Mi jutott eszembe Albániáról, amíg nem jártam ott?
Enver Hodzsa és az ő bunkerei
Közlekedése fejletlen — sem út, sem vasút.
Teljes zártság, vérbosszú.
Ismail Kadare könyvei, Apponyi Gerardine, egy város: Tirana és az albán flotta törött evezője, valamint berúgott, mint az albán szamár, illetve ordít, mint az albán szamár.
Miután ott jártam:
Szkander bég (Kasztrióta György)
Gyönyörű tájak — hegyek és tengerpart, kedves emberek, kellemes szálloda, rengeteg műemlék: pl. Berat és a hozzá tartozó Gjirokastra vára.
Persze ellentmondásos az ország — kaotikus közlekedés amolyan déli módra — kátyús utak, ami 20 km távolságot 1 óra utat jelent. Épülő utak és épülő autópályák, amelyek egymással párhuzamosan haladnak és csak az út elején és végén le és felhajtani. Autóállomány változatos (Mercedes, Range Rover és szamaras kordé, valamint nagypapa 3 unokával a mopeden). 1 vasúti sínpár van lefektetve, ahol vonat csak naponta egyszer jár, addig amíg nem jön semmi rajta ül a tehénpásztor és legelteti a teheneit.
Kiépült városközpont: Durres, Vlora.
Tirana — egyetemi negyed, Enver Hodzsa lepusztult mauzóleuma, kávéházak, Szkander bég (Kasztrióta György) szobra
Most pedig a képek az országról:
Berat I. rész — Gjirokastra vára:
|
várból lenézve, hegyen NEVER felirat |
|
várból lenézve, látkép a városra |
|
útban a mecset felé a csoporttal |
|
vár |
|
Helyrajzi Múzeum szoborral |
|
vár a Helyrajzi Múzeummal és a csoporttal |
|
vár sétaútja, háttérben a hegyen NEVER felirat |
|
vár, erőd |
|
vár, Ikonmúzeum |
Berat II. rész — város:
|
háztető hordókkal |
|
Osum-híd a Régi Városrésszel |
|
óvárosi utcarészlet a csoporttal |
|
sétálóutca, háttérben a várbástya |
|
városközpont a minarettel |
|
városközpont a minarettel, hegytetőn a várbástya |
|
városközpont a minarettel, hegytetőn a várbástya |
Durres I. rész — Mali-i Robit üdülőtelep:
|
kilátás a szállásunk ablakából |
|
strand |
|
strand |
|
strand, távolban Durres városa |
|
üdülőtelep főutcája |
Durres II. rész — város:
|
amfiteátrum, háttérben a minaret |
|
lukas ház |
|
felszabadulási emlékmű |
|
Fly Mirage Szálloda |
|
kikötő darukkal |
|
körbástya |
|
mecset és minaret |
|
római romváros |
|
szállodasor |
|
tengerpart, szállodasor a kagylós házzal |
|
vasútállomás látképe |
Kruja:
|
bazársor a csoporttal |
|
erőd főbástyája |
|
Néprajzi Múzeum épülete |
|
Néprajzi Múzeum kertje bugenvilleával |
|
Néprajzi Múzeum kútja |
|
Néprajzi Múzeum lépcsőfeljárója virágokkal |
|
Szkander-bég dombormű |
|
Szkander-bég lovasszobor |
|
Szkander-bég mauzóleum bástyarendszere |
|
Szkander-bég mauzóleum főbejárata |
|
város látképe, háttérben az erőd |
Lezha:
|
romváros a városközponttal |
|
Szkander-bég mauzóleum a mellszoborral és az albán címerrel |
|
Szkander-bég mauzóleum a város látképével |
|
Szkander-bég mauzóleum főkapuja |
|
Szkander-bég mauzóleum karddal |
Shkodra I. rész — Rozafa vára:
|
bejárat a városba, háttérben a vár |
|
vár parkolója a busszal és a kecskékkel |
