12 bécsi park képekben

Az osztrák főváros képéhez szervesen hozzátartoznak a hatalmas zöldövezetek. Amíg Budapest esetében jelenleg összes területének 37 %-a zöldterület, de ez a Városliget, az Orczy-park és a Népliget módszeresen tervezett kiírtásával még tovább csökken, addig Bécs esetében ez az arány 57 %, amely egyre nagyobb mértékben növekszik.
Amióta Bécs főpolgármestere Michael Häupl lett meghirdette a "zöld Bécs" programot, amelynek a folyamatos parképítés az egyik fő iránya, valamint a közlekedés zöldesítése, vagyis az elektromos buszok és elektromos autók meghirdetésének programja.
A legelső zöldprogram II. József császár idején Bécsben kihirdetésre.
Michael Häupl az SPÖ zöld tagozatának projektvezetője, biológus-mérnök professzor a Bécsi Egyetem Környezetvédelmi Tanszékén, A WWF Ausztria ügyvezető igazgatója és a Greenpeace Ausztria alelnöke volt, amíg nem választották a főváros főpolgármesterévé.
Ennek függvényében látjuk azt, hogy a tudatos városépítés és városszépítés kitartó munkájának köszönhetően még egy kis zsebkendőnyi területen is füvet, fát, virágot és bokrot ültetnek és folyamatosan ápolják is ezeket.
Így alakult ki a fejlett kertépítészet az osztrák fővárosban, ennek jól látható jelei a közparkok rendezettsége is.

Ezek a parkok a következők:
1.) Türkenschanzpark: a XVIII. kerületben (Währing) 1888-ban épült a park.




2.) Augarten: barokk park a II. kerületben, Leopoldstadtban. Területe: 52,2 ha. Itt található az Osztrák Filmintézet (Filmarchiv Austria), az Augarten-palota és a Zsolnay Zsigmond által alapított Bécsi Porcelánmanufaktúra és a múzeuma, valamint 2 Flakturm is.





3.) Volksgarten Wien: az I. kerületben, a Belvárosban 1819-1823 közt épült. Többször átépítették: 1860-ban, 1883-ban, utoljára pedig 1903-1907 közt. Elhelyezkedése a Dr. Karl Renner Ring és az Universitätring sarkán.




4.) Burggarten Wien: a XVI. századi városfal helyén épült, ahol 1809-ben állott az Augustiner-bástya. Az itt álló Neue Hofburg épületében kapott helyt 1992-ben az Osztrák Nemzeti Könyvtár.





5.) Stadtpark Wien: az I. és a III. kerület határán áll, amely a városfal helyén épült 1860-ban. Kiterjedése 65000 m², metróállomása az U 4 vonalán (zöld) épült 1899. június 30-án Otto Wagner építész tervei alapján.




6.) Prater Wien: a II. kerületben, Leopoldstadtban terül el. Itt létesült Bécs Vidámparkja az Óriáskerékkel. Ez az óriáskerék (Riesenrad) lett a város egyik jelképe, amely nagyon sok ajándéktárgyra is rákerült logónak. Itt épült fel az Új Egyetemi Campusa a WU Wien-nek és a WU Egyetemi Könyvtára, 1970-ben megépült a Liliputbahn, a Messe Prater a nemzetközi vásárváros is. És végül az Austria Wien focicsapat stadionja (az Ernst Happel Stadion). Eredetileg császári vadászterület volt. A 6 km²-es területből kevesebb, mint 0,5 km² a Vidámpark.




7.) Donaupark: a XX. kerületben, a Donaustadt összefüggő hatalmas zöldövezete, 604000 m²-es területen.
1871-1945 közt épült, 1964. április 16-án itt rendezték meg a Kertészeti Világkiállítást, ekkor épült a Donauparkbahn is. Ez az otthont a Vienna International Centre (VIC) és az Austria Centre Vienna épületeinek, amely együtt adja az ENSZ-várost, az UNO-Cityt. A Donauturm kilátóból Bécs egésze látható napos időben.
Közlekedése az U 1-es metró (piros) megállói az Alte Donau és a Kaisermühle/VIC megállók, illetve a 20/B, 90/A, 91/A és 92/A buszokkal érhető el.





8.) Liechtensteinpark: 6800 m² területen 1711-ben Johann Adam Andreas Fürst kert- és városépítő építette. Itt található a Liechtenstein-palota.




9.) Waldmüllerpark: a X. kerületben, Favoritenben 1922-ben a katolikus Matzleinsdorfi temető mellett épült, melynek területe: 40000 m².





10.) Belvedere Garten: 1726-ban alapították. Az UNESCO Világörökség része. A főváros III. kerületében (Landstrasse) helyezkedik el.





11.) Wertheimsteinpark: névadója Francesca von Wertheimstein. Oberdöblingben 62500 m² területen épült. A Wertheimstein villa a Döblinger Hauptstrasse 96. szám alatt a park jellegzetes építménye.





12.) Schweizergarten Wien: a főváros III. kerületében (Landstrasse) található park 165000 m² területen helyezkedik el, 1890-1904 közt épült.

 

11 bécsi építmény, ami nem közismert

Ez a 11 építmény és alkotás szintén nem szerepel a mindennapi turistacélpontok közt, de ezekre is érdemes időt szánni, ha valaki az osztrák fővárosba ellátogat.

1.) Strudlhof-lépcső: egyszer érdemes megnézni ezt a remekművet. Alsergrundban (a főváros 9. kerülete) a Lichtenstein-palota mellett található. Több irodalmi műben szerepel.








2.) Anker-palota: a Belvárosban található. A Budapest Belvárosában található Anker-palota is ennek az üzletembernek a tulajdona volt. Először áruhitel biztosítóként indította vállalkozását, majd később, 1891-ben megalapította az Anker pékség és kávézó üzletláncot, amely majdnem egész Ausztriát lefedi. Jól ment az üzlet, ezért lett a császári udvar szállítója és ebből annyira meggazdagodott, hogy sorra építette fényűző és elegáns palotáit. A bécsi Anker-palota dísze az Anker-óra.




3.) Narrenturm: ez az épület a régi Orvosegyetem udvarán látható, jelenleg elég romos állapotban. Felújítása nemrég kezdődött. Ez az épület volt a régi elmegyógyintézet, melynek olyan lakói voltak többek közt, mint Freund testvérei.




4.) Ernst-Happel Stadion: más néven Osztrák Olimpiai Stadion. A Prater területén található, amely a 2008-as foci EB-re lett átépítve 50 000 néző befogadására. Az eredeti épületet az 1931-es munkásolimpia rendezésére adták át, melyet Otto Ernst Schweizer tübingeni építész tervezett és épített fel. 
1945-ben, 1956-ban, 1965-ben és 1986-ban több lépcsőben felújították a stadiont, legutolsó felújításakor, 1986-ban kapta a Prater Stadion nevet az addigi Stadion Wien helyett. A Stadion Wien elnevezés arra utal, hogy az Austria Wien focicsapat stadionja ez. 
A 2008-ban megrendezett foci EB alkalmával teljesen átépített stadion felvette Ernst Happel nevét, aki az Austria Wien focicsapat játékosa volt. Az Austria Wien gyári fociklub, az Elektrische Industriegebiet Wien AG. (ELIN) saját csapata. 
Az osztrák foci EB azért volt mérföldkő, mert az 1990-es években megrendezendő olimpiai játékokról lecsúsztak, mert Bécs pályázatát nem fogadta el a NOB, de ezt igen. Annyira nagy hírverése volt az eseménynek, hogy a leégett Vasútpalota (ÖBB-székház) és a Nordbahnhof teljes átépítése ebben az időszakban kezdődött és szűk 2 év alatt befejeződött. Az így kibővült pályaudvar a Nordbahnhof helyett felvette a Bahnhof Praterstern nevet, a Vasútpalota neve pedig Neue Bahn-ra változott, vagyis Új Vasút. A városi tömegközlekedés (Wiener Linien - WL) az U 2-es metróvonalat (lila vonal) a Karlsplatz végállomástól meghosszabbította Aspern Nordig 2008-ban, majd rá 1 évre még 1 megállóval hosszabbodott meg a szakasz és az új végpont Seestadt lett. 
A stadion csúcs befogadóképessége az 1986-os UEFA-mérkőzésen 92 500 néző volt, amely nézőszám a 2008-as átépítéssel csak bővült közel 5 000 nézővel. Az 50 000 hely az átlagos nézőszámot jelenti.





5.) Das Campus WU: A WU Wien (Bécsi Közgazdaság-tudományi és Jogi Egyetem) új épületegyüttese, amely nemrég, 2006-ban készült el az 5-ös villamos végállomásánál, a Prater Hauptallee megálló közvetlen közelében. Itt található a WU Wien Központi Könyvtára is. Szintén a Prater területén. Metróállomás is van, valamint a 80-as járatcsoport buszaival lehet bemenni Bécs Belvárosa felé.





6.) Bestattungsmuseum Wien: az Osztrák Központi Temetkezési- és Kegyeleti Múzeum Bécsben, vagyis röviden: Bécsi Temetkezési Múzeum. A múzeumot a B+F GmbH. Wien, vagyis a Bestattungs- und Friedhöfe Wien GmbH., vagyis a Bécs Fővárosi Kegyeleti és Temetkezési Kft. üzemelteti a Bécsi Központi Temetőben, a Zentralfriedhof Wien területén. A Bécsi Központi Temető egész területe műemlék, építője Bécs későbbi főpolgármestere és szociáldemokrata kancellár, Dr. Karl Renner bécsi városi főépítész, a Bécsi Egyetem építészeti tanszékének tanszékvezető professzora. Az ő ötlete volt először, hogy a budapesti minta alapján egy temetkezési kultúrtörténeti kiállítóhelyet hozzanak létre, amely nálunk a Fiumei úti sírkert nemzeti panteonja. 
A Zentralfriedhof 3. Tor a temető főbejárata, ahol a 6-os és 71-es villamosok megállnak, majd 1 megállót továbbutazva a Zentralfriedhof 2. Tor a Temetkezési Múzeumhoz való bejárat, amely kapun belépve megtekinthető a régi zsidó és evangélikus temető műemléksírhelyei. A régi világban a zsidókat a városon kívülre temették, így jött létre Budapesten is a Kozma utcában a Rákoskeresztúri Új Köztemető, melynek egy része a zsidó temetőből, a másik része pedig a központi vesztőhelyből jött létre 1919-ben Budapest Főváros Temetkezési Intézet Zrt. néven, a Bécsi Központi Temetővállalat (B+F GmbH. Wien) pedig 1910-es alapítású.






7.) Kurpark Oberlaa: az 1964-es Kertészeti Világkiállítást Bécsben a Donauparkban rendezték meg, melynek hatalmas sikere volt. Ezt 10 évvel később megismételték és ekkor épült ki a Laaerbergen a Kurpark Oberlaa, amelynél egy nagyon nagy kert kapcsolódik egy gyógyüdülési centrumhoz. A kert a jelentősebb, mert csak a park szélén van a gyógyszálló. Ausztriában jelenleg 11 gyógyforrás van, ebből 2 Bécs területén, amelyből egyik az Oberlaa. Itt, az Oberlaa területén működik már évszázadok óta a világhíres ostyagyártó, a Pischinger. A parkot a kert alsó részéről, a gyógyszálló felől a 67-es villamossal, a felső vége felől pedig a 68/B jelű busszal lehet megközelíteni.
A Budapesti Kertészeti Egyetem táj- és kertépítő hallgatói 1972-ben a Kurpark Oberlaa építési munkálatain dolgoztak gyakorlatként.




