pölös

2016. május 19., csütörtök

Pozsony, a koronázóváros

A Győrtől 72 km-re, az osztrák fővárostól: Bécstől 51 km-re fekvő szlovák főváros: Pozsony évszázadok óta a népcsoportok együttélésének színhelye: a város többsége szlovák és morva, de élnek itt németajkúak (svábok, szászok, osztrák bécsiek), magyarok és egy jelentéktelen zsidó kisebbség is.
A zsidó emlékek Pozsonyban a pezsgőgyártó Löffler család bérpalotáján lelhető fel, a família oldalága Magyarországra telepedett és Pécs Belvárosában is ugyanennek a családnak láthatjuk a palotáját.
Valamikor Pozsony Magyarország fővárosa is volt, hiszen a reformkori országgyűlések színhelye a pozsonyi diéta volt. A Jó pásztor háza 1970-től a Szlovák Állami Múzeum Óramúzeumának ad otthont. Más nevezetessége is van a városnak.
Többek közt az, hogy a szlovákok és magyarok által csak UFO-hídnak becézett Új-hidat 1978-ban nemzetközi összefogással építették, többek közt az osztrák Strabag, a magyar részről pedig a Ganz-MÁVAG Hídépítő Osztálya, valamint a Magyar Hídépítő Vállalat Zrt. Egyetlen egy szépséghibája a hídnak az, hogy a Budapest-Prága-Berlin autópályához csatlakozva a belvárosi részt vágja ketté és emiatt nagy a zaj- és légszennyezettség szintje.
A Koronázó templom is itt a közelben, az Új-hídhoz nagyon közel áll, tehát állandó takarítást igényelnek a belváros ezen épületei.
Az 1993 óta független Szlovákia fővárosa 530000 lakost számlál napjainkban, amelyből közel 270000 fő a Pozsonyligetfalu (Petrzalka) részen lakik, amely csak 1927-ben lett a városhoz csatolva az egykor önálló település.
Ha sétánkat a Belvárosban kezdjük láthatjuk a Mihály-kaput a Mihály utcával, ahol az utca elején látszik az a ház, ahol a járási ítéletvégrehajtó, tehát a hóhér lakott, aki a megmaradt kötélvéget kiárulta jópénzért.
Tovább sétálva a város főutcáján láthatjuk az Egyetem főépületét, vagy a Duna-part közelében a minisztériumi negyed tárul a szemünk elé a hajóállomással, valamint a város főterén áll a Nemzeti Színház, amely ma az Operaház épülete, hiszen a 2000-es évek elején a Duna-parton épült egy ultramoldern épület, amelyben a Nemzeti Színház kapott helyet.
Szintén a város főterén maradva pillanthatjuk meg az elegáns szállodasort, vagy a Nemzeti Filharmónia Társulat székházát.
Az egykori Prímás Palota ma a Pozsony Fővárosi Múzeum központi kiállítóterme. Az Óvárosháza és környéke pedig állandó színhelye a húsvéti és karácsonyi vásároknak.
A város története közel egyidős Bécs vagy Budapest történetével, hiszen ősidők óta lakott a folyó melletti fekvése miatt. Amikor II. Mojmir morva fejedelem kiterjesztette hatalmát és a Kismorva Fejedelemségből megteremtette a Nagymorva Birodalmat azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal tart a város fejlődése, mert egykoron, nem is olyan régen, az 1920-as években élte aranykorát, amikor Pozsony-Sopron vármegye székhelye volt.
A város másik főterén, a Belvárostól kicsit távolabb a Grassalkovich-palota ma a Köztársasági Elnök rezidenciája, és nem messze tőle egy régi kastélyépületben a Miniszterelnöki Hivatal. A város közlekedése kiváló.
A trolik végállomása a Duna-parton a nemzetközi autóbuszállomáson van. Amíg Győrből volt vasútközlekedés a szlovák fővárosba addig megálltak a Nové Zámkyn és a végállomás a Hlavna Stanica (régen Pozsony Keleti pályaudvar, ma Főpályaudvar) volt. Nové Zámky, vagyis Új Városrész pályaudvara jól megközelíthető, mert a 6-os villamossal lehet bemenni a belvárosi részre. A Főpályaudvar átmenős, tranzitpályaudvar, klasszicista épülettel.
A Főpályaudvar hátsó frontja ad helyt az 1987-ben megnyílt Pozsonyi Közlekedési Múzeumnak, amely Európa harmadik legnagyobb vasúti és ötödik legnagyobb közúti közlekedési gyűjteményével rendelkezik.
A Belvárostól kicsit távolabb látszik a Vasútpalota épülete, vagyis a Szlovák Köztársasági Vasutak Zrt. székháza, tőszomszédságában pedig a kék templom, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula terveztek, belsőépítészetét pedig Kós Károly végezte el.
Felcaplatva sok kaptatón a pozsonyi várba jutunk, amelyet csak asztalnak hívnak. Jelenleg a Vár is a Szlovák Állami Múzeumok intézményhez tartozik, a Várral szemben az 1995-ben épült modern épület, a Szlovák Parlament látható, ahol 150 képviselő intézi az ország ügyeit.
A város nagyon régóta, már évszázadok óta többnyelvű, hiszen a németajkúak Pressburg, a magyarok Pozsony, a szlovákok és a morvák Bratislava néven emlegetik a várost. Miért is?
Amikor az osztrák és szász csapatok lerohanták a várost, akkor Dévény várát Pressburg néven azonosították, ma a szlovák fővárosnak ez az egyik kerülete, mint Budapestnek Zugló. A szlovákok és a morvák pedig azért Bratislavaként emlegetik, mert II. Mojmir fejedelmet unokája követte a trónon, aki alatt élte igazi virágkorát a környék, ő volt a város névadója, I. Vratislav morva nagyfejeledem és későbbi szlovák király. Vratislava vagyis Bratislava.
Ma inkább csak a Volkswagen Slovakia, a győri Audi-gyár leánycége és a volt katonai repülőtér, a Pozsony Airport (pozsonyi nemzetközi repülőtér) jelzi a város létezését. Az 5 500 000 fős ország lakosságából 9,6 %-a lakik a fővárosban.
Aki nem járt még itt, annak érdemes meglátogatni egyszer a volt koronázóvárost, Pozsonyt.

Képek:

Comenius Egyetem

Donaustadt

Erzsébet-park

Főpályaudvar Pölössel

kék templom

Löffler-palota

Mihály kapu

Mihály utca

Művészeti Főiskola

Nemzeti Színház

Óvárosháza

Elnöki Palota (Grassalkovich-kastély)

régi Szlovák Parlament

Szlovák Külkereskedelmi Bank

Szlovák Egyetemi Könyvtár

Szlovák Nemzeti Filharmónia

Szlovák Nemzeti Gazdasági Kamara

Tőzsdepalota

Trinitáriusok temploma

Városi Galéria

2016. május 14., szombat

Márianosztra, a Pálosok székhelye

Az egyetlen egy magyar alapítású katolikus rend a pálos rend. Egyenruhájuk a krémszínű reverenda, legfőbb központjuk Budapesten a Gellérthegy oldalában lévő Sziklakápolnában van, a Pálos Látogatóközpont igazgatója Szerdahelyi Csongor szerzetes.
A rendet Nagy Lajos király idején alapították, a budai pálosok alapítottak kolostort a Dunakanyarban, a Börzsönyben Márianosztra település határában olyan céllal, hogy az akkor lázongó zsiványokat megfékezzék, és ekkor a szerzetesek alapították a börtönt, ahol 600-700 rabnak van kényelmesen cellája.
Márianosztra és a budai Sziklakápolna mellett még egy helyen, valahol Lengyelországban egy kicsiny falucskában folytatja térítő munkáját a pálos szerzetesrend.
A Börzsönyi Kisvasúttal jutottam el Márianosztra kicsiny településére. Amikor a Budapest Nyugati pályaudvarról indult nosztalgiagőzös megérkezett Szob állomásra a kisvasút indulásáig volt idő és fényképeztem. Nagy boldogsággal töltött el több utastársammal együtt, amikor a szigorúan ellenőrzött egykori csehszlovák-magyar államhatáron átlépve a mai szlovák-magyar határon ott eszegettük a szendvicset és iszogattuk a kávét és az üdítőt. Sohasem gondoltam, hogy ez az idő is eljön. Íme, ez már Európa! EU-ban nincsenek államhatárok, csak területiek.
A Börzsönyi Kisvasutat a Pilisi Parkerdő Zrt. üzemelteti. A Pilisi Parkerdő tulajdonában van a szob-márianosztrai kisvasút mellett a másik keskeny nyomtávú vasút, a Kismaros-Királyrét vasút is. Márianosztra falu határában lévő pálos kolostorban lévő 700 rab mellett közel 960 lakos él a településen. Gyuri atya, aki szerzetesként a rabok lelki vezetője volt mondta, hogy a falu egyik fele kint van, ez 960 ember, a másik fele bent, ezek vannak 700-an. Lehet számolni, hogy hányan vannak a faluban. A településen az 1660 fős lakosságból a többség a falusi turizmusban dolgozik. Jelentős munkanélküliség sohasem volt.
Amikor Márianosztra vasútállomásról elindult vissza a vonat Szobra, akkor az egyik kocsi egy kézi hajtány volt, amit a kolostor 650 éves évfordulójára a MÁV Nosztalgia Kft. adott kölcsön a Pilisi Parkerdőnek. A kolostor és a falu egyidősek, mert amikor a pálosok kolostort alapítottak itt, akkor indult a település fejlődése, ami töretlenül tart a mai napig.

