Reitter, Podmaniczky és a többiek: Budapest úttörői

Ahogy megígértem , hogy folytatom az írást, ha nyugi lesz, most ezt teszem.
23.45 van, de a mai napra szánt szövegemet megírom
Valahol ott kezdődik a történet, hogy Buda, Óbuda és Pest városoknak eltérő a történelmük. Buda és Óbuda a kereskedők, bankárok és kisebb manufaktúrák ősi telephelye volt, míg Pest az iparosok, gyárak, cégek és bankárok törzshelye volt.
A főváros és környéke rohamos fejlődésnek indul Mária Terézia trónra lépésével,az 1750-es évek elején igazi modern nagyvárossá válik, ezt csak az 1838-as nagy pesti árvíz akasztja meg és ekkor épül ki a mai Kiskörút, Nagykörút és legutoljára az 1930-as és 1940-es évek közt pedig a Külső körút, a mai Hungária körút. A Hungária körút részei: Hungária körút, Könyves Kálmán körút, Róbert Károly körút.
A Külső körút megegyezik a mai 1-es és 1/a-s villamosok nyomvonalával.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után tudatosan nem fejlesztik Pestet, a súlypont ekkor eltolódik Buda és Óbuda irányába. Főként Buda veszi át Pest szerepét, a legfontosabb közhivatalok (pl. udvari kancellária) a budai királyi várban működik 1850-1868 közt. 1868-ban Deák Ferenc igazságügy miniszteri pályafutásának első évében meglátogatja a bécsi császári rezidenciában, a Hofburgban Ferenc Józsefet és aláírják 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezést, 1868-ban a horvát-osztrák, 1869-ben pedig a magyar-horvát kiegyezést. Ennek értelmében létrejön 1868-ban az Osztrák-Magyar Monarchia, amely 1914-ig fennállt, Ferenc József Ausztria császára, Magyarország apostoli király és Horvát-Szlavónország örökös királya és Dalmácia örökös őrgrófja címet viseli. Ez egy 68 millió főt tömörítő államközösséget jelent és a Monarchián belül két állam, Ausztria és Magyarország a szorosabb együttműködés miatt perszonáluniót kötnek és kialakul 1870-ben a dualista kormányzás, ahol nem egy nagy főváros van, hanem két egyenrangú főváros, a császári Bécs lesz a központi kormányzati székhely, a királyi Pest-Buda pedig a pénzügyi és gazdasági központ.
Ausztria nemzeti bankja, tőzsdéje, pénzügyminisztériuma Pest-Budán létesült. Ezekben az években, az 1870-es évek elején Reitter Ferenc Angyalföld-Újlipótváros polgármestere, majd az 1873-as városegyesítés után, amikor Pest, Buda és Óbuda városokból Budapest néven megalakul az egységes főváros, akkor Kammermayer Károly Pest polgármestere, és 1873-tól az egységes Budapest főpolgármestere felmenti Reittert kerületi polgármesteri állásából és felkéri a Székesfővárosi Közmunkatanács elnöki feladatának ellátására, hogy kezdjen kialakítani egy egységes városképet. Reitter elfogadja a felkérést, mert mivel mérnök volt nekilát a városépítésnek. A körútrendszert azért kellett kiépíteni, mert az gátként szolgált az árvíz elől. Javasolja Kammermayernak, hogy a nagy árvíz emlékét egy utca is őrizze meg, így jött létre Pesterzsébet-Ferencváros határán, a Gubacsi úttól nem messze a Védgát utca, ahol ma a Központi Szennyvíztisztító Telep egyik ülepítő-tárolója található és látható a csepeli és ráckevei hévről és közben a bűz kiűz.
Egy gond van az építkezésekkel: elfogy a pénz. Kammermayer felhívással fordult a bécsi és budapesti nemes urakhoz, de azok semmi hajlandóságot nem tanúsítottak arról, hogy felajánlásokat tegyenek a közjó javára. Voltak, de elég kevesen, akik mégis meggyőződésből felajánlást tesznek a város javára. Ekkor robbant be a politika és a városfejlesztés világába Podmaniczky Frigyes, aki Ferenc József osztrák császár-magyar királytól kapta meg a bárói rangot azért, mert ingyen, társadalmi munkában elvállalta a Székesfővárosi Közmunkatanács alelnöki munkakörét és felkéri Pártos Gyula és Lechner Ödön építészeket, hogy tervezzék meg és építsék fel az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Királyi Állami Földtani Intézet épületeit, továbbá az ő felkérésükre építi meg Kós Károly nemcsak a Budapesti Állat-és Növénykert, valamint a Gundel Étterem, a Széchenyi fürdő és a Budapesti Közlekedési Múzeum épületeit is, hanem 1880-1900 közt neki köszönhető a Magyar Állami Operaház, a Lukács Cukrászda, a Képzőművészeti Egyetem, a Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia), a Gerbeaud Cukrászda és a Milleniumi Földalatti Vasút állomásai, vagy éppenséggel a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megépítése is.
Ebben a korban indulnak nemcsak az egységes Budapest székesfőváros fejlesztésére irányuló tervek, de az új fővárost próbálják bekapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe is. Ebben játszottak szerepet: Gróf Mikó Imre és Klauzál Gábor közlekedési-és közmunkaügyi miniszterek, Baross Gábor MÁV alapító elnök-vezérigazgató, kereskedelmi államtitkár, később közlekedési-és közmunkaügyi miniszter, Gróf Széchenyi Ödön közlekedési államtitkár, Baross jó barátja,valamint Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök. Később Széll Kálmán és Wekerle Sándor vitte tovább Andrássy elveit miniszterelnökként.
Hogy mit tettek ezek az emberek? Nagyon-nagyon sokat.
Azért próbáltam ezt leírni, mert amikor az ember a mai Budapesten végigmegy az Andrássy úton, a régebbi Sugár út, vagy éppen a Nyugati pályaudvaron felül a Veresegyházra tartó vonatra, ami megáll Vácon és Dunakeszin is, akkor arra is kell gondolni, hogy a MÁV Dunakeszi Főműhelye, ami ma a Bombardier Magyarország Kft. gyártóüzeme az még az 1928-1931 közti időszakban Dunakeszi-Alag néven a Kandó mozdony tesztpályája volt, vagy Vácra érkezve nem szabad elmenni szó nélkül amellett, hogy Mária Terézia itt hozta létre az akkori Ausztria-Magyarország legvéresebb börtönét 1760-ban, de már 1846-ban az első magyar vasútvonal pont ezen a 40 km-es Pest-Vác szakaszon pöfékelt menetrend szerinti forgalomban. Ha Gödöllőre érkezünk a HÉV-vel, akkor nem szabad elfelejteni Grassalkovich Antal nevét, aki szegény sorsú jobbágyfiúból egy menő magánügyvéddé küzdötte fel magát és amikor meggazdagodott, akkor nagyon sokat adakozott és ezért a császári udvartól nemesi rangot kapott, így lett Báró Grassalkovich Antal. 1888-ban megépül az Óbuda-Szentendre HÉV gőzvontatással, majd 1898-tól villamosítják. 1886-ban építik meg a budavári siklót, 1882-ben épül a fogaskerekű vasút, amelyet 1902-ben villamosítanak.
Tehát egy dinamikusan fejlődő, lüktető fővárosról szól ez az írás.
Azt sem szabad sohasem elfelejteni, hogy amikor szidják az elmúlt 20 év budapesti városvezetését, akkor nehéz igazságot tenni, mert a magyar főváros, Budapest nagyon-nagyon sok nyomort átélt és még egy sor tennivaló akad.
Nem hiszem, hogy mindig a pénz hiánya szab gátat a fejlődésnek, hanem sokkal inkább az, hogy az utolsó reformgondolkodású budapesti főpolgármester az 1930-as években Prof. Dr. Karafiáth Jenő nyelvész volt, aki mindent megtett az országért, a fővárosért és egész közigazgatási rendszerben gondolkodott. Azóta senki sem töltötte be ezt a hatalmas űrt!
Bízom benne, hogy majd talán most valaki, mert már itt az ideje a tényleges változásnak!
Lesz még szép új Budapest!
Ez a szeretett szülővárosom, az én Budapestem!

Ajánló Budapest életéből:
Báró Podmaniczky Frigyes
Kammermayer Károly
Pártos Gyula
Lechner Ödön
Báró Grassalkovich Antal
Reitter Ferenc
Klauzál Gábor
Gróf Mikó Imre
Baross Gábor
Dr. Karafiáth Jenő
Kós Károly
Wekerle Sándor
Gróf Széchenyi Ödön
Gróf Andrássy Gyula
Széll Kálmán

A Kisalföld fővárosa és a GySEV megemlékezései

Igaz, hogy délutánra ígértem az írást, de most este 19.45-kor ültem le a géphez. Már idén 26. éve élek a Kisalföld fővárosában, 1998-ban jutottam el életemben először a Kékfrankos fővárosába, Sopronba. Megtetszett a város nem véletlenül, mert műemlékvárosi jellege mellett őrzi a vasút múltját, tükrözi jelenét és irányt mutat a jövő vasútja felé.
A megye önállóan működő vasúttársasága a Győr-Sopron-Ebenfurth Vasút Zártkörűen működő Részvénytársaság, a GySEV ZRt., GySEV vagy Raaberbahn (német teljes neve: Raab-Ödenburg-Ebenfurth Eisenbahnen Aktien Gesselschaft).

Ez a logó a vasúttársaságnál az alapítás óta használatos, mai formája 1980-tól ismert.
A története is érdekes a cégnek, mert ez egyszerre volt egy nagyberuházás és egy közlekedési vállalat. Hogy mi alakította így a céget? Bécs-Győr-Újszőny közt már az 1860-as évek közepén létesült vasúti összeköttetés a Budai Indóházzal, a mai Budapest Déli Pályaudvarral. Az áruszállítás hívta életre a céget, mert a tatai és tatabányai kereskedők és vámosok lefölözték a hasznot és ha Sopronba akartak árut továbbítani, akkor a csornai és kapuvári árusok kötbért és bűntetőkamatot voltak kötelesek fizetni Tata és Komárom városoknak, de ugyanakkor vámszedési joga volt Tatabányának és Buda városoknak is.
Ezt a soproniak megelégelték és Győr városához levelet írtak és nagy megértésre találtak, császárellenes város volt. Gróf Széchenyi Ödön felkérésére Báró Sina György bécsi születésű görög bankár, Ödön nevelőapja egy új céget alapított Sopronban, amelynek székhelye a Mátyás király utcában lett. 1870. szeptemberében Győr-Csorna-Sopron Vasút-közlekedési Részvénytársulat lett a neve, rendező pályaudvara Győr-Nádorvárosban alapíttatott meg. A cég az alaptőke 90 %-át már az első 8 hónap alatt megtermelte a cég. Az osztrák kézművesek, parasztok és iparosok is nagyon kezdtek lázongani, mert Eisenstadt (Kismarton), Ebenfurth és Wiener Neustadt (Bécsújhely) és később Mattersburg (Nagymarton) lakossága köteles volt a császári Bécsnek különadót fizetni. Felmondták a szerződést Béccsel és társultak Győr városával, hogy a búzát és az állatokat ne Bécs felé kelljen szállítani, ezáltal kikerülték az adófizetést. 1872. szeptember elején a Győr-Csorna-Sopron Vasút-közlekedési Részvénytársulat neve a ma is használatos Győr-Sopron-Ebenfurth Vasút Zártkörűen működő Részvénytársaság nevet veszi fel és kezdik kiépíteni a hálózatot Szombathely-Szentgotthárd útirányon át Grazig 1880-ban, majd 1887-re már elérik Klagenfurtot is és ezáltal nyitnak a Monarchián belül a déli államok felé (Szlovénia, Horvátország) és részben Olaszország felé.
Nagyon dinamikusan fejlődik a cég, de közben történik egy hatalmas katasztrófa: felbomlik az Osztrák-Magyar Monarchia és az I. világháború lezárása képpen jön a soproni népszavazás 1921-ben, amikor a GySEV a megszűnés szélére kerül és átalakul a cég.
Sopron város polgármestere, Győr város polgármestere, Ebenfurth város polgármestere, a magyar és az osztrák közlekedési miniszterek és a két ország miniszterelnöke, a MÁV elnök-vezérigazgatója és az Osztrák Szövetségi Vasutak Rt. (ÖBB) vezérigazgatója aláírnak egy vasútügyi egyezményt Sopron város városházának dísztermében, melynek értelmében egy kétnyelvű közlekedési társaságot alapítanak részvénytársasági formában, ahol 60 % magyar, 30 % osztrák és 10 % magánbefektetői tulajdonban van. Felépítése megváltozik, megszüntetik az elnök-vezérigazgatói munkakört és a cég elnökét hol az osztrákok, hol a magyarok adják, a részvények arányában 2 magyar és 1 osztrák vezérigazgató áll a vállalat élén, akik egyben a cég alelnöki feladatait is ellátják.
