pölös: 2011. febr. 20.

A cím nem a valóságot takarja, mert időrendileg a BAHART alapítása későbbi, mint a MAHART alapításának dátuma, azzal a különbséggel, hogy a MAHART-ból már csak egy kicsiny kis része, a személyhajózás üzemel, de a BAHART, ha hosszadalmas küzdelmek árán is, de ma is létezik.
A BAHART: BALATONHAJÓZÁS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG céget 1846-ban alapította Gróf Széchényi Ferenc, aki legtehetségesebb fiát, a legnagyobb magyart, Gróf Széchenyi Istvánt az rt. elnökévé, a cég vezérigazgatójának pedig sógorát, Gróf Festetics György keszthelyi nagybirtokost, a Helikon-kastély és a Georgikon Gazdaképző Akadémia (mai Agráregyetem) alapítóját kérte fel.
Mivel a Széchenyi-és Festetics famíliára az angol technikai vívmányok jelentős mértékben hatottak, ezért az 1803-ban Georges Fulton által gyártott Carolina névre keresztelt első lapátkerekes gőzhajó vízrebocsátását látva Széchenyi István elhatározta, hogy megoldja Magyarország közlekedését: a legjobb út a víziút. Már a latinok is mondták: "Navigare necesse est" — Hajózni szükséges!
Ezért az angliai tanulmányútról hazatérve bizalmas jó barátját, Báró Wesselényi Miklóst hajózásügyi kormánybiztossá (mai államtitkár) nevezte ki és 1832-ben megalakul a MAHART vagy németül DDSG: MAGYAR-OSZTRÁK HAJÓZÁSI-ÉS TENGERKIKÖTŐI RÉSZVÉNYTÁRSULAT vagy DONAU BLUE DANUBE SCHIFFARTSDAMPF AKTIEN GESSELSCHAFT.
A BAHART-tal ellentétben a MAHART-nak nemcsak gazdasági, de annál sokkal jelentősebb politikai súlya volt. Ez a nagy részvénytársaság a MAHART-DDSG tulajdonmegoszlása 60 % magyar, 30 % osztrák és 10 % szerbhorvát (a szerb és horvát nemzetiség csak az SHS-királyság idején vált külön).
A MAHART-DDSG részvénytársaság alapítói Báró Wesselényi Miklós, Gróf Széchenyi István és testvére, Gróf Széchenyi György voltak, osztrák részről Báró Sina Simon, Sina György bankár fia, szerbhorvát részről Joseph Jellasics volt a tulajdonosi tanácsban.
Az 1848/49-es események után a Jellasics família kegyvesztett lett mind a magyaroknál, mind Ausztriában, ezért a cégben birtokolt 10 % részvényhányadot, amely csak a kikötők üzemeltetésére volt elég elvették és 2 x 5 % arányban osztották el, vagyis így a magyar arány 65, az osztrák hányad 35 %-ra nőtt.
Megépül az újpesti kikötő, a bécsi, linzi kikötő, az óbudai hajó-és gőzdarugyár (a későbbi Ganz-Danubius Óbudai Hajó-és Darugyár), a linzi és a bécsi hajógyár.
A céget nemcsak a bécsi és pesti 1848-as forradalom sújtja, hanem az 1838-as pesti árvíz, majd pedig az 1841-es bécsi árvíz. Ennek levezénylésében jelentős szerepet vállal Wesselényi és Pestre hívja Vásárhelyi Pált, hogy a semmiből újjáépítsék a magyar fővárost.
Ekkor épül ki a budai-és pesti oldalon az alsó-és felső rakpart, ahova hamarosan vásártereket, piacokat építenek. Vásárhelyi kevesebb, mint 1 év alatt újjáépíti Pestet, hiszen az Al-Duna szabályozását a Vaskapunál, a Tisza-szabályozását, valamint a Korinthoszi-csatorna megépítését is ő vezényelte le.
1841-ben I. Ferdinánd osztrák császár követeit Pestre küldi, hogy segítséget kérjen Széchenyi Istvántól. Széchenyi Wesselényi és Festetics György társaságában érkezik másnap a Hofburgba és rá 2 hétre már Vásárhelyi Pál és Vasvári Pál, a Vaskapu építői már Bécsben megkezdik a városépítést, ugyanúgy, ahogy Pest 1838-ban Nándorfehérvártól kapott segítséget és Nándorfehérvári rakpartnak, az SHS-királyság megalakulása után az új főváros a Belgrád nevet kapta, ezért Belgrád rakpart, úgy a bécsieknek a svédek és a skótok segítettek és a rakpart megépítésének befejezése pedig Ferenc József nevéhez fűződik és a bécsiek a fővárost azóta hívják császárvárosnak (Kaiserstadt Wien), illetve Ferenc József tiszteletére a rakpartot Franz Joseph Kai-nek, a skótokról elnevezett Schottenring, Schottentor vagy a svédekről elnevezettt Schwedenplatz.
Azt nem sokan tudják, hogy Pest és Bécs újjáépítésében a császári kancellária pénzügyi segítsége mellett egy olyan tőkeerős cég állt, mint a MAHART-DDSG. Amíg a BAHART kizárólagosan az üdülőszezonban közlekedteti járatait, addig a MAHART-DDSG egész évben menetrend szerinti forgalmat bonyolít, valamint a teherszállítást is megfelelő terminálokkal (RORA).
A MAHART-DDSG cég nagyon nagy reményekkel indult és mára az enyészeté lett, amíg a Balatonhajózás töretlenül él és virul. A MAHART-DDSG cég életében két végzetes évszám volt: 1921-1922, illetve 1992-1993. 1921-ben a soproni népszavazással felbomlik az addig közös magyar-osztrák cégként üzemelő MAHART-DDSG. A MAHART MAGYAR HAJÓZÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NÉVEN állami vállalatként, a DDSG DONAU DANUBE SCHIFFARTS AKTIEN GESSELSCHAFT néven bécsi tartományi vállalatként újjászerveződik 1921-22-ben.
Az 1840-es években épített csepeli, kremsi, melki, dürnsteini, oberloibeni és sok-sok jelentős kikötő fénye megkopik.
A motorizáció terjedésével a személyszállítás jelentős része vasúton, a teherszállítás jelentős része közúton bonyolódik le.
1991-ben a MAHART-ot és a DDSG-t privatizálják, tengeri flottájukat az 1990-ben alakult HORVÁT-ADRIA TENGERHAJÓZÁSI ZRT. veszi meg a teljes személyzetet elbocsátva.
1991-ben a privatizáció eredménytelen, ezért a személyszállítási üzletágból 1992-ben megalakul a kiránduló-és nemzetközi szárnyashajókat üzemeltető MAHART PASSNAVE Kft., a MAHART céget pedig átveszi az akkor haldokló DDSG.
A szocializmus időszakában a Balatonhajózás a MAHART tulajdonába került, 1950-ben a nevet eltörölve MAHART Siófoki Üzletigazgatóság a neve, de amikor 1992-ben lassú haldoklásnak indul a MAHART, akkor a MAHART Balatonhajózás Kft. nevet kapja.
1993-ban végleg megszűnik a DDSG, amelynek személyszállítási üzletágából Krems központtal megalakul a DDSG Touristik Transport GmbH, amelynek ugyanolyan szerep jut, mint a MAHART PASSNAVE-nak.
1993-ban a német Hapag-Lloyd Ruefa AG. 80 % tulajdonrészt szerez a DDSG és MAHART romvállalatokban, majd pedig a MAHART maradékból kiszervezi a Balatonhajózás Kft.-ét és 2000-ben újjáalakul a Balatonhajózás Zrt., amely a hajók tulajdonosa, a Sió-csatorna üzemeltetője és a kikötők tulajdonosa is.
A Hapagnak (Hapag-Lloyd Ruefa AG.) nem volt érdeke fenntartani az osztrák DDSG és a magyar MAHART céget, hiszen ehhez a cégcsoporthoz tartoznak olyan profitorientált dollármilliárdos cégek, mint a Lufthansa, a Condor Airlines és a Tirolian Airlines légitársaságok, a TUI, Neckermann, Best Reisen utazási irodák, az IBIS-és a Hyatt szállodalánc, a Gartner AG. vasúti teherszállító cég, a Next autókölcsönző, a KIK Textildiszkont üzletlánc, a Lidl és a Penny Market élelmiszer-áruházlánc, és természetesen a Hapag-Lloyd logisztikai világcég, a Lloyd Angol Kereskedelmi Takarékbank Rt., és a Ruefa Reisen utazási iroda.
Ugyancsak ez a konszern 80 %-os tulajdonosa a részvénytársasági formában működő Milánói Scala Operaháznak, a Mannheimi, Salzburgi és Müncheni Operaházaknak.
Az óriási haszon reményében tűnt el a magyar és az osztrák nemzeti hajózási társaság, és az összefogás eredményeként élte túl a történelem viharait a BAHART.

Ajánló a MAHART-hoz

Képek a BAHART-ról