Márianosztra

Márianosztra kegyhely

Veszprém, a királynék városa

A magyar történelemben sokáig az uralkodóknak és királyoknak több koronázóvárosa is volt: Esztergom, Pest, Buda, Pozsony, Bécs, Pécs, Székesfehérvár, Gyulafehérvár, egyszer Győr is, Claudius császárt és lányát, Nagy Klaudiát pedig Szombathelyen koronázták meg.
Később, II. András király rendeletileg szabályozta, hogy az uralkodónők és királynék, királynők városává avatták Veszprém városát.
A város neve az alapító-püspök: Besprim apát nevéből ered. A város központja a Várhegy, ahol az Érseki Palota és több műemléképület áll.
A 60 000 lakosú megyeszékhely egyetemét 1951-ben alapították Vegyipari Egyetem néven, állatkertje 1955 óta fogadja a látogatóit Kittenberger Kálmán Vadaspark néven.
A város másik történelmi nevezetessége az 1930-as években Séd-patak felett átívelő viadukt, valamint a város határában álló Veszprém-völgyi apácák kolostorának romjai. Az építészet iránt érdeklődőknek nyújt nagy élményt az Építőipari- és Téglamúzeum, amelyet az egykori Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV), az 1986-2002 közt VÁÉV Bramac Zrt., 2002 óta Wienerberger Hungária Zrt. alapított az 1960-as évek végén. Az osztrák Wienerberger 2011-es kivonulásával becsődölt a magyar fiókcég és így a múzeum is automatikusan megszűnt, mert a magyar kormány nem vállalta a múzeum fenntartásának költségeit.
A Veszprém megyei Tejipari Vállalat a rendszerváltáskor magáncéggé alakult Veszprémtej Zrt. néven és azóta is gyártja finomabbnál finomabb termékeit már közel 60 éve.
A város szerencséje az is, hogy innen Balatonfüred már csak kevesebb, mint 40 km és az már a Balaton-partja.
A Petőfi Színház művészei jobbnál jobb előadásokkal fogadja a nézőit. A Cholnoky Ferenc Megyei Kórház pedig Rácz Jenő kórházigazgató-főorvos irányítása alatt egyre több szakmában pedig regionális centrum rangot kapott, ami egy nagyon-nagyon magas ellátási és szakmai színvonalat jelent. Például a szájsebészeti osztályból regionális ellátó centrum lett, vagyis az jelenti, hogy orvosai közt többségében egyetemi tanárok vagy címzetes egyetemi tanárok dolgoznak a főorvosi karban. A Győrből való közlekedés közúton, busszal vagy autóval 74 km és kb. 1,5-2 óra, de a vasúti közlekedés ezt a távot 2 óra 40 perc alatt teszi meg, mert Nemcsók János és Suchmann Tamás a Balaton-fejlesztési Tanács vezetői mindent megtesznek a Cuha-völgyi vasút vagy másik nevén Bakonyvasút megmentéséért, de teljesen sikertelenül, mert a mai napig ezen a vicinális vonalon különböző síndöcögények rójják a vaspályát.
Ha a gyorsabb eljutást választja az utas, akkor a Szombathely-Székesfehérvár-Budapest vasútvonal valamennyi járatával átlagosan 50 perces járatsűrűséggel eljuthat Veszprém megye székhelyére a turista.

Képek:

14 emeletes ház

Árkád Üzletház

Egyetem

Téglamúzeum

Főposta

Gizella-malom (ma étterem)

felszabadulási emlékmű

bauhausos villa

Margit-romok

Petőfi Színház

Püspöki Palota

Tűztorony

új kulturális központ

Várnegyed

Vár

várostérkép

városközpont

Vásárcsarnok

Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai

Veszprémvölgyi apácák kolostora

viadukt a Séddel

viadukt a Várral

Esterházyak nyomában: Fertőd és Kismarton

A Sopron közelében található Fertőd hirdeti az Esterházy-család múltját. A kastély a virágkorát Esterházy Fényes Miklós idejében élte, amikor is az ifjú csodagyerek, a 6 éves Mozart udvari zenészként több koncertet is adott a hercegi családnak és vendégeinek. Ehhez a fertődi kastélyhoz kapcsolódik Esterházy Pál személye is, aki 1902-ben megalapította a Kapuvári Húsüzemet, a későbbi Kapuvárhús Kft.-ét, amely 2011-ben végleg és jogutód nélkül megszűnt és a dolgozók többségét szélnek eresztették. Esterházy Pál a hentes és mészáros szakmát tanulta ki. Az osztrák oldalon, Burgenlandban szintén Esterházy örökséget láthatunk: Kismartonban is kastélya volt a családnak, amelyben a Tartományi Levéltár és a Városháza működik 1925 óta.
A Fertődi Esterházy-kastélyban 1931-2014 közt működött itt a Porpáczy Aladár Mezőgazdasági- és Kertészeti Szakmunkásképző- és Szakközépiskola.
A város 2014 után jelentős hanyatlásnak indult, és csak Sopron és a Fertő-tó közelségének köszönheti a létét, mert a kertészeti iskola sokat jelentett a településnek.
A Soproni Ünnepi Játékok és a Soproni Nyár sokat jelent Fertődnek, amit Kismartonnal együtt rendeznek már 1991 óta, hiszen itt is rendeznek szabadtéri színházi előadásokat és különféle kulturális fesztiválokat.
Az utazási irodák nagyon sok utat szerveznek ide, rengeteg egyéni turista is felkeresi Fertődöt, hiszen az Esterházy-kastély, a magyar Versailles gyönyörű barokk kertje és az összes épület szép látványt nyújt.
A kismartoni Esterházy-kastély egy magánalapítvány tulajdonában áll, amelynek ügyvezető igazgatója és egyben alapítója a 90 év körüli Esterházy Melinda balettművész, aki az egyik Esterházy herceg felesége. Melinda asszony 50 év körüli unokaöccse kezeli a vagyont és ő a kismartoni Esterházy Múzeum igazgatója is.

Most pedig jöjjenek a képek:
Fertőd:

Esterházy-kastély

Esterházy-kastély díszudvara

Esterházy-kastély szökőkútja

Esterházy-kastély utcai frontja (kertészeti szakiskola 1957-2014)

