Kalandozások Rajna-Pfalz tartományban

A tartomány előtörténetéhez hozzá tartozik, hogy ez egy mesterségesen létrehozott tartomány Németországon belül, amelynek közigazgatási határait 1949-ben jelölték ki.
A történelmi Vesztfália tartományhoz hozzácsatolták Rajna-vidék tartomány északi részét és megalakult Észak-Rajna-Vesztfália tartomány, a történelmi Rajna-vidék tartomány a tőle délre található Pfalz-Saarland tartományt úgy osztotta fel, hogy ennek északi részét, Pfalz vidéket hozzácsatolták Rajna tartományhoz és így létrejött Rajna-vidék-Pfalz tartomány, németül Bundesland Rheinland-Pfalz, röviden Rajna-Pfalz tartomány. Az újonnan megalakult Saar-vidék, Saarland visszaminősült városállammá, amelynek tartományi fővárosa Saarbrücken lett, de a tartományban van az ország legkevesebb települése.
A bevezető után tisztázni kell még néhány dolgot: amíg Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosa Düsseldorf egyértelműen fővárosi képet mutat addig mi is volt Rajna-Pfalz tartomány fővárosa?
Ezt egyértelműen nem lehet meghatározni. Hogy miért? Egyrészt társadalmi-történelmi okok, másrészt pedig természeti és közlekedési okok miatt.
A tartományt szűkebb hazámhoz, Győr-Moson-Sopron megyéhez tudnám hasonlítani. Itt Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Fertőd és Pannonhalma is lehet megyeközpont egyaránt, mert mindegyik valami miatt fontos.
Rajna-Pfalz esetében is ez a helyzet állt elő. Mit nevezünk a tartomány fővárosának? Trier? Koblenz? Mainz? Hát ez egy óriási probléma! Egyetlen egy szóval nem lehet válaszolni! Miért? Azért, mert aki Triert nevezi tartományi fővárosnak igaza van, aki Koblenzet tartja tartományi fővárosnak az is igazat mond, aki pedig Mainzot tartja tartományi fővárosnak azt is elfogadom. Hogy miért? Azért, mert a történelem évszázadai alatt mindhárom volt már a tartomány fővárosa, jelenleg a tartománynak két fővárosa is van.
1870-ben Otto von Bismarck császári tábornok, Poroszország miniszterelnöke lesz az első Németországi Szövetségi Köztársaság, röviden Németország kancellárja, aki az addig önálló hercegségekből, grófságokból, városállamokból 10 szövetségi tartományt (bundesland) szervez.
Trier: a legnagyobb evangélikus egyházmegye központja, a trieri püspök egyenrangú úr a rajnai tartomány miniszterelnökével. 1800-1820 közt, valamint 1920-1949 közt a tartomány fővárosa volt, iparváros, de ezt később részletesen.
Koblenz: kereskedőváros, a Rajna-Mosel összefolyásánál található Deutsches Eck emlékmű II. Vilmos német-római császárnak és Otto von Bismarck porosz miniszterelnök és első német kancellárnak állít méltó emléket. Trier városával párhuzamosan ő is megkapta a tartományi főváros rangot, mert a tartomány tényleges fővárosa itt volt 1750-1920 közt, amit az is bizonyít, hogy a tartományi főhivatalok (könyvtár, levéltár, főposta, bíróság, adóhivatal és takarékpénztár, de sokáig még a kórház is) itt székeltek, és még a mai napig is sok főhivatal működik itt. Jelentősége nagyon csökkent, de végleg nem szűnt meg, még ma is meghatározó város. Erről is részletesen majd később.
Mainz: 1949-ben a tartományegyesítés után új fővárost építettek gyakorlatilag a semmiből, hogy a két régi főváros ne lehessen az új tartomány fővárosa, de ez inkább csak politikai döntés volt, hiszen a tartományi főváros kijelölésének a gondolata nem volt egy nagyon meghatározó döntés, mert itt mindig is volt ipar ez igaz, de csak feldolgozóipar, amelyben még az 1950-es és 1960-as években nem sok pénz volt, nem volt meghatározó. Innen nem messze van Rüsselsheim, Bochum, Ludwigshafen és Hannover. Ezek nagyon jelentős ipari központok. Gyakorlatilag egy bő 200 km-es körön belül elérhető innen a világ iparának ütőere.

A tartomány kialakulásának története:
társadalmi-történelmi okok (gazdasági tényezők): a Rajna és a Mosel lankáin megtelepedő szőlő-és borkultúra már az időszámításunk előtti időkben is lakottá tette a területet, később pedig megjelentek a kereskedők, kézművesek és a céhek, az ipari forradalom időszakától kezdve a gyárak, üzemek és a munkások is egyre-másra benépesítették a vidéket, majd pedig az 1800-as évek elejétől már a szolgáltatások (szanatóriumok, közfürdők, kaszinók, pihenőházak stb...) is megtelepedtek itt. A közlekedés fejlődésével pedig kialakult egy jelentős utazói réteg, létrejöttek az első turistaszervező cégek, az utazási irodák elődei. Már nemcsak teherszállításra használták a hintót és a vasutat.
természeti-közlekedési okok: a Rajna és a Mosel kitűnő szállítási útvonalat jelentett Európa felé, de mivel viszonylag közel volt a Balti-tenger (Ludwigshafen, Hamburg) a világkereskedelembe is nagyon korán be tudott kapcsolódni a tartomány. Ennek egyenes következménye volt, hogy az ország egyik legrégebbi vasútvonala és közúti összeköttetése is innen indult ki a négy égtáj felé. Ha egy térségnek jó a közlekedése, akkor gyorsan kiépül az ipara is, ezen belül a nehézipar (pl. gépgyártás, vegyipar stb...) indult nagyarányú fejlődésnek. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Németország első nagy sebességű vasútja, a TEE 1957-ben a Köln Hbf.-Hamburg Altona útvonalon közlekedett legelőször.

Összegezve a leírtakat: nagyon nagy szerencsém, hogy már 4. alkalommal járhattam ebben a tartományban, mert nemcsak Németországnak, de az egész Európának, szerintem a világtörténelemnek is az egyik legszínesebb és legérdekesebb tartománya.
Miért? Azért, mert itt van Hamburg-Altona híres-hírhedt vigalmi negyede, az amszterdami vöröslámpás negyedhez hasonlóan, itt a kölni dóm, a kölni-víz (4711 illatszerek), trieri püspökség és Marx Károly, rajnai és moseli borok, a BASF, az Opel, a Volkswagen Hannover Wolfsburgban, a DÜWAG a hannoveri villamosokkal, Koblenz óvárosa történelmi nevezetességei, és még hosszasan lehetne sorolhatni ezeket a lübecki marcipánnal bezárólag.
Ez a fejlődés töretlen, a tartomány mindig másik arcát mutatja a látogatóknak.
Bismarck híres mondása így hangzik: "Németország volt, Németország van és amíg Rajna-tartomány áll, addig Németország lesz! Ha a Rajna-tartomány elpusztul vele pusztul el Németország, ha Németország elpusztul, vele elpusztul Európa, és ha Európa elpusztul, akkor a világnak egy nagyon értékes része is végleg elvész! Ezért Németország nem egyszerűen élni és túlélni akar, Németország mindig győzni akar és győzni is fog!"
Ezzel zárom soraimat, mert ennek tükrében lehet megérteni mindazt, hogy ez a 83 milliós ország hogyan válhatott Európa gazdasági motorjává és vezető nagyhatalommá!

Ajánló Németországhoz
Ismertetés Rajna-Pfalz tartományról
Mainz, mint tartományi főváros