Prágában Károly cseh-morva király megalapítja egyetemét, a Karolineumot, a mai Károly Egyetemet, Csehország legnagyobb létszámú egyetemét. Erre válaszul az osztrákok is egy új akadémia megalapítását határozták el.
IV. Rudolf osztrák császár 1365. márciusban megalapítja a Rudolfinumot, a későbbi Mária Terézia Egyetemet, amelynek központja a Ringen látható díszes épület Bécs város egyik ékessége. A Rudolfinum, vagy Mária Terézia Egyetem három karból áll: jogi kar, természettudományi kar és bölcsészkar.
Ezt az egyetemet is elérte a 2000-es évek összeolvadási hulláma.
Mai szerkezete a következő:
1365-ben alakult meg az egyetem központi része, és ugyanezen évben külön és önálló intézményként indult az Orvosegyetem (az Altes AKH).
1623-ban alakult meg a Jezsuita Kollégium, a későbbi Római Katolikus Teológiai Főiskola.
Mária Terézia a Rudolf császár alapított központi egyetemi részt 1753-55 közt egyetemi levéltárral bővítette, ekkor jön létre a Mária Terézia Egyetem, amely Ferenc József alatt költözik a Ringen lévő épületbe.
Az 1754-ben alapított Kertészeti Egyetem és Botanikus Kert szintén Mária Terézia uralkodásához köthető.
Az 1850-ben alapított Evangélikus Teológiai Egyetem hosszú ideig önállóan létezik.
A Bécsi Filozófusiskola, amely az Evangélikus Teológiai Egyetem Filozófiai Karaként működik egyetemként működik önálló rektorral az élen.
Az osztrák egészségügy többszöri átszervezésének köszönhetően felépül az U 6 metróvonal mentén a Neues AKH, vagyis az új és modern Allgemeindeskrankenhaus Wien az 1980-as évek elején, ezt beárnyékolandó Androsch gazdasági miniszterként a kórház felügyelőbizottságában tagként benne volt valami gazdasági csalás kapcsolódott a nevéhez tettestársként Habsburg Károllyal. Miután ezek a zavaros ügyek tisztázódtak és mindkét főkolompos megkapta méltó büntetését az osztrák államügyészségtől felépült az új AKH akkor 8000 ággyal és 10000 dolgozóval 1981-ben. Minekutána az Orvosegyetem és az AKH mindig együtt voltak alapításuk óta, amely 1365-ben történt, ezért az Orvosegyetem központi része is költözött és ennek központja az új AKH lett 1983-ban. Akkortól a neve: Stadt Wien Allgemeindeskrankenhaus Wien-Universitätsklinikum Wien.
2000-ben Bécs városvezetése egy nagy egyetemmé vonta össze ezeket.
1365 - Orvosegyetem
1623 - Jezsuita kollégium (római katolikus teológiai főiskola)
1753-55 - Egyetemi Levéltár
1754 - Kertészeti Egyetem és Botanikus Kert
1850 - Evangélikus Teológiai Egyetem
1897 - Filozófiai Kar (Evangélikus Teológiai Egyetem filozófiai iskolája)
Ebből a 6 nagy felsőoktatási intézményből 2004. szeptemberében létrejött a Bécsi Egyetem a maga 90 000 fős hallgatói létszámával, 497 tanárával és 8000 dolgozójával. Jelenlegi rektora egy matematikus professzor.
A régi AKH-ban jelenleg az anatómiai múzeum és a fogászati múzeum működik, valamint a Röntgentanszéknek is otthont ad.
Bécs új és modern városrészében épült fel a 2006-2008 közti időszakban az Északi Kórház, a Donauspital, új 800 ágyas résszel bővülve és szintén gazdasági csalásokkal tarkítva, ahogy annak idején a Neues AKH építésénél. A nagy egyetemi szervezetbe, az osztrákok által főegyetemnek vagy "Hauptuni"-nak nevezett intézménybe egyedül a Kertészeti Egyetem Tájépítészeti Kara nem csatlakozott be és ők Bodenkultur Wien néven az alapításuk óta Kagranban vannak kint.
Képek:
AKH Wien átjárója Anyuval |
AKH Wien |
Egyetem |
Egyetem Afroázsiai Intézete |
Egyetem főépülete és főlépcsőháza |
Egyetem Kertészeti Kara és Növényélettani Intézete |
Egyetem, I. vh. emlékmű |
Egyetem, Pongau-ház |
Egyetemi Könyvtár |
Egyetemi Könyvtár Olvasóterem |
Egyetemi Tudásközpont (régi Egyetemi Levéltár) |
Főegyetem (Hauptuni) |
Iparművészeti Egyetem |
Műszaki Egyetem (Ressel Egyetem - TU Wien) |
Orvosegyetem régi épülete |
Osztrák Fizikális Kft. (régen Orvosegyetem Röntgentanszéke) |