A város 1961-ben lett Csongrád megye székhelye. A 2000-ben létrehozott óriásegyetem, a Szegedi Tudományegyetem legnagyobb létszámú intézménye, a József Attila Tudományegyetem 1921-ben települt át Marosvásárhelyről, ahogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem is a Maros megyei nagyvárosból telepedett át. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is nagyon nagy múltra tekint vissza a történelemben.
Az egyik leghíresebb orvosképző intézmény a Tisza-parton felépült, az 1970-es években átadott új épület, a 400 ágyas klinika, amely azóta már többször bővült és így közel 600 ágyon folyik az orvos- és nővérképzés.
Egyetemi város címre többször pályázott, de ezt a kitüntetést csak 1925-ben kapta meg azzal, hogy Marosvásárhely Romániához került és bölcsészettudományi egyetem, a jogi egyetem és az orvosegyetem átköltözött a dél-alföldi nagyvárosba.
A város lakóinak létszáma jelentősen felduzzadt a rendszerváltás után, amikor a Szegedi Tudományegyetem Biofizikai Intézetében Bor József tanszékvezető egyetemi tanár és akadémikus egy új fényterápiás kezelést kísérletezett ki 1985-ben a Zepter Bioptron lámpából továbbfejlesztett Rhinolight Fényterápiás lámpát, ami allergiás és immunológiai betegségek leküzdésében egy világszabadalom lett és egy külön Biotechnológiai Regionális Centrum jött létre Rhinolight Kft. néven, melynek ő lett az alapító-tulajdonos ügyvezető igazgatója. Jelenlegi lakosságszám 185 000 fő.
A Tisza-parti Matyi-ér ad otthont közel 90 éve az úszó, a vízilabda és a kajak-kenu sport valamennyi rendezvényének.
A napfény fővárosának is nevezik, mert hazánkban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma: évi 2500-3000 óra, amíg Pécsett csak 2000-2400 óra/év.
2001 óta a Dél-Alföld régió székhelye is a városban található. A legnagyobb tudományos és oktatási-kulturális központ a Móra Múzeum mellett a modern stílusban felépült, az 1980-as évek közepén átadott Somogyi Könyvtár.
Temesvári példára megépült a város tömegközlekedése, 6 villamosvonala mellett 1978-ban épült meg sűrű, 4 vonallal közlekedő trolihálózata.
Sok minden köthető a városhoz: a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok a Dóm téren, a Fogadalmi templom és az Egyetem Központi épületének udvara által határolt óriási térségben kerül megrendezésre hosszú évtizedek óta, ahová nemzetközi művészek és társulatok is érkeznek.
Vadasparkját az 1960-as évek végén adták át, egy évben a győri Xantus János Vadasparkkal.
Azért, hogy kicsit a gasztronómiát is említsem nem lehet szó nélkül hagyni a Pick Márk által 1869-ben alapított húsüzemet és szalámigyárat, amelyhez a kezdet kezdetétől hozzá tartozik egy hatalmas paprikamalom is. A gyár 100 éves évfordulóján, amikor Piros László egykori belügyminiszter volt a vezérigazgató, 1979-ben hozták létre a Szalámi- és Paprikamúzeumot, amely 1991 óta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fiókmúzeuma.
Több szecessziós épület díszíti a nagyvárost, gyönyörű látványosság a Virág Cukrászda a belváros szívében, illetve a Hősök kapujától kivillamosozva a Nagyállomásra, ahonnan óránként indulnak InterCity vonatok a fővárosba. Az egyik InterCity (IC) vonat a Dankó Pista nevet viseli. Ez az alföldi betyár egy legendás hős.
Miért van Ceglédig két vágány, utána csak egy? Nagyon egyszerű magyarázata van ennek: nem pénzhiány, hanem bűncselekmény volt az oka.
Amikor a Dél-Alföld-Trieszt vasútvonal megépült Újvidék (mai Novi Sad) érintésével, akkor kétvágányú volt egészen a tengerpartig, amikor is a fent említett Dankó Pista Szegedtől indulva módszeresen felszedte a sínpályát, de a csendőrök elfogták Cegléd határában és a Csillag Börtön tömlöcébe vetették, ahol élete végéig raboskodott.
A várost nagyon gyorsan el lehet érni közúton, mert az 5-ös főúttal párhuzamosan megépült M 5-ös autópálya minden irányból elkerüli a várost.
Mérföldkő a város közlekedésének életében az, hogy a német nagyvárosokból kiselejtezett és használt 8-10 éves Mercedes Citaro trolik a régi Skoda trolikat leváltották, illetve a Bengáli és Tatra T 5 villamosok és bécsi Elin-villamosokat a lengyel alacsonypadlós PESA villamosok váltották.
A kulturális élet két meghatározó intézménye az egyetem, a könyvtár és a múzeum mellett a Vaszi Viktor igazgató alatt világhíressé vált Szegedi Nemzeti Színház, valamint a modern balett legjelesebb képviselőjévé vált Szegedi Modern Balett Juronich Tamás koreográfus-balettigazgató sikeres és kitartó munkájának köszönhetően.
Képek:
 |
| Belvárosi-híd |
 |
| Egyetem JGyTF Kara |
 |
| Egyetem |
 |
| Móra Múzeum |
 |
| Kárász utca |
 |
| Halászcsárda |
 |
| harangtorony |
 |
| Klebelsberg Kuno szobor a Városháza előtt |
 |
| Rákóczi-szobor |
 |
| DÉMÁSZ Galéria |
 |
| Dóm tornyai |
 |
| Nemzeti Színház |
 |
| huszárezred emlékmű a Jogi Egyetemmel |
 |
| belvárostérkép |
 |
| Reök-palota |
 |
| SZKT-Tisza Volán egyesített jegy |
 |
| Tömörkény-szobor |
