Ennek szlogenje: Lego, a világ kicsiben.
A világ összes híressége megtalálható itt: budai vár, New York-i Central Park, grazi óratorony, bécsi villamos stb...
Most pedig jöjjenek a képek:
 |
| Minimundus |
 |
| Minimundus, Maria Elend vasútállomás |
2016. április 28., csütörtök
Minimundus, az osztrák játékváros
A dán építőjátékot gyártó Lego cég szerte Európában és a fél világon Játékvárosokat hozott létre, ilyen a holland Madurodam Amszterdam mellett, valamint a Klagenfurt mellett található Minimundus.
Ennek szlogenje: Lego, a világ kicsiben.
A világ összes híressége megtalálható itt: budai vár, New York-i Central Park, grazi óratorony, bécsi villamos stb...
Most pedig jöjjenek a képek:
Minimundus
Ennek szlogenje: Lego, a világ kicsiben.
A világ összes híressége megtalálható itt: budai vár, New York-i Central Park, grazi óratorony, bécsi villamos stb...
Most pedig jöjjenek a képek:
Szentendre, a legnépesebb délszláv település
A 26 000 lakost számláló város névadója II. András királyunk, akit az 1500-as években Szent Endre néven emlegettek, amikor a pápa a világ szentjeinek sorába emelte.
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén több betelepítési hullám sodort végig. A török idők elmúltával a középső országrész, köztük Szentendre teljesen elnéptelenedett, ezért Mária Terézia délszláv népcsoportokat telepített be ide: rácok, szerbek, horvátok, szlovének, szlavónok, vendek, bolgárok, görögök és moldávok jelentek meg, akik egy része elmagyarosodott, másik része pedig mindvégig megtartotta déli néphagyományait.
Ennek a jellegzetes délszláv kultúrának jelentős személyisége volt Vujisics Tihamér szerb születésű és magyar származású koreográfus és táncművész.
A Mária Teréziát követő évszázadokban pedig a művészek és írók kedvelt lakhelyévé vált: itt alkotott Kovács Margit keramikusművész, a Ferenczy-család több híres tagja, akik híres szobrászok voltak. Ide települt ki Nádas György humorista és színművész, itt lakott Antal Imre zongoraművész és tv-műsorvezető, jelentőssé vált a Szentendrei Művésztelep.
1990 tavaszán a Budapesti Közlekedési Múzeum a HÉV-végállomásnál itt nyitotta meg a Magyar Villamosok és HÉV-járatok Gyűjteményét, ami 1998-ban vette fel a Budapest Városi Tömegközlekedési Múzeum nevet.
A Horn-kormány rájött arra, hogy Budapestnek sok adminisztrációs teher nyomja a vállát, ezért a Közép Duna-vidék Régió székhelye Szentendre és Pest megye székhelye pedig a királyi főváros, Gödöllő lesz 1997-ben. Azóta Budapest csak egyszerűen Magyarország fővárosa.
A Pest Megyei Könyvtár alapítása óta Szentendre városában működik, a Flór Ferenc Megyei Kórház központja pedig Kerepes városában van, de fiókintézménye a Budapesti Rókus Kórház.
Többet nem írok róla, mert aki kíváncsi a város hangulatára az üljön fel a Batthyány téren a HÉV-re, unokaöcsém szerint a "zöld villamosra" és szálljon le róla Szentendre végállomáson, vagy szálljon fel az Újpest Városközpontból induló sárga színű távolsági buszra és Aquincum felső megállón keresztül 50 perc utazással zötykölődve megérkezhet a Szentendre Duna-part végállomásra. Mindkét utazási formát ajánlom, de a HÉV-vel való utazás gyorsabb, mert az csak 28 perc és nemcsak rövidebb, de sokkal szebb is, mert a vasúti szerelvény a Batthyány tértől Szentendre állomásig a Duna-parton megy. A buszos utazás pedig a főváros szürkébb és zordabb oldalát mutatja a bámészkodónak, mert a régi gyárak és üzemek már 26 éve az enyészeté lett és azóta sem nyúltak hozzá. Volt egyszer egy gyáripar, de erre senki sem lehet büszke sajnos!
Most pedig a képek:
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén több betelepítési hullám sodort végig. A török idők elmúltával a középső országrész, köztük Szentendre teljesen elnéptelenedett, ezért Mária Terézia délszláv népcsoportokat telepített be ide: rácok, szerbek, horvátok, szlovének, szlavónok, vendek, bolgárok, görögök és moldávok jelentek meg, akik egy része elmagyarosodott, másik része pedig mindvégig megtartotta déli néphagyományait.
Ennek a jellegzetes délszláv kultúrának jelentős személyisége volt Vujisics Tihamér szerb születésű és magyar származású koreográfus és táncművész.
A Mária Teréziát követő évszázadokban pedig a művészek és írók kedvelt lakhelyévé vált: itt alkotott Kovács Margit keramikusművész, a Ferenczy-család több híres tagja, akik híres szobrászok voltak. Ide települt ki Nádas György humorista és színművész, itt lakott Antal Imre zongoraművész és tv-műsorvezető, jelentőssé vált a Szentendrei Művésztelep.
1990 tavaszán a Budapesti Közlekedési Múzeum a HÉV-végállomásnál itt nyitotta meg a Magyar Villamosok és HÉV-járatok Gyűjteményét, ami 1998-ban vette fel a Budapest Városi Tömegközlekedési Múzeum nevet.
A Horn-kormány rájött arra, hogy Budapestnek sok adminisztrációs teher nyomja a vállát, ezért a Közép Duna-vidék Régió székhelye Szentendre és Pest megye székhelye pedig a királyi főváros, Gödöllő lesz 1997-ben. Azóta Budapest csak egyszerűen Magyarország fővárosa.
A Pest Megyei Könyvtár alapítása óta Szentendre városában működik, a Flór Ferenc Megyei Kórház központja pedig Kerepes városában van, de fiókintézménye a Budapesti Rókus Kórház.
Többet nem írok róla, mert aki kíváncsi a város hangulatára az üljön fel a Batthyány téren a HÉV-re, unokaöcsém szerint a "zöld villamosra" és szálljon le róla Szentendre végállomáson, vagy szálljon fel az Újpest Városközpontból induló sárga színű távolsági buszra és Aquincum felső megállón keresztül 50 perc utazással zötykölődve megérkezhet a Szentendre Duna-part végállomásra. Mindkét utazási formát ajánlom, de a HÉV-vel való utazás gyorsabb, mert az csak 28 perc és nemcsak rövidebb, de sokkal szebb is, mert a vasúti szerelvény a Batthyány tértől Szentendre állomásig a Duna-parton megy. A buszos utazás pedig a főváros szürkébb és zordabb oldalát mutatja a bámészkodónak, mert a régi gyárak és üzemek már 26 éve az enyészeté lett és azóta sem nyúltak hozzá. Volt egyszer egy gyáripar, de erre senki sem lehet büszke sajnos!
Most pedig a képek:
 |
| város főutcája |
 |
| Centrum Üzletház |
 |
| Dunaparti sétány |
 |
| Falumúzeum |
 |
| hajókikötő |
 |
| katolikus templom |
 |
| Korona Vendéglő |
 |
| Városi Tömegközlekedési Múzeum, Muki-villamos |
 |
| Vujisics Tihamér háza |
 |
| Duna-part |
A Vaskapu-szoros és az Al-Duna képekben
Ahogy azt Jókai Mór: Az aranyemberben leírtak teljesen igaz a Vaskapu-szorosra és az Al-Duna leírására.
A Duna teljes szakaszának hajózhatóvá tétele mindig is kihívás elé állította a hajósokat és az ezzel foglalkozó szakemberek nagy részét. Vásárhelyi és Vasvári sokat dolgozott azon, hogy hajózhatóvá tegyék a folyót, mivel ez egy nagyon nehéz feladat volt, hiszen a folyó alsó szakasz jellegéből adódóan deltatorkolattal ömlik a Fekete-tengerbe.
A szocializmus évtizedeiben Nicolae Ceausescu rendelte el a Duna szabályozásának befejezését és ennek eredményeképpen megépült az 1970-es évek végén a Vaskapu I., majd pedig néhány év elteltével a Vaskapu II. erőmű, aminek következtében a régi Orsova városát el kellett árasztani vízzel és 3 km-rel lejjebb, a román-szerb határhoz közelebb épült meg az új Orsova városa. Ennek két előnye van: egyrészt kiegyenlítettebbé vált a vízjárás és kevesebb az árvízveszély, a másik pedig az, hogy a vízenergia az egyik legtisztább és legolcsóbb elektromos áramtermelő forrás.
Az ember azt gondolná, hogy milyen borzalmas ronda ezek az erőművek, de nem, egyáltalán nem. Teljesen beleolvad a környezetébe és ráadásul egy hatalmas élmény, amikor az ember egy 36 férőhelyes ladikon 56 utassal a fedélzetén utazik.
Most jöjjenek a képek:
A Duna teljes szakaszának hajózhatóvá tétele mindig is kihívás elé állította a hajósokat és az ezzel foglalkozó szakemberek nagy részét. Vásárhelyi és Vasvári sokat dolgozott azon, hogy hajózhatóvá tegyék a folyót, mivel ez egy nagyon nehéz feladat volt, hiszen a folyó alsó szakasz jellegéből adódóan deltatorkolattal ömlik a Fekete-tengerbe.
A szocializmus évtizedeiben Nicolae Ceausescu rendelte el a Duna szabályozásának befejezését és ennek eredményeképpen megépült az 1970-es évek végén a Vaskapu I., majd pedig néhány év elteltével a Vaskapu II. erőmű, aminek következtében a régi Orsova városát el kellett árasztani vízzel és 3 km-rel lejjebb, a román-szerb határhoz közelebb épült meg az új Orsova városa. Ennek két előnye van: egyrészt kiegyenlítettebbé vált a vízjárás és kevesebb az árvízveszély, a másik pedig az, hogy a vízenergia az egyik legtisztább és legolcsóbb elektromos áramtermelő forrás.
Az ember azt gondolná, hogy milyen borzalmas ronda ezek az erőművek, de nem, egyáltalán nem. Teljesen beleolvad a környezetébe és ráadásul egy hatalmas élmény, amikor az ember egy 36 férőhelyes ladikon 56 utassal a fedélzetén utazik.
Most jöjjenek a képek:
 |
| Decemal emlékmű |
 |
| Dunai tavasbarlang bejárata |
 |
| Orsova városa, csoport a hajón |
 |
| Traianus emlékmű |
 |
| Vaskapu és a Duna-part |
 |
| Duna, túlparton Szerbia |
 |
| Szerbia ortodox kolostorral |
Ment a gőzös Kanizsára, a MAORT-városa: Nagykanizsa
Ki ne ismerné a mondókát? Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. Kanizsai, Kanizsai állomásra, elöl ül a masiniszta, hátul meg a hátul meg a krumplifejű palacsinta, ki a gőzöst, ki a gőzöst vakvágányra irányítja.
Vagy a másik ilyen fennmaradt szólásmondás a kanizsai Kinizsi.
Ezek mind erről a városról szólnak.
Nagykanizsa 54 000 lakosa méltán emlékszik arra a korra, amikor Hevesi Sándor megalakította a város állandó színházát vagy Halasi István kezdeményezésére közkönyvtár létesült. A nemesi famíliák közül a Kanizsai és Kinizsi családok közül meg kell említeni azt, amikor Kanizsai Dorottya közadakozásából létrehozza a város közkórházát, a Kinizsi család pedig pénzreformot hajt végre és állandó pénzbetétváltó irodát (mai takarékszövetkezet) hoz létre az 1800-as években. Ennek a Kinizsi családnak a sarja volt a nagyon erős Kinizsi Pál, akiről legendák szólnak.
A megy a gőzös című nóta pedig azt fogalmazza meg, hogy amikor a Déli Vasúttársaság sínpárjai elérték Kanizsa városát és ezáltal megyeszékhely rangot kapott, akkor sokáig gazdasági okokból nem lehetett tranzitállomás, vagyis átmenő-pályaudvar, mert a trieszti vasút (DSA=Duna-Száva-Adria Vasút) a Pécs-Kaposvár-Buda vonalat fejlesztette és így ez végállomás lett egészen addig, amíg Szlavónia néven Isztria és Szlovénia nem egyesültek önálló országgá, de akkor pedig az I. világháború miatt leállt a fejlesztés.
Ezekben az években, 1880-1890 közt egy új cég nevét kellett megtanulniuk a kanizsaiaknak, ez volt a MAORT = Magyar-Amerikai Ásványolaj- és Gázforgalmazó, Gyártó Részvénytársulat, a mai MOL és AMOCO közös elődje.
Az I. világháború miatti tömbösödés következtében felbomlott a közös cég és a magyar részből megalakult szovjet segítséggel az ÁFOR = Ásványolaj-forgalmazó Részvénytársaság, amelyből 1990-ben MOL = Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság lett. Az amerikai üzletrészből pedig létrejött az AMOCO = American Oil Company, amelyből 2001-ben BP Europe = British Petroleum Ltd., majd 2008-tól Propex International lett.
Amikor az amerikai olajipari mérnökök idejöttek Magyarországra, akkor építette a város a MAORT-telepet, ami egy hatalmas összefüggő korabeli lakótelep volt az 1930-as években, 1947-ben vonultak ki és lett külön szervezve az AMOCO, illetve az ÁFOR.
Tényleges jelentősége mára már nincs a városnak, mert 100 év megyeszékhelyi múlt után 1966-ban Zala megye székhelyét Zalaegerszegre helyezték át.
Nagykanizsa 1866-ban nyerte el megyeszékhelyi rangját az akkor épülő Déli Vaspályatársaságnak köszönhetően, aminek következménye lett, hogy 1871-re elérte a Délvidék akkori fővárosának számító Kanizsát.
A kereskedőváros három, a mai napig jól elkülöníthető városrészt alkot: Kiskanizsa, Kanizsa-puszta és Ipartelepek (későbbi MAORT-telep). Ezek összevonásából alakult meg József nádor közbenjárására a három különálló városkából Nagykanizsa. A Déli Vasút vasútállomása Kanizsa néven Kanizsa-puszta volt, amely azért létesült, hogy a környező mezőgazdaság igényeit kiszolgálja.
Képek:
Vagy a másik ilyen fennmaradt szólásmondás a kanizsai Kinizsi.
Ezek mind erről a városról szólnak.
Nagykanizsa 54 000 lakosa méltán emlékszik arra a korra, amikor Hevesi Sándor megalakította a város állandó színházát vagy Halasi István kezdeményezésére közkönyvtár létesült. A nemesi famíliák közül a Kanizsai és Kinizsi családok közül meg kell említeni azt, amikor Kanizsai Dorottya közadakozásából létrehozza a város közkórházát, a Kinizsi család pedig pénzreformot hajt végre és állandó pénzbetétváltó irodát (mai takarékszövetkezet) hoz létre az 1800-as években. Ennek a Kinizsi családnak a sarja volt a nagyon erős Kinizsi Pál, akiről legendák szólnak.
A megy a gőzös című nóta pedig azt fogalmazza meg, hogy amikor a Déli Vasúttársaság sínpárjai elérték Kanizsa városát és ezáltal megyeszékhely rangot kapott, akkor sokáig gazdasági okokból nem lehetett tranzitállomás, vagyis átmenő-pályaudvar, mert a trieszti vasút (DSA=Duna-Száva-Adria Vasút) a Pécs-Kaposvár-Buda vonalat fejlesztette és így ez végállomás lett egészen addig, amíg Szlavónia néven Isztria és Szlovénia nem egyesültek önálló országgá, de akkor pedig az I. világháború miatt leállt a fejlesztés.
Ezekben az években, 1880-1890 közt egy új cég nevét kellett megtanulniuk a kanizsaiaknak, ez volt a MAORT = Magyar-Amerikai Ásványolaj- és Gázforgalmazó, Gyártó Részvénytársulat, a mai MOL és AMOCO közös elődje.
Az I. világháború miatti tömbösödés következtében felbomlott a közös cég és a magyar részből megalakult szovjet segítséggel az ÁFOR = Ásványolaj-forgalmazó Részvénytársaság, amelyből 1990-ben MOL = Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság lett. Az amerikai üzletrészből pedig létrejött az AMOCO = American Oil Company, amelyből 2001-ben BP Europe = British Petroleum Ltd., majd 2008-tól Propex International lett.
Amikor az amerikai olajipari mérnökök idejöttek Magyarországra, akkor építette a város a MAORT-telepet, ami egy hatalmas összefüggő korabeli lakótelep volt az 1930-as években, 1947-ben vonultak ki és lett külön szervezve az AMOCO, illetve az ÁFOR.
Tényleges jelentősége mára már nincs a városnak, mert 100 év megyeszékhelyi múlt után 1966-ban Zala megye székhelyét Zalaegerszegre helyezték át.
Nagykanizsa 1866-ban nyerte el megyeszékhelyi rangját az akkor épülő Déli Vaspályatársaságnak köszönhetően, aminek következménye lett, hogy 1871-re elérte a Délvidék akkori fővárosának számító Kanizsát.
A kereskedőváros három, a mai napig jól elkülöníthető városrészt alkot: Kiskanizsa, Kanizsa-puszta és Ipartelepek (későbbi MAORT-telep). Ezek összevonásából alakult meg József nádor közbenjárására a három különálló városkából Nagykanizsa. A Déli Vasút vasútállomása Kanizsa néven Kanizsa-puszta volt, amely azért létesült, hogy a környező mezőgazdaság igényeit kiszolgálja.
Képek:
 |
| 17-es hosszúsági kör emlékműve: azon városok a testvérvárosai, amelyek ezen a körön vannak rajta. |
 |
| Hevesi Sándor Művelődési Ház: a város színházának is helyt ad. |
 |
| MAORT-telep: az 1930-as évek lakótelepe |
 |
| Postapalota |
 |
| 125 éves a Déli Vasút (1861-1986) |
 |
| Vasúti emlékpark: a Déli Vasút tárgyaiból az 1986-os évfordulón avatta fel az akkori miniszterelnök, Nagykanizsa tanácselnöke és a MÁV akkori vezérigazgatója |
 |
| Kanizsai gőzvasút emlékmű: Nagykanizsa vasútállomás falán, a Déli Vasút 125 éves emléktáblája mellett látható, a vonatra várakozás közben lehet nézegetni. |
2016. április 27., szerda
Osztrák mozdonyok képekben
Ez a történet még az Osztrák-Magyar Monarchia idejében kezdődött, amikor a magyar vasúthálózat fejlődésének köszönhetően valamikor az 1850-es évek elején elkezdődött a vasúti gépgyártás és mozdonygyártás.
Kezdetben csak vásárolt és bérelt mozdonyokkal és kocsikkal dolgozott az osztrák vasutak többsége: az olasz Ansaldo, a magyar Ganz és MÁVAG, a Kühne gyárak. A csehországi Skoda, a német Siemens-Halske, a Tegel és az AEG. Majd pedig V. Ferdinánd császár rendeletileg létrehozta a nagy osztrák vasúti gépgyárakat, a StEG, a Floridsdorfi Általános Gépgyár, a Schwechati Gépgyár. Majd Ferenc József császár folytatta elődje munkáját: megalakul a Tirol-Wörgl Gépgyár (a mai Fliegl), a Soproni Vasúti Gép- és Fegyvergyár (mai Jenbacher), Bécs városa megalakítja 1901-ben az ELIN céget (Elektrische Industriegebiet von Wien), a Pullmanwerke Gép- és Mozdonygyár (a mai Sankt Pölteni Gépgyár). Tehát általában ott ahol a mozdonygyárak létesültek vasúti kocsikat is gyártottak. Majd pedig francia, olasz és svájci hatásra az 1880-as években létrehozták Graz mellett az első olyan gépgyárat, ahol az első fogaskerekű- és siklóvasút szerelvényeit elkezdték sorozatban gyártani: Semmering-Graz-Pauker AG., az SGP. A Semmering-vasút Stájerország első hegyvidéki vasútja, némely szakasza fogaskerekű, Pauker nevű mérnökprofesszor pedig grazi születésű volt és itt tanított és alkotott élete végéig, tehát innen az SGP név, az AG. pedig a részvénytársaság, az rt. német rövidítése.
A gyárat Pauker alapította Grazban, amelynek első szerelvénye a grazi fogaskerekű vasút volt, amely az óratoronyhoz megy fel a városból, a Schlossbergbahn.
A mozdonyok és a vasúti kocsik legtöbbje az Osztrák Szövetségi Vasutak Zrt.-hez (ÖBB) kerültek, de a regionális és magánvasúti társaságok is a lehető legmodernebb technikával rendelkező járművek.
Most pedig jöjjenek a képek:
Ezek az ÖBB szolgálatában állnak.
Most pedig a régió- és magánvasutak:
Kezdetben csak vásárolt és bérelt mozdonyokkal és kocsikkal dolgozott az osztrák vasutak többsége: az olasz Ansaldo, a magyar Ganz és MÁVAG, a Kühne gyárak. A csehországi Skoda, a német Siemens-Halske, a Tegel és az AEG. Majd pedig V. Ferdinánd császár rendeletileg létrehozta a nagy osztrák vasúti gépgyárakat, a StEG, a Floridsdorfi Általános Gépgyár, a Schwechati Gépgyár. Majd Ferenc József császár folytatta elődje munkáját: megalakul a Tirol-Wörgl Gépgyár (a mai Fliegl), a Soproni Vasúti Gép- és Fegyvergyár (mai Jenbacher), Bécs városa megalakítja 1901-ben az ELIN céget (Elektrische Industriegebiet von Wien), a Pullmanwerke Gép- és Mozdonygyár (a mai Sankt Pölteni Gépgyár). Tehát általában ott ahol a mozdonygyárak létesültek vasúti kocsikat is gyártottak. Majd pedig francia, olasz és svájci hatásra az 1880-as években létrehozták Graz mellett az első olyan gépgyárat, ahol az első fogaskerekű- és siklóvasút szerelvényeit elkezdték sorozatban gyártani: Semmering-Graz-Pauker AG., az SGP. A Semmering-vasút Stájerország első hegyvidéki vasútja, némely szakasza fogaskerekű, Pauker nevű mérnökprofesszor pedig grazi születésű volt és itt tanított és alkotott élete végéig, tehát innen az SGP név, az AG. pedig a részvénytársaság, az rt. német rövidítése.
A gyárat Pauker alapította Grazban, amelynek első szerelvénye a grazi fogaskerekű vasút volt, amely az óratoronyhoz megy fel a városból, a Schlossbergbahn.
A mozdonyok és a vasúti kocsik legtöbbje az Osztrák Szövetségi Vasutak Zrt.-hez (ÖBB) kerültek, de a regionális és magánvasúti társaságok is a lehető legmodernebb technikával rendelkező járművek.
Most pedig jöjjenek a képek:
 |
| Elin villanymozdonyok |
 |
| 4030-as Jenbacher motorvonat |
 |
| Floridsdorfi gőzös Wien Traisengasse állomáson |
 |
| Simmering (SGP) villanymozdony Graz Hbf-en |
 |
| Rába tolatódízel (Mazsola) tehervonattal |
 |
| Graz Desiroval |
 |
| Krokodil mozdony |
 |
| Talent motorvonat |
 |
| Dacia mozdony |
 |
| Kufstein, TRAXX (Tégla) mozdony Leonardo EC-vel |
 |
| Wiener Neustadt (Bécsújhely) Taurusokkal |
 |
| KkStB vasút 32-es gőzöse |
 |
| Sprinter vasút Desiroja |
 |
| Westbahn vasúttársaság szerelvénye |
 |
| Wiener Lokalbahn (WLB) Taurusa |
 |
| CAT szerelvény (repülőtéri járat) |
 |
| BR-vasút Jenbacher motorvonata |
 |
| LILO-vasút (Linzner Localbahn) Stadler GTW motorvonata |
 |
| Floridsdorfi gőzösök (SB-vasút) |
 |
| Semmeringbahn Elin dízellel |
 |
| RailJet-szerelvény (RJ) |
 |
| BLS-vasút TRAXX-mozdonya |
 |
| Bruck an der Leitha vasútállomás az StLb (Steiermarkische Localbahn) Teknőjével |
2016. április 11., hétfő
Brno, a morva főváros
A cseh államalkotó nemzet mellett a morva második államalkotó nemzet, ami a cseh-morva egyesült alkotmányban le van írva és így Prága mellett Brno az örökös főváros.
Amikor a Cseh Királyság megalakult szövetséget kötött a cseh király Mojmir morva fejedelemmel és így létrejött a Morva Nagyfejedelemség, majd utána a Cseh-Morva Egyesült Királyság, vagyis a Nagymorva Birodalom, Moravia.
Ennek az egyesült Morvaországnak Brno lett a fővárosa. Brno mellett Olmütz és Zlin is morva fővárosi rangot visel, mert a mai Morvaország tartomány 2 887 487 fős lakossága három megye közt oszlik meg és a legnagyobb területű és legnépesebb megye székhelye és egyben az egész Morvaország tartomány fővárosa Brno, ugyanúgy, mint a Nagymorva Birodalom idején.
A morva főváros, Brno közel 300 000 lakosú városa több kerülete sok érdekességet rejt. A belvárosi részen a Morva Takarékpénztár épülete látszik, amely a Garantiqa Biztosító elődje volt, valamint a munkagépeiről is világhírnevet szerzett Petrov Gépgyár, amelyről a szovjetek lemásolták a Belarusz traktort. Morvák nélkül nincsen Belarusz traktor se!
A morvák fiókbirodalmából jött létre a mai Szlovákia államalakulata. Amikor megalakult a szlovák bábállam, akkor a cseh-morva birodalom Kismorva Államnak hívta az új alakulatot.
Az igazi morva hangulatot legjobban legjobban Brno városa tükrözi.
Mojmir két rendet is betelepített Brno városába, a dominikánus és kapucinus rend is megtelepedett is.
A Denis-liget a morva főváros legnagyobb összefüggő zöldfelülete.
A Káposztapiac nevével ellentétben nem piac volt sohasem, hanem a város egyik főtere, ahol leginkább közéleti események, rendezvények zajlottak, szabadtéri színházi eseményeknek és régebben nyilvános büntetések végrehajtásának színhelye volt.
Tehát amikor a közeli Morvaország tartomány fővárosába, Brno-ba utazunk, akkor gondoljunk arra, hogy ha Mojmir fejedelem nem köt szövetséget a cseh királlyal, akkor ma szegényebbek lennénk egy Petrov traktorgyárral, és akkor Budapest Keleti pályaudvarról sem indulna naponta kétóránkénti ütemezéssel IC vonat a morva fővárosba.
Képek
 |
| Denis-liget |
 |
| Denis-liget, felszabadulási emlékmű |
 |
| Denis-liget, zenepavilon |
 |
| Dominikánus templom hátulja a csoporttal |
 |
| Dominikánus templom tornya |
 |
| Grandezza Hotel a csoporttal |
 |
| Grandezza Hotel a Február 25-e téren |
 |
| Husa Színház és a Városi Múzeum |
 |
| Jakubska utca |
 |
| Káposztapiac, Parnasszus-kút |
 |
| Kapucinus Kávézó |
 |
| Kapucinus kripta bejárata |
 |
| Kapucinus templom |
 |
| Kapucinus templom és a Csehmorva Takarékpénztár |
 |
| Kapucinus templom és kriptája |
 |
| Kapucinus-negyed térképe |
 |
| látkép a várral |
 |
| látkép Tátra vilingerrel |
 |
| látkép vilingerekkel |
 |
| Morva Galéria bulizókkal |
 |
| Morva Legfelső Bíróság |
 |
| Morva Legfelső Bíróság Skoda vilingerrel |
 |
| Morva Múzeum |
 |
| Morva tér Ágoston kolostorral és a csoporttal |
 |
| Morva tér Skoda csuklós vilingerrel |
 |
| Népek barátsága tér |
 |
| Óvárosi Városháza átjárójának mennyezete, Brno-i sárkány szobor |
 |
| Óvárosi Városháza tornya |
 |
| Petrov utca, Kanonokház |
 |
| Püspök utca |
 |
 |
| Rasinova utca |
 |
| Rasinova utca, Morva Állami Általános Iskola |
 |
| Reduta Színház |
 |
| Szabadság tér |
 |
| Szabadság tér 9-es Skoda vilingerrel |
 |
| Szt. Jakab-templom oldalról a Városi TV épületével |
 |
| Szt. Jakab-templom tornya |
 |
| Szt. Tamás-templom a csoporttal |
 |
| Szt. Tamás-templom és a Morva Galéria |
 |
| utcarészlet |
 |
| Városháza |
 |
| Városi Közlekedési Múzeum |
 |
| Városi Színház |
 |
| Városi Történeti Múzeum |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Pápa, a reformáció városa
Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa. A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...
-
Budapest körútjainak rendszere az 1838-as árvíz után jött létre, amelyet elkezdtek építeni, de az 1848-1849-es forradalom és szabadságh...
-
Valamennyi szervezett buszos utazásnak és egyéni autós kirándulásnak pillanatnyi megállóhelye a kicsiny osztrák település. Maria Schutz ugy... -
Amikor Budapest székesfőváros 1887-ben egy villamosvasúti hálózat kiépítését elhatározta több vidéki magyar város fogott bele a vonalhálózat...