Először is kezdjük ott, hogy hogyan alakult ki Budapest főváros ezen kerülete. Ferencváros névadója I. Ferenc császár, építése uralkodásának éveire tehető. Az első házak a kerületben 1792-ben épültek. A kerület három részre osztható.
A Duna-parti résztől a Népligetig tartó szakasz a Külső-Ferencváros. Ezen területen gyakorlatilag minden megsemmisült, a régi Elevátorház helyén felépült Busines Center Budapest ad helyet többek közt a Morgan-Stanley Magyarország Elemző Kft.-nek és több más világcégnek. Szintén ezen a soron, a Soroksári úton a Vágóhíd Központi Sertéshízlaló Telepe helyén a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház kapott helyt.
A Középső-Ferencváros vagy a helyiek által "közép Ferinek" nevezett városrész két jelentősebb közterületnek ad helyt. Egyik az átgondolatlan várostervezésnek köszönhetően átépített Kálvin tér, a másik a szépen felújított Ráday utca. Ennek egy nagyon kicsiny része a Csarnok-negyed a Nagyvásárcsarnok (I. sz. Központi Vásárcsarnok) épületével és az onnan nyíló Piac utcával, amely a szomszédos VIII. kerülethez, a Józsefváros Palotanegyed városrészéhez tartozik.
A Belső-Ferencváros a kerület talán legtörténelmibb negyede a kerületnek. Igaz, hogy ez nem a legrégibb része a kerületnek, de talán a leggyönyörűbb és a leggazdagabb része. A Belső- és a Külső-Ferencváros városrész határán található az egykoron szebb napokat látott Ferencváros vasútállomás, ahol a helyi kereskedők az árukat, portékáikat vagonokra rakva jutott el messzi földekre a pesti üzemekből kikerülő termékek sokasága. Erdéllyel, az Alfölddel, a Délvidékkel és Felvidékkel kapcsolatot ápoló kereskedők és iparosok így teremtették meg az élénk árucserét. A másik tény az, hogy a Belső-Ferencváros egyik bérpalotájának kicsiny kis szobácskájában alapították meg a nagy múltú csapatot, a
Ferencvárosi
Torna
Club sportegyletet (FTC) a vasutas dolgozók. A klub 1903-ban alakult és a stadiont az akkori városvezetés az Üllői úton jelölte ki, szemben a mai Népliget autóbuszállomással. Itt a Külső-Ferencvárosban az FTC-stadion mellett működik a Magyar Állami Pénzverde Zrt., amely a pénzérmék kibocsátója. Tehát a Fradi sportklubot a Belső-Ferencváros egyik lakásában alapította 8-10 elszánt vasúti dolgozó és a várostól stadionépítésre kapták a mai telket Külső-Ferencvárosban.
Belső-Ferencvárosban a hosszú évtizedekig működő Boráros téri teherpályaudvar helyén egy új városközpont jött létre az 1990-es évek elején. A kb. 80-90 évig folyamatosan működő Boráros téri teherpályaudvart 1992-ben lebontották és ekkor a Nagyvásárcsarnok (I. sz. Központi Vásárcsarnok) épületében felszedték a síneket. A lebontott pályaudvari épület helyére egy 6 emeletes üvegpalota épült Boráros Center néven 1994-ben. Majd pedig a Concordia Gőzmalom Részvénytársaság régi épületében, ahol később a Concordia Nemzeti Közraktár Részvénytársaság működött 1997-ben használaton kívüli szárnyában a Magyar Malomipari Múzeum kiállításait a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba átköltöztetve kezdték átépíteni és ennek eredményeként létrejött a Bálna Budapest Centrum, amely kiállítótér és egy hatalmas áruház egyben.
Belső-Ferencváros főutcája a Mester utca, amelynek neve az iparosmesterek és céhmesterek utcájára utal - tudtam meg Ráday Mihály városvédő beszámolójából.
Amikor a Magyar Húsipari Múzeumban jártam ott a múzeum igazgatónőjétől tudtam meg, hogy a Belső-Ferencváros Gát utca neve pedig az egykori Pest árvízvédelmi intézkedéseire utal, itt volt egy nagy árvízvédelmi gát, ugyanúgy, ahogy a pesterzsébeti Védgát utca neve ugyanezt jelzi.
Belső-Ferencváros a Ferencvárosnak, a IX. kerületnek a legszebb része.
Érdemes megnézni a Páva utcai Holokauszt Központot, vagy a Latinovits-emléktáblát lefényképezni, alatta testvére, Bujtor István emléktáblája, de megemlíthetjük a Tűzoltó utcai gyermekklinika gyönyörű épületét, vagy a
Ferencvárosi
Művelődési
Központ (FMK) 1970-es évekbeli épületét, amely mindenféle különböző rendezvényeknek ad otthont.
A Belső-Ferencváros szélén található Illatos út a
Budapesti
Vegyi
művek (BVM) központi bőr- és fehérjefeldolgozó üzem által kibocsátott környezetszennyezésről vált híressé vagy hírhedtté.
Mindenki ízlése szerint döntse ezt el, de ezzel a bejegyzéssel szeretném azt bebizonyítani, hogy nemcsak a köztudatban elhíresült Illatos úti szennyezés teszi emlékezetessé a kerületet és a Belső-Ferencváros városrészt, hanem elsétál az olvasó például a Haller utca felé és megnézi a világhíres Gottsegen György Kardiológiai Intézet épületét, ahol a klinikaigazgató professzor közreműködésével a gyermek-szívsebészet a világ élvonalába került, vagy a téglából épült Páli Szent Vince-plébániatemplom szépséges épületét.
Íme a képek:
 |
| Boráros tér nosztalgiavilivel |
 |
| Boráros tér-Mester utca sarka nosztalgiavilivel |
 |
| Emléktáblák a Mester utca 1. szám alatt |
 |
| Elemi Népiskola (Dominó Általános Iskola) - Lenhossék utca 24-28 |
 |
| Ferencvárosi Rendelőintézet |
 |
| Ferencvárosi zsidó óvoda (1892) |
 |
| Ferencvárosi zsinagóga és Holokauszt Központ |
 |
| Holokauszt Központ |
 |
| FMK |
 |
| Láthatatlan Kiállítás |
 |
| Leöwey Klára Gimnázium |
 |
| Mester utca nosztalgiavilivel |
 |
| Páli Szt. Vince-templom |
 |
| Páli Szt. Vince-templom előtt Anya szobor |
 |
| Pulzus Bisztró és Vigadó |
 |
| SOTE Elméleti Oktatóközpontja |
 |
| SOTE Elméleti Oktatóközpontja előtti gusztustalan szobor |
 |
| Trafó-ház (régi Tűzőrség) |
 |
| Tűzoltó utcai gyerekklinika emléktábla |
 |
| Tűzoltó utcai gyerekklinika |
 |
| Vendel utcai park |
