tengerrel |
 |
| kikötő hajókkal |
 |
| kikötőtérkép |
 |
| látkép a Sveti Száva-templommal |
 |
| Néprajzi Múzeum |
 |
| római kori erőd |
 |
| római kori erőd a parkolóval |
 |
| Sveti Stephan-templom |
 |
| Sveti Stephan-templom bejárata |
 |
| Sveti Száva-templom |
 |
| szállodasor és a beach a tengerparttal |
 |
| tengerparti sétány |
 |
| városkörnyék térképe |
 |
| várossal a lakatlan sziget |
 |
| várossal szemben Stari Grad Budva |
 |
| vasmacska |
 |
| yachtok |
 |
| yachtok |
120 évig, 1809-1929 közt Cetinje volt az ország fővárosa, az államelnök székhelye és a bolgár nagykövetség, valamint a brit nagykövetség is itt működik.
 |
| Államelnöki Palota |
 |
| Bolgár Nagykövetség |
 |
| Brit Nagykövetség |
 |
| Csako Petrovics emléktábla |
 |
| Szt. János dombormű |
 |
| Szt. János dombormű a Csako Petrovics emléktáblával |
 |
| város főtere |
 |
| város főutcája |
Útban Albánia felé átmentünk
Bijelo Polje településen, ahol keresztülhalad a Belgrad-Bar vasútvonal.
 |
| külszíni bánya, még üzemel |
 |
| város |
 |
| vasútállomás |
 |
| vasútállomás |
 |
| vasútállomás a várossal |
A Kotori-öbölben található egy kicsinyke sziget, amely régebben félsziget volt, ez
a sziget Sveti Stephan, és a sziget egyetlen egy települése szintén Sveti Stephan. Erről néhány kép.
 |
| falu környéki hegyvidék |
 |
| falu látképe |
 |
| falu látképe |
 |
| falu látképe |
 |
| falu látképe |
 |
| falu melletti erődvár |
A montenegrói-albán határnál járunk most.
A montenegrói oldal Bar városa, az albán oldal Shkodra városa. A két város közti távolság 800 méter, de közvetlen vasúti összeköttetés nincs, mert a montenegrói vasút az európai (1465 mm) nyomtávolságot, az albánok pedig az ázsiai vagy széles nyomtávolságot (1525 mm) használják.
Néhány kép Bar városáról.
 |
| város főutcája |
 |
| város látképe |
 |
| város látképe |
 |
| város látképe |
 |
| város látképe a tengerparttal |
A szoroson
Crni Plat-Tivat közt egy kompátkelésen vett részt a csoport. Így indultunk el hazafelé.
 |
| Tivat |
 |
| Tivat a szorossal |
 |
| Crni Plat-ba érkezés |
 |
| falu látképe a szorossal |
 |
| komp fedélzete Pölössel, szemben Crni Plat |
 |
| komp indul a kikötőből |
 |
| komp útban Crni Plat felé |
 |
| közeledve Crni Plat felé |
 |
| szemben Crni Plat |
 |
| Tivat-Crni Plat közti szoros |
