pölös: 2016. febr. 8.

Egy 9 napos autóbuszos út során jutottam el Montenegróba, a jugoszláv időkben Crna Gora néven emlegetett országba.
Montenegró, avagy fekete hegyek országa 2006-ban vált le Szerbiától. Az érdekessége, hogy a vasúthálózat viszonylag későn épült meg, de az viszont 1400 m-es magasságban fut 300 alagúton és 180 völgyhídon (viadukt) keresztül és az 1970-es évek elején a Ganz-gyár mérnökei villamosították a vonalat és ezáltal fővonallá vált.
Az 1929-1996 közt fennálló Jugoszlávia államalakulatban épült az ország vasúthálózata azért, hogy a fővárosból, Belgrádból a tengerpartra a leggyorsabban el lehessen jutni.
Az ország sok látnivalót tartogat nemcsak a turisták, hanem a helyiek számára is.

Néhány adat általánosan:
Montenegró
Hivatalos neve: Montenegrói Köztársaság/Crna Gora-i Köztársaság
Területe: 13 812 km²
Lakosainak száma: 625 266 fő (2011)
Népsűrűsége: 45 fő/km²(2011)
Fővárosa: Podgorica (elővárosokkal együtt: 187 000 fő)
Hivatalos nyelvek: montenegrói, szerb, horvát, bosnyák, albán és a szerb ekavski, valamint az ijekavski
Nagyobb városok az elővárosokkal és közigazgatási területtel együtt számolva: Niksic (73 000 fő), Bijelo Polje (46 500 fő), Bar (42 500 fő), Berane (35 500 fő), Pljevlja (31 000 fő), Herceg Novi (31 000 fő), Rozaje (23 500 fő), Kotor (23 000 fő), Ulcinj (20 500 fő), Budva (19 000 fő), Cetinje (17 000 fő), Plav (13 500 fő)
Városi lakosság aránya: 90 % (2011)
Az ország magashegységi adottságai miatt nagyon magas a városi lakosság aránya.
Határok hossza: 614 km
Szomszédos államok: Horvátország (14 km), Bosznia-Hercegovina (225 km), Szerbia (203 km), Koszovó (175 km) — Montenegró 2008 augusztusában elismerte Koszovót mint önálló államot, Albánia (172 km)
Tengerpart hossza: 283 km
Strandhosszúság: 73 km, melyből 33 km homokos.
Legnagyobb tó: Skodrai-tó (Skadarsko jezero) 391 km²
Leghosszabb folyó: Tara (140 km)
Legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Nemzeti parkok: Durmitor (39 000 ha), Skodrai-tó (40 000 ha), Prokletije (16 630 ha), Lovcen (6 400 ha), Biogradi-hegység (Biogradska Gora: 5 400 ha, egyes források szerint 5 650 ha)
Világörökség része: Durmitor-hegység egy része a Tara-kanyonnal és Kotor óvárosa.
Egy kis hangulatkép az országról:

Útközben az egyik tengerszemnél tartottunk egy rövidke szünetet, a Zlatarsko Jezerónál. Íme a kép erről.

Zlatarsko Jezero, a tó

Az ország területén az első megálló a Moracsa-kolostor volt.

kolostor

kolostor befőttjei

kolostor díszkútja ikonnal

kolostor harangjai

kolostor kápolnája

kolostor paplakja

kolostor, udvaron a temető

Moracsa településről is készült két kép.

település

település a folyóval

Kotor óvárosa az épített, a kulturális és a természeti világörökség része. Néhány kép a városról:

Alsóváros, lépcsőrészlet

Alsóváros, sikátor

Alsóváros, utcarészlet a Művészeti Galériával

Alsóvárosi-tér díszkúttal, Városi Zeneiskola a csoporttal

Kikötőváros és a Szent Tripuna-templom

Kikötőváros látképe

Kikötőváros, csatorna a Régi Erőd falával és a főmecsettel

Kikötőváros, csatorna a Régi Erőddel

Kikötőváros, hajós csúcsforgalom

Kikötőváros, óceánjáró hajó az autóforgalommal

Kikötőváros, Óvárosi-kapu a Régi Városfallal

Kikötőváros, Régi Városfal a bástyaerőddel

Kikötőváros, városcímer (oroszlános címer)

Kikötőváros, yacht a kikötőben

Kikötővárosból a Felsőváros és a Kotor-Budvai hegyvidék felé fényképezve

Kotor-Budvai hegyvidék, kápolna a hegytetőn

Kotori-öböl

Kotori-öböl a város látképével

Kotori-öböl vasúti híddal

Óváros

Óváros, Bankpalota (Prva Banka AG)

Óváros, Helytartótanács épülete (ma lakóház)

Óváros, Orosz Főkonzulátus Tanácsköztársaság emléktáblával

Óváros, Országos Tengerészeti Múzeum

Óváros, Öreg-torony

Óváros, Pima-palota

Óváros, Sveti Tripun-katedrális a csoporttal

Óváros, Sveti Tripun-katedrális bejárata a Tasziló milleniumi emléktáblával (925-1925)

Óváros, Szt. Lukács bizánci erődtemplom a csoporttal

Óváros, Szt. Miklós ortodox-templom a csoporttal

Óváros, Tartományi Levéltár

Óváros, Városi Galéria

Óváros-tér

Sveti Tripun-katedrális főhajója és az erőd

Szent Tripuna katedrális főoltára

város nevezetességeinek térképe

Városi Piac

várostérkép

Következő állomásunk a Kotortól 21 km-re fekvő város, a Kotori-öböl másik nagyobb városa, a "turistás" hangulatú Budva városa.
Az E-571 főúton 21 km 1,5 óra buszozás volt.
Néhány kép Budva városáról:

Citadella bejárata előtt ágyú

Citadella erődfala

Citadella erődfala a földnyelvvel és a tengerrel

Citadella erődrendszere a tengerrel

Citadella sziklafala

Citadella terasza a Kotor-Budvai hegyvidékkel

egyablakos ház (hóhérlak)

Fő téri ház diadalívvel

földnyelv a tengerrel

kikötő hajókkal

kikötőtérkép

látkép a Sveti Száva-templommal

Néprajzi Múzeum

római kori erőd

római kori erőd a parkolóval

Sveti Stephan-templom

Sveti Stephan-templom bejárata

Sveti Száva-templom

szállodasor és a beach a tengerparttal

tengerparti sétány

városkörnyék térképe

várossal a lakatlan sziget

várossal szemben Stari Grad Budva

vasmacska

yachtok

120 évig, 1809-1929 közt Cetinje volt az ország fővárosa, az államelnök székhelye és a bolgár nagykövetség, valamint a brit nagykövetség is itt működik.

Államelnöki Palota

Bolgár Nagykövetség

Brit Nagykövetség

Csako Petrovics emléktábla

Szt. János dombormű

Szt. János dombormű a Csako Petrovics emléktáblával

város főtere

város főutcája

Útban Albánia felé átmentünk Bijelo Polje településen, ahol keresztülhalad a Belgrad-Bar vasútvonal.

külszíni bánya, még üzemel

város

vasútállomás

vasútállomás a várossal

A Kotori-öbölben található egy kicsinyke sziget, amely régebben félsziget volt, ez a sziget Sveti Stephan, és a sziget egyetlen egy települése szintén Sveti Stephan. Erről néhány kép.

falu környéki hegyvidék

falu látképe

falu melletti erődvár

A montenegrói-albán határnál járunk most. A montenegrói oldal Bar városa, az albán oldal Shkodra városa. A két város közti távolság 800 méter, de közvetlen vasúti összeköttetés nincs, mert a montenegrói vasút az európai (1465 mm) nyomtávolságot, az albánok pedig az ázsiai vagy széles nyomtávolságot (1525 mm) használják.
Néhány kép Bar városáról.