Ahogyan már korábban a Komárom, a határváros című bejegyzésemben írtam a mai 60000 főt számláló város két részre szakadt 1945 után. Az északi oldalon lévő 38000 lakosú történelmi városrész Csehszlovákia, illetve 1991-ben megalakult Szlovákia területén Komárno, Révkomárom vagy Észak-Komárom, a másik parton, a kisebb részen déli parton maradt Újszőny városrészből megalakult a 22000 lakosú Komárom városa.
Az erődrendszer hasonlóan a város történetéhez változatos képet mutat.
A magyar oldalon maradt erődrészek a Győrhöz közelebb lévő Monostori Erőd, amelynek egy része Hadtörténeti Múzeumként működik, itt található a Pék- és Kenyérmúzeum, valamint a Brigetio Múzeum egy részének gyűjteményének is helyt ad. A Budapest felé eső részén, a Koppánymonostor városrészben található Csillag-erőd a teljes enyészeté lett, illetve a Nagyigmánd felé létesült Igmándi-erőd romjait is teljesen benőtte a méteres gaz.
A szlovák oldali Komáromban, a Komárno oldalon más a helyzet. Mivel Szlovákia jelentős hasznot remélt az idegenforgalomból, ezért az Árpád-vonal, Vág-vonal, Öreg-vár és Újvár részeket 2004 után szép lassan, fokozatosan elkezdték helyreállítani az egykor teljesen katonai területet. A négy említett rész Klapka György parancsnoksága alatt érte el csúcsfejlettségét, ez tartozott a város északi bástyarészének védelmi rendszeréhez.
Ebben, a város északi részén található erődrendszerben csúcsidőben egyszerre 200000 honvédnek biztosított lakóhelyet, akik egyben itt is szolgáltak. Amíg a magyar oldal 1991-től kezdve elhanyagolt állapotban várta sorsa jobbra fordulását, az északi erődrendszerrel mindig foglalkoztak, mert a világháborúk elmúltával 1968-1991 közt a szovjet katonai csapatoknak szolgált szálláshelyéül, majd pedig 1991-2004 közt a Szlovák Köztársasági Honvédség Duna-menti Haderő-parancsnokság központi laktanyája volt, majd 2004 őszén megvásárolta Komárno városa a telket és már 2013 óta az erődrendszer korlátozottan ugyan, de naponta 4-szer idegenvezetővel látogatható.
Ellátogattam ide, erről készült képek következnek most:
 |
| Komáromi erőd térképe 1757-ből |
 |
| Komáromi erőd térképe 1874-ből |
 |
| Komáromi erőd térképe |
 |
| Komáromi erődrendszer, alakulótér |
 |
| Komáromi erődrendszer, bástya a Duna felé |
 |
| Komáromi erődrendszer, bástyakapu |
 |
| Komáromi erődrendszer, belső bástya |
 |
| Komáromi erődrendszer, belső bástya bejárata |
 |
| Komáromi erődrendszer, belső udvar első védvonallal |
 |
| Komáromi erődrendszer, első udvar a laktanya-parancsnokság épületével |
 |
| Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu a csoporttal |
 |
| Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu átjárója |
 |
| Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu bejárata |
 |
| Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu ülőfülkéje |
 |
| Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-laktanya |
 |
| Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-szárny folyosója |
 |
| Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-szárny raktára |
 |
| Komáromi erődrendszer, főparancsnoki épület |
 |
| Komáromi erődrendszer, József-laktanya |
 |
| Komáromi erődrendszer, József-laktanya folyosója |
 |
| Komáromi erődrendszer, József-laktanya főkapuja |
 |
| Komáromi erődrendszer, káposztasavanyító |
 |
| Komáromi erődrendszer, kaszárnya |
 |
| Komáromi erődrendszer, Klapka féle laktanya (orosz katonai kaszárnya) |
 |
| Komáromi erődrendszer, Klapka-szárny |
 |
| Komáromi erődrendszer, laktanya-parancsnokság |
 |
| Komáromi erődrendszer, nagy udvar bástyái |
 |
| Komáromi erődrendszer, Öregvár-bástya |
 |
| Komáromi erődrendszer, tüzérségi épület átjárója |
 |
| Komáromi erődrendszer, tüzérségi épület és a körbástya |
 |
| Komáromi erődrendszer, tüzérségi épület |
 |
| Komáromi erődrendszer, Újvár bejárata |
 |
| Komáromi erődrendszer, úszómedence |
