A németek úgy tartják és ez igaz, hogy
Duna, a folyó ami Európát összeköti, Duna a kultúrákon átívelő folyam. A Duna kicsiny patakként ered Németországban, a Bajor-dombságban, a Feketeerdőnél (lásd Schwarzwald — ahol a népszerű Klinika sorozatot forgatták) aztán áthalad Ausztrián és Szlovákián, Magyarországon keresztül folyik és Szerbiánál, egész pontosan Belgrádnál (a régi Nándorfehérvár) ömlik bele a Tisza, majd pedig az országot elhagyva Romániába lép és itt ömlik bele a Fekete-tengerbe. Nagyapám mondta még régebben, hogy a Duna a Feketénél ered és a Feketébe ömlik miközben sok országon halad keresztül.
Ez egy kis földrajz és történelemóra volt most.
A Fekete-tengernek van ukrán partszakasza is, vizét a benne hatalmas mennyiségben fellelhető fekete kagyló színe festi ilyenre, tudtam meg a helyi idegenvezetőtől.
Most pedig a Duna-delta leírása következik. A Duna alsó szakasz jellegének következtében delta torkolattal ömlik bele a Fekete-tengerbe. A hajózás szempontjából költséges, mert a főágat vagy főágait folyamatosan kotorni kell és a kotróhajók üzemeltetése rettentő drága. Az élővilág szempontjából pedig kész nyeremény.
A Ramsari Egyezmény következtében a Duna-delta élővilágával együtt 1978-ban Természetvédelmi Terület és világvédett lett, majd pedig 10 évvel később az UNESCO 1988 nyarán természeti, épített és kulturális Világörökség részévé nyilvánította, majd pedig 1996 őszén megkapta a Nemzeti Park besorolást is.
A Duna-delta Nemzeti Park központja Tulcea (Tulcsa) városa a maga 100 000 lakosával. A Duna-delta Nemzeti Park Múzeum bemutatja ennek a tájnak az élővilágát és az ott élő emberek, túlnyomóan tengeri halászok és hajósok életét. Kerestem a város vasútállomását, de akkora, mint egy falusi megállóhely, hiszen tudhattam volna, hogy itt nem a közúti és vasúti fuvarozás a legfőbb bevételi forrás.
A Duna-delta Nemzeti Park Tulcea-ágán behajóztunk. Az egyik legváltozatosabb madár-és állatvilág fordul itt elő, növényvilága többezer fajt számlál. Flóra (növényvilág) és fauna (állatvilág) nagyfokú változatossága jellemzi a vidéket.
A növényvilág változatosságát nem írom le, mert nem értek hozzá, csak annyit tudok róla, hogy gyönyörűek. Viszont az állatvilágnál megjegyeztem, hogy több, mint 4000, közel 5000 madárfajnak ad otthont ez a táj. Néhány madárfaj ezek közül: európai fakókeselyű, európai dögkeselyű, rózsás gödény vagy közönséges pelikán, szürke gém, kanalas gém, európai kondor, fekete gólya, fehér gólya, kormorán vagy kárókatona, koronás daru, fekete hattyú, fehér hattyú, vadliba, vadkacsa, tőkés réce, barátréce, ásólúd, barna rétihéja, szirti sas, parlagi sas, gatyás ölyv, vörös vércse, kék vércse, európai kerecsensólyom (a magyar kerecsensólyom ennek egy kisebb termetű változata, amely a turulmadár szobrok alapja), nádi rigó.
A 6 órás hajóutunk során sok madarat láttunk, de sajnos nagy kedvenceimet, a dögkeselyűket nem volt módomban lencsevégre kapni. Ettől függetlenül nagyon szép emlékeket őrzök a tájról, ahová még biztos visszamegyek még egyszer.
Képek:
 |
| Duna-delta nevezetességei |
 |
| Duna-delta térképe |
 |
| erdőrészlet |
 |
| erdőrészlet kócsaggal |
 |
| erdőrészlet kormoránnal |
 |
| erdőrészlet madárvonulással |
 |
| madárkolónia |
 |
| madárvonulás |
 |
| nádas |
 |
| Nemzeti Park |
 |
| Nemzeti Park pelikánnal |
 |
| Nemzeti Park térképe |
 |
| turistahajó a Duna-ágon |