Ez a vezetési forma 1921 óta változatlan, 1972-ben, a cég 100 éves fennállásának évfordulóján az osztrák kancellár és a magyar minisztertanács elnöke törvénybe foglaltatja a GySEV-garanciát, melyben leírják, hogy "A GYSEV A KÉT ORSZÁG HATÁROKON ÁTNYÚLÓ VASÚTJA ÉS A SZÉCHENYI-ÖRÖKSÉG, A MŰVÉSZET ÉS KULTÚRA PÁRTFOGÓJA!"
Igaz, hogy 1921-ben a cég vezérigazgatóságát Budapestre, a Déli pályaudvarra költöztetik és Sopronba létrehoznak egy vasútigazgatóságot, ezzel párhuzamosan a Győr-Nádorvárosban lévő teherpályaudvar forgalmát fokozatosan átveszi a Wulkaprodersdorf  (Vulkapordány) állomás.
Amikor a cég alapításának 130 éves évfordulóját ünnepelte 2002-ben Edével Sopronban jártam, mert a GySEV-palotában egy vasúttörténeti emlékkiállítást néztem meg. A kiállítás szlogenje az volt: "A GYSEV A MÚLT, AZ ÖBB-MÁV EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÖVŐ VASÚTJA!" Ez igaz.
Amikor 1990-ben összeomlott a szocialista világrendszer akkor a GySEV újra költözött. A vasútigazgatóságot Budapest Déli pályaudvarra költöztették Sopronból, a vezérigazgatóság pedig Budapest Déli pályaudvarról Sopronba költözött.
Ahogy soproni barátaimtól hallottam a GySEV neve egyet jelent Sopronnal és a Fertő-vidék történelmével.
A 100 éves évforduló óta, 1972-től kezdve mindenféle kulturális eseményen részt vesz a GySEV.
Amikor 2003-ban megjelentek a GySEV vonalán a Siemens Eurosprinter mozdonyok, becenevén Bika vagy Taurus, de mivel a cég logója zöld-sárga, ezért a GySEV-Taurus neve Repcebika, akkor minden évben az évfordulók alkalmával a Repcebikákat átfesti a GySEV.
Volt már Mozart, Haydn, Széchenyi István logójú Taurus, de amit legutoljára láttam az pénteken a Liszt festésű Taurus mozdony volt.
Amikor Magyarország 3. legrégibb InterCity-vonat összeköttetése létesült Budapestről Sopronba 1995-ben (első InterCity: IC Budapestről Miskolcra 1991-ben, második Budapestről Pécsre 1993-ban) elindult, akkor a vonatokat Kékfrankos, Széchenyi, Scarbantia, Ikva, Répce, Ciklámen, Traubi névre keresztelték. Amikor besuhan Sopron felől a Repcebika és a Győr Főpályaudvarán felszállok, akkor büszkén utazok Budapest Keleti pályaudvarig a Mozart, a Haydn, a Széchenyi István, vagy esetleg a Liszt logójú Bikával a Kékfrankos, Széchenyi, Scarbantia, Ikva, Répce vagy Ciklámen IC-vel és közben azon gondolkozok, hogy ha annak idején nem lázadnak fel a burgenlandi osztrákok és a soproniak, akkor most kevesebb lenne Magyarország és Ausztria is egy olyan nagy múltú céggel, ami nem csupán egy közlekedési vállalat a sok közül, hanem a kultúra, az oktatás, művészet pártfogója és mellette gyakorlatilag az élet minden pontján lüktet és fejlődik, mert az 1600 főt foglalkoztató soproni cég 2008-ban Európa 3. legforgalmasabb vasúti áruszállító cége, 5. legnagyobb vasúti személyforgalmi cége, a világpiac TOP 1000-ből 250. legforgalmasabb vasúti áruszállító cége (Amtrak: USA Nyugati parti Vasúti Vállalata előzi meg), a világpiac TOP 1000-ből a 180. legforgalmasabb vasúti személyforgalmi cége (Santa Fe, az USA Transzkontinentális Vasútja előzi meg) lett.
Ezek a hatalmas nagy eredmények és giganyereségek, rekordot döntögető árbevételek az erős szakmai vezetésnek és a folyamatosan megújuló járműparknak köszönhető.