Shkodra II. rész — város:
|
Colosseum Nagyszálló |
|
Ebu Beker dzsámija |
|
EU Információs Pont |
|
Európa Nagyszálló |
|
főutca |
|
katedrális belseje |
|
katedrális kertje pálmafával |
|
katedrális rozettája |
Tirana, az ország fővárosa:
|
ortodox templom belseje |
|
ortodox templom és óratornya |
|
ortodox templom freskója |
|
Egyetem |
|
Elnöki Palota |
|
Enver Hodzsa mauzóleuma |
|
Et-hem Bey-mecset |
|
Et-hem Bey-mecset fala |
|
fővárosi csúcsforgalom |
|
Közlekedési- és Infrastruktúrafejlesztési Minisztérium |
|
minaret és Szkander-bég lovasszobor |
|
Operaház |
|
Országos Kereskedelmi Kamara a történelmi tablóval |
|
Parlament |
|
Tirana Nagyszálló a városközponttal |
Vlora:
|
Cobo Center |
|
Eqerem-ház a minarettel és a mecsettel |
|
Eqerem-ház épülő főépülete |
|
felszabadulási emlékmű |
|
Fő tér, albán nemzeti lobogó az épülő sportcsarnokkal |
|
főutca a Merci-taxisorral |
|
főutca szállodasorral és a pálmafákkal |
|
főutca, Ismail Cemal szobor |
|
kikötő a mólóval |
|
mecset |
|
mecset és minaret |
|
pálmafák háttérben a szállodával |
|
sikátor |
|
szállodasor turistabusszal és a pálmafákkal |
útközben készültek:
|
albán határ bunkerral |
|
albán határ, tájrészlet |
|
albán határ, tájrészlet háttérben a minaret |
Az ország történelméről egy kicsit: a mindössze Dél-Dunántúl méretű ország nagy részét Magas-Albánia 1000 m-nél magasabb, folyók által erősen felszabdalt hegyvidéke uralja. A hegységek előtt Alacsony-Albánia 20-30 km széles, lapos parti övezete húzódik. A partvidék éghajlata jellegzetesen mediterrán, míg a belső hegyvidéki területeken különösen télen érződik a szárazföldi hatás. Albánia történelme megszállások és felkelések sorozata. Az illírek földjét elfoglaló rómaiak hódítását Bizánc, majd a szlávok, bolgárok, szerbek, velenceiek uralma, aztán hosszú időn át a Török Birodalom követte. Az 1912-es függetlenség után osztrák-magyar és olasz megszállók érkeztek. 1946-tól az 1992. évi első szabad választásokig kommunista köztársaság, azóta demokrácia. A korábban zárt ország ekkor nyitotta meg kapuit a turisták előtt. A lenyűgöző, sok helyütt érintetlen természeti környezeten kívül 2 világörökség-helyszín várja a látogatókat: Butrint romjai az egykori görög kolónia, római város és bizánci püspökség virágkorát idézik, Gjirokasztra történelmi városa pedig az épségben fennmaradt török birodalmi városok ritka példája.
Általános információk az országról:
Hivatalos neve: Albán Köztársaság
Államformája: parlamentáris köztársaság
Területe: 28 748
km2
Népessége: 3 020 209 fő (2014)
Népsűrűsége: 105 fő/
km2
Népcsoportok: albán (91 %), görög (3,5 %), cigány (3 %), aromán vagy cincár (1,5 %), szerb és bolgár (1 %)
Vallások: szunnita muzulmán (70 %), ortodox (20 %), római katolikus (10 %)
Hivatalos nyelv: albán
Legmagasabb pontja: Maja e Korabit (Golem Korab) 2 753 m
Fővárosa: Tirana (1 034 344 fő; 2006)
Fővárosi lakosság aránya: 34,2 %
Pénzneme: lek (1 lek = 100 qindarka)