A Győrtől 72 km-re, az osztrák fővárostól: Bécstől 51 km-re fekvő
szlovák főváros: Pozsony évszázadok óta a népcsoportok együttélésének
színhelye: a város többsége szlovák és morva, de élnek itt németajkúak
(svábok, szászok, osztrák bécsiek), magyarok és egy jelentéktelen zsidó
kisebbség is.
A zsidó emlékek Pozsonyban a pezsgőgyártó Löffler
család bérpalotáján lelhető fel, a família oldalága Magyarországra
telepedett és Pécs Belvárosában is ugyanennek a családnak láthatjuk a
palotáját.
Valamikor Pozsony Magyarország fővárosa is volt, hiszen
a reformkori országgyűlések színhelye a pozsonyi diéta volt. A Jó
pásztor háza 1970-től a Szlovák Állami Múzeum Óramúzeumának ad otthont.
Más nevezetessége is van a városnak.
Többek közt az, hogy a
szlovákok és magyarok által csak UFO-hídnak becézett Új-hidat 1978-ban
nemzetközi összefogással építették, többek közt az osztrák Strabag, a
magyar részről pedig a Ganz-MÁVAG Hídépítő Osztálya, valamint a Magyar
Hídépítő Vállalat Zrt. Egyetlen egy szépséghibája a hídnak az, hogy a
Budapest-Prága-Berlin autópályához csatlakozva a belvárosi részt vágja
ketté és emiatt nagy a zaj- és légszennyezettség szintje.
A
Koronázó templom is itt a közelben, az Új-hídhoz nagyon közel áll, tehát
állandó takarítást igényelnek a belváros ezen épületei.
Az 1993
óta független Szlovákia fővárosa 530000 lakost számlál napjainkban,
amelyből közel 270000 fő a Pozsonyligetfalu (Petrzalka) részen lakik,
amely csak 1927-ben lett a városhoz csatolva az egykor önálló település.
Ha
sétánkat a Belvárosban kezdjük láthatjuk a Mihály-kaput a Mihály
utcával, ahol az utca elején látszik az a ház, ahol a járási
ítéletvégrehajtó, tehát a hóhér lakott, aki a megmaradt kötélvéget
kiárulta jópénzért.
Tovább sétálva a város főutcáján láthatjuk az
Egyetem főépületét, vagy a Duna-part közelében a minisztériumi negyed
tárul a szemünk elé a hajóállomással, valamint a város főterén áll a
Nemzeti Színház, amely ma az Operaház épülete, hiszen a 2000-es évek
elején a Duna-parton épült egy ultramoldern épület, amelyben a Nemzeti
Színház kapott helyet.
Szintén a város főterén maradva pillanthatjuk meg az elegáns szállodasort, vagy a Nemzeti Filharmónia Társulat székházát.
Az
egykori Prímás Palota ma a Pozsony Fővárosi Múzeum központi
kiállítóterme. Az Óvárosháza és környéke pedig állandó színhelye a
húsvéti és karácsonyi vásároknak.
A város története közel egyidős
Bécs vagy Budapest történetével, hiszen ősidők óta lakott a folyó
melletti fekvése miatt. Amikor II. Mojmir morva fejedelem kiterjesztette
hatalmát és a Kismorva Fejedelemségből megteremtette a Nagymorva
Birodalmat azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal tart a város fejlődése,
mert egykoron, nem is olyan régen, az 1920-as években élte aranykorát,
amikor Pozsony-Sopron vármegye székhelye volt.
A város másik
főterén, a Belvárostól kicsit távolabb a Grassalkovich-palota ma a
Köztársasági Elnök rezidenciája, és nem messze tőle egy régi
kastélyépületben a Miniszterelnöki Hivatal. A város közlekedése kiváló.
A
trolik végállomása a Duna-parton a nemzetközi autóbuszállomáson van.
Amíg Győrből volt vasútközlekedés a szlovák fővárosba addig megálltak a
Nové Zámkyn és a végállomás a Hlavna Stanica (régen Pozsony Keleti
pályaudvar, ma Főpályaudvar) volt. Nové Zámky, vagyis Új Városrész
pályaudvara jól megközelíthető, mert a 6-os villamossal lehet bemenni a
belvárosi részre. A Főpályaudvar átmenős, tranzitpályaudvar,
klasszicista épülettel.
A Főpályaudvar hátsó frontja ad helyt az
1987-ben megnyílt Pozsonyi Közlekedési Múzeumnak, amely Európa harmadik
legnagyobb vasúti és ötödik legnagyobb közúti közlekedési gyűjteményével
rendelkezik.
A Belvárostól kicsit távolabb látszik a Vasútpalota
épülete, vagyis a Szlovák Köztársasági Vasutak Zrt. székháza,
tőszomszédságában pedig a kék templom, melyet Lechner Ödön és Pártos
Gyula terveztek, belsőépítészetét pedig Kós Károly végezte el.
Felcaplatva
sok kaptatón a pozsonyi várba jutunk, amelyet csak asztalnak hívnak.
Jelenleg a Vár is a Szlovák Állami Múzeumok intézményhez tartozik, a
Várral szemben az 1995-ben épült modern épület, a Szlovák Parlament
látható, ahol 150 képviselő intézi az ország ügyeit.
A város
nagyon régóta, már évszázadok óta többnyelvű, hiszen a németajkúak
Pressburg, a magyarok Pozsony, a szlovákok és a morvák Bratislava néven
emlegetik a várost. Miért is?
Amikor az osztrák és szász csapatok
lerohanták a várost, akkor Dévény várát Pressburg néven azonosították,
ma a szlovák fővárosnak ez az egyik kerülete, mint Budapestnek Zugló. A
szlovákok és a morvák pedig azért Bratislavaként emlegetik, mert II.
Mojmir fejedelmet unokája követte a trónon, aki alatt élte igazi
virágkorát a környék, ő volt a város névadója, I. Vratislav morva
nagyfejeledem és későbbi szlovák király. Vratislava vagyis Bratislava.
Ma
inkább csak a Volkswagen Slovakia, a győri Audi-gyár leánycége és a
volt katonai repülőtér, a Pozsony Airport (pozsonyi nemzetközi
repülőtér) jelzi a város létezését. Az 5 500 000 fős ország lakosságából
9,6 %-a lakik a fővárosban.
Aki nem járt még itt, annak érdemes meglátogatni egyszer a volt koronázóvárost, Pozsonyt.
Képek:
 |
| Comenius Egyetem |
 |
| Donaustadt |
 |
| Erzsébet-park |
 |
| Főpályaudvar Pölössel |
 |
| kék templom |
 |
| Löffler-palota |
 |
| Mihály kapu |
 |
| Mihály utca |
 |
| Művészeti Főiskola |
 |
| Nemzeti Színház |
 |
| Óvárosháza |
 |
| Elnöki Palota (Grassalkovich-kastély) |
 |
| régi Szlovák Parlament |
 |
| Szlovák Külkereskedelmi Bank |
 |
| Szlovák Egyetemi Könyvtár |
 |
| Szlovák Nemzeti Filharmónia |
 |
| Szlovák Nemzeti Gazdasági Kamara |
 |
| Tőzsdepalota |
 |
| Trinitáriusok temploma |
 |
| Városi Galéria |