2011. március 2., szerda

Rábaköz kapujában: Csorna és Kapuvár 2.

Minekutána Csorna városát elhagytuk szálljunk fel egy buszra vagy vonatra, akár egy kényelmes autóba és irány a Rábaköz szíve, Kapuvár.
Kapuvár: lakosságszáma azonos Kőszegével, 15 000 főre tehető az állandó lakosok száma. A település népessége nem sokat változik, sőt! Kis mértékben, de biztosan gyarapszik évente pár 100 lakossal, mert sokat nyom a latban Sopron és Fertőd közelsége. A város a magyar húsipar egyik jelentős központja, a Kapuvár Hús Zrt. termékei a világpiacon is versenyképesek. Az agrárszakemberek képzését az Erdészeti-és Faipari Egyetem, a soproni Vadgazdálkodási-és Vadászati Szakközépiskola, valamint a fertődi Kertészeti Szakközépiskola biztosítja.
A város hol a Széchenyiek, hol az Esterházy hercegek magánbirtoka volt. Jelenleg is az Esterházy famíliáé a vezető szerep a környéken.
A város kórházának névadója Lumnitzer Sándor, aki az 1848/49-es forradalom-és szabadságharc honvédorvosa volt, majd a forradalom leverése után sebész-baleseti sebész egyetemi tanár és a Rókus Kórház főorvosa lett.
A városnak a legnagyobb szerencséje, hogy a közelben kb. 50-60 gyógyforrás és szénsavas gyógyhely jött létre az 1900-as évek elején és azóta nemzetközi fürdőterápiás központtá vált.
A népi emlékeket és hagyományokat a Rábaközi Múzeum tárgyai őrzik.

Képek
Kapuvár, Lumnitzer Sándor Kórház
Kapuvár, Szt. Anna-templom
Kapuvár, Szt. István szobor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése