2016. február 8., hétfő

Montenegró, a volt Jugoszlávia legkisebb állama

Egy 9 napos autóbuszos út során jutottam el Montenegróba, a jugoszláv időkben Crna Gora néven emlegetett országba.
Montenegró, avagy fekete hegyek országa 2006-ban vált le Szerbiától. Az érdekessége, hogy a vasúthálózat viszonylag későn épült meg, de az viszont 1400 m-es magasságban fut 300 alagúton és 180 völgyhídon (viadukt) keresztül és az 1970-es évek elején a Ganz-gyár mérnökei villamosították a vonalat és ezáltal fővonallá vált.
Az 1929-1996 közt fennálló Jugoszlávia államalakulatban épült az ország vasúthálózata azért, hogy a fővárosból, Belgrádból a tengerpartra a leggyorsabban el lehessen jutni.
Az ország sok látnivalót tartogat nemcsak a turisták, hanem a helyiek számára is.

Néhány adat általánosan:
Montenegró
Hivatalos neve: Montenegrói Köztársaság/Crna Gora-i Köztársaság
Területe: 13 812 km2
Lakosainak száma: 625 266 fő (2011)
Népsűrűsége: 45 fő/km2 (2011)
Fővárosa: Podgorica (elővárosokkal együtt: 187 000 fő)
Hivatalos nyelvek: montenegrói, szerb, horvát, bosnyák, albán és a szerb ekavski, valamint az ijekavski
Nagyobb városok az elővárosokkal és közigazgatási területtel együtt számolva: Niksic (73 000 fő), Bijelo Polje (46 500 fő), Bar (42 500 fő), Berane (35 500 fő), Pljevlja (31 000 fő), Herceg Novi (31 000 fő), Rozaje (23 500 fő), Kotor (23 000 fő), Ulcinj (20 500 fő), Budva (19 000 fő), Cetinje (17 000 fő), Plav (13 500 fő)
Városi lakosság aránya: 90 % (2011)
Az ország magashegységi adottságai miatt nagyon magas a városi lakosság aránya.
Határok hossza: 614 km
Szomszédos államok: Horvátország (14 km), Bosznia-Hercegovina (225 km), Szerbia (203 km), Koszovó (175 km) — Montenegró 2008 augusztusában elismerte Koszovót mint önálló államot, Albánia (172 km)
Tengerpart hossza: 283 km
Strandhosszúság: 73 km, melyből 33 km homokos.
Legnagyobb tó: Skodrai-tó (Skadarsko jezero) 391 km2
Leghosszabb folyó: Tara (140 km)
Legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Nemzeti parkok: Durmitor (39 000 ha), Skodrai-tó (40 000 ha), Prokletije (16 630 ha), Lovcen (6 400 ha), Biogradi-hegység (Biogradska Gora: 5 400 ha, egyes források szerint 5 650 ha)
Világörökség része: Durmitor-hegység egy része a Tara-kanyonnal és Kotor óvárosa.
Egy kis hangulatkép az országról:
Útközben az egyik tengerszemnél tartottunk egy rövidke szünetet, a Zlatarsko Jezerónál. Íme a kép erről.
Zlatarsko Jezero, a tó
Az ország területén az első megálló a Moracsa-kolostor volt.
kolostor
kolostor befőttjei
kolostor díszkútja ikonnal
kolostor harangjai
kolostor kápolnája