Esterházy-kastély, allé

Kismarton

2016. április 29., péntek

Tétény, Camponától Törley-ig

A Nagy-Budapest 1950-es megalakulásakor a főváros XXII. kerülete mesterségesen jött létre Nagytétény egy részének és Budafok összevonásából Budatétény néven. Budafoknak két jelentős üzeme a Hungária Sajtgyár (régen Budafoki Tejüzem) és a Hungarovin (régen Budafoki Pincegazdaság) neve híres világszerte.
Tétény Budapest születésekor 1873-ban utólag, rá 1 évre becsatlakozott. Már a kelta és római korban katonai tábor és polgárváros létesült itt Campona néven.
A kerületnek két vasútállomása is van, Budafok-Albertfalva és Nagytétény-Érdliget, ugyanazon a vonalon mindkettő.
A XXII. kerület budafoki része nem túl jelentős, tétényi városrésze sokkal nagyobb múltra tekint vissza, a Dél-Buda tüdejének számító Kamaraerdő is elérhető villamossal, 1992-ig a 9-es villamos, utána pedig a 41-es villamos végállomása a Kamaraerdő, Ifjúsági Parknál van, ahol egy művelődési ház is van nagyon jó rendezvényekkel. Én régebben nagyszüleimmel többször voltam itt modellvasút- és terepasztal-kiállításon is. Ha a villamossal a Leányka utca megállótól nem Kamaraerdő felé döcögünk, hanem maradva a fővonalon, akkor a Budafok Városháza tér végállomásnál leszállva (1990-ig Budafok Varga Jenő tér) először a Városháza épületét és a Budafoki plébániatemplomot pillantjuk meg, majd a városközponttól 400-500 m távolságot gyalogolva, vagy 2-3 megállót buszozva a Száraz-Rudnyánszky kastély tárul a szemünk elé, amely a Budapesti Iparművészeti Múzeum fiókjaként működő Magyar Bútortörténeti Múzeumnak ad otthont, amit 1985-ben nyitottak meg és már kétszer meg is látogattam. A Leányka utca nevének eredete a környékben termesztett leányka nevű szőlőfajta termesztésére utal.
A városközpont előtt 2 megállóval leszállva a villamosról juthatunk a pincerendszer bejáratánál lévő Oroszlános-udvarba, ahol a 2003-ban megnyílt Álomautó Múzeum és Amerikai Veteránautó- és Oldtimer-történeti Kiállítás tekinthető meg 2011-es árak szerint egységesen 2500 Ft-ért, ami megéri a belépő árát, mert egy hatalmas élményt jelent. A múzeumnak helyt adó épületegyüttes onnan kapta az "oroszlános" elnevezést, mert Törley József pezsgőgyáros kedvelte a velencei építészeti stílust és az ő telkén épült fel a pincerendszerhez szorosan kapcsolódó létesítmények.
A 2000-es évek elején kitört bevásárlóközpont- és plazaépítési láz hozta magával azt, hogy a rommá amortizált Budafoki Textilfonógyár helyén megépült a Campona Center Bevásárlóközpont és ebben a gyerekek és felnőttek által egyaránt kedvelt Tropicarium- és Óceanárium. A Campona Bevásárlóközpont egyébként nemcsak a Tropicariumnak ad otthont, hanem az Magyar RTL-csoport tv-stúdiói is onnan adják a műsoraikat.
Ha a Móricz Zsigmond körtéren felszállunk 40-es gyorsbuszra, akkor a végállomáson leszállva juthatunk el az 1990-ben megnyílt Memento Park Szoborpark Múzeumba, ahol Marx és Engels életnagyságú szobrai áll büszkén a főbejáratnál, valamint a Dózsa György úton álló Felszabadulási emlékmű is ide került. Ha nem utazunk végig a 40-es gyorsbusszal, hanem félúton leszállunk, akkor a Keramika Kerámiatörténeti Múzeumot látogathatjuk meg, amelyet egy keramikus művész hozott létre 1996-ban és 1998 óta az Iparművészeti Múzeum fiókjaként működik.
Ha a Városközpont előtt 1 megállóval szállunk le a villamosról, akkor a Promontor városrészen megpillanthatjuk nemcsak a Promontor Étterem díszes épületét, hanem a Törley-gyár és a hozzá tartozó mauzóleum és kastély épületében láthatunk ipartörténeti emlékeket, valamint a pezsgőgyártás rejtelmeibe is beavatják a látogatót.
Törley József franciaországi tanulmányútjáról, Champagne-ból hazatérve először a Magyar Szeszfőzde Részvénytársulat inasaként kezdte gyártani a habzós bort, amit legelsőként ő nevezett el pezsgőnek, mivel a nemesi szeszital teteje pezsegni kezdett. Az akkor még részben önálló város, Tétény egy teljesen új területet adott át ingyenesen 75 év tartós bérletre gyár létesítése céljából és így Törley József megalakította cégét, a Törley Pezsgőgyárat. A szocializmus időszakában a BUSZESZ (Budapesti Szeszipari Vállalat) budafoki fióküzemeként működött, ahol az egyik Törley-utód volt a gyárigazgató. 1990-ben ennek a gyárigazgató Törleynek a gyereke visszavette az üzemet és újra felvette a Törley Pezsgőgyár nevet, de az 1960-as években bevezetett gyengébb minőségű pezsgőt, a Lánchíd Pezsgő nevét megtartották és a mai napig is gyártják még, de újra előtérbe került a minőségi pezsgők gyártása.
Mivel a pezsgőgyártás egyedisége és korlátozott darabszáma miatt igen drága, ezért 2005-ben a Törley-gyár a német Henkel Pezsgőgyár tulajdonába került, de a gyár élén ma is egy Törley leszármazott irányít vezérigazgatóként.
Tehát Budatétény Camponától Törley-ig hosszú és rögös utat járt be, de itt a történelem minden mozzanata megtalálható.
Kedves Olvasóim! Ha Budapesten jártok menjetek el legalább egyszer a XXII. kerületbe, Téténybe, hogy megnézzétek, amit leírtam!

Most pedig a képek következnek:
Budatétény képekben: