2011. február 11., péntek

Márkatörténelem, avagy az autógyártás nagyjai

Most egy kis autós témát írok, hogy ne mindig a vasút legyen a bejegyzéseim tárgya.
Írásomat nem az automobil hőskorától kezdem leírni, mert a Cougnot gróf által összebarkácsolt gőzautót még nem igazán tartom a modern autó elődjének.
Ezt, a mai értelemben vett autót, a személygépkocsit, mint közlekedési és szállítási eszköz megjelenését Otto von Daimler, Karl Benz és Wilhelm Maybach nevéhez köthetők, valamint a varrógépgyárból autógyárrá fejlődött Adam Opel által alapított autógyár neve fémjelzi. Daimler és Benz önállóan kezdték az első motorral hajtott járművüket gyártani, de így a kezdeti veszteségek miatt nem sokra mentek és betársultak egymás üzemeibe és így jött létre mai formájában a Daimler-Benz AG., amely cégnek a két alapítója Benz és Daimler voltak. A jó üzletember hírében álló Daimler lett a nagy cég vezérigazgatója, gyakorlatilag első számú menedzsere, míg a kiváló mérnöki vénával megáldott Benz ennek a részvénytársaságnak a főmérnöke lett ügyvezető igazgatói kinevezéssel. Az anyagi nehézségekkel küzdő cég egy angol mérnököt kért fel, aki jó bankár hírében állt és annak idején Benz önálló kisüzemében is dolgozott gyakornokként, ő volt Wilhelm Maybach, aki a cég elnöke lett.
Minden cégnek kell egy logó, ami megkülönbözteti őket a konkurenciától — mondta Maybach, az elnök — és ezáltal egyedivé teszi nemcsak az autókat, hanem a céget is. Legyen a háromágú csillag, ami Daimler ötlete volt, hiszen a három különálló cégnek önálló profilja volt. A három alapító közös elhatározásából született a cég máig meghatározó szlogenje: "Élen járunk földön, vízen, levegőben!" Ez arra vezethető vissza, hogy amíg Benz kezdetben autókat kezdett gyártani, Daimler hajómotorok gyártására szervezte meg cégét, Maybach viszont a kezdeti repülőgépekhez gyártott légcsavarokat, amely a három cég egyesülésével is megmaradt és így az egész cég mindegyik üzletágban élenjáró és világhírű termékeket egész sorát kezdte el gyártani.
A Daimler-Benz hamar vezető vállalattá vált Európában, de nemsokára már a világpiacon is meghatározóvá vált a jelenléte. A Wilhelm Maybach cégelnökről elnevezett Maybach autómárka a luxusautó-piac egyik jelentős szereplőjévé vált.
A két főrészvényes, Daimler és Benz gyermekei házasságot kötöttek, de házasságuk nem tarthatott sokáig, mert Otto von Daimler gyönyörű lánya, az ifjú Benz felesége, Mercedes alpesi rallye-versenyző volt és az egyik szabadedzésen súlyosan megsérült és halálos balesetet szenvedett 23 évesen, az akkor 25 éves ifjú férj, és a két főrészvényes, Otto von Daimler és Karl Benz, akik már akkor közelebb voltak a 60 évhez, ezért a lány tiszteletére a Daimler-Benz AG. a cég nevét megtartotta, de az innen kikerülő autókat elnevezte Mercedesnek, a versenyautóit pedig ekkortól kezdve nevezte ezüstnyílnak, mert ezüst színű volt az autó, amivel a lány tragikus balesete történt.
A Salzkammerguti-tóvidék legjelentősebb üdülőhelyén, Bad Ischl-ben az ő tiszteletére a város egyik leggyönyörűbb hídját Mercedes-hídnak nevezték el. Ez a tragédia 1902-ben történt.
Most pedig arról néhány szót, hogy az elmúlt 125 évben miért három helyen működik ez a világhírű autógyár, a németek által "csillagos márka"-ként emlegetett mesélő történelem.
Az egyik legnagyobb dél-német tartományban, Baden-Würtenberg Szabadállam területén Sindelfingenben kezdte meg önálló működését Karl Benz, a benzinmotor kiagyalója, Stuttgart tartományi fővárosban pedig Daimler dolgozott. Mivel Daimler műhelye jóval kisebb és technikailag is elmaradottabb volt, mint Benz műhelye, a két cég egyesülése után a nagy cég központja, ahol az irodaház felépült Stuttgartban székel, amíg a gyár központi üzeme az egykori Benz-műhelyben, Sindelfingen városának szélén épült fel, ahol a Mercedes Múzeum is működik 1957 óta. Maybach társtulajdonosa lett a gyárnak, üzeme Angliában működik. A jelenleg élő legidősebb örököse a gyárnak 95 éves, a legfiatalabb pedig 41 éves, de egyikünk sem dolgozik jelenleg az autógyárban, mert 1946 óta a gyár Németország tulajdonában van, illetve Baden-Würtenberg Szövetségi Tartomány saját tulajdonú részvénytársaságaként működik, az elnök-vezérigazgatót a tartomány miniszterelnöke nevezi ki a német kancellár jóváhagyásával.
Más utat választott magának az Opel. Az autógyár alapító tulajdonosa, Adam Opel apjának varrógépgyárában dolgozott szerelőként, majd házasságkötése után pedig üzletvezetőként és kereskedelmi igazgatóként. A varrógépek szállítására először egy motorral meghajtott háromkerekű kerékpárt tervezett, majd később pedig egy gázmeghajtású önjáró járművet és ezt datálják az Opel autók kezdetének. Nagyon sok német vállalkozót, köztük a Daimler-Benz főrészvényeseit is kérte, hogy anyagilag segítsenek, de a nagyok nemet mondtak. Apja varrógépgyárát felszámolta az öreg Opel halála után, és Rüsselsheimben építtette fel központi irodáját, az autógyár pedig a német nehézipar központjában, Bochum városában kezdte meg működését. A folyamatos veszteségek megfékezésére nem a német vállalkozókat és gyárosokat hívta segítségül, akik már egyszer cserbenhagyták őt, hanem levelet kért egy amerikai milliárdosnak, Henry Fordnak és ő Opelhez látogatott az amerikai elnök kíséretében és 1929-ben aláírták az Adam Opel AG. és a General Motors Co. (GM) közt a megállapodást és ennek értelmében a GM 100 %-os tulajdonába került az Opel. Henry Ford ekkor még a GM főmérnökeként dolgozott, a Ford Motor Művek (mai Ford autógyár) ekkor már 30 éve a tulajdonában állt, melyet 1902-ben alapított, de csak félállásban dolgozott ott. Ford a saját gyárában csak 1946-ban kezdett főállásban dolgozni, akkor hagyta ott a GM-et és utóda pedig Adam Opel legidősebb fia lett. Hogy az Opel és a Chevrolet modellek miért hasonlítanak egymásra? Nagyon egyszerű a válasz: a GM saját márkája csak egyetlen egy terepjáró volt, a személyautóit pedig Chevrolet néven gyártotta, amin azóta sem változtattak.
Az autópiac nagyon-nagyon jelentős és meghatározó szereplői a Mercedes-cégcsoport és a GM-konszern autómárkái.
Az Opelnek nem volt ilyen rögös útja, mint a Mercedesnek. Mivel Adam Opel teljesen amerikai menedzserré vált Ford mellett, ezért egy olyan szerződést kötöttek, hogy ha Opelnek nem lesznek utódai, akkor nem a német állam tulajdonába kerül ez az óriási részvénytársaság, hanem a GM-konszern 100 %-os tulajdona lesz és így nem kell minden döntésnél Opelnek a tartományi miniszterelnök jóváhagyását kérni, inkább tudomásul vette a szükséges rosszat, hogy a GM csak egy újabb piacot akart szerezni Európában, mivel az USA piacai már hamar megteltek, mert ott a motorizáció terjedése sokkal gyorsabb volt, mint az öreg kontinensen.
Az Opel nem olyan régi autógyár, mint a Mercedes, de azért hagyományai ennek a cégnek is messzire nyúlnak vissza.

Képek az autók világából:
Mercedes E 350: változatlan karosszéria 1965 óta, de motorikusan 2006 óta a legújabb vezérléssel
Opel Insignia: a Vectra-utód

Opel Signum: átmenet az Astra és az Insignia közti kategóriában



1964 - Chevy Nova+


2007 - Chevy Corvette

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése