Barangolás Alsó-Ausztriában

Idén tavasszal szerzőtársammal, Edével együtt egy buszos egynapos társasutazással látogattuk meg Alsó-Ausztria három legnevezetesebb pontját: először a tartományi fővárosban, Wiener Neustadtban, vagyis Bécsújhelyen tettünk egy viszonylag hosszabb látogatást. Kb. 4 óra hosszát töltöttünk itt el. A városnak nincsen semmilyen különösebb jelentősége, mert már hosszú évszázadok óta iparváros és közlekedési csomópont.
Bécsújhely (Wiener Neustadt) szerepe 1921 után indult drasztikus fejlődésnek, hiszen a Soproni Mozdonyvasúti-és Járműgyár Rt. központi üzeme Sopronból Bécsújhelyre költözött, majd innen 1970-ben tovább Jenbachba és ekkor vette fel a vagongyár a Jenbacher Waggonfabrik AG. nevet, 1972-ben pedig a GySEV (Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt.) 100 %-os tulajdonába került a cég, ezzel biztosítva stabilan a gyár fennmaradásának jövőjét, a pályaudvar pedig 1980-ban kapta meg a GySEV főpályaudvara címet, logisztikai igazgatósága és a legnagyobb teherpályaudvara a GySEV-nek pedig a közeli Wulkaprodersdorfba (Vulkapordányba) került, másik nagy személyforgalmi pályaudvara pedig Ebenfurtban található. A vasút mellett a történelem iránt érdeklődők megtekinthetik a Mária Terézia által alapított Honvédelmi Akadémia épületében a Zrínyi és Frangepán életét bemutató kiállítást, mert ezzel a két emberrel elég rondán végeztek az osztrákok. Mindkettőjüket lefejezés általi kivégzéssel gyilkolták meg, amiről az osztrákok nem beszélnek, nem is tanítják ezt. A város főterén, a Halpiac téren bonyolódik a település igen élénk és jelentős kereskedelmi élete, főleg élelmiszerpiacról beszélünk.
Innen indultunk tovább Puchbergbe. Ez a település a mellette lévő Schneeberg hegycsúcson található. Sopron-Bécsújhely útirányból, illetve Bécs útirányból könnyen megközelíthető vasúton vagy közúton egyaránt a Semmeringbahn, Schneebergbahn vagy Salamanderbahn alsó végállomása Schneeberg am Puchberg nevű kistelepülés. A vonat felső végállomása a Schneeberg csúcson van.
A Salamanderbahn (szalamadra) a cég neve, amely üzemelteti a nagyvasutat, a fogaskerekű vasutat, a siklót és a lanovkát is, amellyel elérhető a Schneebergi-vízesés. Puchberg település pedig évtizedeken keresztül a Magyar Marcipánmúzeumról volt híres, amit 70 év után Szabó mester visszaköltöztetett Magyarországra, Szentendre városába 1998-ban, amikor az öregúr már 90 éves volt és feladta a cukrászipart, de az senkit se szomorítson el, hogy utód nélkül halt meg, mert unokatestvéri ágon a ma élő Sacher és Szamos marcipángyáros famíliák a múzeumát tovább üzemeltetik, a Sacher nevű unokatestvér a Kőszegi Jurisics várban rendezett be egy Marcipán Manufaktúra Múzeumot. Szabó mestert Puchbergben, Alsó-Ausztria tartományban, Kőszegen és Szentendrén egyaránt díszpolgárrá avatták, amikor hazatelepült.
Utunk utolsó állomása a Semmering-csúcs volt, a Semmeringi-plató legnagyobb településén, Semmeringen tettünk egy igen rövidke, félórás sétát. Mivel a települést az elmúlt 3 évben teljesen átépítették, azóta amióta először ott jártam, ezért a sok fejlesztésnek köszönhetően városi rangot kapott és a régi út a településen kívülre került, az új út pedig az új központba fut be így nagyon nagy sajnálatomra a Délivasúti Múzeum Emlékhelyet már másodszorra nem tudtam megnézni.

Most pedig búcsúzóul néhány kép a vidékről:

Bécsújhely, erőd

Bécsújhely, Katonai Akadémia

Bécsújhely, víztorony

Puchberg, Szent Sebestyén-vízesés

Schneebergbahn, libegőállomás

Semmering, sífelvonókabin régről

Semmering, városközpont

Világörökségünk, a Fertő-táj

Idén nyáron szerzőtársammal, Edével együtt egy buszos társasutazáson vettem részt, amely utazásnak a célpontja a Fertő-tó alaposabb megismerése volt, amelyet azért tartottam fontosnak, mert sem az osztrákok, sem a magyarok nem ismerik ezt a vidéket, mert ez egy folyamatosan változó ökológiai-biológiai rendszer.
A Fertő-tó Európa legnagyobb kiterjedésű sztyeppetava, amely Ausztria és Magyarország közt képez természetes határvonalat.
Az 1921-es soproni népszavazás a tavat 3/4-1/4 arányban osztotta meg. A tó összterületének 3/4 része Ausztria, 1/4 része Magyarország területéhez tartozik. 1945 után, a hidegháborús időszak kezdetén a tó összterülete a határsávba, az ún. "vasfüggöny-zónába" került. Újabb fordulat következett be a "puha diktatúra" kezdetével, 1968-ban az "új gazdasági mechanizmus" nemcsak a magánvállalkozások szaporodását jelentette, de ekkor új alapokra helyezték a magyar-osztrák kormányközi együttműködést is, melynek értelmében 1971-ben létrehozták a Fertő-tavi Bioszféra-rezervátumot, majd a vasfüggöny 1990-es lebontásával 1992-ben megkötötték a Ramsari Egyezményt és az osztrák és a magyar oldalt Tájvédelmi Körzetté nyilvánították, és ekkor építették fel Sarród határában a Madárvártát is. 2003-2005 közt újabb fordulatot vett a tó története: ekkor alakult meg a közös természetvédelmi terület, a Fertő-Hanság Nemzeti Park-Seewinkel Nationalpark, amely a két ország közös természetvédelmi értéke és ezt az összefüggő különleges élővilággal rendelkező rendszert az UNESCO 2007-ben a természetvédelmi és környezeti világörökség részévé nyilvánították.
Most már többet nem tudok erről írni, beszéljenek erről inkább a képek.
Képek a Fertő-táj világából:

Fertőrákos, Páeurópai Piknik 20 éves emlékműve (1989-2009)

Fertőrákos, kikötő

Hansági-főcsatorna

Fertőmeggyes hajókkal

Fertőszéplak, tájházak

Frauenkirchen, a város főtere a Szentháromság-oszloppal

Fertő-tó

Ruszt, Halásztemplom oldala

Ruszt, Városháza

Mörbisch, a város a gyaloghíddal

Sarród, tájház

Fertőrákos, államhatár

Az osztrák mediterránum: Graz és Klagenfurt

Ausztria területének 28 %-át az Alpok hegyláncai foglalják el, ezzel az ország Európa legalpesibb országa, alpesibb, mint Svájc.
Az alpesi klímát két földrajzi tájegység töri meg: egyrészt a Dél-Tirol területén húzódó Dolomitok és a Lienzi-Alpok, amely egyben Ausztria és Olaszország természetes határvonalát képezi, illetve másrészt a Kelet-Stájer-dombvidék és a Grazi-medence, valamint a Karszt-Alpok és a Wörthi-tóvidék, Ausztria és Szlovénia természetes határvonala képez kivételt. Mindkét tájegység a szubmediterrán térségbe tartozik, ezért hívja nemcsak a földrajztudomány, de a közigazgatás és a történelem is osztrák mediterránumnak.
Ez a térség a legkönnyebben és a legrövidebben Szombathely felől érhető el, mert a vasi megyeszékhely és a "zöld főváros", Stájerország tartományi fővárosa, a 250 000 fős lakosú Graz távolsága 117 km, innen Karintia tartomány fővárosa, a "leghíresebb játékváros", a 90 000 fő lakosú Klagenfurt a stájer fővárostól 158 km-re található, tehát Magyarországról is gyorsan elérhető.
Grazot a magyar turisták is elég jól ismerik. Ausztria második legnépesebb városa a főváros után, a zöldfelületek aránya meghaladja a bécsit. Ausztria második legrégebbi villamosvonala üzemel a stájer fővárosban. A város oktatása 2007-ben áldozatul esett a bolognai folyamatnak: az Orvos-és Gyógyszerészet-tudományi Egyetem, a Tartományi Művészeti Főiskola, a Bölcsészettudományi-és Államigazgatási Egyetem és a Közgazdasági-és Pénzügytudományi Egyetem a 2007/2008-as tanévtől kezdve Grazi Állami Egyetem néven egy nagy intézménnyé olvadt össze és így a tanulói létszám 7 %-kal növekedett és jelenleg 43 000 diákot számlál, a pedagógusi létszám változatlan maradt. Ausztria legnagyobb nyugdíjas városa. Ezt a címet azzal érdemelte ki, hogy a város lakosságának 32 %-a nyugdíjas, hiszen az osztrák időskorúak közül nagyon-nagyon sokan itt telepednek le éveik utolsó évtizedeiben, hiszen nagyon jó a közlekedése és fejlett szociális-egészségügyi rendszerét még Erzherzog Johann és Plochl Anna időszakában alakították ki. Erzherzog Johann, a stájer herceg, vagy ahogyan az osztrákok hívják: "zöld herceg" sokat tett nemcsak a tartomány fővárosának fejlődéséért, de magát a tartományt is az ország egyik legerősebb, gazdaságilag legütősebb tartományává tette, amely fejlesztés a mai napig tart Voves tartományi miniszterelnök szociáldemokrata kormányzása alatt.
Az osztrákok által csak téglalapnak becézett, egyik legkisebb területű tartomány, Karintia is nagy területi veszteséget szenvedett el 1921-ben, amikor is déli része Dél-Stájerország néven Szlovéniához került. Karintia fejlődése nem volt olyan töretlen, mint Stájerországé, de ezt jelentősen visszavetette Jörg Haider néppárti pártelnök 15 évnyi tartományi miniszterelnöki kormányzása, hiszen nagyon erős veszteségei voltak a tartomány gazdaságának. A politikus tragikus halála után a tartomány miniszterelnöke egy erős akaratú szociáldemokrata politikus lett és azóta nemcsak Klagenfurt gazdasága lódult fejlődésnek, de az egész Karintia tartomány drasztikus fejlődésnek indult.
Ahogy Graz az ország második legnagyobb Operaházával büszkélkedhet, ahol a magyar Interoperett Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Kovács József nemcsak énekesként produkált óriási sikereket, hanem a társulat művészeti igazgatójaként is, ugyanúgy Karintiának és a tartományi fővárosnak, Klagenfurtnak is van saját híressége.
A tartományi főváros, az "osztrák mediterránum fővárosa", a 90 000 fős lakosú Klagenfurt legnagyobb nevezetességei a Játékváros, a MINIMUNDUS, amely a Lego Játékcég tulajdona, valamint a Wörthi-tó, vagy Wörthersee, amely a vízimanó-legendájáról és Maria Wörth nevű üdülőfalujáról híres. Most pedig már búcsúzunk az osztrák mediterránumtól és mielőtt autóba, vagy buszba szállnánk, vagy esetleg vonattal visszaindulnánk, vagy német és olasz ismerőseinket a Flughafen Kärntennél Klagenfurtban, vagy a Flughafen Steiermarknál Grazban repülőre tennénk előtte még néhány fotót ajánlok mindenki figyelmébe ezekről a csodálatos helyekről ízelítőbe.
Képek Grazról

Graz, Fő tér a Városi Színházzal

Graz, Operaház

Graz, Óratorony

Képek Klagenfurtról és környékéről

Klagenfurt, Tartományi Gyűlés

Klagenfurt, Wörthersee manó

Klagenfurt, Pestisoszlop

Klagenfurt, Minimundus - épületek

Klagenfurt-Minimundus, Maria Elend vasútállomás

Maria Wörth látképe

Hungarikumok

Mivel az emberek többsége a nyaralást tervezi, de tombol a válság, ezért legtöbben csak belföldi pihenésre mennek.
Ez a belföldi turizmusnak nagyon kedvez, mert így megismerik egyre többen a hungarikumokat, vagyis azokat a jelenségeket, amik színtisztán és 100 %-ban magyar termékek.
A hungarikum védelme nem újdonság, hiszen legelőször Gróf Széchenyi István, Báró Wesselényi Miklós, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Báró Sina György szólaltak fel a hazai áruk védelmében, és fogalmazták meg a Kereskedelmi-és Iparkamara azóta szlogenné vált jelmondatot: "Védd az ipart, s vedd a hazait, mert ipar nélkül a nemzet félkarú óriás!"
Néhány hungarikum a teljesség igénye nélkül: tokaji bor, téliszalámi (csak a Pick), szegedi és kalocsai fűszerpaprika, soproni és egri borok, balaton-felvidéki borok, szilvapálinka, fütyülős barackpálinka, szabolcsi alma, Kandó-mozdony, Jedlik egyenirányatója, szóda, fröccs, transzformátor, dinamó, golyóstoll, számítógép, fénylámpa (Bioptron és Rhinolight), Ganz öntödei eljárásai, Haggenmacher új malomtechnikai eljárásai, stb...
Csak azért gondoltam ezt leírni, mert most, hogy a legtöbb ember belföldön nyaral, így kicsit több figyelmet szentelhet az üdülése alatt a hazai kulturális örökségek, a hungarikumok iránt.

Ajánló a hungarikumokhoz 

Bécs története: Vindobona korától egy multikulturális világvárosig

Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor egy ennyire átfogó írást akarok közzétenni olvasóimmal Bécsről. Bejegyzésem szerkesztését nagyban segíti az, hogy születésnapomra szerzőtársamtól, Edétől egy EUR-Bahn 1 hetes vonatjegyet kaptam egy hét bécsi tömegközlekedéssel és nagyon érdekes programokat szervezett.
A település a kelta, etruszk és a római korban Vidobona, vagyis Szőlőhegy néven a Keleti határvidék, Ostmark határvárosa volt. Ostmark nevéből a német eredetű Babenberg dinasztia nevezi először az országot Österreich-nek, vagyis magyarul Ausztriának, a Vindobona pedig Wien-né németesedik. A városon keresztül haladó patakocska neve is Wien, ami beletorkollik a Dunába, illetve a városban folyó Duna-csatornába.
Ausztriát és vele együtt Bécset a 800-as években a Babenberg-família alapítja, az 1000-es években szoros barátságot ápolnak a cseh királlyal és a magyar Árpád-házi királyokkal is. 300 év Babenberg uralom után 1218-tól 1918-ig a Habsburg-ház gyakorolja a hatalmat Ausztriában, 1273-tól a Habsburg Birodalom fővárosa Bécs lesz, 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásával Bécs mellett Budapest is fővárosi rangot kap önálló parlamenttel, a Habsburg Birodalom rendszerén belül a csehek 1587-től kapnak részleges önállóságot és Prága ekkortól lesz főváros.
A hosszú bevezető után tisztáznunk kell mi is a bécsi, ki is a bécsi? Ez egy érdekes kérdés: Bécsről az embernek eszébe jut a Schwechater, a Puntigamer, az Ottakringer, hogy a sörbarátoknak kedveset írjak. Vagy pedig: "a fiamért kimentem Schwechat-ra", akkor tudom, hogy nem az olajfinomítóban volt az ismerősöm, csak kiment, mert kivitte a repülőtérre a gyereket. "Ugorjunk be Hanshoz a Heurigerbe!" — ez azt jelenti, hogy az ember a barátjával egy grinzingi kocsmába kortyolgatja az újbort. De Bécsről az embernek eszébe jut a császármorzsa, a Manner-csoki, a Sacher-torta, a bécsi villamosok (lásd A császár villamosai című írást), a szociáldemokrata világváros (lásd Rotes Wien építészete című írást), a bécsi szelet, vagy borjú bécsi, Schönbrunn, Hofburg, Rathaus, Spanyol Lovasiskola és még sok más.
Nehéz arról a sok szép és gyönyörű élményről beszámolni, amit 1 hét alatt lát az ember.
Megpróbálom leírni sorrendiségben, időrendben.
1. nap) Arsenal és Grinzing: az Arsenal az Osztrák Hadtörténeti Múzeum neve, ahol sok szép érdekesség van kiállítva a Habsburgok történelméből, és főleg az osztrák haderő alakulásáról. A múzeum épülete egy régi zsinagógából lett kialakítva. Grinzing pedig a bécsi borvidék központja a hegy túloldalán található Weinberggel együtt.

Arsenal főépülete

Grinzingi temető

2. nap) U 2-es metró, Kunsthistorisches Museum és Kurpark Oberlaa: az U 2-es metró Bécs egyik legfiatalabb metrója, hiszen ezt a vonalat, a lila vonalat 1978-tól 2010-ig építették folyamatosan. A Kunsthistorisches Museum Wient nem kell senkinek sem bemutatni külön, mert a magyarok előtt ez az egyik legismertebb múzeuma az osztrák fővárosnak. Kurpark Oberlaa a legkevésbé ismert a magyarok előtt. Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark. Ezen fellelkesedve a Második Kertészeti Világkiállítást is Bécs rendezte meg 1974-ben és ennek eredményeként jött létre a Kurpark Oberlaa, amelynek akkora vonzereje van idegenforgalmilag, hogy a park alsó végén villamos végállomás, felső végén pedig busz végállomás van.

Kunsthistorisches Museum Wien és Mária Terézia szobor

Kurpark Oberlaa 30 éves (1974-2004)

Oberlaa, Gyógyfürdő Nagyszálló

 3. nap) U 3-as metró, Botanische Garten: az U 3-as metró a főváros leghosszabb metrója. Ezen a vonalon a Schlachthausgasse megállónál leszállva jutunk a TramWien-hez, a Bécsi Villamosmúzeumhoz. Ugyanezen a vonalon találhatjuk a Gasometer megállót, amely arról híres, hogy a megszűnt ipari gáztartályokat loft-lakásokká alakították és körülötte egy modern, Gasometer-City városrészt alakítottak ki. A Botanische Garten Wien a Belvedere palota hátsó részében található, de nem különösebben szép a kert. Nem hazabeszélek, de a Budapesti Füvészkert (ELTE Botanikus Kert) ezerszer szebb, mint a bécsi.

Botanikus Kert

 4. nap) Technisches Museum és Hofburg: a Technisches Museum Wien tavaly, 2010-ben ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját. A Budapesti Közlekedési Múzeum mintájára jött létre. Ugyanúgy, ahogy a Budapesti Közlekedési Múzeum a Budapesti Műszaki Egyetem állandó kiállítótermeként alakult meg 1896-ban a budapesti Városligetben, ugyanúgy a bécsi Schönbrunn kerületben 1910-ben a Technisches Museum Wien a Ressel professzor által alapított Bécsi Műszaki Egyetem (Technisches Universität Wien) állandó kiállítótereként jött létre. A múzeum tartogat magyar vonatkozású emlékeket: Ganz féle egyenirányító, Jedlik féle trafó másolata, Mechwart féle kapcsolótáblák, Jendrassik féle áramkörök stb... Utána pedig irány a Hofburg, ennek legnagyobb része a Habsburg Múzeum, ahol a gyűjtemény döntő részét Ferenc József relikviái tették ki.

Hofburg, Elnöki Palota

5. nap) Naschmarkt és a Parlament: a Naschmarkt Bécs legnagyobb vásárcsarnoka, ami nem egy zárt épület, hanem egy kipakolós-pavilonos piac, igazi piaci hangulattal. Az osztrák Parlament az egész ország spórolását mutatja. A Ringen (Kiskörúton) található klasszicista épületnek csak az egyik szárnyát használják a képviselők ülésezésre, mert a régi felsőházi szárny a II. világháborúban totálisan megsérült a szőnyegbombázás következtében. A mai kétkamarás parlament alsóházának (Bundestag) létszáma 185 fő, a felsőház létszáma (Bundesrat) 24 fő.

Naschmarkt, fűszeres

Parlament épülete

6. nap) Floridsdorf és a Kaisergruft: Floridsdorf Bécs egyik legnagyobb munkáskerülete, amelynek legfőbb jellegzetessége a mai Floridsdorfer Bahnhof helyén az Osztrák-Magyar Monarchia Császári-és Királyi Mozdonyvasúti-és Vagongyártó Részvénytársulás (StEG) központi gyártóüzeme volt itt, de ma már csak egy aprócska emléktábla jelzi a dicsőséges múltat. Ennek kiszolgálására a közelben, Floridsdorftól 4 megállóra lévő végállomásnál, Schlammersdorfnál pillanthatjuk meg a Mária Terézia alapítású Bécsi Központi Katonai Kórház épületét, vagy innen a Belváros irányába villamosozva vagy az U 6-os metróval utazva pedig a Friedrich Engels Hof csodálatosan szép szociáldemokrata építészetében gyönyörködhetünk. A szociáldemokrácia európai fellegvárai Bécs mellett Párizs, Berlin, Drezda, München és Budapest voltak. Floridsdorf mellett meg kell még említeni Hietzing, Hütteldorf, Simmering, Heiligenstadt, Favoriten, Mariahilf, Ottakring, Döbling és Vindobona nevét, amelyek a mai napig nemcsak a bécsi, de az egész osztrák szociáldemokrácia letéteményesei. Vindobona mai neve Grillgasse. Az utóbbi 10 évben Schlammersdorfban is előretört a szociáldemokrata irányzat, hiszen a Donaustadt mellett itt is nagyon sok fegyveres testületnél dolgozó (katona, tűzoltó, rendőr, vámos, határőr, börtönőr) és rengeteg iszlám (török, arab) vendégmunkás máról holnapra munkanélkülivé vált és elkeseredésükben csak a baloldaliság volt számukra az egyetlen egy kiút a nagyon súlyos anyagi válságból. Ugyanezen a nap délutánján még a Semmelweis Ignác Kórház Szülészeti-és Nőgyógyászati Klinika épületegyüttesében gyönyörködhettem, illetve egy rövid látogatást tettem a Kaisergruftnál, a császársírok emlékhelyénél a Kapucinusbarátok templomában.

Floridsdorf, Szt. József plébániatemplom

Császársírok, Ferenc József az országépítő uralkodó

Császársírok, Mária Lujza Ludovika az osztrák és a magyar katonai akadémia megalapítója és névadója

7. nap) TramWien és Donaupark: utolsó napunkon Ede biztatására a TramWien-ben kezdtük a napot. A TramWien a Bécsi Villamosmúzeum neve, ahol nemcsak a bécsi villamosközlekedés története a kezdeti 1865-ös évtől van kiállítva, hanem maga az európai villamosközlekedés kronológiájába is ad némi betekintést szakértők bevonásával, például megemlítik Prof. Dr. Lovas György mérnököt, a Világ metrói tv-sorozat szerkesztőjét, vagy a GySEV-főmérnök Prof. Dr. Kubinszky Mihály nyugalmazott gépészmérnököt. Ez egy kis örömmel tölti el magyar szívemet! Sok fotó készült itt, de valószínűleg még visszatérek ide, hiszen a villamosmúzeum nemcsak vasútbarátoknak szól, hanem a kultúra iránt érdeklődőknek is jó program lehet. Délután a Donaupark volt utunk következő állomása, amely az 1964-es alapítás óta jelentősen sokat fejlődött. Bécsben, a Duna-szigeten létrehozott parkban van egy kilátótorony, a Donauturm, amelyet 1967-ben építettek az 1970-ben újonnan épült UNO-City, illetve magyarul ENSZ-városnak nevezett részen. Nagyon-nagyon sokat fejlődött a városrész. A Liliputbahn 1981-es megnyitása a Donauparkban csak egyik része volt az ENSZ-város kiépítésének. Magyar vonatkozása is van ennek a Donauparknak nevezett résznek, mégpedig az, hogy a Donauturm egész tartószerkezetét és a forgó étterem forgó részeit a Hídépítő Vállalat Zrt. tervezte és építette, valamint a Donauparkban 40 cm-es nyomtávon közlekedő Liliputbahn mozdonyait C 50-es Rába motor hajtja, ami a Csepel traktorok motorja is volt. A 2000-es években az U 1-es metróvonalat (piros vonal) meghosszabbították és most egészen a Duna-sziget végéig megy ki, mert addig csak a Duna-sziget elejéig járt. Ez annak az eredménye, hogy mivel ez Bécs főváros első legnagyobb összefüggő zöldfelülete, ezért nagyon sok nemzetközi cég (WHO, WWF, OPEC, ECOSTAT, stb...) osztrák igazgatóságainak székhelye és székvárosa lett, így a régi metróállomás, ami egyben a végállomás is volt Donaupark-UNO City helyett a Kaisermühlen-Vienna International Center nevet vette fel, és innen még 4 vagy 5 megállót megy a metró és ott épült egy hiper-szuper új végállomás.
Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark.

TramWien, nosztalgiavilinger

Donaupark, Liliputbahn kanyarodik

Donaustadt a Donauturmmal

Végezetül: Bécsből csak egy kis ízelítőt kapott az olvasóközönség, mert mindent leírni lehetetlenség, hiszen Bécs a kis szőlőhegyi településből (Vindobona) az évezredek alatt az államalapító Babenbergek után a Habsburg Birodalmi Császárság fővárosából a szociáldemokrata európai városon keresztül vált az 1970-es évek elejétől egy liberális nemzetközi világvárossá úgy, hogy az agglomerációjával együtt 2 100 000 főt számláló főváros megtartotta vidékies nagyváros jellegét úgy, hogy a modern Szájsebészeti Klinika szupermodern tömbje ugyanúgy része a városnak, mint a szecessziós Bécs épületei, vagy a klasszicista stílusú Fizikai-és Kémiai Intézet, vagy esetleg a Hunderwasser épületek (szemétégető, WU WIEN, Kunsthaus, Hundertwasserhaus), esetleg a városképbe még a mecset is belefér a Donaustadt szélén.
Kahlenbergen a Modern Művészeti Főiskola, amely magánegyetem ugyanúgy megfér, mint a Kahlenbergi plébániatemplom oldalánál megbúvó Kahlenbergbahn vasúti kocsi, amely ma vasúti múzeumként látogatható jelképes belépő ellenében.
Bécs egyszerre nemzetközi központ, osztrák is, magyar is, nemzetközi is, de ugyanakkor sajátosságai miatt mégis bécsi a bécsi. Itt az osztrák, a török, a német, a cseh, a szlovén, az orosz, az olasz, a lengyel, a zsidó és az arab is bécsivé válik.
Bécs egyszerre modern és hagyományos, liberális és konzervatív, szociáldemokrata, keresztény, iszlám, jobboldali és nemzeti egyszerre. Tőkés magántulajdon, de erős állami szektor jellemzi. Kettőssége és ellentétei jól észrevehetőek, de ezért éppúgy jelen van a városban a vidékies és a modern, üzleties és vállalkozó szellem is.
A város állandó mozgásban van, fejlődik és lüktet. Egy osztrák mondás szerint: "Amíg Bécs áll, addig Ausztria is állni fog, amíg Ausztria állni fog, addig a Világmindenség is állni fog! Ha a Világmindenség elpusztul, akkor Ausztria elpusztul, viszont ha Ausztria elpusztul, akkor Bécs vele együtt elpusztul!" — tudtam meg a győri Kisalföld Volántourist idegenvezetőjétől, hogy ez az egyik Habsburg császár jelmondata volt.
Ezt pedig igazolhatom, hogy az osztrák egy hasonlóan öntudatos, büszke és vállalkozó nemzet, mint a hollandok, hiszen a hollandok nemzeti mottója, jelmondata  következő: "Isten 6 nap alatt teremtette a Földet, a hetediken pedig Hollandiát, mert Hollandiát nem a világegyetem teremtette, hanem Hollandiát a hollandok teremtették meg saját maguknak!" Értsd úgy, hogy a gátakat építve egy országot építettek maguknak a semmiből és az osztrákok ugyanezt csinálták mindig, és csinálják most is.
Ehhez kell a mai kor Ferenc Józsefe és Mária Teréziája, Werner Faymann kancellár és Dr. Michael Häupl alkancellár és Bécs főváros főpolgármestere és Bécs tartomány miniszterelnöke.
Búcsúzóul egy kis osztrák fagylaltkehellyel hagyjuk el a császárvárost:

Oberlaa, Mozart Kávézó fagylaltkelyhek

Szent László városai: Győr és Nagyvárad

Ez most egy viszonylag rövid bejegyzés lesz, de nagyon aktuális.
Mindjárt megírom, hogy miért?
Június a nyár legforróbb hónapja és e hónap végén vannak a történelmi névnapok is.
Június 27-én van László nap, amely Szt. László királyunkhoz kapcsolódóan lett híres.
Szt. László: Somogyváron temették el, majd 11 év múlva vitték a hamvait Nagyváradra, és onnan Győrbe szállították. A herma azért került Győrbe, mert a váradi székesegyházat többször kifosztották. Az ő személye meghatározó jelentőségű volt, mert megszilárdította a magántulajdon védelmét.

Kapott egy ünnepet Győr és Nagyvárad városa: Szt. László tiszteletére minden év június 27-én Győr és Nagyvárad ünnepi díszbe öltözik és Szt. László napi Ünnepet tartanak mesejátékokkal, színdarabokkal és különféle emlékműsorral.
1993-ban a győri bazilika, 1997-ben pedig a nagyváradi bazilika felveszi Szt. László nevét és azóta mindkettő így vonul be a történelembe.
A Szt. László herma eredetije a győri Bazilika főhajójában, a herma másolata pedig a nagyváradi Bazilika főoltára mellett tekinthető meg.

Ajánló Szt. Lászlóhoz:
Szt. László
Szt. László legenda
Szt. László herma
Szt. László ünnep
Nagyváradi Szt. László

Balatonfüred, a balatoni hajózás első települése

Szeretem a Balaton-parti településeket. Többször jártam már a Balatonon, de kedvenc településem Balatonfüred.
Nemrégen, a napokban jártam Balatonfüreden.
A település nagyobbik része Füred, a kisebbik része Arács, amelyet a reformkorban Balatonfüred néven egyesítették, a település 1971-ben nyerte el városi rangját, ekkor épült a városháza új traktusa is, de írásos említése először egy 1211-es oklevélben szerepelt.
A település igazán nagy fejlődésnek a reformkorban indult, amikor is Keszthely központtal megalakult 1846. szeptember 1-jén és ezzel egy időben Füredem megalakul az Első Magyar Tavi Hajózásgyári Részvénytársaság, amely 1900-ban a Balatonfüredi Hajógyár Részvénytársaság nevet veszi fel, majd pedig a gyáralapító, Széchényi Ferenc halálának 100. évfordulóján vette fel, a Széchényi Ferenc Hajógyár Rt. nevet kapta 1920-ban, majd pedig a gyár 100 éves évfordulóján, 1946-ban a Széchenyi István Hajógyár Rt. nevet veszi fel.
A rövid nevén csak füredi hajógyárként ismert cég világhírnevét hamar megszerezte. A gyár alapítói és a füredi kikötő alapítói Gróf Széchényi Ferenc és sógora, Gróf Festetics György, Ferenc gróf halála után pedig fia, a "legnagyobb magyar" Gróf Széchenyi István irányította céget. A részvénytársaság első elnöke Széchenyi Ferenc volt, a vezérigazgató pedig Festetics György. Ferenc halála után István lett az elnök.
A hajógyár leghíresebb termékei a Kisfaludy nevű favázas gőzhajó és az 1900-ban gyártott Gizella gőzös, amely Ausztriában a Traunsee vizét rója és 1941-ben dízelmotorossá alakították, valamint az 1901-ben épített Érsekcsanád nevű gőzös, amely ma Németországban a Dunán Regensburgban múzeumhajóként látogatható 1965-től kezdve.
Annak ellenére, hogy sok világhíres hajója rótta a nemzetközi vizeket állítólagosan veszteségesen működött a cég és 1993-ban privatizálták és egy olasz gépgyártó konszernnek adták el áron alul, majd pedig a 7 év tárgyi adómentesség lejártával, 2000 elején egy nagy francia gépipari cég megszerezte a részvénycsomag nagy részét és 2001 elején végleg bezárta a füredi hajógyárat jogutód nélküli megszűnéssel. A hajógyárhoz tartozó balatoni kikötő kft. formában önállósult és 2005-ben a Balatoni Hajózási Részvénytársaság (BAHART Zrt.) tulajdonába került BAHART Zrt. Kikötői Kft. néven.
A település nagyon nagy szerencséje az volt, hogy a kikötő és a hajógyár indításának pillanatában, illetve nem sokkal utána jelentős szerepet kapott az idegenforgalom, ezen belül a gyógyidegen-forgalom fejlesztése a városban. Ez a törekvés Gróf Széchenyi István tevékenységének utolsó éveiben, 1855. évtől kezdve vett jelentős fordulatot, melyet fia, Ödön gróf is folytatott. Amikor a kiegyezés után igazi fürdővárossá fejlődött Balatonfüred az hozta meg a település számára a gazdasági fellendülést.
A fejlődés oka az volt, hogy nemcsak a hajózás (hajógyár, kikötő) alapozta meg, hanem az adott igazi lökést, amikor a Budapest-Székesfehérvár-Veszprém vasúti fővonal leágazással szárnyvonalként elérte Balatonfüredet és az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően sok művész és író tartott fenn nyaralót, úgynevezett villát.
A jelenlegi Állami Szívszanatórium az egykori Festetics-villában kapott helyet, melyben egy nagyon rövid ideig a városi gyógyfürdő működött. Termálvizes forrásokban gazdag vidék, Arács területén a Lóczy-barlang közelében található Jókai-forrás savanyú vize ivókúrára alkalmas a bélpanaszok enyhítésére.
A 14000 lakosú településnek nincs egységes városközpontja, mert 4 városközpont alakult ki történelmileg egymástól függetlenül: Füred, Balaton-part, Középkori városközpont, Arács és a falu.
Az 1880-1890 közti időszakban épült villaépítésekkel kezdődött a szállodaépítések kora, ennek ékes bizonyítéka az Anna Nagyszálló, a Balatontourist épülete, amely a Régi Balatoni Borháznak adott otthont, valamint az Arany Csillag Szálloda és Park Szálló.
Az 1970-es Nemzetközi Vitorlásbajnokság megrendezésének alkalmából adták át a Marina Nagyszállót és Margaréta Nagyszállót. A 2000-es évek turizmusfejlesztésének eredményének köszönhetően 2003 őszén adták át a Balatoni Görög Falut.
A városban a Balaton-parti sétány és a Tagore sétány tükrözi a fürdővárosi hangulatot. Ezen a sétányon található a Tihanyi apátság szállodája, az Ipoly Nagyszálló, valamint közvetlenül a vitorlás-és yachtkikötő tőszomszédságában a Stefánia-ház, amely helyt ad az idén 6. alkalommal megrendezett 4 napos Stefánia-fesztivál eseménysorozatnak, amelyet Balatonfüred polgármestere és a Balatontourist Kft. ügyvezetője nyitja meg, majd pedig egy másik nagyszabású eseménynek Siófokkal közösen rendezi meg az 5 napos Balatoni fesztivált immár 15. éve.
Lassan már búcsúzok Balatonfüredtől és 100 km megtétele után érkezek haza egy nagyon szép balatoni élménnyel.

Fotók Balatonfüred világából:

Anna Nagyszálló

Blaha Lujza dombormű

Füred első polgármesterének emléktáblája

Füredi-móló a Stefánia-házzal

Gyógyfürdő bejárata

Alba Regia-tól Alba Plaza-ig: Székesfehérvár története

Székesfehérvár Magyarország egyik legrégebbi városa.
Már a kelta és etruszk korban lakott település volt, a rómaiak az Alba Regia néven emlegették. A honfoglalás utáni években, 1000-1005 körül Szt. István király emelte koronázó várossá. A magyar királyokat koronázták itt, a királyok koronázó városa Székesfehérvár mellett Pozsony és Visegrád, illetve a királynők és királynék koronázóvárosa Veszprém volt, de ez utóbbi a koronázó városi címét csak az 1300-as évek elejétől nyerte el.
A történelem sok viharát túlélte a település.
Igazi fejlődésnek a reformkorban indult a Balatoni Gőzhajózási Rt. megalakulásával, amikor Budapest főváros előretolt bástyájaként nyaraló-és üdülőövezetté vált a közelében található Velencei-tó, Gárdony és Agárd miatt, hiszen azok az emberek, akik hétvégére és nyári szabadságuk eltöltése és pihenése miatt a Balatonon akartak üdülni, nyaralni és kiszorultak onnan, azok itt a környéken vásároltak telket és nyaralót.
Fejlődésének második szakasza az 1970-es évek elejétől az 1990-es évek elejéig tartott. Budapest fővárostól 50 km távolságra található 2001-ben 101973 fő lakosú megyeszékhely, 1990 óta megyei jogú város ipari központtá vált. Az Ikarus Autóbuszgyár Egyedi Kft., a Műszertechnikai Kft., a Mikroelektronika Kft. voltak a legnagyobb munkáltatók. 1990-1996 közt a három nagy cég Széles Gábor nagyvállalkozó által vezetett tőkéscsoport 100 %-os tulajdonába került és jogutód nélkül megszűntek a cégek. A két óriásvállalat, a közel 100 évet megélt Fejér megyei Tejipari Részvénytársaság (Fejértej) 1991-ben a francia Danone-csoport, majd 1995-ben az olasz Parmalat-csoport 100 %-os tulajdonába került, majd pedig 2005-ben végelszámolással jogutód nélkül megszűnt a cég és a Fejértej maradék üzeme Parmalat Magyarország Kft. néven Romániába települt át, a másik nagyvállalat a Magyar Alumíniumfeldolgozó Részvénytársaság, 1970-től Alumíniumipari Könnyűfémművek Rt. (ALCOA-KÖFÉM) a folyamatos gyárkorszerűsítések következményeként a világ élvonalába került. 1991-ben már jelentős veszteségeket halmozott fel a gyár és ekkor a francia ALCOA nehézipari konszern tagja lett, majd pedig 2001-ben ALCOA-KÖFÉM Zrt. néven jogutód nélküli megszűnéssel végleg bezárták a gyárat. Ennek a két nagy múltú részvénytársaságnak már az épületei is üresen állnak és a régmúltra már csak az Országos Alumíniumipari Múzeum és a Magyar Tejipari Múzeum állandó kiállításai emlékeztetnek. Az Országos Alumíniumipari Múzeum a Magyar Közlekedési-és Műszaki Múzeum fiókjaként, a Magyar Tejipari Múzeum pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fiókjaként működik.
A város fejlődésének harmadik szakasza pedig 2000-től következett be, amikor 1998-2010 közt a város akkori polgármestere, Warwasovszky Tihamér meghirdette az "Új Fehérvár" fejlesztési programot, amelynek keretében felújították a Megyei és Városi Múzeum kiállítótereit, renoválták a Püspöki Palota, a Megyegyűlés és a Városháza épületét, modernizálták az autóbusz-pályaudvart és teljesen felújították a vasútállomás épületét, megépült az egykori Videoton-gyár helyén a Videoton Ipari Park és az azt kiegészítő Városi Déli Ipari Övezet, felépítették az Alba Plaza Bevásárlóközpontot, amely a terepasztal kiállításnak is otthont adott.
A több, mint 100 évet megélt Videoton Elektronikai Rt. az 1900-as évek elején alakult és kezdetben morzekészülékeket, majd rádiókat, később TV-készülékeket gyártott a cég 1994-es végleges bezárásáig, de ennek romjain 1995 tavaszán felépült a Ford Motor Hungary Rt., amely a jól bevált Ford-modelleket "Alba" művésznévvel kezdte gyártani és az Orion, Fiesta, Sierra és Mondeo modelleknek megjelent az "Alba" típusa is, jelenleg is futnak ezek a modellek szerte a világon.
A Ford-művek székesfehérvári gyára 1995 tavasza óta egyre nagyobb példányszámban folyamatosan bővülő gyárkapacitással és bővülő dolgozói létszámmal gyártja világsikerű modelljeit. Minekutána a Ford-művek a világon folyamatosan veszteséggel küzdött a svéd Volvo Motors Company megvette 1998-ban, amikor már a Mazda Motors Company is a tulajdonában állt 1997 óta, így a fehérvári üzemegységben a Ford Alba sorozaton felül már a Volvo S40/V40, Volvo XC 70/XC 90 autótípusok, a Volvo Alfa Localo B 7700-as  busz és a Mazda 2-es/3-as/6-os autótípusok és a Mazda E 2200 kisteherautó kerül le a futószalagról.
Székesfehérvár a római kori Alba Regia településből így vált a 2000-es évek Alba Plaza Bevásárlóközpont városává, amely nemcsak terepasztal kiállítást rendez, hanem az ezredforduló igazi turistacélpontjává vált, ahol nemcsak a Bory-vár vonzza a városba látogatókat, hanem Ohmann Béla szobrászművész alkotása, a város főterén álló Országalma szobor is.

Képek Fehérvár világából:

Fehérvár, Fekete Sas Patikamúzeum

Fehérvár, Megyeháza

Fehérvár, Órajáték

Fehérvár, Országalma Anyuval

Fehérvár, Alba Plaza terepasztalkiállítás