Bécstől Luxemburgvárosig vonattal

Ez egy merész vállalkozás. Szerzőtársammal, Edével együtt tettem meg ezt a hosszú, de érdekes és változatos utat.
Wien Westbahnhof: tulajdonosa és építtetője az Osztrák-Magyar Császári-és Királyi Közép-Nyugoti Vaspálya Részvénytársulat volt, mely Magyarországon a Budapesti Nyugati pályaudvar üzemeltetője. A pályaudvar 2015-ig új arculatot kap.
Wien Hütteldorf: a főváros egyik külső kerülete. Hütteldorf-Hietzing régi munkáskerület, mely metróállomással és több bevásárlóközponttal és parkolóházzal rendelkezik.
St. Pölten: 1986-ban jelölték az 55000 fős várost tartományi fővárosnak, 1991 óta Alsó-Ausztria tartomány fővárosa. Dunai kikötőjének köszönhetően fejlődött az ipar, amelynek következtében az 1850-es évek elején, 1855-ben alapított és 2008-ban jogutód nélkül megszűnt St. Pölteni Vagongyár Rt. nemcsak az osztrák vasúti gépgyártás, hanem a nemzetközi vasúti gépgyártás világhírű márkája lett az enyészeté.
Linz: Felső-Ausztria tartományi fővárosa. 1985-ben még 210000 lakosa volt, de a folyamatos gyárbezárások miatt 2005-ben már csak 187000 fő lakta. Amikor elnyerte az "Európa kulturális fővárosa" címet azóta lassú lakosságszám-emelkedés figyelhető meg. Felsőoktatását 2007-ben összevonták Linzi Egyetem néven (orvosi egyetem: 1890, nehéz-vegyipari egyetem: 1950, jogi egyetem:1825, művészeti föiskola: 1975, gazdasági főiskola: 1986).
Schärding-Passau: Németország-Ausztria határa, melynek jelentősége 1995 után drasztikusan csökkent, amióta Ausztria teljes jogú tagja az EU-nak. Passau 60000 fős egyetemi város. 2007-ben a műszaki egyetem, jogi egyetem, a képzőművészeti főiskola és a hittudományi főiskola összevonásával alakult meg a Passaui Egyetem.
Regensburg: Németország területére érve vonatunk itt áll meg először. A 90000 fős város egyetemmel rendelkezik. A város egyetlen egyeteme a Bajor Állami Egyetem, amely csak műszaki-mérnöki szakembereket képez már 1851 óta. 1820-1960 közt Bajorország tartomány fővárosa volt, azóta az örökös tartományi főváros rangot viseli. A tartományi bank központja működik itt.
Nürnberg: nürnbergi per, nürnbergi mesterdalnokok. Ki ne hallott volna róla? Bajorország második legnépesebb városa, 500000 lakosa van.
Frankfurt am Main: egykoron a kicsiny kis halászfaluból vált nagyon rövidke idő alatt Európa második kapujává. A Majna hajóforgalma a teherszállítás miatt meghatározó. A német-és európai pénzpiac meghatározója a frankfurti tőzsdeindex, a kulturális élet legmagasabb szintje a frankfurti könyvvásár, gasztronómia: frankfurti leves, frankfurti virsli. A világ autódizájnjának meghatározója a frankfurti autószalon, újság: Frankfurter Allgemeinezeitung. Közel 700000 lakosával nemzetközi központtá vált. A városhoz közeli, majdnem összeépült vele Darmstadt, ahol Európa legnagyobb acélhengerműve működik 1850 óta, valamint a Condor Airlines AG. tulajdonában álló Európa legnagyobb és legforgalmasabb légikikötője 1960 óta.
Mainz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa 1920 óta, a 100000 főnyi lakosság döntő része az iparból — főként nehéziparból — él. Németország legerősebb műszaki egyeteme 1920 óta képzi a mérnököket.
Koblenz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa volt 1740-1920 közt. Egyeteme 1940-ben a mérnökképzésre alakult. A város neve a folyók összefolyását jelenti, a Mosel és a Rajna torkolatánál találjuk a Német Egység emlékművét, amelynek kettős szimbóluma van: egyrészt II. Vilmos német-római császár vezetésével megvalósult "kisnémet egység" gondolata 1871-ben egyesítette az akkori 11 kisebb-nagyobb monarchiát Német Birodalom, röviden Németország vagy Németországi Szövetségi Köztársaság néven Otto von Bismark alsó-szászországi császári generális, későbbi porosz miniszterelnök vezetésével, ő volt a "vaskancellár" szigorú intézkedései miatt. Másrészt pedig átvitt értelemben azt jelenti, hogy az 1871-ben emelt II. Vilmos császár emlékműve, a Deutsches Eck állni fog, addig Németország egysége is állni fog. Tartják a németek. A tartományi főváros átköltöztetése után csak a tartományi bíróság, a tartományi könyvtár és levéltár, és a tartományi főpostahivatal a tartományi takarékpénztárral együtt itt maradt. A város lakosságszáma jelenleg 105888 fő. A tartomány egyik legrégibb kereskedő-és iparvárosa, nemzetközi közúti és vasúti csomópont
Bonn: a német egység megalakulásakor, 1870-ben még csak néhány 10000-es település volt, az 1949-1989 közt fennálló Németország megosztottságakor az NSZK (Németországi Szövetségi Köztársaság) fővárosává válva 240000 főre növekedett a lakosságszám. Jelenleg 310000 lakosa van. A kormány 1999-es visszaköltözése után Berlin lett Németország egységes fővárosa, de Bonn megkapta "Németország örökös fővárosa" címet.
Köln: vonatunk befutott a végállomásra. Ki ne hallott volna a dómról vagy a 4711-es illatszercsaládról? Ez Köln! Lakosainak száma 1000660 fő.
A 420-as EN Altona vonat együtt utazik Nürnbergig a 490-es EN Hans Albers vonattal.
A 420-as vonat útvonala a mellékvonal, a 490-es a fővonal.
Most pedig kicsit részletezve a 490-es járat menetrendje:
Würzburg: iparváros. Lakosainak száma 133501 fő, műszaki egyeteme 1931 óta termeli a mérnököket az iparnak. Legnagyobb üzeme a Volkswagen (VW) haszonjármű gyára.
Göttingen: egyeteme 1970 óta képzi a bölcsészeket, dómja legalább olyan híres, mint a kölni. Lakosainak száma: 121865 fő.
Hannover: Alsó-Szászország tartomány fővárosa 515772 lakossal. Európa egyik legnagyobb iparvárosa. A közelében található Dortmund a BMW teherautógyár központja, Bochum az Opel, a Thyssen, a BASF és a Fuji Europe központja, Duisburgban működik Németország legnagyobb híd-és darugyára, valamint az acélhengermű. Düsseldorfban pedig a Pfaff és a Singer gyárak működnek. Wuppertal ad helyt a Magirus-Deutz tűzoltógyárnak, a közeli és vele egybeépült Wolfsburg pedig a VW személyautókat adja a világnak.
Hamburg: az egyik legrégebbi németországi tartomány már közel 500 éves múlttal rendelkezik. A Hanza városok egyik legjelentősebb tagja. Várostartomány, tengeri kikötője Rotterdam után a második legnagyobb. Lakosainak száma 600000 fő, de agglomerációjával együtt 3000000 fő. Csatlakozással Kielbe, a dán-német határhoz, Schleswig-Holstein tartomány fővárosába lehet eljutni, ami helyt ad a MAN autóbuszgyárnak.
Lübeck: Hamburgból csatlakozással jutunk el a német marcipángyártás fellegvárába.
Vonatunk végállomása Hamburg-Altona, ami a kikötő legbelsőbb része.
Összegzés: a 420-as és 490-es IC-vonatok az osztrák fővárosból indulnak az Európai Unió (EU) gazdasági motorja, a Rajna-vidék, a Saar-vidék és a német kikötők felé.
Mit mondjak? Opel, BASF, VW, Thyssen stb...
Európa 200 éve a haladás útján a németeknek köszönhetően.