2016. augusztus 19., péntek

Komáromi erőd képekben

Ahogyan már korábban a Komárom, a határváros című bejegyzésemben írtam a mai 60000 főt számláló város két részre szakadt 1945 után. Az északi oldalon lévő 38000 lakosú történelmi városrész Csehszlovákia, illetve 1991-ben megalakult Szlovákia területén Komárno, Révkomárom vagy Észak-Komárom, a másik parton, a kisebb részen déli parton maradt Újszőny városrészből megalakult a 22000 lakosú Komárom városa.
Az erődrendszer hasonlóan a város történetéhez változatos képet mutat.
A magyar oldalon maradt erődrészek a Győrhöz közelebb lévő Monostori Erőd, amelynek egy része Hadtörténeti Múzeumként működik, itt található a Pék- és Kenyérmúzeum, valamint a Brigetio Múzeum egy részének gyűjteményének is helyt ad. A Budapest felé eső részén, a Koppánymonostor városrészben található Csillag-erőd a teljes enyészeté lett, illetve a Nagyigmánd felé létesült Igmándi-erőd romjait is teljesen benőtte a méteres gaz.
A szlovák oldali Komáromban, a Komárno oldalon más a helyzet. Mivel Szlovákia jelentős hasznot remélt az idegenforgalomból, ezért az Árpád-vonal, Vág-vonal, Öreg-vár és Újvár részeket 2004 után szép lassan, fokozatosan elkezdték helyreállítani az egykor teljesen katonai területet. A négy említett rész Klapka György parancsnoksága alatt érte el csúcsfejlettségét, ez tartozott a város északi bástyarészének védelmi rendszeréhez.
Ebben, a város északi részén található erődrendszerben csúcsidőben egyszerre 200000 honvédnek biztosított lakóhelyet, akik egyben itt is szolgáltak. Amíg a magyar oldal 1991-től kezdve elhanyagolt állapotban várta sorsa jobbra fordulását, az északi erődrendszerrel mindig foglalkoztak, mert a világháborúk elmúltával 1968-1991 közt a szovjet katonai csapatoknak szolgált szálláshelyéül, majd pedig 1991-2004 közt a Szlovák Köztársasági Honvédség Duna-menti Haderő-parancsnokság központi laktanyája volt, majd 2004 őszén megvásárolta Komárno városa a telket és már 2013 óta az erődrendszer korlátozottan ugyan, de naponta 4-szer idegenvezetővel látogatható.
Ellátogattam ide, erről készült képek következnek most:

Komáromi erőd térképe 1757-ből



Komáromi erőd térképe 1874-ből
Komáromi erőd térképe
Komáromi erődrendszer, alakulótér
Komáromi erődrendszer, bástya a Duna felé
Komáromi erődrendszer, bástyakapu

Komáromi erődrendszer, belső bástya
Komáromi erődrendszer, belső bástya bejárata
Komáromi erődrendszer, belső udvar első védvonallal
Komáromi erődrendszer, első udvar a laktanya-parancsnokság épületével
Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu a csoporttal
Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu átjárója
Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu bejárata
Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-kapu ülőfülkéje
Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-laktanya
Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-szárny folyosója
Komáromi erődrendszer, Ferdinánd-szárny raktára
Komáromi erődrendszer, főparancsnoki épület
Komáromi erődrendszer, József-laktanya
Komáromi erődrendszer, József-laktanya folyosója
Komáromi erődrendszer, József-laktanya főkapuja
Komáromi erődrendszer, káposztasavanyító
Komáromi erődrendszer, kaszárnya
Komáromi erődrendszer, Klapka féle laktanya (orosz katonai kaszárnya)
Komáromi erődrendszer, Klapka-szárny
Komáromi erődrendszer, laktanya-parancsnokság
Komáromi erődrendszer, nagy udvar bástyái
Komáromi erődrendszer, Öregvár-bástya
Komáromi erődrendszer, tüzérségi épület átjárója
Komáromi erődrendszer, tüzérségi épület és a körbástya
Komáromi erődrendszer, tüzérségi épület
Komáromi erődrendszer, Újvár bejárata
Komáromi erődrendszer, úszómedence

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése