Bécsi Ring

Bécsi Ring

Ausztria fővárosát egykor vastag falak védték, melyeket a 19. században bontottak le. A Bécs központjában ezáltal keletkezett hatalmas tér lehetőséget adott a Ringstrasse, azaz a körút kiépítésére. A 4,5 km hosszú utca Bécs leghosszabb bevásárlóutcája, melyet az UNESCO az óvárossal együtt a Világörökségek közé emelt.

A Ringstrasse nem csupán egy gyönyörű út, de jelképe az emberi szabadságnak és a lenyűgöző várostervezésnek. Létrejötte a város történelmében egy önálló szakaszt fémjelez, a “Ringstrasse-periódus” egyet jelent a város dinamikus fejlődésének megindulásával, mely egyaránt érvényes volt a gazdaságra, a terjeszkedésre, az infrastruktúrára és a kultúrára is.

A 19. század végére, amikor a Ringstrasse teljes egészében elkészült, nagy és politikailag, valamint kulturális szempontból fontos funkciót betöltő épületek szegélyezték. A körút ma is pont annyira lenyűgöző, mint a Habsburg Birodalom alkonyának éveiben, bár a nagy forgalom valamennyit levesz az értékéből. Az U-bahn, a bécsi metró kitűnő útvonalának köszönhetően az egyes állomásokról a Ringstrasse legfőbb látnivalói gyalog is könnyen elérhetők.

Az 1800-as évek elején Európa legtöbb nagyvárosában már nem álltak a középkori városfalak. Bécset azonban még mindig masszív, bástyákkal teletűzdelt falak vették körbe. Építésüket még azután is tovább folytatták, hogy a török támadások veszélye elmúlt, a konzervatív katonai vezetők számos tervet dolgoztak ki korszerűsítésükre és bővítésükre, de ezek már nem valósultak meg. Aztán Napóleon 1805-ben és 1809-ben megmutatta, hogy ezek a falak már nem képesek potenciálisan megvédeni Bécset egy modern hadsereggel szemben – a városfalak egy részét ekkor az ő csapatai rombolták le.

Végül 1857-ben Ferenc József császár parancsba adta a városfalak ledöntését, hogy helyette egy tekintélyes sugárút épülhessen, ami Bécset egy dinamikus és modern város képével ruházza fel, mely Berlinnel vagy akár Párizzsal is felveheti a versenyt.

A császár döntése az építkezés méreteit is kijelölte. Már a munkálatok megkezdése előtt is világos volt, hogy itt valami grandiózus dolog fog születni. Ferenc József is hozzájárult a Ringstrasse mai arculatának kialakulásához, hiszen az ő elképzelései is tükröződnek a Bécsi Természettudományi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a stílusosan Kaiserforumnak nevezett terület megjelenésében. Hogy a hadsereget is megnyugtassák, a tervezők engedményekre is hajlandóak voltak. A Ringstrasse szélességét úgy állapították meg, hogy az 57 m-rel a hadsereg manőverezéseihez is alkalmas legyen és a laktanyát az utca legelején húzták fel, hogy a katonákat a külvárosi lázongásokhoz minél gyorsabban lehessen mozgósítani.

Abban az időszakban, amikor a Habsburg-dinasztia hatalma kezdett leáldozni, egy sor olyan épület jelent meg a Ringstrassen, mely mind a változást jelképezte. Ezeknek kiemelkedő darabja az Európai Parlament épülete, melynek klasszikus görög stílusa a modern demokrácia bölcsőjét volt hivatva hirdetni.

A Ringstrasse 1880-ban készült el kevesebb, mint 25 év alatt egy kihasználatlan, kopár területből Bécs új színfoltja, egyik legelegánsabb és legélénkebb része lett.

A patkó alakú sétány a Duna-csatornánál végződik, mellyel együtt teljesen körbefonja Bécs történelmi központját és megváltoztatja annak atmoszféráját. A szűk és szabálytalan utcák helyébe széles utca, nyílt terek és monumentális épületek kerültek.

A Ringstrasse külön-külön elnevezett szakaszokra tagolódik. Északon legelső része a Schottenring, ahol az első hatalmas épület áll, a nagy, vörös téglákból 1865-1869 között épített Rossauer laktanya. Itt található az Arsenal és a Stubenring, ahol a császári barakkok voltak. Schottenring lefontosabb épülete a Börse, az egykori tőzsdepalota, melyet 1877-ben a dán építész, Teophil Hansen tervezett. Reneszánsz stílusban álmodta meg, mivel a reneszánsz korában indult fejlődésnek a modern bankrendszer. A körút Sigmund Freud parkkal határos szakaszánál áll a fogadalmi templom. A Heinrich von Ferstel által tervezett, neogótikus templom építése már 1856-ban elkezdődött, még mielőtt meghozták volna a döntést a városfalak lerombolásáról.

A Dr. Karl Renner Ring és a Dr. Karl Lueger Ring Bécs két polgármesteréről lett elnevezve, stílszerűen itt áll a Városháza neogótikus épülete is, melyet egy katedrálisra emlékeztető toronnyal egészítettek ki. A városháza előtt terül el a Városháza Park, egyike annak a számos zöld területnek, mely a Ringstrasset övezi. A parkot északon az egyetem épülete határolja, ami szintén Heinrich von Ferstel munkája, aki olaszországi utazásaitól megihletve ebben az esetben a reneszánsz stílushoz nyúlt.

A Városháza parkjától délre áll a Ringstrasse legimpozánsabb épülete, a Parlament. Első ránézésre is szembetűnik a görög stílus visszatükröződése, mely a monumentális homlokzatával, klasszikus szobrokkal és a domborművekkel válik teljessé. Az épület előtti nagy szökőkútból Pallasz Athéné alakja emelkedik ki.

A Rathaus-szal szemben találjuk a Burgtheater gyönyörű épületét, melyet 1888-ban nyitottak meg a színházkedvelő közönség előtt. Az Új Királyi Színház Gottfried Semper és Karl Hasenauer tervezésében készült, mennyezeti festményei Gustav Klimt és Franz Matsch munkái. A színháztól délre fekszik a Volksgarten, amit 1820-23-ban azt követően alakítottak ki, hogy Napóleon csapatai lerombolták a városfal Hofburg körüli részeit. Közepén áll Hephaistos ősi templomának mása, az eredeti Athénban látható.

A Ringstrasse ezen szakaszának említésre méltó épülete még az Igazságügyi Palota, a neoreneszánsz épület, melyet Alexander Wielemans von Monteforte tervezett.

Ha utunkat az óramutató járásával megegyezően folytatjuk tovább, a következő szakasz, melyhez érkezünk, a Burgring. Itt található a Kaiserforum, melyet Ferenc József álmodott meg a császári palota kiterjesztéseként. A Kaiserforum központja a Heldenplatz volt, mely a Burgringtől északra fekszik. Az Új Vár két tervezett szárnya közül ma csak egy határos Heldenplatz-cal. Napjainkban ebben a szárnyban múzeumok találhatók.

A Mária Terézia téren álló két épület, a Gottfried Semper által neoreneszánsz stílusban tervezett Természettudományi és a Szépművészet Múzeum tökéletesen tükrözik a császári gyűjtemény nagyságát. A tér dél-keleti részén, az egykori király istálló helyén áll ma a Múzeumnegyedként ismert múzeum-komplexum.

Ahogyan neve is utal rá, az Opernringen áll a bécsi Állami Operaház. Eduard van der Nüll és August Siccardsburg tervezte olaszos reneszánsz stílusban. A Ringstrasse létrehozása óta mindig is ez a szakasz volt a legnyüzsgőbb. A gyűrű itt metszi a Karntner Strasset, a népszerű bevásárlóutcát, mely egyenesen a Stephanplatzra, a régi belváros szívébe vezet. Az Opernring északi részét a Burggarten határolja, mely a 19. században a császári család magánkertje volt.

A Karntnerringen található a Károly tér, tele a város ikonikus épületeivel, melyek közt a legpompásabb a Károly templom. A Karntnerring a Schwarzenberg térre vezet, melynek névadója Ausztria számos háborús hőse közül Schwarzenberg Károly Fülöp herceg.

A Schubertring a körút egy egészen rövid szakaszát alkotja, melyet a Schwarzenberg térrel a Parkring kapcsol össze. Itt alakították ki az angolkert stílusú Városligetet (Stadtpark) 1858-62 között, mely a Ringstrasse legnagyobb parkja. A legnépszerűbb látnivalója Ifjabb Johann Strauss meglehetősen figyelemfelkeltő, aranyba burkolt bronzszobra.

A Ringstrasse legutolsó szakasza a Duna-csatorna előtt a Stubenring. Itt áll az Iparművészeti Múzeum téglaépülete, mely 1867-1871 között épült neoreneszánsz stílusban. A Stubenring végén található grandiózus épület 1912-ben épült, ez a Hadügyminisztérium. A bombasztikus neobarokk tervezés Ludwig Baumann nevét dicséri. A komplexum előtt áll Jozef Wenzel Radetzky osztrák tábornok lovas szobra, aki Strauss Radetzky-indulóját ihlette. Szintén érdekes épület a Posta Takarékpénztár, melyet Otto Wagner tervezett 1906-ban. Wagner a Bécsben található számtalan szecessziós épületéről híres, bár itt a modernista vonalat érvényesítette inkább. Világos, beüvegezett átriumát belülről is nézzük meg.

A Ringstrasset gyalog, metróval, kerékpárral vagy a villamosokkal is bejárhatjuk, melyek folyamatosan mennek körbe-körbe az út teljes hosszán, hogy Bécs legfőbb látnivalóihoz vigyék a turistákat. Ha nappal már jártunk erre, ne sajnáljuk az időt este is visszatérni. A csillogásért mindig is rajongó Bécs a Ringstrasse gyönyörű épületeit lenyűgöző esti fényekben fürdeti a helyiek és a külföldiek legnagyobb örömére.

A Ringstrasse a város első kerületét határolja, és reprezentatív épületeivel egyike a világ legelegánsabb városi útjainak. 1857-ben Ferenc József császár adott parancsot a középkori védművek eltávolítására és a birodalom központjához méltó épületek emelésére. A nemesség ezután kezdte el palotáinak építtetését az új út mentén, amelyet 1865-ben nyitottak meg hivatalosan.
Sétánkat kezdjük nyugat felől, a Schotteringtől, ahol a neogótikus Votivkirche áll, melyet Ferenc József építtetett 1853-ban, hálaadásképpen, mert túlélt egy merényletet.
Mellette láthatjuk az egyetemet és a Rathaust (Városházát). Ha tovább haladunk a Dr. Karl Lueger-Ringen, megpillanthatjuk a Belváros felöli oldalon a Burgtheater impozáns épületét, a bécsi színházi élet szentélyét. Mögötte található a kellemes kikapcsolódást ígérő Volksgarten parkja.
A Parlament templomra emlékeztető épületét (1874-1883) szemben találjuk. Tervezője, Teophil Hansen előzőleg hosszasan időzött Athénban, ami tükröződik az épület görögös stílusán. A Ring itt elkanyarodik és Burg Ring néven folytatódik tovább. Egyik oldalon a Hofburg, a másikon a Maria-Theresien-Platz szegélyezi, amely a Kunsthistorisches Museum és a Naturhistorisches Museum között terül el.
Kinek ajánljuk: Ha Bécs legjelentősebb látnivalóit, nevezetességeit szeretné megtekinteni, haladjon végig a Ringstrasse-n.

A bécsi Ringstrasse egy több mint 5 km hosszú sugárút, ami az egykori városfal mentén alakult ki, amit Ferenc József császár bontatott le, hogy az út mentén patinás épületek egész sorát építtethesse fel, így itt található többek között az Operaház, a Parlament és a Városháza is. Az út menti monumentális épületek az 1860-as és 1890-es években, a historizmus időszakában épültek fel, és váltak a főváros legfontosabb látnivalói közé.

A Ringstrasse felépítését, illetve megvalósítását 1857-ben rendelte el Ferenc József, akinek parancsára nemesek és nagypolgárok együttesen azon igyekeztek, hogy pompás palotákkal és épületekkel vegyék körbe a csodálatos körutat. Az akkoriban épült magánlakások közül a csodálatos épületek mellett még ma is több eredeti pompájában áll, és kívülről meg is csodálható. A Ringstrasse felépítésével az osztrák császár történelmet is írt, hiszen a historizmus egyik műfaját, a Ring-stílust alkották meg, noha ma már összességében inkább a stílusok keveredése jellemző a helyszínre, hiszen az elmúlt évszázad legtöbb korszaka visszaköszön az út menti építményekről.

A Ringstrasse legszebb és legfigyelemreméltóbb épületei nem a paloták, sokkal inkább a valamilyen funkcióval rendelkező nagyobb épületek, ezáltal például a neoreneszánsz stílusban felépült Állami Operaház, vagy a flamand gótika műfajában alkotott Parlament, illetve a Városháza. Mellettük feltétlenül fontos felkeresni még a sugárúton a neobarokk Várszínházat, a neoreneszánsz Egyetemet, vagy a neogótika korát idéző Iparművészeti Múzeumot, illetve a híres bécsi tőzsdét, amelyek mind-mind a 19. század második felében épültek. A kötelező látnivalók között találhatjuk még ezen felül a neoreneszánsz stílusban felépített Művészettörténeti- és Természettörténeti Múzeumot.

A Ringstrasse összességében nem csak nagyszabású művészeti alkotásnak, hanem rengeteg természeti kincsnek is helyet ad, méghozzá igazi építészeti remekművek társaságában. Mindez nem véletlen, hiszen olyan építőmesterek nevével találkozhatunk a körúton, mint Theophil von Hansen, Karl Freiherr von Hasenauer, Gottfried Semper, Heinrich von Ferstel vagy Friedrich von Schmidt, akik mind hozzájárultak egy-egy csodálatos épülettel a Ringstrasse mai formájához. Az itteni építmények ezen felül a pompás műalkotások utolsó mohikánjai, hiszen a Ring-stílus után a bécsi szecesszió következett, ami szöges ellentéte volt az itteni épületek által képviselt pompától, illetve fényűzéstől.

150 éves a bécsi Ringstraße

A bécsi Ringstraßét Ferenc József császár nyitotta meg hivatalosan, 1865. május 1-én. A Ringstraße fényűző palotáival és középületeivel Bécs legfontosabb látnivalói közé tartozik, 2001-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították.
A bécsi Ringstraße története
A bécsi Ringstraße története 1857. december 20-án kezdődött. Ezen a napon rendelte el Ferenc József császár, hogy a belvárost körülvevő erődítményeket lerombolják és az azelőtt a katonaság által használt területet, az ún. glacis-t (amely a régi bástyák és a városfal előtt terült el) pompás, impozáns épületek szegélyezte körúttá alakítsák át. Bécs történetének legnagyobb városépítészeti projektje összekapcsolta a császári rezidenciát és nemesi palotákkal teli belvárost a kispolgári elővárossal. A grandiózus építészeti terv ugyanakkor figyelembe vette Bécs lakosságának rohamos gyarapodását is. 1857 és 1868 között a város lakossága 30 százalékkal nőtt meg és 1890-ben már meghaladta az egymillió lakost. A Ringstraße kiépítése végeredményben a Duna menti monarchia feudális császári rezidenciavárosából európai nagyvárost formált.

A nemzetközileg meghirdetett pályázatra 85 iroda nyújtotta be javaslatát, azonban egyik tervet sem valósították meg teljes egészében. Ehelyett egy bizottság a legjobb tervezetekből kidolgozott egy „alaptervet”, amely egy pontosan 57 méter széles és 5 kilométer hosszú, közel kör alakú út kiépítését irányozta elő. A dupla fasort monumentális középületekkel, palotákkal, magántulajdonú bérházakkal, terekkel és parkokkal kívánták beépíteni. A védelmet szolgáló épületek lerombolása által felszabadult területeket (összesen 2,4 millió négyzetméter, azaz pontosan 300 futballpályányi terület), amelyet nem középületek, utcák vagy parkok építésére szántak, magánszemélyeknek adták el, ezáltal finanszírozva a középületek megépítését. A magánszemélyek is profitálhattak – amennyiben 5 éven belül befejezték az építészeti munkálatokat, 30 évig adómentességet élvezhettek.

A császárváros így hatalmas építési területté alakult át, ahol nagy erőkkel dolgoztak 1858-tól. A munkálatok kezdetétől az 1865. május 1-jei, a császári pár jelenlétében zajló hivatalos átadásig és megnyitóig csupán hét év telt el. Eddig az időpontig azonban a tervezett projektnek csak egy része készült el. Az építészeti munkálatok gyors lebonyolítását az építkezésen dolgozó munkások sínylették meg. Az építőmunkások és téglaégetők erejüket megfeszítve, alacsony fizetésért dolgoztak. Az építkezéseken használt tégla nagyrészt a város déli részén található téglagyárakból érkezett, így született a „Ziegelböhm” elnevezés, amellyel a többnyire Csehországból bevándorolt munkásokat illették.

A hatalmas építési projekt szerte Európából érkező befektetőket, építtetőket és építészeket vonzott. Gottfried Semper építész, a Várszínház és az Udvari Múzeumok (Hofmuseen) tervezője Hamburgból származott, míg a Ringstraße tervezői, Ludwig von Fröster Franciaországból, Theophil Hansen pedig Dániából. A Ringstraße palotáit olyan családok építtették, mint az Ukrajnából származó Ephrussi bankárcsalád, a prágai tehetős zsidó polgárságot képviselő Epstein család és a romániai nagykereskedő Todesco család.

Mesterséges építészettörténelem

A bécsi Ringstraße épületei a város legfontosabb látnivalói közé tartoznak. „Európa grandiózus köztere” (Edmund de Waal) a stílusok sokszínűségéből formálódik. A Ringstraße historizmusa a történelemből származó idealizált építészeti formákat használta mintaként. Minden olyan historizáló modellt kiválasztottak, amely az új épületek funkcióinak a leginkább megfeleltek, így szolgált mintaként a görög templom a Parlamentnek, vagy az antik fórum a császári rezidenciának.

Neoreneszánsz stílusban épült az Állami Operaház (anno Udvari Opera), az Egyetem, a Tőzsde, a Szépművészeti és a Természettörténeti Múzeum. A Várszínház a neobarokk, a Városháza a flamand gótika, míg a Votivkirche (Fogadalmi templom) a neogótika jegyében épült.

A bécsi Ringstraße historizmusát nem mindenki értékelte, egyik fő kritikusának számított Otto von Wagner, a híres építész és várostervező,. „A Ringstraße tökéletes példája a stílusmásolatoknak, egyik nevetségesebb mint a másik.” – olvashatjuk Otto von Wagner szavait a szalonhölgy, Berta Zuckerkandl emlékirataiban. Robert Musil „A tulajdonságok nélküli ember” című művében a Ringstraße pompás épületeit „egy semmitmondó és tartalmatlan kor színházi díszleteinek” titulálja. Számos építész a későbbiek folyamán is rosszul sikerült építészeti projektnek tartja a Ringstraßet. A historizmust elutasító Adolf Loos egyenesen Bécs központi problémáját látta benne.

A Ringtsraße legfontosabb építészei közé tartozik Theophil Hansen (Parlament, Tőzsde, Képzőművészeti Akadémia, Musikverein =Bécsi Zeneegylet, Ephrussi-palota, Epstein-palota, Hansen); Gottfried Semper és Carl Hasenauer (Neue Burg, Szépművészeti és Természettörténeti Múzeum, Várszínház); Heinrich Ferstel (Egyetem, Votivkirche =Fogadalmi templom, MAK – Iparművészeti Múzeum, Wertheim-palota, Ludwig Viktor-palota), August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll (Állami Operaház), valamint Friedrich Schmidt (Városháza). A Ringstraße későbbi évtizedekből származó épületeit többek között Otto von Wagner (Osztrák Postatakarékpénztár, 1904–12) és Max Fabiani (Urania, 1909–10) tervezte. Erich Boltenstern tornyát (Ringturm) 1955-ben nyitották meg, a Ringstraße kevés modern épületének egyikeként.

Szabadtéri múzeum Bécsben

A bécsi Ringstraße valóságos építészeti remekekkel teli bőségszaru, a paloták homlokzatdíszeitől kezdve a bejárati kapuk és lépcsőházak kialakításán át egészen az épületeket díszítő szobrokig. A várostervezési koncepció reprezentatív egységet irányzott elő, amely tudatosan állított egymás mellé magán- és középületeket. A Ring monumentális kormányzati, közigazgatási, kulturális és gazdasági épületei közé tartoznak többek között az Állami Operaház, a Várszínház, a Városháza, az Egyetem és a Parlament. A Szépművészeti és a Természettörténeti Múzeum, valamint a Neue Burg, azaz Új Hofburg a Habsburgok uralmát hangsúlyozni kívánó építészeti projektekhez tartoztak. A Kaiserforum a Hofburgot kötötte volna össze a császári gyűjteményeknek otthont adó ikermúzeumokkal és egészen a császári lóistállókig (amely napjainkban a Múzeumi Negyed területe) kellett volna elérnie. A második szárny az új Hofburggal (mai Heldenplatz) sosem készült el, a Kaiserforum befejezetlen maradt.

A Ringstraßen található magánépületek az új bécsi nagypolgárság magabiztosságának jelei. A bankárok, gyárosok, vállalkozók felemelkedése összekapcsolódott az iparosodással. Ez a tehetős „alapítógeneráció”, beleértve a liberális zsidó nagypolgárságot, megfelelő társadalmi színtérre lelt a Ringen. Sokan közülük fontos pénzadományozói voltak a császárnak, aki köszönetképp nemesi rangra emelte őket. Az „régi” udvari nemesség csak néhány épülettel képviseltette magát a Ringen. A nemzetiszocialisták idejében számos zsidó tulajdonban lévő palotát – például a különleges bútorzattal rendelkező Ephrussi-palotát „árjásították”, tulajdonosaikat pedig elhurcolták, deportálták vagy meggyilkolták.

Eredetileg a Ringstraße-ra nem terveztek szállodákat, az új körutat középületeknek, palotáknak és bérházaknak szánták. Az 1873-as világkiállítással azonban felmerült az igény reprezentatív szállások iránt, így születtek olyan előkelő luxusszállodák, mint például a Sacher.

A Ring legrégebbi szállodája az 1870-ben megnyílt Grand Hotel, amely a maga korában olyan modern technikai felszereltséggel rendelkezett, mint a gépekkel működő lift vagy a szobákban elhelyezett telefon. A Grand Hotelt egy lakóházból alakították át szállodává, és a monarchia megszűnéséig az osztrák nemesség és nagypolgárság kedvelt találkozóhelye volt. Így találkozhatott itt Rudolf koronaherceg szeretőjével, Vetsera Máriával.

A Kärntner Ringen található Württemberg-palota megépítését követően egy évvel már szállodaként üzemelt, és mind a mai napig itt működik a Hotel Imperial. A Schottenringen található, eredetileg az 1873-as világkiállításra már szállodának épült Hansen-palota az idők folyamán más célt is szolgált, 2013 óta azonban ismét hotelként működik (Palais Hansen Kempinski Vienna). A Parkringen elhelyezkedő Henckel-Donnersmarck-palotában a Radisson Blu Palais Hotel várja vendégeit (jelenleg zárva felújítási munkák miatt), a 2012-ben megnyílt The Ritz-Carlton Vienna-t pedig a Schubertring négy történelmi palotájából alakították ki.

Kávéházak és szalonélet a Ringstraße-n

A Ringstraße már létrejöttének idejében a polgárság kedvelt sétálóhelyének számított. A „látni és láttatni” helyszínéül szolgáló körút kvázi folytatása volt a korábban a városfal mentén tett sétáknak. Különös népszerűségnek örvendett a „Sirk-Ecke” (Ring és Kärntner Straße kereszteződése) és a Schwarzenbergplatz közötti szakasz. Ez a sarok (amely elnevezését egy üzletről kapta, ma azonban a Hotel Bristol található itt) volt „a” találkozóhely az Osztrák–Magyar Monarchia idejében. Karl Kraus „Az emberiség végnapjai” című művében örökítette meg ezt a helyet. A Ring ezen, Opernkreuzungnak is nevezett szakasza már akkoriban a város egyik legkedveltebb és legvárosiasabb helyének számított, amelyet gyalogosok, kerékpárosok, hintók és villamosok kereszteztek. Amikor a rákövetkező évtizedekben az egyéni közlekedés jelentősen megnövekedett, 1926-ban az Opernkreuzungnál elhelyezték Bécs első közlekedési lámpáját, nem sokkal később pedig felfestették az első gyalogos-átkelőhelyet.

Népszerű találkozóhelyek voltak a kávéházak is, amelyek a Ring új környezetében újra fénykorukat élték. Üzletemberek, a politika iránt érdeklődők, a művészi- és irodalmi élet szereplői, sakk- és biliárdjátékosok találkoztak itt, noha az egyes csoportok különböző kávéházakat kedveltek. A 27 nagyobb kávéházból, amelyek 150 évvel ezelőtt a Ringstraßén helyezkedtek el, csak kevés maradt fenn. A második világháború utáni „aranykorban” az emberek szabadidős és fogyasztói szokásai megváltoztak, megkezdődött a kávéházi kultúra hanyatlása. A nagyvonalúan kialakított üzlethelyiségekben autószalonok, utazási irodák és légitársaságok képviseletei nyíltak. A tradicionális kávéházakat pedig az új típusú eszpresszók váltották fel, mint amilyen a még ma is üzemelő Café Milano a Stubenringen. Még napjainkban is működő klasszikus Ringstraße-kávéházak a Café Prückel, a Café Schwarzenberg és a Café Landtmann.

A kávéházakon kívül a társadalmi élet jelentős helyszínei voltak a Ringtsraße palotáinak szalonjai, ahol a művészvilág a tehetős arisztokráciával találkozott. A legnépszerűbb szalonok közé tartoztak például a Tobesco család szalonjai, például Kärtner Straße-n található palotájukban ismerte meg Johann Strauß későbbi feleségét, Henriette Treffz operaénekesnőt. A Parkringen található Leitenberger-palota a város társadalmi központja volt, a textiliparos Friedrich Leitenberger korának egyik legnagyobb művészeti mecénásának számított. Az író és újságíró Berta Zuckerkandl Lieben-Aiuspitz palotájának szalonjában Ausztria művész- és tudós elitjének jelentős hányada megfordult.

Történelmi helyszínek és sorsdöntő helyek

A Ringstraße mindig is olyan helyszín volt, ahol a történelmi események jelentőségét a köz számára is demonstráltak. Hatalmas látványosságnak számított például a Ferenc József és felesége, Erzsébet 25. házassági évfordulója alkalmából tartott ünnepi felvonulás 1879. április 27-én. A rendezvény művészeti vezetője Hans Makart volt, a kor híres bécsi festője, aki az eseményt egy 100 méter hosszú vázlaton részletesen megtervezte. A grandiózus felvonuláson 14 000 ember vett részt, akik reneszánsz és kora barokk kosztümökben, számtalan ünnepi kocsiban vonultak végig a Ringen a közel 300 000 érdeklődő előtt, akik között kereskedők, iparosok, mesteremberek, művészek és tudósok képviseltették magukat. A császári pár egy Otto Wagner által tervezett ünnepi sátorban szemlélte a történéseket. Ferenc József császár uralkodásának 60 éves jubileumát is a Ringen szervezett ünnepi felvonulással ünnepelték 1908-ban.

A Monarchia megszűnése után a Ringstraße továbbra is politikai helyszín maradt. A Parlamentben 1918. november 12-én kiáltotta ki az ideiglenes nemzetgyűlés az Első Köztársaságot, amely azonban politikai gyengesége és a belső ellentétek következtében a későbbiek folyamán megbukott. 1927. július 15-én az Igazságügyi Palota erőszakos összetűzések helyszíne volt, ezek végül 1934-ben polgárháborúhoz vezettek. Korábban a „schattendorfi ítélet” során minden tettest felmentettek, akik a republikánus védegylet és a frontharcosszövetség tagjai közötti harcok során Schattendorfban két ártatlan ember halálát okozták. Egy, ezen ítélet ellen szervezett tüntetésen a bécsi Igazságügyi Palota is lángokba borult. A rendőrség a tömegbe lőtt, 89 tüntető és 4 rendőr vesztette életét. A Hofburg előtt elterülő Heldenplatz 1938. március 15-én Adolf Hitler beszédének helyszíne volt, amelyben Ausztria Német Birodalomhoz történő csatlakozását jelentette be.

A nemzetiszocialista időket követően, 1946-ban a Bécsi Szociáldemokrácia újra követte a nagy májusi felvonulások hagyományát a Ringstraßén. Május 1-jét, a nemzetközi munkásmozgalmak nagy harci és ünnepnapját 1890-től kezdve ünnepelték a szociáldemokraták, és 1919-ben állami ünnepként is bevezették, amelyhez Ausztria Kommunista Pártja is csatlakozott. Május 1-jén napjainkban is masíroznak a kerületekből szociáldemokraták csoportjai a Ringen keresztül a Városháza előtti térre, a nagygyűlések helyszínére.

Rendezvények egész évben

A Ringstraße egész évben nagyszabású rendezvényeknek ad otthont, amelyek a körút palotáiban vagy terein kerülnek megrendezésre. Kiemelkedő kulturális eseményeknek számít a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje a Bécsi Zeneegyletben (Musikverein), tavasszal a Bécsi Ünnepi Hetek megnyitója, a Városháza előtti téren a Zenésfilm-fesztivál nyáron és az Állami Operaház előtt felállított hatalmas kivetítőn a kiválasztott operaelőadások nyilvános közvetítése („Oper live am Platz” áprilisban, júniusban, szeptemberben és októberben).

A sporté a főszerep az áprilisban megrendezett Bécsi Városi Maratonon, amelynek célja a Heldenplatzon van, illetve a nagy Kerékpáros Fesztiválon (Argus Bike Festival). Szeptemberben a lovaglósport a vendég a világszerte ismert tornaszéria „Global Champions Tour” a Vienna Masters keretében a Városháza előtti téren, ugyanitt található januártól márciusig egy hatalmas jégpálya, a „Wiener Eistraum”.

Osztrák manufaktúrák és termelők kulináris specialitásait kínálják a májusi Ínyencfesztivál alkalmával (Genussfestival) a Stadtparkban, miközben a MAK a divatnak és hasonló művészeti ágaknak ad otthont. A Blickfang ugyanitt októberben a dizájnra helyezi a hangsúlyt. November közepétől eljön a karácsonyi és adventi vásárok ideje – a Városháza előtti téren, a Maria Theresia Platzon a Szépművészeti és a Természettörténeti Múzeum között, illetve a Karlsplatzon.

A Ringstraße történelmi épületei számos bálnak adnak otthont, elsősorban januárban és februárban. Ünnepelnek és táncolnak a Hofburgban (többek között itt kerül megrendezésre a Le Grand Bal, a Kaffeesiederball – a kávémérők bálja, és a Vadászbál), az Állami Operaházban (Operabál), a Bécsi Zeneegyletben (Filharmonikusok Bálja), a Bécsi Koncertházban (Bon-bonbál, Jelmezbál), a Városházán (Virágbál, Concordia Bál, Bécsi Vöröskereszt Bál), vagy az Auersperg-palotában (Rózsabál). A Life Ball, Európa legnagyobb AIDS-jótékonysági rendezvénye minden évben a Városházára invitál, és egy nagyszabású, ingyenes divatbemutatóval veszi kezdetét a Városháza előtti téren.

A szivárványparádéval és a Vienna Pride Fesztivállal ünnepel a meleg és leszbikus közösség júniusban a Ringen, a buliknak pedig az augusztusi Streetparade és a Streetfestival a Városháza téren ad otthont. Bécs egyik nyüzsgő, elsősorban nyáron aktív negyede az elmúlt években a Duna-csatornánál, a Franz-Josef-Kai mentén alakult ki. Ez az utcaszakasz a Ringturm és az Urania között található, lezárva a Ringet a belváros körül.

A Ringen villamossal és biciklivel, gyalog és lóval

A Ringet a kezdetektől fogva használta a tömegközlekedés, már 1868-ban közlekedett lovas vasút, napjainkban pedig már villamosok. Turisták kedvence a Vienna Ring Tram, amely teljes városnéző körutat tesz az óváros körül. A kereken 25 perces út közben képernyőkön és fejhallgatók segítségével 7 nyelven kaphatunk információkat a nevezetességekről.

Biciklivel is közlekedhetünk a Ringen, amelyet naponta 3000 kerékpáros használ. A Ringstraße egyes részeit már 1887-ben rendelkezésre bocsájtották a biciklisek számára.

A Ringstraße ugyan jelentős közlekedési ütőere a városnak, ugyanakkor a pihenés oázisa is. A körút kiépítésekor tájépítészeti elveket is figyelembe vettek: az út és az épületek között mindkét oldalon kettő-három ecetfa- és platánfasort ültettek, ezek között található egy gyalogos és lovaglóösvény. Az ecetfák azonban sajnos nem viselték jól a klimatikus feltételeket és többször újra kellett ültetni őket. Napjainkban 2400 fa kínál nyáron kellemes árnyékot – juharfák, hársfák, platánfák, nyugati ostorfák és vadgesztenyefák.

Történelmi parkok

Pihenőoázisok a Ringstraße mentén található gondosan ápolt történelmi parkok. A Volksgartenben – ahol nyaranta rózsák százai virágoznak – található a Theseustempel, az athéni Theseions kicsinyített mása, amelyet a Szépművészeti Múzeum aktuális művészettel tölt meg, illetve Erzsébet császárnő emlékműve. A Városháza parkját angolkertként alakították ki, és pompás, részben egzotikus faállománnyal rendelkezik. A Burggartenben a közkedvelt Mozart-emlékművön kívül található a Pálmaház, amelynek két üvegháza van: az egyik kávézó-étterem, a másik pillangóházként funkcionál. Az 1862-ben megnyílt Stadtpark Bécs legrégebbi nyilvános parkja, ösvényeit mezők, díszbokrok és vizes felületek tarkítják. A Stadtpark szobrokban is gazdag, itt található Bécs talán egyik legtöbbet fotózott emlékműve, ifj. Johann Strauß, a keringőkirály aranyozott szobra is.

A bécsi Ring

A bécsi Ringstraße 5,3 kilométer hosszú. Elég hosszú ahhoz, hogy helyet adjon számos monumentális épületnek, amelyek az 1860-as és 1890-es évek közötti historizmus időszakában épültek. Az ott álló épületek – az Állami Operaháztól a Művészettörténeti Múzeumig – Bécs legfontosabb látnivalói közé tartoznak.

„Ez az én akaratom..." - ezekkel a szavakkal rendelte el Ferenc József császár 1857-ben a Ringstraße felépítését. A nemesek és nagypolgárok siettek lehetőleg pompás palotákat emelni e fényűző körút mentén. Az egykori magánházak közül még sok ma is megcsodálható (többnyire azonban csak kívülről). A stílus, amelyben az épületeket emelték, Ringstílus néven (a historizmus egyik kifejezésmódjaként) került be a történelembe. A stílusok pluralizmusa jellemzi: Az elmúlt korszakok számos építészeti formája köszön vissza.
A legfigyelemreméltóbb épületek azonban nem a paloták, hanem sokkal inkább az olyan nagy építmények, mint az Állami Operaház (neoreneszánsz stílusban), a Parlament, a Városháza (flamand gótika), a Várszínház (neobarokk), az Egyetem (neoreneszánsz), az Iparművészeti Múzeum, a bécsi tőzsde és a Votivkirche (Fogadalmi templom) (neogótika), amelyeket mind a 19. század második felében emeltek. Az idelátogatónak feltétlenül meg kell tekintenie a Művészettörténeti és a Természettörténeti Múzeumot, amelyeket neoreneszánsz stílusban építettek. Nemcsak nagyszabású művészeti és természeti kincseknek adnak otthont, hanem építészeti remekművek is.
Olyan építőmesterek nyomták rá bélyegüket a Ringre, mint Theophil von Hansen, Karl Freiherr von Hasenauer, Gottfried Semper, Heinrich von Ferstel vagy Friedrich von Schmidt. A Ringstílus építészetét a 19. század végén a bécsi szecesszió követte, amely elfordult a nyilvánosan bemutatott pompától és fényűzéstől.

A Bécsi Állami Operaház

A Bécsi Állami Operaház a világ egyik legjelentősebb operaháza, ahol a legmagasabb színvonalú előadásokat élvezheti a közönség.

A neves színpadon naponta változik a műsor: Évadonként kereken 300 napon több mint 50 különböző opera és balettmű. Az operai játékrend nemzetközi szinten páratlan sávszélességű.

A Bécsi Állami Operaház változatos programja

Az Állami Operaház repertoárja felöleli a barokktól a 21. századig terjedő időszakot, de középpontjában a 19. század áll.
A 2017/18-as évadban hat operapremierre kerül sor. Az első Szergej Prokofjevnek A játékos című operája (2017. október), ezt követi Alban Berg Lulu (2017. december), valamint Georg Friedrich Händel Ariodante című alkotása (2018. február). Márciusban Gottfried von Einem Danton halála című munkája kerül az Állami Operaház színpadára. Az évad csúcspontja Camille Saint-Saëns Samson et Dalila című operája. A két címszerepben világszinten először Elīna Garanča és Roberto Alagna látható (2018. május). Júniusban Carl Maria von Weber Freischützének premierje következik, a címszerepekben Adrian Eröd és Camilla Nylund.
Minden néző egyedileg bekapcsolhatja a feliratozást is - német, angol, olasz, francia, orosz, vagy japán nyelven. Az ülőhelyekhez tartozó 2.021 kijelzőn információs program is látható, amely tájékoztatást nyújt a szereposztásról és a darab tartalmáról (német vagy angol nyelven). Egyébként: mivel nincs két azonos tempójú előadás, a feliratok gombnyomással jeleníthetők meg manuálisan.

Különböző nemzetiségű művészek, rendezők és díszlettervezők szívesen mutatják be tudásukat a szakértő és kritikus bécsi közönségnek. A köztiszteletnek örvendő ház igazgatói székében is mindig jelentős személyiségek foglaltak helyet: Gustav Mahler (1897-1907), Richard Strauss (1919-1924), Herbert von Karajan (1956-1964) és Claudio Abbado (1986-1991).
Az épületet 1863-1869 között emelték az akkoriban kiépülő Ringen. Az egykori császári és királyi udvari operaszínház tervezői August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll voltak.
Egyszer egy évben – az Operabál alkalmával – táncparkett lesz a színpad és a nézőtér. Az államfő jelenlétében száznál több elsőbálos pár estélyibe, illetve frakkba öltözve megnyitja a bálok bálját, belopva valamit a jelenbe az elmúlt korok hangulatából.
A kulisszák mögé is betekinthetnek az érdeklődők az operaház pompás épületében szervezett vezetéseken.

Élő operaközvetítések a téren

Áprilisban, Májusban, júniusban és szeptemberben kereken 80 opera és balettelőadást sugároznak élőben a Herbert von Karajan téren, az Opera előtt található 50 négyzetméteres vászonról - klasszikus élvezet ingyen.

MAK - Iparművészeti Múzeum

A múzeum gyűjteményének középpontjában a formatervezés áll. A középkortól napjainkig mutatnak be bútorokat, üvegtárgyakat és porcelánt, ezüstöt és textilneműt. A látogatók megtekinthetik a bécsi műhely értékes remekeit, Thonet hajlított formájú bútorait és a szecessziós stílus legszebbjeit, mint Gustav Klimt tervezetét, amelyet a brüsszeli Palais Stoclet frízéhez készített.

Üldögélésre csábítanak a kiállított tonettszékek, amelyekhez hasonlókat ma is használnak a bécsi kávéházakban, mint ahogyan a különböző korok kárpitozott foteljaiban is szívesen foglalnánk helyet. Meglepőek a biedermeier pamlagok rózsaszínű, zöld, sárga vagy piros színei, mert egyszerű, tiszta formái miatt a biedermeier a design bölcsőjének számít.
Az 1903-ben Josef Hoffmann és Koloman Moser által alapított bécsi műhelyből a legkiválóbb minőségű és szokatlan formatervezésű üveg-, porcelán- és ezüsttárgyak valamint textíliák származnak. Nemcsak a szecesszió kedvelőit ejti ámulatba azaz ezüst étkészlet, amelyet Hoffmann készített, vagy egy fekete-fehér váza. A MAK 2012 novemberében teljesen átszervezett "Wien 1900" című tárlata a bécsi iparművészet 1890 és 1938 közötti fejlődését követi nyomon. A kiállítótermek bemutatják a fejlődés történetét a modern stíluskeresésektől a sajátságos bécsi stílus kialakulásáig, majd a bécsi stílus szembesülését a nemzetközi stílussal, egészen a nemzeti szocialisták hatalomátvételéig Ausztriában.

Ugyancsak új arccal mutatkozik be a MAK Ázsia tárlata, amely kínai porcelánt, japán lakktárgyakat, színes japán fametszeteket és japán festősablonokat mutat be. 2014 tavaszától teljesen új felállításban tekinthetjük meg a MAK szőnyeg tárlatát. Az új MAK Design Labor pedig a hajdani tanulmánygyűjtemény 2.000 m²-nyi területen tárja fel az összefüggéseket a művészet és a hétköznapok között. A kortárs művészetet Donald Judd, James Turrell, és mások alkotásai képviselik, valamint Franz West 12 pamlaga. A MAK dizájnboltja legújabb, excentrikus dizájntárgyakat kínál megvásárlásra. A múzeum megtekintése után a MAK Salonplafond vendéglője várja a vendégek látogatását.

MAK -Osztrák Iparművészeti Múzeum: Stubenring 5 , 1010 Wien

Kunsthistorisches Museum Wien (Szépművészeti Múzeum)

A Szépművészeti Múzeum, hasonlóan a vele szemközt álló Természetrajzi Múzeumhoz, amely egyben építészeti tükörképe is, Gottfried Semper és Karl von Hasenauer tervei alapján épült az akkor még császári gyűjtemény elhelyezésére. 1891-ben nyitották meg és máig a világ legjelentősebb műgyűjteményei közé tartozik.

