Bécs története: Vindobona korától egy multikulturális világvárosig

Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor egy ennyire átfogó írást akarok közzétenni olvasóimmal Bécsről. Bejegyzésem szerkesztését nagyban segíti az, hogy születésnapomra szerzőtársamtól, Edétől egy EUR-Bahn 1 hetes vonatjegyet kaptam egy hét bécsi tömegközlekedéssel és nagyon érdekes programokat szervezett.
A település a kelta, etruszk és a római korban Vidobona, vagyis Szőlőhegy néven a Keleti határvidék, Ostmark határvárosa volt. Ostmark nevéből a német eredetű Babenberg dinasztia nevezi először az országot Österreich-nek, vagyis magyarul Ausztriának, a Vindobona pedig Wien-né németesedik. A városon keresztül haladó patakocska neve is Wien, ami beletorkollik a Dunába, illetve a városban folyó Duna-csatornába.
Ausztriát és vele együtt Bécset a 800-as években a Babenberg-família alapítja, az 1000-es években szoros barátságot ápolnak a cseh királlyal és a magyar Árpád-házi királyokkal is. 300 év Babenberg uralom után 1218-tól 1918-ig a Habsburg-ház gyakorolja a hatalmat Ausztriában, 1273-tól a Habsburg Birodalom fővárosa Bécs lesz, 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásával Bécs mellett Budapest is fővárosi rangot kap önálló parlamenttel, a Habsburg Birodalom rendszerén belül a csehek 1587-től kapnak részleges önállóságot és Prága ekkortól lesz főváros.
A hosszú bevezető után tisztáznunk kell mi is a bécsi, ki is a bécsi? Ez egy érdekes kérdés: Bécsről az embernek eszébe jut a Schwechater, a Puntigamer, az Ottakringer, hogy a sörbarátoknak kedveset írjak. Vagy pedig: "a fiamért kimentem Schwechat-ra", akkor tudom, hogy nem az olajfinomítóban volt az ismerősöm, csak kiment, mert kivitte a repülőtérre a gyereket. "Ugorjunk be Hanshoz a Heurigerbe!" — ez azt jelenti, hogy az ember a barátjával egy grinzingi kocsmába kortyolgatja az újbort. De Bécsről az embernek eszébe jut a császármorzsa, a Manner-csoki, a Sacher-torta, a bécsi villamosok (lásd A császár villamosai című írást), a szociáldemokrata világváros (lásd Rotes Wien építészete című írást), a bécsi szelet, vagy borjú bécsi, Schönbrunn, Hofburg, Rathaus, Spanyol Lovasiskola és még sok más.
Nehéz arról a sok szép és gyönyörű élményről beszámolni, amit 1 hét alatt lát az ember.
Megpróbálom leírni sorrendiségben, időrendben.
1. nap) Arsenal és Grinzing: az Arsenal az Osztrák Hadtörténeti Múzeum neve, ahol sok szép érdekesség van kiállítva a Habsburgok történelméből, és főleg az osztrák haderő alakulásáról. A múzeum épülete egy régi zsinagógából lett kialakítva. Grinzing pedig a bécsi borvidék központja a hegy túloldalán található Weinberggel együtt.

Arsenal főépülete

Grinzingi temető

2. nap) U 2-es metró, Kunsthistorisches Museum és Kurpark Oberlaa: az U 2-es metró Bécs egyik legfiatalabb metrója, hiszen ezt a vonalat, a lila vonalat 1978-tól 2010-ig építették folyamatosan. A Kunsthistorisches Museum Wient nem kell senkinek sem bemutatni külön, mert a magyarok előtt ez az egyik legismertebb múzeuma az osztrák fővárosnak. Kurpark Oberlaa a legkevésbé ismert a magyarok előtt. Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark. Ezen fellelkesedve a Második Kertészeti Világkiállítást is Bécs rendezte meg 1974-ben és ennek eredményeként jött létre a Kurpark Oberlaa, amelynek akkora vonzereje van idegenforgalmilag, hogy a park alsó végén villamos végállomás, felső végén pedig busz végállomás van.

Kunsthistorisches Museum Wien és Mária Terézia szobor

Kurpark Oberlaa 30 éves (1974-2004)

Oberlaa, Gyógyfürdő Nagyszálló

 3. nap) U 3-as metró, Botanische Garten: az U 3-as metró a főváros leghosszabb metrója. Ezen a vonalon a Schlachthausgasse megállónál leszállva jutunk a TramWien-hez, a Bécsi Villamosmúzeumhoz. Ugyanezen a vonalon találhatjuk a Gasometer megállót, amely arról híres, hogy a megszűnt ipari gáztartályokat loft-lakásokká alakították és körülötte egy modern, Gasometer-City városrészt alakítottak ki. A Botanische Garten Wien a Belvedere palota hátsó részében található, de nem különösebben szép a kert. Nem hazabeszélek, de a Budapesti Füvészkert (ELTE Botanikus Kert) ezerszer szebb, mint a bécsi.

Botanikus Kert

 4. nap) Technisches Museum és Hofburg: a Technisches Museum Wien tavaly, 2010-ben ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját. A Budapesti Közlekedési Múzeum mintájára jött létre. Ugyanúgy, ahogy a Budapesti Közlekedési Múzeum a Budapesti Műszaki Egyetem állandó kiállítótermeként alakult meg 1896-ban a budapesti Városligetben, ugyanúgy a bécsi Schönbrunn kerületben 1910-ben a Technisches Museum Wien a Ressel professzor által alapított Bécsi Műszaki Egyetem (Technisches Universität Wien) állandó kiállítótereként jött létre. A múzeum tartogat magyar vonatkozású emlékeket: Ganz féle egyenirányító, Jedlik féle trafó másolata, Mechwart féle kapcsolótáblák, Jendrassik féle áramkörök stb... Utána pedig irány a Hofburg, ennek legnagyobb része a Habsburg Múzeum, ahol a gyűjtemény döntő részét Ferenc József relikviái tették ki.

Hofburg, Elnöki Palota

5. nap) Naschmarkt és a Parlament: a Naschmarkt Bécs legnagyobb vásárcsarnoka, ami nem egy zárt épület, hanem egy kipakolós-pavilonos piac, igazi piaci hangulattal. Az osztrák Parlament az egész ország spórolását mutatja. A Ringen (Kiskörúton) található klasszicista épületnek csak az egyik szárnyát használják a képviselők ülésezésre, mert a régi felsőházi szárny a II. világháborúban totálisan megsérült a szőnyegbombázás következtében. A mai kétkamarás parlament alsóházának (Bundestag) létszáma 185 fő, a felsőház létszáma (Bundesrat) 24 fő.

Naschmarkt, fűszeres

Parlament épülete

6. nap) Floridsdorf és a Kaisergruft: Floridsdorf Bécs egyik legnagyobb munkáskerülete, amelynek legfőbb jellegzetessége a mai Floridsdorfer Bahnhof helyén az Osztrák-Magyar Monarchia Császári-és Királyi Mozdonyvasúti-és Vagongyártó Részvénytársulás (StEG) központi gyártóüzeme volt itt, de ma már csak egy aprócska emléktábla jelzi a dicsőséges múltat. Ennek kiszolgálására a közelben, Floridsdorftól 4 megállóra lévő végállomásnál, Schlammersdorfnál pillanthatjuk meg a Mária Terézia alapítású Bécsi Központi Katonai Kórház épületét, vagy innen a Belváros irányába villamosozva vagy az U 6-os metróval utazva pedig a Friedrich Engels Hof csodálatosan szép szociáldemokrata építészetében gyönyörködhetünk. A szociáldemokrácia európai fellegvárai Bécs mellett Párizs, Berlin, Drezda, München és Budapest voltak. Floridsdorf mellett meg kell még említeni Hietzing, Hütteldorf, Simmering, Heiligenstadt, Favoriten, Mariahilf, Ottakring, Döbling és Vindobona nevét, amelyek a mai napig nemcsak a bécsi, de az egész osztrák szociáldemokrácia letéteményesei. Vindobona mai neve Grillgasse. Az utóbbi 10 évben Schlammersdorfban is előretört a szociáldemokrata irányzat, hiszen a Donaustadt mellett itt is nagyon sok fegyveres testületnél dolgozó (katona, tűzoltó, rendőr, vámos, határőr, börtönőr) és rengeteg iszlám (török, arab) vendégmunkás máról holnapra munkanélkülivé vált és elkeseredésükben csak a baloldaliság volt számukra az egyetlen egy kiút a nagyon súlyos anyagi válságból. Ugyanezen a nap délutánján még a Semmelweis Ignác Kórház Szülészeti-és Nőgyógyászati Klinika épületegyüttesében gyönyörködhettem, illetve egy rövid látogatást tettem a Kaisergruftnál, a császársírok emlékhelyénél a Kapucinusbarátok templomában.

Floridsdorf, Szt. József plébániatemplom

Császársírok, Ferenc József az országépítő uralkodó

Császársírok, Mária Lujza Ludovika az osztrák és a magyar katonai akadémia megalapítója és névadója

7. nap) TramWien és Donaupark: utolsó napunkon Ede biztatására a TramWien-ben kezdtük a napot. A TramWien a Bécsi Villamosmúzeum neve, ahol nemcsak a bécsi villamosközlekedés története a kezdeti 1865-ös évtől van kiállítva, hanem maga az európai villamosközlekedés kronológiájába is ad némi betekintést szakértők bevonásával, például megemlítik Prof. Dr. Lovas György mérnököt, a Világ metrói tv-sorozat szerkesztőjét, vagy a GySEV-főmérnök Prof. Dr. Kubinszky Mihály nyugalmazott gépészmérnököt. Ez egy kis örömmel tölti el magyar szívemet! Sok fotó készült itt, de valószínűleg még visszatérek ide, hiszen a villamosmúzeum nemcsak vasútbarátoknak szól, hanem a kultúra iránt érdeklődőknek is jó program lehet. Délután a Donaupark volt utunk következő állomása, amely az 1964-es alapítás óta jelentősen sokat fejlődött. Bécsben, a Duna-szigeten létrehozott parkban van egy kilátótorony, a Donauturm, amelyet 1967-ben építettek az 1970-ben újonnan épült UNO-City, illetve magyarul ENSZ-városnak nevezett részen. Nagyon-nagyon sokat fejlődött a városrész. A Liliputbahn 1981-es megnyitása a Donauparkban csak egyik része volt az ENSZ-város kiépítésének. Magyar vonatkozása is van ennek a Donauparknak nevezett résznek, mégpedig az, hogy a Donauturm egész tartószerkezetét és a forgó étterem forgó részeit a Hídépítő Vállalat Zrt. tervezte és építette, valamint a Donauparkban 40 cm-es nyomtávon közlekedő Liliputbahn mozdonyait C 50-es Rába motor hajtja, ami a Csepel traktorok motorja is volt. A 2000-es években az U 1-es metróvonalat (piros vonal) meghosszabbították és most egészen a Duna-sziget végéig megy ki, mert addig csak a Duna-sziget elejéig járt. Ez annak az eredménye, hogy mivel ez Bécs főváros első legnagyobb összefüggő zöldfelülete, ezért nagyon sok nemzetközi cég (WHO, WWF, OPEC, ECOSTAT, stb...) osztrák igazgatóságainak székhelye és székvárosa lett, így a régi metróállomás, ami egyben a végállomás is volt Donaupark-UNO City helyett a Kaisermühlen-Vienna International Center nevet vette fel, és innen még 4 vagy 5 megállót megy a metró és ott épült egy hiper-szuper új végállomás.
Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark.

TramWien, nosztalgiavilinger

Donaupark, Liliputbahn kanyarodik

Donaustadt a Donauturmmal

Végezetül: Bécsből csak egy kis ízelítőt kapott az olvasóközönség, mert mindent leírni lehetetlenség, hiszen Bécs a kis szőlőhegyi településből (Vindobona) az évezredek alatt az államalapító Babenbergek után a Habsburg Birodalmi Császárság fővárosából a szociáldemokrata európai városon keresztül vált az 1970-es évek elejétől egy liberális nemzetközi világvárossá úgy, hogy az agglomerációjával együtt 2 100 000 főt számláló főváros megtartotta vidékies nagyváros jellegét úgy, hogy a modern Szájsebészeti Klinika szupermodern tömbje ugyanúgy része a városnak, mint a szecessziós Bécs épületei, vagy a klasszicista stílusú Fizikai-és Kémiai Intézet, vagy esetleg a Hunderwasser épületek (szemétégető, WU WIEN, Kunsthaus, Hundertwasserhaus), esetleg a városképbe még a mecset is belefér a Donaustadt szélén.
Kahlenbergen a Modern Művészeti Főiskola, amely magánegyetem ugyanúgy megfér, mint a Kahlenbergi plébániatemplom oldalánál megbúvó Kahlenbergbahn vasúti kocsi, amely ma vasúti múzeumként látogatható jelképes belépő ellenében.
Bécs egyszerre nemzetközi központ, osztrák is, magyar is, nemzetközi is, de ugyanakkor sajátosságai miatt mégis bécsi a bécsi. Itt az osztrák, a török, a német, a cseh, a szlovén, az orosz, az olasz, a lengyel, a zsidó és az arab is bécsivé válik.
Bécs egyszerre modern és hagyományos, liberális és konzervatív, szociáldemokrata, keresztény, iszlám, jobboldali és nemzeti egyszerre. Tőkés magántulajdon, de erős állami szektor jellemzi. Kettőssége és ellentétei jól észrevehetőek, de ezért éppúgy jelen van a városban a vidékies és a modern, üzleties és vállalkozó szellem is.
A város állandó mozgásban van, fejlődik és lüktet. Egy osztrák mondás szerint: "Amíg Bécs áll, addig Ausztria is állni fog, amíg Ausztria állni fog, addig a Világmindenség is állni fog! Ha a Világmindenség elpusztul, akkor Ausztria elpusztul, viszont ha Ausztria elpusztul, akkor Bécs vele együtt elpusztul!" — tudtam meg a győri Kisalföld Volántourist idegenvezetőjétől, hogy ez az egyik Habsburg császár jelmondata volt.
Ezt pedig igazolhatom, hogy az osztrák egy hasonlóan öntudatos, büszke és vállalkozó nemzet, mint a hollandok, hiszen a hollandok nemzeti mottója, jelmondata  következő: "Isten 6 nap alatt teremtette a Földet, a hetediken pedig Hollandiát, mert Hollandiát nem a világegyetem teremtette, hanem Hollandiát a hollandok teremtették meg saját maguknak!" Értsd úgy, hogy a gátakat építve egy országot építettek maguknak a semmiből és az osztrákok ugyanezt csinálták mindig, és csinálják most is.
Ehhez kell a mai kor Ferenc Józsefe és Mária Teréziája, Werner Faymann kancellár és Dr. Michael Häupl alkancellár és Bécs főváros főpolgármestere és Bécs tartomány miniszterelnöke.
Búcsúzóul egy kis osztrák fagylaltkehellyel hagyjuk el a császárvárost:

Oberlaa, Mozart Kávézó fagylaltkelyhek

Szent László városai: Győr és Nagyvárad

Ez most egy viszonylag rövid bejegyzés lesz, de nagyon aktuális.
Mindjárt megírom, hogy miért?
Június a nyár legforróbb hónapja és e hónap végén vannak a történelmi névnapok is.
Június 27-én van László nap, amely Szt. László királyunkhoz kapcsolódóan lett híres.
Szt. László: Somogyváron temették el, majd 11 év múlva vitték a hamvait Nagyváradra, és onnan Győrbe szállították. A herma azért került Győrbe, mert a váradi székesegyházat többször kifosztották. Az ő személye meghatározó jelentőségű volt, mert megszilárdította a magántulajdon védelmét.

Kapott egy ünnepet Győr és Nagyvárad városa: Szt. László tiszteletére minden év június 27-én Győr és Nagyvárad ünnepi díszbe öltözik és Szt. László napi Ünnepet tartanak mesejátékokkal, színdarabokkal és különféle emlékműsorral.
1993-ban a győri bazilika, 1997-ben pedig a nagyváradi bazilika felveszi Szt. László nevét és azóta mindkettő így vonul be a történelembe.
A Szt. László herma eredetije a győri Bazilika főhajójában, a herma másolata pedig a nagyváradi Bazilika főoltára mellett tekinthető meg.

Ajánló Szt. Lászlóhoz:
Szt. László
Szt. László legenda
Szt. László herma
Szt. László ünnep
Nagyváradi Szt. László

Balatonfüred, a balatoni hajózás első települése

Szeretem a Balaton-parti településeket. Többször jártam már a Balatonon, de kedvenc településem Balatonfüred.
Nemrégen, a napokban jártam Balatonfüreden.
A település nagyobbik része Füred, a kisebbik része Arács, amelyet a reformkorban Balatonfüred néven egyesítették, a település 1971-ben nyerte el városi rangját, ekkor épült a városháza új traktusa is, de írásos említése először egy 1211-es oklevélben szerepelt.
A település igazán nagy fejlődésnek a reformkorban indult, amikor is Keszthely központtal megalakult 1846. szeptember 1-jén és ezzel egy időben Füredem megalakul az Első Magyar Tavi Hajózásgyári Részvénytársaság, amely 1900-ban a Balatonfüredi Hajógyár Részvénytársaság nevet veszi fel, majd pedig a gyáralapító, Széchényi Ferenc halálának 100. évfordulóján vette fel, a Széchényi Ferenc Hajógyár Rt. nevet kapta 1920-ban, majd pedig a gyár 100 éves évfordulóján, 1946-ban a Széchenyi István Hajógyár Rt. nevet veszi fel.
A rövid nevén csak füredi hajógyárként ismert cég világhírnevét hamar megszerezte. A gyár alapítói és a füredi kikötő alapítói Gróf Széchényi Ferenc és sógora, Gróf Festetics György, Ferenc gróf halála után pedig fia, a "legnagyobb magyar" Gróf Széchenyi István irányította céget. A részvénytársaság első elnöke Széchenyi Ferenc volt, a vezérigazgató pedig Festetics György. Ferenc halála után István lett az elnök.
A hajógyár leghíresebb termékei a Kisfaludy nevű favázas gőzhajó és az 1900-ban gyártott Gizella gőzös, amely Ausztriában a Traunsee vizét rója és 1941-ben dízelmotorossá alakították, valamint az 1901-ben épített Érsekcsanád nevű gőzös, amely ma Németországban a Dunán Regensburgban múzeumhajóként látogatható 1965-től kezdve.
Annak ellenére, hogy sok világhíres hajója rótta a nemzetközi vizeket állítólagosan veszteségesen működött a cég és 1993-ban privatizálták és egy olasz gépgyártó konszernnek adták el áron alul, majd pedig a 7 év tárgyi adómentesség lejártával, 2000 elején egy nagy francia gépipari cég megszerezte a részvénycsomag nagy részét és 2001 elején végleg bezárta a füredi hajógyárat jogutód nélküli megszűnéssel. A hajógyárhoz tartozó balatoni kikötő kft. formában önállósult és 2005-ben a Balatoni Hajózási Részvénytársaság (BAHART Zrt.) tulajdonába került BAHART Zrt. Kikötői Kft. néven.
A település nagyon nagy szerencséje az volt, hogy a kikötő és a hajógyár indításának pillanatában, illetve nem sokkal utána jelentős szerepet kapott az idegenforgalom, ezen belül a gyógyidegen-forgalom fejlesztése a városban. Ez a törekvés Gróf Széchenyi István tevékenységének utolsó éveiben, 1855. évtől kezdve vett jelentős fordulatot, melyet fia, Ödön gróf is folytatott. Amikor a kiegyezés után igazi fürdővárossá fejlődött Balatonfüred az hozta meg a település számára a gazdasági fellendülést.
A fejlődés oka az volt, hogy nemcsak a hajózás (hajógyár, kikötő) alapozta meg, hanem az adott igazi lökést, amikor a Budapest-Székesfehérvár-Veszprém vasúti fővonal leágazással szárnyvonalként elérte Balatonfüredet és az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően sok művész és író tartott fenn nyaralót, úgynevezett villát.
A jelenlegi Állami Szívszanatórium az egykori Festetics-villában kapott helyet, melyben egy nagyon rövid ideig a városi gyógyfürdő működött. Termálvizes forrásokban gazdag vidék, Arács területén a Lóczy-barlang közelében található Jókai-forrás savanyú vize ivókúrára alkalmas a bélpanaszok enyhítésére.
A 14000 lakosú településnek nincs egységes városközpontja, mert 4 városközpont alakult ki történelmileg egymástól függetlenül: Füred, Balaton-part, Középkori városközpont, Arács és a falu.
Az 1880-1890 közti időszakban épült villaépítésekkel kezdődött a szállodaépítések kora, ennek ékes bizonyítéka az Anna Nagyszálló, a Balatontourist épülete, amely a Régi Balatoni Borháznak adott otthont, valamint az Arany Csillag Szálloda és Park Szálló.
Az 1970-es Nemzetközi Vitorlásbajnokság megrendezésének alkalmából adták át a Marina Nagyszállót és Margaréta Nagyszállót. A 2000-es évek turizmusfejlesztésének eredményének köszönhetően 2003 őszén adták át a Balatoni Görög Falut.
A városban a Balaton-parti sétány és a Tagore sétány tükrözi a fürdővárosi hangulatot. Ezen a sétányon található a Tihanyi apátság szállodája, az Ipoly Nagyszálló, valamint közvetlenül a vitorlás-és yachtkikötő tőszomszédságában a Stefánia-ház, amely helyt ad az idén 6. alkalommal megrendezett 4 napos Stefánia-fesztivál eseménysorozatnak, amelyet Balatonfüred polgármestere és a Balatontourist Kft. ügyvezetője nyitja meg, majd pedig egy másik nagyszabású eseménynek Siófokkal közösen rendezi meg az 5 napos Balatoni fesztivált immár 15. éve.
Lassan már búcsúzok Balatonfüredtől és 100 km megtétele után érkezek haza egy nagyon szép balatoni élménnyel.

Fotók Balatonfüred világából:

Anna Nagyszálló

Blaha Lujza dombormű

Füred első polgármesterének emléktáblája

Füredi-móló a Stefánia-házzal

Gyógyfürdő bejárata

Alba Regia-tól Alba Plaza-ig: Székesfehérvár története

Székesfehérvár Magyarország egyik legrégebbi városa.
Már a kelta és etruszk korban lakott település volt, a rómaiak az Alba Regia néven emlegették. A honfoglalás utáni években, 1000-1005 körül Szt. István király emelte koronázó várossá. A magyar királyokat koronázták itt, a királyok koronázó városa Székesfehérvár mellett Pozsony és Visegrád, illetve a királynők és királynék koronázóvárosa Veszprém volt, de ez utóbbi a koronázó városi címét csak az 1300-as évek elejétől nyerte el.
A történelem sok viharát túlélte a település.
Igazi fejlődésnek a reformkorban indult a Balatoni Gőzhajózási Rt. megalakulásával, amikor Budapest főváros előretolt bástyájaként nyaraló-és üdülőövezetté vált a közelében található Velencei-tó, Gárdony és Agárd miatt, hiszen azok az emberek, akik hétvégére és nyári szabadságuk eltöltése és pihenése miatt a Balatonon akartak üdülni, nyaralni és kiszorultak onnan, azok itt a környéken vásároltak telket és nyaralót.
Fejlődésének második szakasza az 1970-es évek elejétől az 1990-es évek elejéig tartott. Budapest fővárostól 50 km távolságra található 2001-ben 101973 fő lakosú megyeszékhely, 1990 óta megyei jogú város ipari központtá vált. Az Ikarus Autóbuszgyár Egyedi Kft., a Műszertechnikai Kft., a Mikroelektronika Kft. voltak a legnagyobb munkáltatók. 1990-1996 közt a három nagy cég Széles Gábor nagyvállalkozó által vezetett tőkéscsoport 100 %-os tulajdonába került és jogutód nélkül megszűntek a cégek. A két óriásvállalat, a közel 100 évet megélt Fejér megyei Tejipari Részvénytársaság (Fejértej) 1991-ben a francia Danone-csoport, majd 1995-ben az olasz Parmalat-csoport 100 %-os tulajdonába került, majd pedig 2005-ben végelszámolással jogutód nélkül megszűnt a cég és a Fejértej maradék üzeme Parmalat Magyarország Kft. néven Romániába települt át, a másik nagyvállalat a Magyar Alumíniumfeldolgozó Részvénytársaság, 1970-től Alumíniumipari Könnyűfémművek Rt. (ALCOA-KÖFÉM) a folyamatos gyárkorszerűsítések következményeként a világ élvonalába került. 1991-ben már jelentős veszteségeket halmozott fel a gyár és ekkor a francia ALCOA nehézipari konszern tagja lett, majd pedig 2001-ben ALCOA-KÖFÉM Zrt. néven jogutód nélküli megszűnéssel végleg bezárták a gyárat. Ennek a két nagy múltú részvénytársaságnak már az épületei is üresen állnak és a régmúltra már csak az Országos Alumíniumipari Múzeum és a Magyar Tejipari Múzeum állandó kiállításai emlékeztetnek. Az Országos Alumíniumipari Múzeum a Magyar Közlekedési-és Műszaki Múzeum fiókjaként, a Magyar Tejipari Múzeum pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fiókjaként működik.
A város fejlődésének harmadik szakasza pedig 2000-től következett be, amikor 1998-2010 közt a város akkori polgármestere, Warwasovszky Tihamér meghirdette az "Új Fehérvár" fejlesztési programot, amelynek keretében felújították a Megyei és Városi Múzeum kiállítótereit, renoválták a Püspöki Palota, a Megyegyűlés és a Városháza épületét, modernizálták az autóbusz-pályaudvart és teljesen felújították a vasútállomás épületét, megépült az egykori Videoton-gyár helyén a Videoton Ipari Park és az azt kiegészítő Városi Déli Ipari Övezet, felépítették az Alba Plaza Bevásárlóközpontot, amely a terepasztal kiállításnak is otthont adott.
A több, mint 100 évet megélt Videoton Elektronikai Rt. az 1900-as évek elején alakult és kezdetben morzekészülékeket, majd rádiókat, később TV-készülékeket gyártott a cég 1994-es végleges bezárásáig, de ennek romjain 1995 tavaszán felépült a Ford Motor Hungary Rt., amely a jól bevált Ford-modelleket "Alba" művésznévvel kezdte gyártani és az Orion, Fiesta, Sierra és Mondeo modelleknek megjelent az "Alba" típusa is, jelenleg is futnak ezek a modellek szerte a világon.
A Ford-művek székesfehérvári gyára 1995 tavasza óta egyre nagyobb példányszámban folyamatosan bővülő gyárkapacitással és bővülő dolgozói létszámmal gyártja világsikerű modelljeit. Minekutána a Ford-művek a világon folyamatosan veszteséggel küzdött a svéd Volvo Motors Company megvette 1998-ban, amikor már a Mazda Motors Company is a tulajdonában állt 1997 óta, így a fehérvári üzemegységben a Ford Alba sorozaton felül már a Volvo S40/V40, Volvo XC 70/XC 90 autótípusok, a Volvo Alfa Localo B 7700-as  busz és a Mazda 2-es/3-as/6-os autótípusok és a Mazda E 2200 kisteherautó kerül le a futószalagról.
Székesfehérvár a római kori Alba Regia településből így vált a 2000-es évek Alba Plaza Bevásárlóközpont városává, amely nemcsak terepasztal kiállítást rendez, hanem az ezredforduló igazi turistacélpontjává vált, ahol nemcsak a Bory-vár vonzza a városba látogatókat, hanem Ohmann Béla szobrászművész alkotása, a város főterén álló Országalma szobor is.

Képek Fehérvár világából:

Fehérvár, Fekete Sas Patikamúzeum

Fehérvár, Megyeháza

Fehérvár, Órajáték

Fehérvár, Országalma Anyuval

Fehérvár, Alba Plaza terepasztalkiállítás

Közeleg az Anyák napja és a Munka ünnepe

Idén a Munka Ünnepe és az Anyák napja egybeesik.
Ennek különleges jelentősége van, hiszen a nők a társadalomban átlag 20-25 %-kal kevesebb bért visznek haza a világon mindenhol ugyanazon munkakörért, mert a családok többségében ők maradnak otthon a gyerekkel vagy gyerekekkel és a gyereknevelés idején (gyes, gyed) fizetés nélküli szabadságon van a cégtől és ezáltal csak egy minimális összeget kapnak havonta és ezért a későbbi ellátásuk, az öregségi nyugdíjuk is kevesebb lesz! Ezért vigyázzunk az anyákra, nagyanyákra és akinek van, a dédanyákra is!
A Munka Ünnepe egy baloldali ünnep szerte a világon. Ez az ünnep a chicagói textilmunkások lázadásából alakult ki, amikor az embertelen szociális körülmények és a gépesítés ellen léptek fel, mert embertömegek vesztették el addigi munkájukat a nagyfokú gépesítés miatt.
Az Anyák napja is egy jelentős ünnep, mert a legtöbbet az anyák dolgoznak, amikor a családot, rokonokat, barátokat is ellátják sok-sok segítséggel, a háztartást vezetik, a munkahelyükön rendesen dolgoznak és a gyerekeket is nevelik, tehát főleg nekik szól mindkét ünnep: anyák napja és a munka ünnepe is!

Ajánló:
Munka ünnepe
Anyák napja

Tata, a vízimalmok városa

Tata, a város a nevét II. Béla magyar király nevelőjéről kapta, mert az uralkodó gyerekként így hívta tanítómesterét: "öreg tata vagy" — mondta neki.
Amikor Béla magyar király lett, akkor nevelőjének és tanítómesterének földbirtokot adományozott, amelyre várat épített és ezt a települést nevezte el úgy, hogy Tata.
Kedvező földrajzi fekvése miatt igazi központtá Luxemburgi Zsigmond magyar király uralkodása alatt vált, aki a királyi székvárost Buda várából Tata várába telepítette át, a királyi törvénykezés székhelye pedig Pozsony lett. A közelben fekvő hegység nevét is Zsigmond királynak köszönheti, mert a magyar könnyűlovas sereget hívták vértesnek, innen a Vértes hegység elnevezés.
Évszázadokon át jelentéktelen település volt, majd pedig a betelepítési hullám tette gazdaságilag jelentős központtá.
Mária Terézia korában német telepesek jöttek a vidékre, az ő művészetük volt a habán művészet. A tatai fazekasság egyik legjobban látható tárgyi emlékei a tatai várban lévő Komárom-Esztergom megyei Kuny Domonkos Múzeumban és a Magyarországi Németség Múzeumában (Ungarndeutsches Museum) tekinthetők meg.
Itt született Mikoviny Sámuel, Bláthy Ottó Titusz és Magyary Zoltán.
Az oktatást az 1765-ben alapított Piarista Gimnázium, amely 1950-től Eötvös Gimnázium nevet viseli biztosítja a város hírnevét.
A magyar porcelángyártás legjelentősebb alakja, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. alapító vezérigazgatója, Farkasházy Fischer Mór is itt született.
A piarista rend javaslatára újabb német telepesek, svábok telepedtek meg a környéken az 1850-es évektől kezdődően, a település és környéke korlátlan hatalmú földesurai az Esterházy grófok voltak, akiknek a birtokközpontja az Öreg-tó partján álló kastély volt.
A település folyamatos vízellátását az Öreg-tavon átfolyó Által-ér biztosítja, a Cseke-tó egy mesterségesen létrejött tó, amelyet az 1930-as évek elején alapított Tatai Keménycserép-és Téglagyár Rt. hozott létre, amikor a cseréphez és a téglához való alapanyagot, az agyagot kibányászták és az esővíz feltöltötte, de ilyenről tudunk máshol is, hiszen a miskolci Hámori-tó, a budai Feneketlen-tó, avagy a szombathelyi Csónakázó-tó is így jött létre.
A víz közelsége miatt nagyon-nagyon sok vízimalom épült a városban: Pötörke-malom, amelynek névadója a tulajdonos Pötörke Julianna volt, a Miklós-malom, aminek Gróf Esterházy Miklós lett a névadója.
Jelentős kirándulóhellyé vált a dualizmus korában a Fényes-forrás és az Angolpark miatt.
Gazdasági jelentőségét a vasútközlekedés hozta meg, ennek következtében az 1860-as évek végén az addig különálló Tata, Tóvároskert és Tóváros településeket Tata néven egyesítették, 1982-ben csatolták hozzá a Majorságot és Agostyánt is. Agostyán a botanikus kertjéről híres.
1890-től fokozatosan megindult az iparosítás, 1950-ben Tatabánya megyeszékhellyé válásával jelentős feketeszén bányászati központtá fejlődik, ezzel Tata vizei és forrásai elapadnak. A tatabányai szénbányák 1990-es végleges bezárásával a megyeszékhelyen hatalmas nagy lesz az ipari munkanélküliség, viszont a tatai vizek és források újra megindulnak.
A szocializmus időszakában Tóvároson létrehozzák az Olimpiai Edzőtábort. A tatai húsipar emlékét is felfedezhetjük a Tóvároson az Öreg-tó partján lévő Vágóhidat látva. A tatai vágóhíd marhavágóhíd volt, 100 évig szolgálta a környék húsiparát. A termeléscsökkenés miatt az 1930-as évek elején végleg bezárták.
Mivel Tata a vízimalmok városa védőszentje Nepomuki Szent János, akinek szobra is van az Öreg-tóban.
Az 1900-as évek elején kapott nagyközségi rangot és autóbuszjáratot. A város szerkezetét jól mutatja az, hogy mindkét városrész megtartotta saját vasútállomását. Amikor még két külön település volt Tata és Tóvároskert, akkor épültek a vasúti megállók.
A személyvonatok Győr felől Budapest felé haladva először Tata állomáson, utána Tóvároskert megállóhelyen állnak meg.
A település egyesítésének 103 éves évfordulóján kapta meg városi rangját, többször nyerte el a virágos város címet (1977, 1989, 1996), az Európa-díjas műemlékváros címet (1988, 1993, 2005) is.
A tatabányai ipar teljes megszűnésével sokan áttelepültek a megyeszékhelyről Tata és Komárom városokba.
Tata város bevételeinek jelentős része az idegenforgalom, turizmus és vendéglátás adja, hiszen Budapesttől 80 km-re, Győrtől 57 km-re, és az osztrák fővárostól: Bécstől is csupán csak 190 km-re fekszik, tehát sok külföldi turista is látogatja a települést.

Képek Tata világából:

Tata nevezetességei

Tata térképe

Tata története

Tata védett értékei

Tata városközpontja

Kalandozások Felső-Ausztriában: Christkindl és Steyr

A tartományban folytatva utunkat körbenézünk még Christkindl és Steyr városokban.

Christkindl: egyes feltételezések szerint itt született a kis Jézus, ugyanúgy, ahogy Betlehem városa és a magyar Nagykarácsony település is sajátjának tartja ezt a jogot, hogy Jézuska szülőhelyeként szerepeljen az utazási ajánlatokban. A településnek nagyok kevés, alig pár százas az állandó lakossága, de az advent időszakában és a húsvéti ünnepekben jelentősen megugrik a lakosságszám, mert rengeteg turista keresi fel a települést.

Képek Christkindl világából

Christkindl, karácsonyi posta

Christkindl, csodatévő Jézuska üzenete

Christkindl, zarándoktemplom

Steyr: hosszú évszázadokon át a Stájer őrgrófság székhelye volt a város, majd pedig Stájerország tartomány fővárosa, illetve 1850-1921 közt Belső-Ausztria tartomány fővárosa lett. Belső Ausztria Felső-Stájerország, Felső-Ausztria, Salzburger Land (Salzburg tartomány) és Bajorország összevonásából jött létre. az 1900-as évek elején megalakult a Puch Kerékpárgyártó Rt., amely 1930-ban veszi fel a Steyr-Puch nevet és az olasz FIAT gyár szabadalma alapján 1958-1975 közt elkezdi gyártani a Fiat 500-ast Steyr 650, a Fiat 850-est pedig Steyr 950 néven. Amikor az osztrák autóipar végleg csődöt mond, akkor a Steyr-Puch gyár örökös szerződést köt a német Mercedes autógyárral és Unimog néven elkezdenek katonai járműveket és terepjárókat gyártani. A II. világháború alatt elkezdik gyártani a teherautókat, amelyek a világpiacon is megállják a helyüket, nemzetközi élvonalba tartoznak ezek a gépipari termékek.
A II. világháborút követően jelentős területátrendezés következik, Steyr városa Stájerországtól Felső-Ausztria tartományhoz kerül.
2003 körül jelentősen visszaesik a katonai gépipari termékek piaca, hiszen megkezdődik az ország haderőreformja, a tizedére zsugorítják az osztrák honvédség összlétszámát és ezzel a tulajdonos Mercedes sem tud mit kezdeni, hiszen a német hadsereg, a Bundeswehr leépítése ekkor már javában folyik tehát azok sem tűnnek fizetőképes keresletnek, nem felvevőpiac Németország sem.
Az egyetlen kiutat Németország és Ausztria a kanadai Magna Gépgyár Rt.-ben látja, mert ígéretet tesznek a tengerentúli befektetők, hogy ők a Mercedestől 0 kanadai dollárral és 0 euróval átveszi az osztrák gyárat és megtartja az összes dolgozót.
A szép ígéretekből semmi sem teljesül, mert a 2005-ös beolvadást követően felveszi az osztrák cég a Magna-Steyr nevet, de a rá következő évben a teljes Steyr modellpalettát törli a kínálatból, ezzel a 12 000 fős csúcslétszámot 260 főre redukálják, mert már csak alkatrészgyártás folyik itt. 2007-ben a maradék 260 fős létszámot 40-re csökkentik, a gépgyár neve ezzel Magna Austria AG.-re változik és a Steyr név már a múlté lesz, visszafordíthatatlanul az enyészeté lett egy nagyon nagy múltú cég.
Steyr 15 000 fős városa egyetlen kiutat 2007 óta csak az idegenforgalmi bevételek növelésében látják. Önellátásra törekszik a város, mert a tartománynak nem sok pénze van, hiszen a tartományi főváros, Linz bevételei is jelentősen megcsappantak az ipari üzemek, gyárak bezárásával.

Képek Steyr világából

Steyr, Gröger-ház

Steyr, kovács

Steyr, Mesterségek oszlopa

Steyr, vadász zenészek

Steyr, Városháza

Steyr, vízi betlehem

Omnibusztól autóbuszig Magyarországon: regionális busztársaságoktól a Volán Egyesülésig

Magyarországon 1903-ban legelsőként Budapesten indult meg az autóbusz-közlekedés omnibuszként Óbudán, amelynek száma az 5-ös számot viselte, illetve viseli a mai napig. A járat útvonala azóta folyamatosan változott, utoljára 2001-ben változott meg. Jelenleg ez a járat a Pasaréti tér, autóbusz-fordulótól indulva Angyalföld, Gyöngyösi utca, forgalmi telepig közlekedik, melynek menetideje 50 perc, ezzel a főváros leghosszabb buszjárata.
Tata városában 1910-ben indult meg az omnibusz közlekedés, amely az 1920-as évek elején változott át autóbusz-közlekedésre. Majd jöttek egyre-másra az autóbusz-közlekedéssel rendelkező települések: Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Komárom, Tatabánya, Esztergom, Szombathely, Kőszeg, Szeged, Miskolc, Debrecen, Eger, Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös.
A II. világháborúban a legtöbb buszközlekedéssel rendelkező település-és város jelentősen megsérült, a gépkocsiállományuk is nagyon nagy károkat szenvedett, ezeknek a nagy károknak a helyreállítására megalakul a MÁVAUT, vagyis a Magyar Államvasutak Autóbusz-közlekedési Társasága.
6 év fennállás után az állami vasúttársaság, a MÁV leválasztja az autóbusz-közlekedési társaságot, külön céggé szervezve Volán Vállalat néven 1951-ben.
11 év után a Volán Vállalat nevet vált és Volán Tröszt néven 1961-ben újjáalakul, ekkortól már az új cégnek nem üzemigazgatója, hanem vezérigazgatója lesz.
1950-1968 közt a Volán-társaságokat 1-től 26-ig számozzák őket. Majd pedig fokozatosan, főleg az ország nyugati részében kezdődik meg a busztársaságok névvel kiírt megjelölése, pl. 1953-ban az 5. számú Volán Vállalat Kisalföldi Üzletág, 1955-ben 7. számú Volán Vállalat Vértes Üzletága. 1968-ban először Győr központtal megalakul a Kisalföld Volán Vállalat, majd pedig a Vértes Volán Vállalat. Ekkor a keleti országrészben, az Alföldön még tartja magát a számmal jelölt társaságok elnevezése. Kivétel ez alól a Budapest központtal megalakult Volánbusz Vállalat.
1975-ben az alföldi busztársaságok is nevet kapnak: Eger központú Agria Volán és a Gyöngyös városban alakuló Mátra Volán, a Szeged központú Tisza Volán, a Debrecen székhelyű Hajdu Volán, a Miskolc bejegyzésű Borsod Volán.
1987-ben megkezdődik a busztársaságok részleges privatizációja és a budapesti székhelyű Volánbusz Vállalat 1988-ban Blaguss Volánbusz Rt. nevet veszi fel, minek utána az osztrák Blaguss Autobus-linien AG. a részvények teljes állományát megszerzi a magyar cégben, ezzel a cég nemzetközi központja Bécsből Budapestre költözik.
Új fordulatot vesz az, amikor 1975-ben a Volán Tröszt nevet vált és felveszi a Volán Egyesülés nevet, ami lehetővé teszi a számozott busztársaságok nevet kapjanak, így piacképesebbek lesznek a nemzetközi forgalomban, ennek szellemében egy haladó gondolkodású menedzsert választanak meg a közgyűlés élére, 1980-ban Saslics Elemér vezérigazgatót nevezik ki, aki 2010-es nyugdíjazásáig vezette a céget, jelenleg is még jelentős gazdasági hatalommal rendelkezik. Saslics 2010 óta nyugállományú vezérigazgatóként intézi a cég ügyeit.
1993-ban a busztársaságok részvénytársasággá szerveződnek, a cégek élén a vezérigazgatók teljes hatalmat kapnak és gazdasági felelősségük korlátlan. Az 1990-1993 közti időszak döntéskényszerbe készteti a busztársaságokat.
Saslics új fordulatot hirdet, melynek értelmében két új járható: mindegyik busztársaság neve elé az rt. megjelölés kerül, de 1) a vállalat az egyesület védőszárnya alatt működik tovább központi kormányzati, fővárosi, vagy főváros kerületi, vagy megyei, települési és városi önkormányzati pénzekből gazdálkodva állami vagy önkormányzati részvénytársaságként: Volánbusz, Kisalföld Volán, Vasi Volán, Balaton Volán, Balatonfüredi Volán, Bakony Volán, Somló Volán, Zala Volán, Pannon Volán. 2) vagy pedig teljes önállóságot kap a vállalat és semmifajta önkormányzati, városi, fővárosi és központi kormányzati pénzbeli segítséget nem kér teljes gazdasági önállóságot kap, tisztán piaci alapon szerveződve és nem kíván az egyesületben tagként szerepelni. Ezt választotta az Alba Volán, Vértes Volán, Tisza Volán, Agria Volán, Mátra Volán, Kunság Volán, Hajdu Volán, Borsod Volán, Nógrád Volán. Azok a társaságok, amelyek kilépve a Volán Egyesülés kötelékéből önállósodtak és csak szakmai segítséget kértek egykori ernyőszervezetüktől nagyon sokan óriási adóssághalmazt hagytak maguk után, ezzel elősegítve, hogy valamelyik cég alvállalkozójává váljon, mint például a Nógrád Volán Zrt. a BKV alvállalkozója lett 2007-től, vagy a Borsod Volán, a Hajdu Volán, a Vértes Volán és a Mátra Volán pedig a Volánbusz Zrt. alvállalkozója lett 2003-tól.
Egyetlen egy nyertese lett a privatizációnak: az Alba Volán annak ellenére, hogy nem tagja 1993 óta a Volán Egyesülésnek azóta is nyereségesen működik, de bevételeinek egy jó nagy része az utazási irodájából, a Fehérvár Travel Kft.-ből származik.
Budapestnek is külön szerepe van a buszok világában. Az osztrák Blaguss cég, amely 1950-ben alakult Bécsben fokozatosan kimerülnek a pénzkészletei 1998-ra, 2000-ben a holland-dán vegyes tulajdonban lévő Eurolines AG. megszerzi a Blaguss cég részvényeinek 92 %-át, majd 2001-ben megszerzi a kisbefektetői 8 %-ot is, ezzel teljesen Koppenhága és Amszterdam ellenőrzése alá kerül a császárvárosi cég, ennek következtében a budapesti Blaguss Volánbusz Zrt. nevet váltva Eurolines Magyarország Zrt.-re felépíti Budapesten a Kelenföldi Nemzetközi Autóbusz-pályaudvart és a Népliget Nemzetközi Autóbusz-pályaudvart, valamint felújítják az Újpesti Autóbusz-pályaudvart és a Népstadion Autóbusz-pályaudvart.
Saslics Elemér vezérigazgató 2001 óta nemcsak a Volán Egyesülés vezetője, de mivel sikeresen levezette a buszközlekedés modernizálását az Eurolines Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztját is betölti, következő évben pedig a bécsi Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományoz neki és az egyetemalapítóról elnevezett Ressel-díj aranyfokozatát adják át neki Alsó-Ausztria tartományi parlamentjében, St. Pöltenben.
Nehezen indult el a magyarországi omnibusz közlekedés, de a III. évezred útjain már a Mercedes és Volvo InterCity-buszok és Euroliner buszok hasítják a levegőt, mert Magyarország még sokáig élni fog hála a magyar mérnökök nagyon nagy tudásának!

Képek a magyar buszok világából

Gemenc Volán Volvo busza

Rába-Ikarus emeletes busz a Kisalföld Volánnál Győr autóbusz pályaudvaron

Credo Citadell, az új győri autóbusz

Miskolc, Rába Premier busz a 31-es járaton

Miskolc, Neoplan busz a 44-es járaton

Miskolc-Diósgyőr, MAN busz az 5-ös járaton

Budapest, kocka Ikarus a Keleti pályaudvarnál a 30-as járaton

Budapest, Népliget autóbusz-pályaudvar (Eurolines Magyarország Zrt.)

Budapest, Irisbus az 55-ös vonalon

Budapest, Ikarus E-95 busz (Scania) a Volánbusz Zrt-nél

 A kedvencem:

Budapest, Ikarus 405-ös (minibusz) a Várbusz járaton (2008-tól 10-es járat)