Bécs vasútállomásai

Már régebben írtam Budapest vasútállomásai címmel bejegyzést, most ezt folytatom, mivel Bécs vasútállomásai ugyanúgy nem az osztrák vasúttörténelem része, ahogy a Budapest vasútállomásai fejezet sem része a magyar vasúttörténelemnek. Hogy miért?
Azért, mert egy az, hogy Bécs már az 1520-as évek elején lett Ausztria fővárosa és azóta is dinamikusan fejlődik, másrészt pedig azért, mert Bécs vasúttörténelme már 1850 körül kezdődött, de az egységes osztrák vasúttörténelem csak valamikor az 1930-as évek elejétől indult igazi fejlődésnek.
Mindegyik vasútállomásnak rövidke története van.
Csak néhányat emelek ki ezek közül, ugyanúgy, ahogy Budapest esetében tettem.
Az osztrák főváros esetében a mai napig is 2 vasúttársaság a meghatározó: az egyik az 1921-ben külön társasággá szerveződő Osztrák Szövetségi Vasutak Zrt. (Österreichisches Bundesbahn AG. = ÖBB), valamint az 1872-ben alakult és 1875-től Ebenfurton át Bécsig közlekedő GySEV = Győr-Sopron-Ebenfurth Vasutak Zrt., az osztrákok által röviden Sopronvasútnak, vagy Raaberbahn-nak nevezett közlekedési vállalat.

Bécs ABC-sorrendben:
Floridsdorf: az osztrák főváros munkás- és iparkerülete. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint az U 6-os metró felső végállomása, jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Itt alakult meg az 1870-es években az ELIN gyár (Elektrischeindustriegebiet Wien) elődje, amely rövid függetlenség után összeolvadt a StEG céggel és a továbbiakban Floridsdorfi Mozdonyvasúti- és Járműgépgyár (röviden Floridsdorfi Gépgyár) néven folytatta működését. Nemcsak az iparról és a közlekedésről híres. A vasútállomás előtti tér véres események színhelye volt. Az Anschluss ellen itt lázadtak az osztrákok. A Floridsdorfi Gépgyár munkásai és vezetői megelégelték a fasiszta uralmat és fellázadtak, mert fizetést sem kaptak. A gépgyári munkások és vezetők tömegéhez csatlakozott a szociáldemokrata Karl Seitz bécsi főpolgármester, ehhez menet közben csatlakoztak a műszaki egyetemi mérnökhallgatók, majd a parlament elé érve már a közeli burgenlandi, felső-ausztriai és alsó-ausztriai munkás- és parasztgazda szervezetek képviselői is a Ringen vonulva ordították a fasisztaellenes jelszavakat, majd onnan a Karl-Marx Hof felé vonultak vissza. A felkelés sikertelen volt sajnos, a fasiszták elfoglalták Bécset, vérbe folytották a megmozdulást és a Floridsdorfi Gépgyárat felgyújtották, a vasútállomás helyén már csak egy emléktábla emlékeztet az egykori gépgyárra, a megmaradt ELIN gépgyárat pedig Linz városába költöztették át. Az ELIN gyár hirdeti: "a legnagyobb bécsi gyár vagyunk Linzben, Felső-Ausztria tartományi fővárosában. Floridsdorf állomás 1901-től az ÖBB tulajdona.

Bécs, Floridsdorf állomás

Nussdorf: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A kerület Nussdorf városrésze a Duna-part hajókikötőjéről lehet ismerős és a D-villamos felső végállomása van itt. Néhány busznak van itt megállója, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal, 1900-tól az ÖBB tulajdona a Nussdorf állomás.

Bécs, Nussdorf állomás

Franz-Joseph Bahnhof: az egykoron összenőtt kerület, Ferenc-Józsefváros pályaudvara volt. Majd valamikor 1900 körül Ferenc-Józsefváros kerület különvált Ferencváros és Józsefváros kerületre, de a vasútállomás neve változatlan maradt, mivel a pályaudvar a kerülethatáron fekszik. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Az eredeti épület 2002-ben egyetlen éjszaka alatt porrá égett és egy üvegpalota stílusú ultramodern épületet terveztek egy japán mérnökiroda vezetésével. Most ez lett az új vasútállomás, amit 2003 nyarán adtak át. 1905-től az ÖBB tulajdona a Franz-Joseph Bahnhof.

Franz-Joseph Bahnhof Wien

Wien Mitte: ez az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. 1980-ig az állomás neve Wien Raaberbahn, vagyis Bécsi Soproni pályaudvar volt. 2000-ben az osztrák kormány új közlekedéspolitikát hirdetett, 2003-tól folyamatosan építik a pályaudvart, 2015 elején nyitják meg ünnepélyesen a menetrendi forgalomnak. A főváros egyik legnagyobb forgalmat bonyolító pályaudvara. A vasútforgalom zavartalan.

Wien Mitte (Wien Raaberbahn)

Wien Grillgasse és a Központi Főműhely: vasúti forgalma jelentéktelen, az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Grillgasse megálló csak az ÖBB központi remízéről lehet híres. Az ÖBB Központi Főműhelye ugyanannak a mérnöknek az alkotása, aki Budapesten a Kőbányai út 30. alatt lévő MÁV Északi Járműjavító Főműhelyét tervezte. A kerület legnagyobb cége az ÖBB Trakció Zrt.

Wien Grillgasse megállóhely

Bécs, ÖBB Központi Főműhely

Heiligenstadt, Spittelau: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A Heiligenstadti vasútállomás bejáratával szemben a Február 12-e téren van a Karl-Marx Hof bejárata. Erre jár a D-villamos, sok távolsági (zöld) busz és helyi (bécsi városi) buszok fő csomópontja ez a hely. Az U 4-es metró felső végállomása is ez. Itt kezdődik az osztrák vasúttörténelem, mert nemcsak azért, mert az állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, hanem azért is, mert a megmaradt egyik Pullmann-kocsik egyike büféként itt van kiállítva, és a muzeális értékű gőzösök is itt őrzik a vasút múltját. Szintén ugyanebben a kerületben, 1 metróállomással lejjebb található a Spittelau vasútállomás. Ez igazi forgalmi csomópont, hiszen itt találkozik egymással az U 4-es és U 6-os metró egymással és itt található a Hundertwasser Szemétégető a Bécsi Gazdasági Egyetem (WU Wien) épületével szemben. Az osztrák vasúttörténelem másik fontos emlékhelye, amely szintén az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Bécs XIX. kerülete 3 vasútállomást számlál: Heiligenstadt, Spittelau és Nussdorf.

Bécs, Heiligenstadt 77-es gőzössel (StEG)

Bécs, Heiligenstadt 919-es gőzössel (Tegel)

Bécs, Heiligenstadt Orient-Expresszel

Bécs, Spittelau nosztalgiavonattal

Kahlenbergbahn: 1873-ban Bécs városában fogaskerekű vasutat építettek, de a gazdaságtalan és nagyon veszteséges üzemeltetés miatt a vonalat 1933-ban megszüntették. Heiligenstadt vasútállomástól Kahlenbergig közlekedett, jelenleg a 10-es helyi (bécsi városi) busz és a 280-as helyközi (zöld) busz közlekedik a nyomvonalán.
Kahlenbergbahn

Meidling és Matzleinsdorfer-platz: mindkét vasútállomás a XII. kerületben, Meidlingben található, és az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. A Bahnhof  Meidling neve 1982-ig Wiener Raaberhauptbahnhof  (Bécs Soproni Főpályaudvara), a Matzleinsdorferplatz neve pedig 1981-ig Wiener Obere Raaberbahnhof (Bécs Sopron alsó pályaudvara) volt. Meidling kerületben a vasútállomások mellett megy el a legforgalmasabb nemzetközi főút, a Budapest-München autópálya, amelynek végállomása Zürich. Ezzel párhuzamosan halad a vasúti fővonal is. A két pályaudvart kétszer építették újjá, először az 1970-es évek közepén, utána pedig 2009-ben kezdték építeni és a teljesen új, ultramodern épületeket 2012 nyarán adták át ünnepélyesen a forgalomnak Bécs főpolgármestere, az osztrák közlekedési miniszter, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója és a GySEV vezérigazgatója társaságában. Nemzetközi vasútforgalmat bonyolít le mindkét pályaudvar, a Matzleinsdorferplatz a Bahnhof  Meidling előpályaudvara.

Bécs, Matzleinsdorferplatz

Bahnhof Meidling Wien csarnoka

Nordbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Északi Vasúttársaság Részvénytársulás (németül Nordeisenbahn, röviden Nordbahn) cégről kapta. Itt, az egykori Nordbahn cég központja lett, majd pedig a későbbi ÖBB központja lett a Nordbahn-palota. A vasúttársaság 1906-os alapítása után 1945-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. Az állomás a Dunaszigeten van, az U 1-es és az U 2-es metróvonal csomópontjánál, valamint 0-ás és az 5-ös villamosok felső végállomása is itt van. A városrészt Praterstern-nek hívják a Prater közelsége miatt. 2001. március elején egy tehervonat tartálykocsija kigyulladt az állomáson, a lángok a Vasútpalotára is átterjedtek. Az a japán mérnökiroda, aki a Franz-Joseph Bahnhofot építette, az építette az új Vasútpalotát is. Amikor 2008-ban Ausztria Foci-EB-t rendezett akkor az U 2-es metrót meghosszabbították és megépült az Ernst Hoppel Olimpiai Stadion, akkor adták át a teljesen új Nordbahnhof épületét Bahnhof  Praterstern néven.

Bécs, Nordbahnhof csarnoka

Bahnhof Praterstern Wien

Bécs, Vasútpalota

St. Marx vasútállomás és a StEG: a St. Marx nem Engels elvbarátját jelenti, hanem Bécs Marcus városrészét nevezik így, ahol egy elhagyott műemléktemetőt lehet meglátogatni, vasútállomása 1900-tól az ÖBB tulajdonában áll, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít. A StEG gyár 1855-ben itt, a St. Marx vasútállomás közelében nyitotta meg központi üzemét, majd pedig egyesült a Floridsdorfi Gépgyárral, tehát ez a gyár a Floridsdorffal együtt szintén áldozatul esett a véres fasiszta eseményeknek.
StEG

Bécs, St. Marx vasútállomás

Hütteldorf: az 1891-ben alapított XIV. kerületi Penzing városrésze Hütteldorf, amely az egész kerület gazdasági ütőere. Hütteldorf főutcája a Hütteldorfer Hauptstrasse. Az U 4-es metró alsó végállomása, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont is. A Hütteldorf állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal.

Bécs, Hütteldorf állomás

Südbahnhof és Hauptbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Déli Vaspálya Részvénytársulás (németül Südeisenbahn, röviden Südbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1829-ben alapították, majd pedig 1921-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. 1855-ben ez a cég hozta létre fiókintézményként Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Keleti Középponti Vasúti Részvénytársaságot (németül Osteisenbahn, röviden Ostbahn), ezért az állomás új neve Südostbahnhof-ra változott, de az osztrákok és a magyarok továbbra is Déli vasútnak vagy Südbahnhofnak, Südbahn-nak hívták. A II. világháborúban Bécs városán belüli központi fekvésének köszönhetően több találat érte. 1955-ben a Südbahnhofot újjáépítették, a szocialista országokba induló és az onnan érkező vonatok bécsi végállomása volt. 2009-ben teljesen szétbontották a Südbahnt, és 2012. december 15-től már az új állomást, a Hauptbahnhof Wien-t részlegesen átadták a menetrendi forgalomnak, 2014. májusában várható az ünnepélyes átadás. A villamos- és autóbuszos csomópont mellett nemzetközi autóbusz-terminált építettek, az U 4-es metróállomást teljesen modernizálták és automata utastájékoztató táblákkal szerelték fel.

Bécs, Südbahnhof a 2000-es években

Bécs, Südbahnhof ideiglenes épülete

Hauptbahnhof Wien 2012. szilveszterkor

Westbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Közép Nyugoti Vaspálya Részvénytársulás (németül Westeisenbahn, röviden Westbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1856-ban alapították, majd 1952-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. A II. világháborúban több találat érte az állomást, 1956-ban osztrák szocreál stílusban újjáépítették. Mivel az osztrák főváros egyik leglátogatottabb és legforgalmasabb állomása lesz, túlnőtte magát és az osztrák vasúti cég elnök-vezérigazgatója minden terhet és veszteséget a Westbahnra terhelt. Ekkor már 2007-et írtunk. Közben elindult a Westbahnhof újjáépítése. A nemzetközi tervpályázatot építészetileg az osztrák Strabag, generálkivitelezésben a Demján Sándor elnök-vezérigazgató által jegyzett Trigránit Zrt., és a szerkezetépítési munkálatokat a budapesti székhelyű Hídépítő Zrt. nyeri el. Az ÖBB elnök-vezérigazgatója kényszerből lemond 2009-ben 20 év után, mert különben börtönbüntetés fenyegeti fia Salzkammergutbahn pályázati korrupciós ügye miatt, 2011-ben a Westbahnhof újjáépítése közben az ÖBB RailCargo igazgatója, Stefan Wehinger újraszervezi a Westbahn vasúttársaságot kft. formában, melynek ő lesz a tulajdonos ügyvezető-elnöke. Emeletes Stadler Flirt motorvonatokat, Dosto járműveket vásárolnak a Svájci Államvasúttól, melynek egykori elnöke, Weibel úr annak idején kollégája volt Stefan Wehinger vasúti elnöknek, mert egy cégnél dolgoztak. A kezdeti terjeszkedés, Bécs-Salzburg után már megszerezte 2012-től a Bécs-Linz-Graz vasútvonalat, tehát így Klagenfurt felé meghosszabbítva nyitott Szlovénia, Horvátország és Olaszország felé is. A Westbahnhof visszatért eredeti állapotába és az 1952-2011 közti állami ÖBB-korszak után újra magánvasúti vállalat üzemelteti a saját tulajdonában álló vasútállomást, amelynek 2012. februártól az új neve, Westbahn City Center, hiszen már átadták a teljesen új, ultramodern épületet. Egy korszak lezárult, újjászervezték a nagy múltú Westbahn vasúttársaságot, az államosítás 60 éves évfordulóján nyitották meg az új Westbahnhof vasútállomást 2012. nyarán, ahol az ünnepélyes megnyitón ott volt: a Westbahn City Center áruház vezérigazgatója, a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke, Demján Sándor Trigránit Zrt. tulajdonos elnök-vezérigazgatója, a Hídépítő Zrt. vezérigazgatója, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója, Bécs főpolgármestere, az osztrák elnök, az osztrák kancellár, Salzburg város polgármestere, Salzburg tartomány miniszterelnöke, Linz és Graz polgármesterei, valamint Felső-Ausztria és Stájerország miniszterelnökei. Ezt a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke szervezte mondván, hogy nem kell nekik az állami ÖBB gondoskodása, ha egyszer nem is foglalkoztak Bécs város egyik legrégibb és legforgalmasabb állomásával? Közlekedése jó, hiszen villamos- és buszcsomópont, valamint két metró, az U 3-as és az U 6-os vonal metszi itt egymást.

Bécs, Westbahnhof bontás alatt

Bécs, Westbahnhof bontása

Bécs, Westbahnhof jelenleg (2010-2012 közt)

Bécs, Westbahnhofból ami maradt

Bécs, Westbahnhof RJ-csúcsban

Bécs, Westbahnhof a Westbahn társaság Flirt motorvonatával

Bécs, Westbahn City Center (WCC Wien)

Köszönöm a figyelmet annak, aki végigolvasta írásomat!

Széchenyi Múzeumvasút

Aki a bejegyzést olvassa azok többsége Széchényi Ferencre vagy Széchenyi Istvánra gondol. Akkor most elárulom, hogy tévednek.
Méghozzá azért, mert ez a vasút a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak Részvénytársaság (GySEV Zrt.) 1872-es megalapítása után 10 évvel a Fertő-tó gazdasági vasútjaként alakult Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön vezetésével, mindketten Széchényi Ferenc unokái és Széchenyi István fiai voltak. A főrészvényese a cégnek pedig Széchenyi István testvére, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön nagybátyja, Széchenyi György volt.
Ez a vasút megélte a történelem viharait:
1882/1883-as menetrendi évben Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön a megalakult vasúttársaság: Fertővidéki HÉV vezérigazgatói és Széchenyi György a vasúttársaság elnöke a teherszállítás érdekében hozták létre a céget. 1890 körül már személyszállítás is van a vasúton, mert elkezdődik a Hanság első lecsapolása és ekkor kezdenek az osztrák és magyar oldalon kialakulni az első települések, már a Nagycenk Kastély-Fertőboz szakasz meghosszabbodik Fertőmeggyes (Neusiedl am Mörbisch, 1980-tól Mörbisch) településig.
1943 őszén találat éri a kisvasutat, 1947-ben Fertőboz és Fertőmeggyes közt felszedik a sínpályát.
1972-ben a GySEV Zrt. 100 éves évfordulóján Dr. Siklós Csaba vasútüzemeltetési kormánymegbízott és Dr. Kubinszky Mihály a GySEV Zrt. főépítésze átadják a forgalomnak a Nagycenk Kastély-Barátság-Fertőboz 3,6 km hosszú vasútvonalat, 1970-ben még csak a Nagycenk Kastély-Barátság szakasz üzemelt, 1971-ben történt meg a Barátság-Fertőboz szakasz felújítása. A Fertővidéki HÉV 1882-es alapításakor is létezett a Barátság megálló Cenki Malom néven (itt volt a Soproni Erzsébet Gőzmalom üzeme).
1982-ben a Fertővidéki HÉV 100 éves évfordulóján az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök aláírják a közös ipari műemlékké nyilvánítás dokumentumát, melynek értelmében az 1972-ben felújított kisvasút felveszi a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fertővidéki HÉV vagy FHÉV) Széchenyi Múzeumvasút nevet.
1985-ben kapja meg a vasútvonal a turistavasút címet és a magyar és osztrák közlekedési miniszterek csúcstalálkozóján Sopronban a GySEV Vasutas Művelődési Ház (1988-tól GySEV Liszt Ferenc Vasutas Művelődési Otthon és Konferenciaközpont) dísztermében aláírják azt az egyezményt, hogy mivel 1972 óta a GySEV a tulajdonosa a kisvasútnak és az 1920-ban létesített vasúti múzeumnak (mozdonyskanzen), ezért 1986-tól az Osztrák Közlekedési Múzeum (Bécsi Technisches Museum) és a Budapesti Közlekedési Múzeum közös szabadtéri közlekedéstörténeti múzeumaként a GySEV 100 %-os tulajdonában működik.
2003-ban Győr városüzemeltetési alpolgármestere és Burgenland tartomány miniszterelnöke megállapodást kötöttek, hogy 2017-ig újraindítják a Fertőboz-Fertőmeggyes (Mörbisch) közti szakaszt ez a mai napig nem történt meg.
Mit is érdemes tudni a Széchenyiekről? Béla, Ödön és György méltatlanul keveset szerepel a történelemben.
Széchenyi György nem volt olyan kiemelkedően nagy tehetség, mint testvére Széchenyi István vagy apja, Széchényi Ferenc, de az ő nevéhez fűződik az első gazdaságpolitikai stabilizáló-csomag: Ausztriában és Magyarországon értékálló pénzt kell teremteni, mert az kedvez a lakosoknak és a vállalkozóknak egyaránt. Közgazdász volt, a Fertő-tavi Hajózási Kft. és a Fertővidéki HÉV alapítója és főrészvényese volt, egyben tulajdonosa.
Széchenyi Béla: Széchenyi István kisebbik fia. Apja depressziós hajlamát örökölte, betegeskedő ember volt, de nagy szorgalommal tanult új dolgokat. Nem végzett akadémiát (mai főiskola), hanem technikumban (mai szakközépiskola) tanult Pozsonyban és ő alkotta meg Nagycenken a Hársfa-alle-t, a Hársfasort. Ő volt a Monarchia első kertésze. Sokat utazott, imádta a növényeket és az állatokat, sokat olvasott és nyelveket tanult. Sokat tartózkodott anyai nagybátyjánál, Festetics Györgynél, mert imádta a Balatont.
Széchenyi Ödön: Széchenyi István legidősebb fia. Katonai pályára lépett. Testvérét, Széchenyi Béla grófot segítette. Igazi felfelé ívelő karrier az övé. Diplomata volt, majd megszervezi a Monarchia első tűzoltó-és kéményseprő vállalatokat, a magyar mentésügyet kezdeményezi több tanulmányában. A török szultántól pasa rangot kap az első Török Tűzőrség megszervezéséért, ami most az Isztambuli Tűzoltó-parancsnokság, több török városban a főutca és a főtér róla van elnevezve. Az ő felesége osztrák nemesasszony volt, így ő Ausztriában lelt végső nyugalomra. Ő kezdeményezte az osztrák és a magyar Fertő-tó vasúttal és közúttal való összekötését. A Budavári Sikló megépítése is az ő nevét dicséri, apja és nagyapja örökségének követője.

Képek, ajánlók:

Nagycenk Kastély állomás

Nagycenk, Széchenyi Múzeumvasút András gőzöse

Nagycenki kisvasúti múzeum, Mozdonyskanzen: a kiállított mozdony a Buda gőzös

Széchenyi Múzeumvasút, szerelvény az Ikva-hídon Barátság felé

GySEV
Sopron
Ebenfurt
Fertő-tó
Széchenyi Múzeumvasút
Nagycenk
Széchenyi Kastély
Mörbisch-Fertőmeggyes
Fertőboz

Győri hidak

Már 1984. augusztus 10-e óta lakom a Kisalföld fővárosában, Győrött, tehát ezen apropó ad arra okot, hogy bemutassam azt a helyet, ahol élek.
Győr már a rómaiak korában lakott volt Arrabona néven, írná a történelemkönyv, de nem én. Én ott kezdeném, ami fontos: Mária Terézia tudatosan ad a városnak szabad királyi város rangot, hiszen a Mosoni-síkság, a Győri-medence, a Rábaköz, az Alsó-Szigetköz, a Bakonyalja, a Sokoró-Pannonhalmi-dombság és a Kisalföld tájegységek találkozásánál, közutak és vasutak metszésében alakult ki.
Közlekedésföldrajzi gyújtópontban helyezkedik el. 300 km-es távolságon belül valamennyi megyeszékhely, tartományi főváros vagy országos főváros elérhető.
Természetes vizekben sincsen hiány, mert a városban találkozik egymással a Mosoni- (Kis-) Duna, Rába és a Rábca. Ezen felül Kismegyer határában a Napóleon-emlékmű mellett folyik össze a Kis-Pándzsa és a Nagy-Pándzsa, Nádorváros és Gyirmót határában található a Holt-Marcal, valamint Likócs és Gönyű határában a Holt-Rába ág Iparcsatorna néven ismeretes.
Ez mit is jelent? Jót és rosszat egyaránt. Jót azért, mert így a város igazi kereskedelmi központtá vált, ami hídváros jellegét erősítette. Ez vonzotta az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások kialakulását, vezető kulturális és művelődési-oktatási központtá vált.
Rossz annyiból, hogy hídvárosi jellege miatt nagy az átmenőforgalma a városnak és ez erős környezetszennyező hatással jár.
A hidaknak az árvíz szabályozásánál is jelentős szerep jut a forgalom csillapításában, hiszen a rakpartok egyfajta gátként szolgál és az egész város nem kerül víz alá.
A hidak meghatározó arca a városnak, minden győri ismertetőben bent van a Révfalusi- (Kossuth-) híd. Történelmileg a város legrégibb hídja az 1880-as években ünnepélyesen átadott Baross-híd, amelyet 1942-ben felrobbantottak és 1975-ben új formájában adták át a forgalomnak.
Ezt a jelentős forgalmat nemcsak közúti, de vasúti hidak biztosítják.
Egy korabeli lapban Baross Gábor miniszter fia, Baross Károly fogalmaz így: "mint közlekedésügyi kormánybiztos apám örökségét továbbörökítve mondom - Győr híd Európa felé, kapu a nagyvilágra". Ez lett 1980-ban Győr város szlogenje azóta is.
Távolságok Győrtől: 
Budapest: 131 km.
Székesfehérvár: 92 km.
Tatabánya: 73 km.
Szombathely: 117 km.
Pécs: 191 km.
Szeged: 250 km.
Szekszárd: 197 km.
Kaposvár: 246 km.
Kecskemét: 227 km.
Veszprém: 76 km.
Zalaegerszeg:185 km.
Szolnok: 210 km
Miskolc: 295 km.
Pozsony: 78 km
Bécs: 134 km
Sankt Pölten: 190 km.
Linz: 231 km.
Salzburg: 285 km.
Graz: 228 km

Azért tartottam fontosnak leírni, hogy Győr és a nagyvárosok milyen távolságra vannak egymástól, mert ennek ismeretében tudjuk a következőket:
Révfalusi- vagy Kossuth-híd: végpontja a szlovák oldalon Medve (Medvedov), ami a 14-es főút vége - kapu Pozsony felé (így a Prága-Drezda-Berlin autópálya része, mint E 60/E 575).
Új gyárvárosi- vagy Széchenyi-híd: a szlovák pozsonyi autópálya magyarországi végpontja. A medvei határátkelővel párhuzamosan, az új határátkelő részeként épült 1980-ban. Árkád Győr közvetlen közelében.
Jedlik- vagy kis-Erzsébet-híd: a budapesti új Erzsébet-híd maradékalkatrészeiből szerelték össze 1970-ben. Ez Sziget-Újvárost köti össze Révfalu-Egyetemvárossal.
Rába-kettős-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Pinnyéddel. Forgalma jelentéktelen.
Petőfi-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Újvárossal. Jelentős forgalmat bonyolít le, mert itt lehet ráfordulni a Bécsi útra és az M 1-es autópályán vagy az 1-es főúton lehet elmenni Budapest vagy Bécs irányába.
Baross-híd: Nádorvárost és a Belvárost köti össze. Forgalma még mindig jelentős, mert nem ilyen nagy tömegközlekedésre tervezték.
Nádor-aluljáró: Adyvárost köti össze a Belvárossal és Gyárvárossal. A Baross-híd tehermentesítésére épült 2006 nyarán. Eredeti célját csak részben érte el, a teljes tehermentesítés nem sikerült.
Ipar úti-felüljáró: Az M 1-es autópálya és az 1-es főút kivezető szakasza a városon belül. Forgalma nagyon jelentős.
Soproni-vasúti híd: a GySEV Győr-Sopron vasútvonalának Sopron felé menő vonatok hídja a Rába-folyó felett.
Bécsi-vasúti híd: a Budapest-Bécs fővonal, a MÁV és az ÖBB 1-es vonalának a hídja a Rába-folyó felett.

Közutak és vasutak:
Budapest-Bécs: 1-es főút és az M 1-es autópálya a legfőbb nemzetközi főút. Bécs felé biztosít összeköttetést Németországgal, Svájccal és a BENELUX országok felé. A MÁV és az ÖBB 1-es vasúti vonala. Tatabánya ezen az útvonalon érhető el.
Veszprém: Bakonyvasút. Mindig meg akarják szüntetni, de túlélte a vonalbezárást. Busszal egészen Balatonfüredig tudunk utazni a 82-es főúton.
Székesfehérvár: csak közúti összeköttetése van közvetlenül. Ha vonattal akarunk menni, akkor csak budapesti átszállással lehet. A 81-es főúton haladva Fehérvárról továbbutazva érhetjük el Dunaújvárost, Szekszárd és Kaposvár megyeszékhelyeket, Pécs és Szeged városát.
Kecskemét: az alföldi mezővárost csak budapesti vasúti átszállással érhetjük el, mert a heti 3 alkalommal induló busz nem biztosít összeköttetést a két nagyváros közt.
Szolnok és Miskolc megyeszékhelyek szintén csak budapesti vasúti átszállással érhető el, buszos közúti összeköttetése nincs.
Szombathely: vasúton a Pápa-Celldömölk-Szombathely (10-es vasútvonal) vagy a Győr-Csorna-Szombathely (GySEV 2-es vasút) vonalon érhetjük el. Közúton Csornáig a soproni 85-ös főúton, onnan pedig a hegyeshalom-rédicsi 86-os főúton autózva, így érhetjük el Zalaegerszeg városát is. Egerszeget vasúton Pápa-Celldömölk (10-es vasút) vonalon utazva Boba felé utazva érhetjük el. A vasi megyeszékhelyről vonattal vagy közúton továbbutazva Körmend-Szentgotthárd útirányon át juthatunk el a stájer fővárosba, Graz egyetemi városba.
Pozsony: az egykori koronázóváros vonattal nem érhető el. Busszal választhatjuk a nemzetközi járatot Mosonmagyaróvár-Rajka felé, vagy a Révfalusi-hídon keresztül Vámosszabadi-Medve (Medvedov) útirányon át. 78 km után továbbhaladhatunk Prága-Drezda-Berlin irányába.
Ausztria három legnevezetesebb és legjelentősebb városa, az iparáról híres Sankt Pölten és Linz tartományi fővárosok Bécsen keresztül biztosítanak Győr várossal közvetlen összeköttetést, az egykori Westbahn vasútvonalon, valamint a turisztikailag fontos Salzburg tartomány fővárosával, a 160000 lakosú Salzburg városával.

Képek, ajánlók:
Nádor-aluljáró Győrben
Győr hídjai

Révfalusi- (Kossuth-)híd, felújította: a Ganz-MÁVAG Hídosztály 1965-ben

Kis-Erzsébet (Jedlik-) híd anno...

... és most

Farsang, karnevál, kezdődik a báli szezon

Karácsony után, január 6-án, vagyis vízkereszt ünnepkor, a pravoszláv karácsony ünnepén kezdődik a farsangi időszak, a téltemetés időszaka. Ekkor, ennek az időszaknak a csúcspontja a karnevál.
A világon a két leghíresebb karneváli város az olasz Velence és a brazil Rio de Janeiro.
A karneválokon kívül a bálok időszaka is ekkor kezdődik: Mérnökbál, Vállalkozók és Gyáriparosok bálja, Orvosok és gyógyszerészek bálja, Fogorvosbál, Autóipari szakdolgozók bálja (autófényező, autószerelő), Kereskedelmi-Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Alkalmazottak bálja, Ipartestületek bálja, Kézművesek bálja, stb...

Ajánlók:
Farsang
Karnevál
Téltemetés
Riói Karnevál
Velencei Karnevál
Báli szezon
Bál

Trier, Rajna-Pfalz tartomány régi fővárosa

Amikor szerzőtársammal, Edével Luxemburgban jártam, akkor egy napra átmentünk Trierbe. Miről is híres a város?
Sok mindenről.100 000 lakosú modern iparváros, Trier egyházmegyei központ, a Trieri Egyházmegye megyéspüspöke Németország egyik legbefolyásosabb emberei közé tartozik. Vasúti csomópont, a főpályaudvar ad helyt a DHL gyorsposta cég logisztikai központjának (DHL = Deutsche Hollandische Logistik AG.). A céget a német és a holland kormány alapította 1951-ben, amely cég 1954 óta részvénytársaság formájában a német posta (Deutsche Post) tulajdonában áll.
A legtöbb embernek Trier városáról Karl Marx jut eszébe, aki ebben a városban született és közgazdászként ő volt a megalkotója a Kommunista Kiálltványnak és a Tőke című műnek.
A település már ősidők óta lakott, hiszen a Római Birodalom Germania provinciájában ebben a városban állt a Porta Nigra, amely a város főterén ma is látható.
Trier él, fejlődik és rohamosan változik minden napról napra. Nemzetközi csomópont is egyben, mert Luxenburgvárostól 50 km-re fekszik és Németország iparvidéke, a Saar-vidék és a Ruhr-vidék nagyvárosai is 200 km-es körön belül vannak (Koblenz, Mainz, Mannheim, Frankfurt am Main, Rüsselsheim, Ludwigshafen, Hannover, Hamburg, Köln, Saarbrücken és Lübeck).
Hogy mit láthat itt az ember? Mindent. Itt keveredik a németországi Hanza-stílus, a rajna-moseli kultúra, a francia hatás és van egy kicsi nemzetközi — "multikulti" — hatás is.
Amikor az 1990-2000 közti időszakban a német nagyipar, ezen belül a gyáripar termelékenysége drasztikusan visszaesett, akkor nem sokan lettek munkanélküliek, mert a tartományi kormány a szövetségi kormányzattal karöltve nagyon sok pénzt áldoztak a munkahelyteremtésre, ami azt jelentette, hogy a szolgáltatásba és a finommechanikai iparba és gyógyszergyártásba, óraalkatrészek gyártásába tettek be nagyon sok pénzt.
A város repülőtere Triertől 15 km-re van, rangja nemzetközi légikikötő, vagyis nagygépes terminállal rendelkezik, de személyforgalma elhanyagolható, a reptér inkább tranzit, vagyis teherszállító gépeket fogad és indít a világ 50 országába, illetve fogad onnan.
Minek írjak még ennél többet, ezért most jöjjön néhány kép innen, mert ez a város egyszerűen minden: nemzetközi vásárváros, közúti-és vasúti csomópont, légiforgalmi központ, modern ipari nagyváros, gazdasági-és pénzügyi központ.
Az 1970-es évek közepe óta egyetemmel rendelkezik, először a Kölni Tudományegyetem orvosi-és bölcsészettudományi kara működött itt, majd 1990-ben önálló egyetemmé vált és egy műszaki tudományi karral bővült, valamint egy borászati főiskolai kart is létrehoztak az egyetemen belül. Több, mint 100 éve színházzal rendelkezik, amely az 1890-es évek végén épült, a világháborúkban szőnyegbombázás érte és szocreál stílusban egy új színházat építettek a városközponthoz közeli egyik hatalmas téren. Tehát ez a város Németország egyik lelke!

Képek Trierből:

Aranyoroszlán Patika

Bahnhofplatz

Disznópásztor a három malaccal szobor

Mosel-parti sétány

Porta Negra

Kalandozások Rajna-Pfalz tartományban

A tartomány előtörténetéhez hozzá tartozik, hogy ez egy mesterségesen létrehozott tartomány Németországon belül, amelynek közigazgatási határait 1949-ben jelölték ki.
A történelmi Vesztfália tartományhoz hozzácsatolták Rajna-vidék tartomány északi részét és megalakult Észak-Rajna-Vesztfália tartomány, a történelmi Rajna-vidék tartomány a tőle délre található Pfalz-Saarland tartományt úgy osztotta fel, hogy ennek északi részét, Pfalz vidéket hozzácsatolták Rajna tartományhoz és így létrejött Rajna-vidék-Pfalz tartomány, németül Bundesland Rheinland-Pfalz, röviden Rajna-Pfalz tartomány. Az újonnan megalakult Saar-vidék, Saarland visszaminősült városállammá, amelynek tartományi fővárosa Saarbrücken lett, de a tartományban van az ország legkevesebb települése.
A bevezető után tisztázni kell még néhány dolgot: amíg Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosa Düsseldorf egyértelműen fővárosi képet mutat addig mi is volt Rajna-Pfalz tartomány fővárosa?
Ezt egyértelműen nem lehet meghatározni. Hogy miért? Egyrészt társadalmi-történelmi okok, másrészt pedig természeti és közlekedési okok miatt.
A tartományt szűkebb hazámhoz, Győr-Moson-Sopron megyéhez tudnám hasonlítani. Itt Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Fertőd és Pannonhalma is lehet megyeközpont egyaránt, mert mindegyik valami miatt fontos.
Rajna-Pfalz esetében is ez a helyzet állt elő. Mit nevezünk a tartomány fővárosának? Trier? Koblenz? Mainz? Hát ez egy óriási probléma! Egyetlen egy szóval nem lehet válaszolni! Miért? Azért, mert aki Triert nevezi tartományi fővárosnak igaza van, aki Koblenzet tartja tartományi fővárosnak az is igazat mond, aki pedig Mainzot tartja tartományi fővárosnak azt is elfogadom. Hogy miért? Azért, mert a történelem évszázadai alatt mindhárom volt már a tartomány fővárosa, jelenleg a tartománynak két fővárosa is van.
1870-ben Otto von Bismarck császári tábornok, Poroszország miniszterelnöke lesz az első Németországi Szövetségi Köztársaság, röviden Németország kancellárja, aki az addig önálló hercegségekből, grófságokból, városállamokból 10 szövetségi tartományt (bundesland) szervez.
Trier: a legnagyobb evangélikus egyházmegye központja, a trieri püspök egyenrangú úr a rajnai tartomány miniszterelnökével. 1800-1820 közt, valamint 1920-1949 közt a tartomány fővárosa volt, iparváros, de ezt később részletesen.
Koblenz: kereskedőváros, a Rajna-Mosel összefolyásánál található Deutsches Eck emlékmű II. Vilmos német-római császárnak és Otto von Bismarck porosz miniszterelnök és első német kancellárnak állít méltó emléket. Trier városával párhuzamosan ő is megkapta a tartományi főváros rangot, mert a tartomány tényleges fővárosa itt volt 1750-1920 közt, amit az is bizonyít, hogy a tartományi főhivatalok (könyvtár, levéltár, főposta, bíróság, adóhivatal és takarékpénztár, de sokáig még a kórház is) itt székeltek, és még a mai napig is sok főhivatal működik itt. Jelentősége nagyon csökkent, de végleg nem szűnt meg, még ma is meghatározó város. Erről is részletesen majd később.
Mainz: 1949-ben a tartományegyesítés után új fővárost építettek gyakorlatilag a semmiből, hogy a két régi főváros ne lehessen az új tartomány fővárosa, de ez inkább csak politikai döntés volt, hiszen a tartományi főváros kijelölésének a gondolata nem volt egy nagyon meghatározó döntés, mert itt mindig is volt ipar ez igaz, de csak feldolgozóipar, amelyben még az 1950-es és 1960-as években nem sok pénz volt, nem volt meghatározó. Innen nem messze van Rüsselsheim, Bochum, Ludwigshafen és Hannover. Ezek nagyon jelentős ipari központok. Gyakorlatilag egy bő 200 km-es körön belül elérhető innen a világ iparának ütőere.

A tartomány kialakulásának története:
társadalmi-történelmi okok (gazdasági tényezők): a Rajna és a Mosel lankáin megtelepedő szőlő-és borkultúra már az időszámításunk előtti időkben is lakottá tette a területet, később pedig megjelentek a kereskedők, kézművesek és a céhek, az ipari forradalom időszakától kezdve a gyárak, üzemek és a munkások is egyre-másra benépesítették a vidéket, majd pedig az 1800-as évek elejétől már a szolgáltatások (szanatóriumok, közfürdők, kaszinók, pihenőházak stb...) is megtelepedtek itt. A közlekedés fejlődésével pedig kialakult egy jelentős utazói réteg, létrejöttek az első turistaszervező cégek, az utazási irodák elődei. Már nemcsak teherszállításra használták a hintót és a vasutat.
természeti-közlekedési okok: a Rajna és a Mosel kitűnő szállítási útvonalat jelentett Európa felé, de mivel viszonylag közel volt a Balti-tenger (Ludwigshafen, Hamburg) a világkereskedelembe is nagyon korán be tudott kapcsolódni a tartomány. Ennek egyenes következménye volt, hogy az ország egyik legrégebbi vasútvonala és közúti összeköttetése is innen indult ki a négy égtáj felé. Ha egy térségnek jó a közlekedése, akkor gyorsan kiépül az ipara is, ezen belül a nehézipar (pl. gépgyártás, vegyipar stb...) indult nagyarányú fejlődésnek. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Németország első nagy sebességű vasútja, a TEE 1957-ben a Köln Hbf.-Hamburg Altona útvonalon közlekedett legelőször.

Összegezve a leírtakat: nagyon nagy szerencsém, hogy már 4. alkalommal járhattam ebben a tartományban, mert nemcsak Németországnak, de az egész Európának, szerintem a világtörténelemnek is az egyik legszínesebb és legérdekesebb tartománya.
Miért? Azért, mert itt van Hamburg-Altona híres-hírhedt vigalmi negyede, az amszterdami vöröslámpás negyedhez hasonlóan, itt a kölni dóm, a kölni-víz (4711 illatszerek), trieri püspökség és Marx Károly, rajnai és moseli borok, a BASF, az Opel, a Volkswagen Hannover Wolfsburgban, a DÜWAG a hannoveri villamosokkal, Koblenz óvárosa történelmi nevezetességei, és még hosszasan lehetne sorolhatni ezeket a lübecki marcipánnal bezárólag.
Ez a fejlődés töretlen, a tartomány mindig másik arcát mutatja a látogatóknak.
Bismarck híres mondása így hangzik: "Németország volt, Németország van és amíg Rajna-tartomány áll, addig Németország lesz! Ha a Rajna-tartomány elpusztul vele pusztul el Németország, ha Németország elpusztul, vele elpusztul Európa, és ha Európa elpusztul, akkor a világnak egy nagyon értékes része is végleg elvész! Ezért Németország nem egyszerűen élni és túlélni akar, Németország mindig győzni akar és győzni is fog!"
Ezzel zárom soraimat, mert ennek tükrében lehet megérteni mindazt, hogy ez a 83 milliós ország hogyan válhatott Európa gazdasági motorjává és vezető nagyhatalommá!

Ajánló Németországhoz
Ismertetés Rajna-Pfalz tartományról
Mainz, mint tartományi főváros

Krokodil-mozdony legendája

A Krokodil-mozdony a vasúttörténet egyik legnagyobb példányszámban gyártott tolatómozdonya. A történet az 1880-1890 közti időszakban kezdődött Angliában, amikor Ward és Leonard mérnökpáros egy nagyon egyszerű, egyenirányítós egyáramnemű villanymozdonyt szerkesztett, amelyet a svájci Wintherthur Mozdonygyárnak adott el.
A svájciak 1921-ben gyártották a legelső Krokodilt angol licenc alapján.
Egész Európa mozdonyparkja a II. világháborúban megsemmisült. Mivel az első lépcsőben csak olcsó mozdonyokra volt a legnagyobb igény, ezért először a tolatómozdonyok gépparkja újult meg, aminek legelső lépcsője volt a Krokodil, vagy Leó, avagy Szöcske, ahogyan a vasutas szaknyelv becézi ezt a típust.
Minden vasúttársaság vásárolt belőle, de a legtöbb ilyen mozdonya a Németországi Szövetségi Vasútnak (DB) van E-94 típusjelzéssel, utána az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) tulajdonában van 1020 típusjelzéssel ennél egy kicsit kevesebb, és a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) járműparkjában van a legkevesebb Leó, avagy Szöcske V41/V42-es típusjelzéssel.

Ajánló:
DB E-94
ÖBB 1020
 MÁV V41/V42

Bécstől Luxemburgvárosig vonattal

Ez egy merész vállalkozás. Szerzőtársammal, Edével együtt tettem meg ezt a hosszú, de érdekes és változatos utat.
Wien Westbahnhof: tulajdonosa és építtetője az Osztrák-Magyar Császári-és Királyi Közép-Nyugoti Vaspálya Részvénytársulat volt, mely Magyarországon a Budapesti Nyugati pályaudvar üzemeltetője. A pályaudvar 2015-ig új arculatot kap.
Wien Hütteldorf: a főváros egyik külső kerülete. Hütteldorf-Hietzing régi munkáskerület, mely metróállomással és több bevásárlóközponttal és parkolóházzal rendelkezik.
St. Pölten: 1986-ban jelölték az 55000 fős várost tartományi fővárosnak, 1991 óta Alsó-Ausztria tartomány fővárosa. Dunai kikötőjének köszönhetően fejlődött az ipar, amelynek következtében az 1850-es évek elején, 1855-ben alapított és 2008-ban jogutód nélkül megszűnt St. Pölteni Vagongyár Rt. nemcsak az osztrák vasúti gépgyártás, hanem a nemzetközi vasúti gépgyártás világhírű márkája lett az enyészeté.
Linz: Felső-Ausztria tartományi fővárosa. 1985-ben még 210000 lakosa volt, de a folyamatos gyárbezárások miatt 2005-ben már csak 187000 fő lakta. Amikor elnyerte az "Európa kulturális fővárosa" címet azóta lassú lakosságszám-emelkedés figyelhető meg. Felsőoktatását 2007-ben összevonták Linzi Egyetem néven (orvosi egyetem: 1890, nehéz-vegyipari egyetem: 1950, jogi egyetem:1825, művészeti föiskola: 1975, gazdasági főiskola: 1986).
Schärding-Passau: Németország-Ausztria határa, melynek jelentősége 1995 után drasztikusan csökkent, amióta Ausztria teljes jogú tagja az EU-nak. Passau 60000 fős egyetemi város. 2007-ben a műszaki egyetem, jogi egyetem, a képzőművészeti főiskola és a hittudományi főiskola összevonásával alakult meg a Passaui Egyetem.
Regensburg: Németország területére érve vonatunk itt áll meg először. A 90000 fős város egyetemmel rendelkezik. A város egyetlen egyeteme a Bajor Állami Egyetem, amely csak műszaki-mérnöki szakembereket képez már 1851 óta. 1820-1960 közt Bajorország tartomány fővárosa volt, azóta az örökös tartományi főváros rangot viseli. A tartományi bank központja működik itt.
Nürnberg: nürnbergi per, nürnbergi mesterdalnokok. Ki ne hallott volna róla? Bajorország második legnépesebb városa, 500000 lakosa van.
Frankfurt am Main: egykoron a kicsiny kis halászfaluból vált nagyon rövidke idő alatt Európa második kapujává. A Majna hajóforgalma a teherszállítás miatt meghatározó. A német-és európai pénzpiac meghatározója a frankfurti tőzsdeindex, a kulturális élet legmagasabb szintje a frankfurti könyvvásár, gasztronómia: frankfurti leves, frankfurti virsli. A világ autódizájnjának meghatározója a frankfurti autószalon, újság: Frankfurter Allgemeinezeitung. Közel 700000 lakosával nemzetközi központtá vált. A városhoz közeli, majdnem összeépült vele Darmstadt, ahol Európa legnagyobb acélhengerműve működik 1850 óta, valamint a Condor Airlines AG. tulajdonában álló Európa legnagyobb és legforgalmasabb légikikötője 1960 óta.
Mainz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa 1920 óta, a 100000 főnyi lakosság döntő része az iparból — főként nehéziparból — él. Németország legerősebb műszaki egyeteme 1920 óta képzi a mérnököket.
Koblenz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa volt 1740-1920 közt. Egyeteme 1940-ben a mérnökképzésre alakult. A város neve a folyók összefolyását jelenti, a Mosel és a Rajna torkolatánál találjuk a Német Egység emlékművét, amelynek kettős szimbóluma van: egyrészt II. Vilmos német-római császár vezetésével megvalósult "kisnémet egység" gondolata 1871-ben egyesítette az akkori 11 kisebb-nagyobb monarchiát Német Birodalom, röviden Németország vagy Németországi Szövetségi Köztársaság néven Otto von Bismark alsó-szászországi császári generális, későbbi porosz miniszterelnök vezetésével, ő volt a "vaskancellár" szigorú intézkedései miatt. Másrészt pedig átvitt értelemben azt jelenti, hogy az 1871-ben emelt II. Vilmos császár emlékműve, a Deutsches Eck állni fog, addig Németország egysége is állni fog. Tartják a németek. A tartományi főváros átköltöztetése után csak a tartományi bíróság, a tartományi könyvtár és levéltár, és a tartományi főpostahivatal a tartományi takarékpénztárral együtt itt maradt. A város lakosságszáma jelenleg 105888 fő. A tartomány egyik legrégibb kereskedő-és iparvárosa, nemzetközi közúti és vasúti csomópont
Bonn: a német egység megalakulásakor, 1870-ben még csak néhány 10000-es település volt, az 1949-1989 közt fennálló Németország megosztottságakor az NSZK (Németországi Szövetségi Köztársaság) fővárosává válva 240000 főre növekedett a lakosságszám. Jelenleg 310000 lakosa van. A kormány 1999-es visszaköltözése után Berlin lett Németország egységes fővárosa, de Bonn megkapta "Németország örökös fővárosa" címet.
Köln: vonatunk befutott a végállomásra. Ki ne hallott volna a dómról vagy a 4711-es illatszercsaládról? Ez Köln! Lakosainak száma 1000660 fő.
A 420-as EN Altona vonat együtt utazik Nürnbergig a 490-es EN Hans Albers vonattal.
A 420-as vonat útvonala a mellékvonal, a 490-es a fővonal.
Most pedig kicsit részletezve a 490-es járat menetrendje:
Würzburg: iparváros. Lakosainak száma 133501 fő, műszaki egyeteme 1931 óta termeli a mérnököket az iparnak. Legnagyobb üzeme a Volkswagen (VW) haszonjármű gyára.
Göttingen: egyeteme 1970 óta képzi a bölcsészeket, dómja legalább olyan híres, mint a kölni. Lakosainak száma: 121865 fő.
Hannover: Alsó-Szászország tartomány fővárosa 515772 lakossal. Európa egyik legnagyobb iparvárosa. A közelében található Dortmund a BMW teherautógyár központja, Bochum az Opel, a Thyssen, a BASF és a Fuji Europe központja, Duisburgban működik Németország legnagyobb híd-és darugyára, valamint az acélhengermű. Düsseldorfban pedig a Pfaff és a Singer gyárak működnek. Wuppertal ad helyt a Magirus-Deutz tűzoltógyárnak, a közeli és vele egybeépült Wolfsburg pedig a VW személyautókat adja a világnak.
Hamburg: az egyik legrégebbi németországi tartomány már közel 500 éves múlttal rendelkezik. A Hanza városok egyik legjelentősebb tagja. Várostartomány, tengeri kikötője Rotterdam után a második legnagyobb. Lakosainak száma 600000 fő, de agglomerációjával együtt 3000000 fő. Csatlakozással Kielbe, a dán-német határhoz, Schleswig-Holstein tartomány fővárosába lehet eljutni, ami helyt ad a MAN autóbuszgyárnak.
Lübeck: Hamburgból csatlakozással jutunk el a német marcipángyártás fellegvárába.
Vonatunk végállomása Hamburg-Altona, ami a kikötő legbelsőbb része.
Összegzés: a 420-as és 490-es IC-vonatok az osztrák fővárosból indulnak az Európai Unió (EU) gazdasági motorja, a Rajna-vidék, a Saar-vidék és a német kikötők felé.
Mit mondjak? Opel, BASF, VW, Thyssen stb...
Európa 200 éve a haladás útján a németeknek köszönhetően.

Bécs legnagyobb és legforgalmasabb vasútállomása

Még régebben írtam bejegyzést Ausztria vasúti közlekedéséről Südbahn vagy Déli vasút címmel, de úgy gondolom, hogy most ezt kiegészítsem.
Az osztrák állam a Magyar Hídépítő Zrt., a Magyar Aszfalt Kft. (régebben Strabag Hungária Rt.) és a Vegyépszer Rt. részvételével és egy nagy adag uniós beruházási pénzből 2007-től kezdődően egy vasúti gigaprojekt keretében elkezdték építeni Bécs főpályaudvarát a Südbahnhof drasztikus átépítésével, ami egy nagy arányú bővítéssel jár.
Ezzel párhuzamosan a nagyon nagy múltú, nemzetközi vasúti csomópontként is jegyzett Westbahnhof is áldozatául esett a modernizációnak.
Ez azt jelenti, hogy a pályaudvar központi épülete, mely ipari-és vasúti műemlék rangot kapott azt meghagyják eredeti, 50-es évekbeli szocreál stílusában, de két oldalra, bal és jobb oldalon egyaránt egy-egy 8-10 emeletes tornyot építenek WestbahnCityCenter Wien néven, ahogy Budapesten is tették a WestEnd City Center esetében is.
A nagy múltú Westbahnhof  a 2015-ös ünnepélyes megnyitás után már csak leminősített formában, helyi pályaudvarként HÉV-állomásként az S-Bahn szerelvények fogadását és indítását fogja lebonyolítani.
Így múlik el a világ dicsősége! Isten veled vasúttörténelem!

Képek a Südbahnról és a Westbahnról:

Bécs, Südbahnhof csarnoka 2005 körül

Bécs, Südbahnhofból ami maradt

Bécs, Westbahnhof bontás alatt

Bécs, Központi pályaudvar látványterve (új Südbahnhof)

Még annyi kiegészítés jár hozzá, hogy egykoron, amikor az egységes osztrák vasúthálózat kiépült, 1850-1860 közti időszakban, Bécs Nagykörútján a Westbahnhof és a Südbahnhof volt a két legforgalmasabb és legnagyobb pályaudvara a császári fővárosnak.
A Südbahnhof végre a helyére kerül és elnyeri az osztrák főváros legnagyobb pályaudvara rangot, a Központi pályaudvara lesz Bécsnek a Süd, de viszont nagy szívfájdalmam az, hogy a Westbahn rangját a nemzetközi csomópontból egy egyszerű helyi HÉV-állomássá, helyi belföldi pályaudvarrá minősíti vissza az osztrák államvasút, az ÖBB.

Közeleg Magyarország államünnepe

Már nemsokára, pontosan 1 hét múlva lesz a magyar államalapítás ünnepe, amikor is az egész Magyarország ünnepi díszbe öltözik és Debrecen városa pedig külön ünnepséget rendez már 20. éve, amikor is a Történelmi Virágkarnevállal ünnepel a Hajdúság fővárosa.

Ajánló:
Augusztus 20.
Debreceni Virágkarnevál
Szent István
Államalapítás ünnepe
Új kenyér ünnepe
Az ország születésnapja
Az ország tortája

Barangolás Alsó-Ausztriában

Idén tavasszal szerzőtársammal, Edével együtt egy buszos egynapos társasutazással látogattuk meg Alsó-Ausztria három legnevezetesebb pontját: először a tartományi fővárosban, Wiener Neustadtban, vagyis Bécsújhelyen tettünk egy viszonylag hosszabb látogatást. Kb. 4 óra hosszát töltöttünk itt el. A városnak nincsen semmilyen különösebb jelentősége, mert már hosszú évszázadok óta iparváros és közlekedési csomópont.
Bécsújhely (Wiener Neustadt) szerepe 1921 után indult drasztikus fejlődésnek, hiszen a Soproni Mozdonyvasúti-és Járműgyár Rt. központi üzeme Sopronból Bécsújhelyre költözött, majd innen 1970-ben tovább Jenbachba és ekkor vette fel a vagongyár a Jenbacher Waggonfabrik AG. nevet, 1972-ben pedig a GySEV (Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt.) 100 %-os tulajdonába került a cég, ezzel biztosítva stabilan a gyár fennmaradásának jövőjét, a pályaudvar pedig 1980-ban kapta meg a GySEV főpályaudvara címet, logisztikai igazgatósága és a legnagyobb teherpályaudvara a GySEV-nek pedig a közeli Wulkaprodersdorfba (Vulkapordányba) került, másik nagy személyforgalmi pályaudvara pedig Ebenfurtban található. A vasút mellett a történelem iránt érdeklődők megtekinthetik a Mária Terézia által alapított Honvédelmi Akadémia épületében a Zrínyi és Frangepán életét bemutató kiállítást, mert ezzel a két emberrel elég rondán végeztek az osztrákok. Mindkettőjüket lefejezés általi kivégzéssel gyilkolták meg, amiről az osztrákok nem beszélnek, nem is tanítják ezt. A város főterén, a Halpiac téren bonyolódik a település igen élénk és jelentős kereskedelmi élete, főleg élelmiszerpiacról beszélünk.
Innen indultunk tovább Puchbergbe. Ez a település a mellette lévő Schneeberg hegycsúcson található. Sopron-Bécsújhely útirányból, illetve Bécs útirányból könnyen megközelíthető vasúton vagy közúton egyaránt a Semmeringbahn, Schneebergbahn vagy Salamanderbahn alsó végállomása Schneeberg am Puchberg nevű kistelepülés. A vonat felső végállomása a Schneeberg csúcson van.
A Salamanderbahn (szalamadra) a cég neve, amely üzemelteti a nagyvasutat, a fogaskerekű vasutat, a siklót és a lanovkát is, amellyel elérhető a Schneebergi-vízesés. Puchberg település pedig évtizedeken keresztül a Magyar Marcipánmúzeumról volt híres, amit 70 év után Szabó mester visszaköltöztetett Magyarországra, Szentendre városába 1998-ban, amikor az öregúr már 90 éves volt és feladta a cukrászipart, de az senkit se szomorítson el, hogy utód nélkül halt meg, mert unokatestvéri ágon a ma élő Sacher és Szamos marcipángyáros famíliák a múzeumát tovább üzemeltetik, a Sacher nevű unokatestvér a Kőszegi Jurisics várban rendezett be egy Marcipán Manufaktúra Múzeumot. Szabó mestert Puchbergben, Alsó-Ausztria tartományban, Kőszegen és Szentendrén egyaránt díszpolgárrá avatták, amikor hazatelepült.
Utunk utolsó állomása a Semmering-csúcs volt, a Semmeringi-plató legnagyobb településén, Semmeringen tettünk egy igen rövidke, félórás sétát. Mivel a települést az elmúlt 3 évben teljesen átépítették, azóta amióta először ott jártam, ezért a sok fejlesztésnek köszönhetően városi rangot kapott és a régi út a településen kívülre került, az új út pedig az új központba fut be így nagyon nagy sajnálatomra a Délivasúti Múzeum Emlékhelyet már másodszorra nem tudtam megnézni.

Most pedig búcsúzóul néhány kép a vidékről:

Bécsújhely, erőd

Bécsújhely, Katonai Akadémia

Bécsújhely, víztorony

Puchberg, Szent Sebestyén-vízesés

Schneebergbahn, libegőállomás

Semmering, sífelvonókabin régről

Semmering, városközpont