Képtára a nyugati művészettörténet számos remekét őrzi, köztük Raffael Madonna a zöldben, Vermeer A festőművészet című alkotását, Velazquez képeit a Habsburg család gyermekeiről, Rubens, Rembrandt, Dürer, Tiziano, Tintoretto mestermunkáit, sőt a világ legnagyobb Bruegel-gyűjteményét is. Az antik és egyiptomi - orientalista gyűjtemény régmúlt idők titokzatos kultúráinak kincseivel bűvöli el a látogatókat.
A Kunstkammer Bécs, melyben a Habsburgok egykori kincses- és csodakamráinak ritkaságait őrzik, jelenleg zárva van, és 2013. márciusában nyílik meg ismét a közönség számára. A gyűjtemény a világ legjelentősebb kincsárai közé tartozik, drágaköveket mutat be a középkorból, a barokk és a reneszánsz időszakából. A kincstár legszebb darabjait II. Rudolf császár kincstára, az Exotica-Komplex és a híres Saliera jelentik.
Egy ötlet: keressék fel az Új Hofburgban az Ephesos Múzeumot, a Vadászati -és Fegyvergyűjteményt és a Régi Hangszerek Tárát is!

Hofburg - Császári Rezidencia

A bécsi Hofburg a világ egyik legnagyobb palotakomplexuma. A legrégebbi elemei a 13. századból származnak, de bizonyos részein az építkezések tova a 20. századig folytatódtak. A Hofburg 1918-ig a Habsburg császárok rezidenciája és kormányzati központja volt. Napjainkban számos múzeum található itt kiváló gyűjteményekkel, valamint a Spanyol Lovasiskola, egy kongresszusi központ, az osztrák szövetségi kancellár székhelye, és a nagy történelmi súlyú Heldenplatz.

Császári lakosztályok

A bécsi Hofburg császári lakosztályaiban bepillanthatunk Ferenc József császár és Erzsébet császárné hivatalos és magán helyiségeibe.

A bécsi Hofburg 1918-ig, a monarchia végéig a császári család lakhelyéül és munkahelyéül szolgált. A Ferenc József császár és Erzsébet császárné termei és szobái meglátogathatók. A körséta 24 helyiséget ölel fel, a császári lépcsőtől az audienciatermen és a dolgozószobán át őfenségeik lakó- és hálószobáiig. Itt élt Ferenc József császár és „Sisi”, valamint gyerekeik és egész udvartartásuk.

Megőrizték a termek rokokó stílusát, gazdag stukatúrral és értékes, brüsszeli faliszőnyegekkel (17/18. század), cseh kristálycsillárokkal és porcelán cserépkályhákkal. A 19. századi bútorzat XV. Lajos és az empír stílusát őrizte meg. A körséta csúcspontját a császárné torna- és öltözőszobája, valamint fürdőszobája jelenti. Sisi a leggyakrabban a tornaszobában tartózkodott. Itt kezdődött a napja reggel hat órakor a mindennapi fésülködési szertartással. Mai napig fennmaradtak a beépített tornaszerek, például a bordásfal, a nyújtó, és az ajtókeretre szerelt tornagyűrűk. Lenyűgöző az ebédlő is, fejedelmien megterített asztalával.

Sisi Múzeum

Szép és ünnepelt császárnőként Erzsébet már régóta kultuszfigurává vált. A Hofburg császári lakosztályában található Sisi Múzeum szembesíti a mítoszt a valósággal. A kiemelt kiállítási darabok között szerepelnek Erzsébet személyes tárgyai, valamint a csodaszép császárnőről készült leghíresebb portrék.

A múzeum Erzsébet eredeti lakókörnyezetében, autentikusan mutatja be a híres császárnő életét és betekintést kínál a jól ismert közhelyek mögé. A kiállítás középpontjában Erzsébet magánélete áll, az udvari ceremóniák elleni lázadása és a szépségkultuszba, soványságmániába, sportteljesítmények hajszolásába, valamint a szerelmi költészetbe való menekvése. A Bajorországban töltött gondtalan gyermekévektől az osztrák császárral való meglepetésszerű eljegyzésen át az 1898-ban bekövetkezett genfi merényletig végigköveti a múzeum a legendás császárnő nyughatatlan életét.
Mindezt számos tárgy bemutatásán keresztül: Látható itt többek között a néhány megmaradt nyáriruha egyike, a fiatal feleség menyecske estélyi ruhájának rekonstrukciója, valamint a magyar koronázási ruha, híres portrék, egy mini íróasztal részben Erzsébet saját keze által megfestett levélborítékokkal, Sisi akvarellkészlete, egy 63 részes úti gyógyszertár és Sisi fényűzően berendezett udvari vonatkocsijának rekonstrukciója, melyen magunk is keresztülsétálhatunk. Gyermekkorából látható a hárfája, melyet magával hozott Bajorországból és egyik gyermekruhájának rekonstrukciója.
Szintén teljes egészében megtekinthető Sisi hatrészes onyx, és jettből készült ékszerkészlete, melyet fiának, Rudolf koronahercegnek halála után viselt a gyászruhájához. A meggyilkolt császárnő halotti maszkja is látható, ugyanúgy, mint a fekete kócsagtoll kabát, mellyel a genfi tónál történt merénylet után letakarták és a Hotel Beau Rivage-ba vitték. A kabát gallérját és elülső szegélyét kócsagtollak borítják és a selyembélésbe bele van szőve a császárnő teljes neve.
2017-ben lesz az Osztrák-Magyar Monarchia megalapításának, valamint Ferenc József és Erzsébet budapesti megkoronázásának 150. évfordulója. Ezt a kiállítást a császári pár Magyarországhoz fűződő különleges kapcsolatának szenteltük. A tárlat központjában Erzsébet Magyarország iránt táplált szeretete áll, számos tartózkodása a Gödöllői kastélyban, valamint az a nagy tisztelet, amellyel a magyar nép a császárnét fogadta.
A császári lakosztályokban és a Silberkammerben (ezüst- és porcelángyűjtemény) belepillanthatunk a császári élet (és az uralkodás) mindennapjaiba. A Hofburg kávézóban pedig kulináris kényeztetésben lehet részünk.

Kunstkammer Bécs

A bécsi Kunstkammerben, a világ egyik legjelentősebb kincseskamrájában több mint 2 100, a Habsburgok által több évszázad során összegyűjtött értékes tárgyat tekinthetünk meg.

A Habsburg császárok - mindenekelőtt II. Rudolf - lelkesen gyűjtötték ezeket a kincseket, amelyeket most a Kunsthistorisches Museum Wien (Bécsi Művészettörténeti Múzeum) kiállít a nagyközönség számára. A gyűjtemény egyik központi darabja a Saliera, Benvenuto Cellini értékes sótartója a XVI. század közepéről. Számos további ötvösművészeti alkotás ejti ámulatba a látogatót, például Mária Terézia értékes reggeliző készlete.
Ezek mellett még sok más, a középkor óta összegyűjtött műtárgyat tekinthetünk meg: faragványokat, órákat, festményeket, szobrokat, faliszőnyegeket, érméket, fegyvereket, és számos természeti ritkaságot. Ezek közé tartozik például a "Natternzungen-Kredenz" (1450 körüli kígyónyelves asztaldísz), amelynek fosszilis cápafogait sárkányok titokzatos maradványainak hitték, valamint egy valódi varangyos béka lenyomata. A kiállítás egyik fénypontja tagadhatatlanul a lazúrkőből készült sárkány alakú tálka, a Drachenschale. Az érdekes furcsaságok kavalkádját ivójátékok, és különféle fura-vicces edények egészítik ki.
Minden esetre, ennek a 2002 és 2012 között restaurált és renovált gyűjteménynek az értéke felmérhetetlen. Hiszen az uralkodók ezen úgynevezett kincses- és csodakamrái egy időben voltak múzeum, és koruk világának teljes ismeretanyagának tárháza. Bécsben 2 162 ilyen kiállítási tárgy található, ezeket most 20 teremben mutatják be új keretek között. A Kunstkammer 2 717 négyzetméternyi területén élményszerűen tekinthetünk át 1 000 év történelmet. A legrégebbi kiállítási tárgy egy elefántcsont tábla a IX. századból, a legújabb pedig egy mennyezetkép 1891-ből.

Bécsi Természettörténeti Múzeum

Induljanak utazásra a természet lélegzetelállító sokszínűségén át: A rovaroktól a drágaköveken és ásványokon át a repülő sárkánygyíkokig e tető alatt, a Hofburg közelében izgalmas betekintést kaphatnak Földünk történetébe. A már kihalt vagy rendkívül veszélyeztetett állatfajok számos kitömött példánya felbecsülhetetlen értéket ad a gyűjteménynek.

A gyűjtemény ékköve az 1908-ban az alsó-ausztriai Wachau régióban megtalált, 29.500 éves, és csak tizenegy centiméter magas Willendorfi Vénusz. Az őskőkorszaki szobrászatnak eme műremeke a világ leghíresebb régészeti leletei közé tartozik, és rangjához illően az úgynevezett Venuskabinettben van kiállítva, a 36.000 éves, Stratzing mellett felfedezett ("Fanny") szobrocskával együtt. Közvetlenül mellettük található a 2015-ben újonnan megnyitott állandó őstörténeti gyűjtemény (prähistorische Schausammlung), valamint az arany gyűjtemény (Gold kabinet), amelyben öt évezred tárgyai vannak kiállítva.
A kb. 8,5 m átmérőjű belső kupolával, és a legmodernebb fulldome technikával felszerelt digitális planetáriumban naponta többször tartanak élő bemutatót az asztronómia, a biológia, az őstörténet és a mélytenger különböző témáihoz.
A dinoszauruszok termében (Sauriersaal) e hatalmas ősállatok csontvázai és maradványai mellett egy élethűnek ható, mozgó, és félelmetesen ordító alloszaurusz is várja látogatóit. A modellt a Természettörténeti Múzeum számára a legújabb tudományos felismerések alapján építették meg. A nagyhatású állandó kiállítást a terrormadár világszinten első élethű, eredeti méretű modellje, valamint egy lenyűgöző szarvarcú dinoszaurusz koponyájának leletei egészítik ki.
Ugyancsak megtekintésre érdemes a világ legnagyobb és legrégebbi meteorit gyűjteménye a meteoritok termében (Meteoritensaal). 1.100 „égből pottyant” követ tekinthetünk meg itt. Szimulátor segítségével a képernyőn 3 D-ben megjelentethetünk egy hatalmas meteorit-becsapódást is.
És amikor idegenvezető kíséretében a Természettörténeti Múzeum tetejére érünk, párját ritkító kilátás nyílik Bécs óvárosára és a Ringstraßéra.

Vienna Ring Tram - villamosjárat a bécsi Ringen

Fedezze fel Bécs díszkörútját olyan pazar látnivalóival, mint az Állami Operaház, a Hofburg, a Parlament, a Városháza, és még sok egyéb. A Vienna Ring Tram 30 percenként indul a Schwedenplatzról, és utasaival egy kört tesz a Ring körül.

A Vienna Ring Tram villamosról kényelmesen megismerheti Bécs pazar körútját, az Óvárost körbeölelő Ringstraßet - és ezt egész évben, naponta 10 és 17.30 óra között.
A (31 ülőhelyes) kocsikban fejhallgatón keresztül több nyelven kaphatunk információkat. A legfiatalabb utasok számára gyermeknek szánt audió programok is választhatók.
Ringkörút menetjegyek: 1 teljes utazás a Ring körül, leszállási lehetőség nélkül, időtartam: 25 perc; Jegyvásárlási lehetőség közvetlenül a villamoson
Fel- és leszállóhely a Schwedenplatzon, indulás naponta 10-től 17.30 óráig, minden fél és kerek órában: Schwedenplatz, 1010 Wien

Ring villamosvonal (Bécs)

A Ringlinie, vagyis a Ringen futó villamosvonal a bécsi villamoshálózat egyik fontos pályaszakasza, helyileg a város első kerületében található. A kör alakú pálya a Ringstraße valamint a Ferenc József rakpart mentén fut, hossza egyik irányba (belső körön) 5,2 km, másik irányba (külső körön) 5,4 km.

Jelenleg az alábbi viszonylatok érintik a pályaszakaszt:

Viszonylat	Szakasz a Ringen		Így közlekedik
D	Schwarzenbergplatz	Börse	1907 óta
1	Kärntner Ring, Opern	Julius-Raab-Platz	2008 óta
2	Schwedenplatz	Stadiongasse, (Parlament)	2008 óta
71	Schwarzenbergplatz	Börse	2012 óta
városnéző	Csak a Ringen jár		2009 óta

A Ring a régi városfal lehullása után lett kialakítva 1857-től 1865-ig. Már a mai villamos első elődje, a Dornbach és Schottentor között közlekedő lóvasút, ami 1865-ben nyitott meg, is érintette ezt az utcát, de a Ringlinie kiépítése csak kicsit később történt meg, 1868-ban a város második (ló) villamosvonalaként. Ekkori útvonal-vezetése szerint Schottentortól indult, majd az Operaház érintésével tartott az Aspernplatzig (mai Julius-Raab-Platz). A kis kimaradt lyukat Schottenring és Schottentor között 1869-ben töltötték be, így véglegesen kialakult a körpálya. Az ekkor megnyitott szakasz ló vonatással volt üzemeltetve, a gőz vontatásos próbálkozások sikertelenek maradtak. Az első próbálkozás a pályaszakasz Elektrifizierungára 1896-ban történt egy akkumolátoros motorkocsival, de végül ez a meghajtás sem vált be. Miután 1897-ben az első villamosvonal Bécsben elektronizálva lett (mai 5-ös), egy évvel később ez a szakasz is átállt elektromos meghajtásra, 1903-ben végleg elbúcsúzott innen a lóvontatás.
Az elektromos villamosok a Ringen és közvetlen környezetében Ferenc József császár kívánságára a megszokott felsővezeték helyett alsóvezetékkel lett üzemeltetve, a környék vágányai a Lastenstraße magasságáig, valamint a komplett belső Mariahilfer Straße is alsóvezetékkel lett ellátva. Az új rendszert egy újonnan kifejlesztet megoldás tette lehetővé, ami Siemens & Halske szabadalmából jött létre, hasonló megoldás volt egyébként még 1887-ben Budapesten is felhasználva. A rendszer azonban nagy problémákkal szenvedett, mint a nehézkes karbantartása a bonyolult váltószerkezeteknek, valamint a téli üzem, így az első világháború alatt ezt a rendszert leépítették és 1915-ben hagyományos felsővezetékes üzemmel indult újra a forgalom.
A viszonylatok számozása is egyedileg alakult a Ringen. A különböző színek helyett 1907-ben bevezetett rendszerben az Innere Stadton kívüli viszonylatok csak számjelzést kaptak, míg azok a viszonylatok amik részben érintették a Ringet is betűjelzést kaptak. Az idők folyamán „I“, „Q“, „X“ és „Y“ betűk kivételével minden fel is lett használva. A járatok, amik a küldő végállomásról először a Ringstraße-t érintették kaptak alsó indexbe egy R betű (Pl:. A_R, B_R), amik először a rakpartot egy K betűt (Pl: A_K, B_K). Ezen felül a Ringel párhuzamosan a Zweierlinien közlekedő viszonylatok 2-es számot kaptak indexbe (Pl.: E₂, G₂, H₂).
Az idő folyamán a Ringlinien belül, azaz a történelmi belvárosban a rövidebb fordítóvágányoktól eltekintve csak egyszer adódott villamosvonal. Ez az Opernringnél kezdődött majd Operngasse–Tegetthoffstraße útvonalon át Neuen Marktnál végződött az 1907-1911 közt közlekedett itt a Z viszonylat Hietzing, illetve Lainz felé, 1914-1942 között pedig az 58-as. A pályaszakaszt végül 1948-ban megszüntették.

Két körjárat: a régi 1-es és 2-es

A bécsi Ringstraße és a Ferenc József Rakpart egy kört alkot a város közepén, és ezt a körpályát 1985 előtt csak különböző irányból érkező és áthaladó járatok használták. 1985-1986 között azonban létrejött a csak itt köröző két villamosjáratpár, az 1-es és 2-es. Ezek ugyanúgy csak egy nagy kört tettek meg a Ringen, azonban ellentétes irányba. Erre a körre érkeztek sugár irányból a különböző irányokból villamosjáratok, amiket ez a két köröző járat kötött össze. A turisták által is kedvelt ironikus járatok a 2008-as közlekedési reformokig köröztek a Ringen.

Közlekedési reformok 2008 óta

Első fázis

A régi köröző 1-est és 2-est 2008-ban szervezték át, ami több vonal összevonását jelentette. A két köröző járatot megszüntették és egybeolvasztották korábbi sugár irányban érkező járatokkal. Az 1-est a korábbi, a délen lévő Stefan Fadinger Platzhoz közlekedő 65-össel és az N villamos Prater felé vezető részével kapcsolták össze. A 2-es villamost az N másik, Engels Frigyes térhez vezető részével, valamint az Ottakringhez menő J vonallal gyúrták egybe. Így az átszállási kapcsolatok javultak és a belváros nagyobb része lett átszállás nélkül elérhető a régi N, J és 65-ös vonalak mentén. Az új 1-es és 2-es villamosok 2008. október 26-án közlekedtek először új útvonalukon.

Második fázis

A második fázis szerint a D villamos 3-as jelzést kapott volna, valamint a Kaiserebersdorftól jövő 71-es villamos a nyugati Ringen át a Tőzsdéig (Börse) lett volna meghosszabbítva és ő is új számot, 4-est kapott volna. A terveket demonstrálás miatt elvetették. Egyrészt a külső kerületek tiltakoztak a villamosvonalaik átszámozása ellen, másrészt a Ringen gyakori közlekedési fennakadások miatt a Simmering kerület tartott a 71-es villamos egyenletlen követésétől.
A tervek viszont nem vesztek el teljesen, második fázisként 2012. december 9-én. A viszonylatszámok megtartásával a 71-es mégis csak meghosszabbodott a Börseig, de a másik végállomását visszavágták, hogy ne legyen túl hosszú a vonal, és a kimaradó részt a 6-os vonal vette át. Pont ezen a napon a D villamos is meg lett hosszabbítva az újonnan átadott Hauptbahnhofig változatlanul D jelzéssel.

Vienna Ring Tram

Az átszervezések miatt 2008 óta nem volt lehetőség megszakítás nélkül körbeutazni a Rigen, ezért a turistáknak egy különdíjas városnéző villamost hoztak létre. A villamosok külön erre a pozícióra vannak felszerelve, a belsejében többnyelvű audiorendszert és monitorokat építettek be. Útvonala teljes egészében megegyezik a régi 1-es villamossal, a Vienna Ring Tram nevű városnéző járat 2009 óta közlekedik, E₁-es típusokkal.
A bécsi Vienna Ring Tram villamos egy városnéző villamosjárat, mely az útvonala során körbemegy a Ringen és közben információkat hallhatunk azokról a nevezetességekről, ami mellett elhalad. A járatnak csak egy megállója van (Schwedenplatz metróállomás). Innen indul a kör. A járat normál díjszabással nem vehető igénybe.

Járművek

A járaton csak szóló SGP E₁ típusú villamosok közlekednek. A jármű külső kinézete eltér a normál villamosoktól, ugyanis ezt sárga színű matrica burkolja, valamint a belső terét is átalakították. Összesen két ilyen Ring Tram villamos van, a 4866-as és 4867-es pályaszámú.

Története

A Vienna Ring Tram 2009-ben állt forgalomba, útvonala megegyezik a régi 1-2-es villamosjárattal, amely régen szintén a Ringen járt körbe. A városnéző járat igazán népszerű lett, 2015-ben ünnepelték a 400000. utast.

1-es villamos (Bécs)

A bécsi 1-es jelzésű villamos egyike a Bécs belvárosában közlekedő villamosvonalaknak. Útvonalát sokszor módosították, egy időben csak a Ringet járta körbe a 2-es villamossal ellentétes irányban. Ma is nagyrészt a Ringen halad, összeköti Bécs több részét a belvárossal. Egyik végállomása a Prater főfasora, a másik a délen fekvő Fadinger István tér.
Az új egyes villamost 1981. március 1-jén adták át a forgalomnak, ekkor a Ringet kötötte össze az északkeleti Stadlau híddal (Stadlauer Brücke). Ezt az útvonalát 5 év múlva, 1986-ban nagy mértékben átalakították. A villamosjárat ekkortól csak a Ringen járt körbe, a kimaradó szakaszt a ma már nem létező új 21-es villamossal váltották ki. A megmaradt útvonalon az 1-es jelzésű járat a Ringet a 2-es vonalhoz hasonlóan, ám ellentétes irányba járta körbe. A Ringen köröző járat az ide sugár irányba érkező villamosok között teremtettkapcsolatot, valamint a turisták körében is igen népszerű lett.
A Ring-koncepció keretében a villamosjáratot 2008. október 26-án nagymértékben átszervezték, megszüntetve ezzel a körjárat jelleget, az 1-es és 2-es járatok innentől kezdve már nem csak egy kört írnak le. Őket összevonták a korábban ráhordó jellegű villamosokkal, az így meghosszabbított 1-es villamos magába olvasztotta a korábbi Stefan Fadinger Platzhoz közlekedő 65-ös járatot, valamint keleti irányba az N jelzésű villamos útvonalán lett vezetve Prater Hauptallee irányába, és így alakult ki a jelenlegi útvonala. A korábbi, a Ringet körbejáró útvonalán ma városnéző járat közlekedik.
A viszonylaton alacsony padlós ULF villamosok valamint magas padlós E sorozatú villamosok vegyesen közlekednek. ULF-ek közül a B és B₁ altípusokkal lehet találkozni, az E sorozat tagjai közül pedig már csak az E₂-es altípussal lehet utazni, az E₁-esek utoljára 2015-ben közlekedtek itt. A kocsikiadást Favoriten és Gürtel kocsiszínek biztosítják.

2-es villamos (Bécs)

A bécsi 2-es jelzésű villamos a város villamoshálózatának egy tagja. Az északi Engels Frigyes tértől indul déli irányba, ahol a Ringen át a nyugati Dornbachhoz közlekedik, így a város több részének ellátja a belvárosi kapcsolatát.

Dornbach felé		Friedlich Engels Platz felé
Friedrich-Engels-Platz - Marchfeldstraße - Höchstädtplatz - Dresdner Straße - Nordbahnstraße - Taborstraße - Gredlerstraße - Lilienbrunngasse - Marienbrücke - Franz-Josefs-Kai – Ring – Stadiongasse - Josefstädter Straße - Neulerchenfelder Straße - Ottakringer Straße - Taubergasse - Mayssengasse - Wilhelminenstraße - Sandleitengasse - Lascygasse - Paschinggasse - Hernalser Hauptstraße – Dornbach, Güpferlingstraße	Güpferlingstraße – Sandleitengasse – Wilhelminenstraße – Mayssengasse – Rosensteingasse – Johann-Nepomuk-Berger-Platz – Mayssengasse –Taubergasse – Ottakringer Straße – Neulerchenfelder Straße – Josefstädter Straße – Stadiongasse – Ring – Franz-Josefs-Kai – Marienbrücke –Lilienbrunngasse – Gredlerstraße – Taborstraße – Nordbahnstraße – Dresdner Straße – Höchstädtplatz – Marchfeldstraße – Friedrich-Engels-Platz

Története

A viszonylat 1981. március 1-jén lett bevezetve egy átszervezés során, amikor is megszüntették a 43-as villamost és létrehoztak 2-es jelzéssel egy új viszonylatot. Ez a járat a nyugati Neuwaldeggtől indulva a 43-as vonalán jutott el a belvárosba, ahol körbejárta a Ringet majd visszatért Neuwaldegghez.
4 év múlva, 1985-ben visszaállították a 43-as villamost és innentől kezdve a 2-es villamosjárat csak a Ringet járta körbe, egy nagy körjáratként. Rá 1 évre létrejött a vele megegyező útvonalon, ám a Ringet ellentétes útvonalon körbejáró 1-es villamos is egy átszervezéssel. Ekkor a Ringen köröző 1-es és 2-es villamos Bécs két igen híres viszonylata lett.
A két körjáratot 2008. október 26-án összevonták több járattal és így megszűnt a körjárat jelleg. A 2-es villamos magába olvasztotta az Ottakringhez közlekedő J villamost, valamint az átszervezésnél szintén megszüntetett N viszonylat útvonalának egy részén lett vezetve, így létrejött az új hosszú 2-es villamos az Engels Frigyes tér és Ottakring között.
A vonalat 2017. szeptember 2-án kicsit újra megvariálták, mivel az Ottakringi szakaszon 4 villamosvonal, a 46-2-44-43 felállásban egymással tejesen párhuzamosan haladt, kereszt irányba átszállási kényszer állt fenn, míg egyes útirányokat két viszonylat is lefedett. Így született a döntés, hogy a 2-es és 44-es vonalak pályáját félúton felcserélik, így alakult ki, hogy a 2-es Dornbach-hoz, a 44-es Ottakringhez közlekedik. A viszonylatok a Johann Nepomuk Berger Platztól cseréltek útvonalat, amit át is kellett építeni. A változások az 1-es metró hosszabbításához kötődő menetrendváltással léptek életbe.

Járművek

A viszonylaton alacsony padlós ULF valamint magas padlós E₂-es villamosok közlekednek. Az ULF-ek közül a B és B₁ altípussal lehet találkozni, az E sorozatú járművek pedig C₅-ös pótkocsikkal közlekednek. A járműkiadást Brigittenau és Ottakring kocsiszínek biztosítják.