Rábaköz kapujában: Csorna és Kapuvár 2.

Minekutána Csorna városát elhagytuk szálljunk fel egy buszra vagy vonatra, akár egy kényelmes autóba és irány a Rábaköz szíve, Kapuvár.
Kapuvár: lakosságszáma azonos Kőszegével, 15 000 főre tehető az állandó lakosok száma. A település népessége nem sokat változik, sőt! Kis mértékben, de biztosan gyarapszik évente pár 100 lakossal, mert sokat nyom a latban Sopron és Fertőd közelsége. A város a magyar húsipar egyik jelentős központja, a Kapuvár Hús Zrt. termékei a világpiacon is versenyképesek. Az agrárszakemberek képzését az Erdészeti-és Faipari Egyetem, a soproni Vadgazdálkodási-és Vadászati Szakközépiskola, valamint a fertődi Kertészeti Szakközépiskola biztosítja.
A város hol a Széchenyiek, hol az Esterházy hercegek magánbirtoka volt. Jelenleg is az Esterházy famíliáé a vezető szerep a környéken.
A város kórházának névadója Lumnitzer Sándor, aki az 1848/49-es forradalom-és szabadságharc honvédorvosa volt, majd a forradalom leverése után sebész-baleseti sebész egyetemi tanár és a Rókus Kórház főorvosa lett.
A városnak a legnagyobb szerencséje, hogy a közelben kb. 50-60 gyógyforrás és szénsavas gyógyhely jött létre az 1900-as évek elején és azóta nemzetközi fürdőterápiás központtá vált.
A népi emlékeket és hagyományokat a Rábaközi Múzeum tárgyai őrzik.

Képek

Kapuvár, Lumnitzer Sándor Kórház

Kapuvár, Szt. Anna-templom

Kapuvár, Szt. István szobor

Rábaköz kapujában: Csorna és Kapuvár 1.

A Soprontól 20 km-re található Kapuvár, és a Győrtől 35 km-re lévő Csorna egyaránt viseli a Rábaköz kapuja címet.
Csorna: a települést szlávok alapították Surna, majd Sorna néven, de amikor egy elnéptelenedési hullám söpört végig a Rábaközben, akkor Mária Terézia német ajkú lakosokat telepített be, akik már Churna, Chorna illetve néven említik, majd pedig a reformkorban a magyar nyelv fokozatos térhódításával és egyre több helyen hivatalos nyelvként való elismerésével kapta a ma is használatos Csorna nevet.
Amikor a német ajkú telepesek megjelennek a városban és vidékén, akkor épül ki a jelenleg 4 házat felölelő Palota-sor.
Hosszú évszázadokon át premontrei prépostsági központ, a szocializmus időszakában a rend csak Budapesten működik, de 1990 óta újra működni kezd a premontrei rendház, de csak az egyik fele, mert a nagyobbik része a Csorna Városi Múzeum kiállításainak ad helyet.
Városi rangját 1970-ben nyeri el, mert addig csak nagyközség. Azzal indokolja a város címet, mert az 1970-es évek közepén valahol 15 000 fő környékén van a lakosainak száma, hiszen itt üzemel a Győri Mezőgép (Rekard Rt.) Csornai Üzemigazgatósága, amely 1984-ben Csornai Mezőgazdasági Gépgyár Rt. néven önállósul a "vörös báró" testvére, Horváth Sándor vezérigazgatósága alatt. A gyár szakembereinek utánpótlását a Csukás Mezőgazdasági Szakközépiskola biztosítja, de jött a rendszerváltás, tönkremegy az ipar és a mezőgazdaság, a Csukásból gimnázium lesz, a csornai mezőgépet bezárják, Horváth Sándor vezérigazgatót kényszer-nyugdíjazzák.
1990 után az ad újabb lökést a városnak, hogy 1995-ben Budapest Keleti pályaudvarról elindítják az InterCity-vonatokat Sopron és Szombathely felé és ezzel vasúti csomóponttá válik, hiszen itt kapcsolják össze, illetve itt választják szét őket. Ezt követi 1998-tól a multi-élelmiszerláncok megjelenése is: Penny Market, Spar, Danone, Family Frost, Baranyatej. Ez sem segít sokat a városon, hiszen 2010-es adatok szerint lakossága 10 900 fő környékén járhat, amit a gyárak és üzemek privatizálása és végleges bezárása okozott, valamint a gyors ütemben öregedő lakosság.
Igazi nevezetessége a gyertyaöntőből cukrászmesterré előlépett Kugler, amelynek cukrászdája az alapítás óta magántulajdonban volt, és jelenleg is üzemel. Méltán lett világhírű, mert nevét Dobos C. Józseffel, Szamos Mátyással és Gerbeaud Emillel együtt emlegetik világszerte.
A Cziráky família jelentős befolyással volt a környék fejlődésére, hiszen Cziráky Margit kezdeményezésére épült az 1910-es években Kokas Lajos igazgató-főorvos aktív részvételével a járási közkórház, amely az alapítás 50 éves évfordulóján, az 1960-as években veszi fel a Margit Kórház Csorna nevet, majd a városi rang elnyerésével Csorna Város Margit Kórház-és Rendelőintézet nevet kapja, 1983-ban a járások megszűntek, de 1993-ban a kistérségek megalakulásával kistérségi központi kórház lesz a közel 300 ágyas intézményből. (Szerintem a kistérség ugyanazt a szerepet tölti be, mint a járás, csak új neve van.)
A város kultúráját és művelődését a Martincsevics Károly Városi Könyvtár szolgálja.

 Képek

Csorna város főtere

Csorna, Premontrei Prépostság és a Városi Múzeum épülete