8.) Pfarrkirche Grinzing: a főváros 19. kerülete (Döbling) egyik városrésze a kiskocsmáiról (heuriger) híres Grinzing. Itt található a Bécs Városi Népfőiskola, a jelenleg kerületi bíróságként működő épület, amely régebben elmeotthon volt és itt halt meg a legnagyobb magyar, Széchenyi István 60 éves korában. A Schottentortól a 38-as villamossal a végállomásig utazva juthatunk el ide. Nagyon szép épületre bukkanhatunk itt, ez a Pfarrkirche Grinzing, vagyis a Grinzingi plébániatemplom.




9.) Heeresgeschichtlisches Museum Wien: röviden Arsenal. Az Osztrák Hadtörténeti Múzeum és Levéltár. Már Mária Terézia alatt is megfogalmazódott egy állandó osztrák hadsereg felállítása az addigi banderiális hadsereg helyett, de ez mindig halasztódott. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1868-ban megalapította Pesten és Bécsben az önálló hadügyi bizottmányt, a mai honvédelmi minisztérium jogelődjét. A hadügyi bizottmány élén a főkapitány állt, ez a mai honvédelmi miniszternek megfelelő beosztás. Amikor megalakult az állandó osztrák hadsereg, akkor az egykori Südbahnhof mögötti részen, a régi Dohánygyár mellett felépített egykori Rudolf laktanya épületét jelölték ki az 1875-ben létrehozott Osztrák Hadtörténeti Múzeum és Levéltár állandó helyének. A Rudolf laktanya nem azonos a tragikus sorsú Rudolf trónörökössel, hanem ez Habsburg Rudolf, a Rudolfinum névadója, aki több egyetemet is alapított.
Érdemes időt szakítani erre, mert sok érdekes kiállított tárgy mellett maga az épület is gyönyörű, az egykori Bécs Városi Dohánygyárat pedig az Austria Tabak fokozatosan kezdi felújítani a 2021-ben újra megnyíló Dohányipari Múzeum kiállításainak állandó helyt adva, ami Bécsújhelyről költözik ide.







10.) Arenbergpark G-torony: ez Bécs városában az egyik Flakturm, amely a Bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK) raktáraként és alkalmi kiállítóhelyeként működik 2014 óta, előtte kihasználatlan volt. 
Szinte lehetetlen elpusztítani, mert falai 3,5 m vastagak. Ezek az építmények Hitler bunkerei voltak a II. világháború során. 






11.) Donauspital: az osztrák kormány az 1980-as évek elején egy nagyarányú egészségügyi reformba kezdett bele, melynek során a Bécs Városi Központi Kórházat (AKH Wien) fővárosi részvénytársasággá szervezték át és a meglévő 3200 betegágyat a 8500 egészségügyi dolgozói létszámmal tovább bővítették. Mivel az AKH Wien alapítása óta (1850-es évek) a Bécsi Orvosegyetem klinikája (AKH Wien-Universitätspital), ezért ezt jelölték ki a fővárosi szuperkórház megalakítására. Hosszú évtizedek során megszerezték először a Wilhelminenspitalt (Vilmos császár kórház), amely az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetként működik, a Krankenhaus Meidlinget, amely az Országos Baleseti- és Idegsebészeti Intézetként, az Annaspitalt, amelyet a győri születésű Mauthner Lajos gyermekgyógyász főorvos alapított, a későbbi Bécsi Gyermekgyógyászati Klinikát is hozzácsatolták. Ezek az önálló intézmények általában 200-500 ágyas kórházak voltak, amelyek az 1990-es években csatlakoztak be az AKH Wienbe. Így 1993-ra már 4300 ággyal működött a Bécsi Szuperkórház, az AKH Wien. A dolgozói létszám 700 fővel bővült, 9200 fős személyzeti létszámmal működött ekkor. 
Ez még nem volt elég a bécsieknek. Michael Häupl Bécs főpolgármestere 2003-ban kezdte bővíteni az AKH-t és 2006 végére készült el a Donauspital vagy Északi Kórháznak is hívott óriáslétesítmény több, mint 900 új ággyal és vált az ország legnagyobb kórházi létesítményévé. Így azt jelenti, hogy most jelenleg 5200 ágyon közel 10000 egészségügyi dolgozó végzi az osztrák polgárok egészségének megőrzését.