kolostor paplakja

kolostor, udvaron a temető
Moracsa településről is készült két kép.
település
település a folyóval
Kotor óvárosa az épített, a kulturális és a természeti világörökség része. Néhány kép a városról:
Alsóváros, lépcsőrészlet
Alsóváros, sikátor
Alsóváros, utcarészlet a Művészeti Galériával
Alsóvárosi-tér díszkúttal, Városi Zeneiskola a csoporttal
Kikötőváros és a Szent Tripuna-templom
Kikötőváros látképe
Kikötőváros, csatorna a Régi Erőd falával és a főmecsettel
Kikötőváros, csatorna a Régi Erőddel
Kikötőváros, hajós csúcsforgalom
Kikötőváros, óceánjáró hajó az autóforgalommal
Kikötőváros, Óvárosi-kapu a Régi Városfallal
Kikötőváros, Régi Városfal a bástyaerőddel
Kikötőváros, városcímer (oroszlános címer)
Kikötőváros, yacht a kikötőben
Kikötővárosból a Felsőváros és a Kotor-Budvai hegyvidék felé fényképezve
Kotor-Budvai hegyvidék, kápolna a hegytetőn
Kotori-öböl
Kotori-öböl a város látképével
Kotori-öböl a város látképével
Kotori-öböl vasúti híddal
Óváros
Óváros, Bankpalota (Prva Banka AG)
Óváros, Helytartótanács épülete (ma lakóház)
Óváros, Orosz Főkonzulátus Tanácsköztársaság emléktáblával
Óváros, Országos Tengerészeti Múzeum
Óváros, Öreg-torony
Óváros, Pima-palota
Óváros, Sveti Tripun-katedrális a csoporttal
Óváros, Sveti Tripun-katedrális bejárata a Tasziló milleniumi emléktáblával (925-1925)
Óváros, Szt. Lukács bizánci erődtemplom a csoporttal
Óváros, Szt. Miklós ortodox-templom a csoporttal
Óváros, Tartományi Levéltár
Óváros, Városi Galéria
Óváros-tér
Sveti Tripun-katedrális főhajója és az erőd
Szent Tripuna katedrális főoltára
város nevezetességeinek térképe
Városi Piac
várostérkép
Következő állomásunk a Kotortól 21 km-re fekvő város, a Kotori-öböl másik nagyobb városa, a "turistás" hangulatú Budva városa.
Az E-571 főúton 21 km 1,5 óra buszozás volt.
Néhány kép Budva városáról:
Citadella bejárata előtt ágyú
Citadella erődfala
Citadella erődfala a földnyelvvel és a tengerrel
Citadella erődrendszere a tengerrel
Citadella sziklafala
Citadella terasza a Kotor-Budvai hegyvidékkel
egyablakos ház (hóhérlak)
Fő téri ház diadalívvel
földnyelv a tengerrel
kikötő hajókkal
kikötőtérkép
látkép a Sveti Száva-templommal
Néprajzi Múzeum
római kori erőd
római kori erőd a parkolóval
Sveti Stephan-templom
Sveti Stephan-templom bejárata
Sveti Száva-templom
szállodasor és a beach a tengerparttal
tengerparti sétány
városkörnyék térképe
várossal a lakatlan sziget
várossal szemben Stari Grad Budva
vasmacska
yachtok
yachtok
120 évig, 1809-1929 közt Cetinje volt az ország fővárosa, az államelnök székhelye és a bolgár nagykövetség, valamint a brit nagykövetség is itt működik.
Államelnöki Palota
Bolgár Nagykövetség
Brit Nagykövetség
Csako Petrovics emléktábla
Szt. János dombormű
Szt. János dombormű a Csako Petrovics emléktáblával
város főtere
város főutcája
Útban Albánia felé átmentünk Bijelo Polje településen, ahol keresztülhalad a Belgrad-Bar vasútvonal.
külszíni bánya, még üzemel
város
vasútállomás
vasútállomás
vasútállomás a várossal
A Kotori-öbölben található egy kicsinyke sziget, amely régebben félsziget volt, ez a sziget Sveti Stephan, és a sziget egyetlen egy települése szintén Sveti Stephan. Erről néhány kép.
falu környéki hegyvidék
falu látképe
falu látképe
falu látképe
falu látképe
falu melletti erődvár
A montenegrói-albán határnál járunk most. A montenegrói oldal Bar városa, az albán oldal Shkodra városa. A két város közti távolság 800 méter, de közvetlen vasúti összeköttetés nincs, mert a montenegrói vasút az európai (1465 mm) nyomtávolságot, az albánok pedig az ázsiai vagy széles nyomtávolságot (1525 mm) használják.
Néhány kép Bar városáról.
város főutcája
város látképe
város látképe
város látképe
város látképe a tengerparttal
A szoroson Crni Plat-Tivat közt egy kompátkelésen vett részt a csoport. Így indultunk el hazafelé.
Tivat
Tivat a szorossal
Crni Plat-ba érkezés
falu látképe a szorossal
komp fedélzete Pölössel, szemben Crni Plat
komp indul a kikötőből
komp útban Crni Plat felé
közeledve Crni Plat felé
szemben Crni Plat
Tivat-Crni Plat közti szoros

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pápa, a reformáció városa

Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa.  A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...