Bécs története: Vindobona korától egy multikulturális világvárosig

Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor egy ennyire átfogó írást akarok közzétenni olvasóimmal Bécsről. Bejegyzésem szerkesztését nagyban segíti az, hogy születésnapomra szerzőtársamtól, Edétől egy EUR-Bahn 1 hetes vonatjegyet kaptam egy hét bécsi tömegközlekedéssel és nagyon érdekes programokat szervezett.
A település a kelta, etruszk és a római korban Vidobona, vagyis Szőlőhegy néven a Keleti határvidék, Ostmark határvárosa volt. Ostmark nevéből a német eredetű Babenberg dinasztia nevezi először az országot Österreich-nek, vagyis magyarul Ausztriának, a Vindobona pedig Wien-né németesedik. A városon keresztül haladó patakocska neve is Wien, ami beletorkollik a Dunába, illetve a városban folyó Duna-csatornába.
Ausztriát és vele együtt Bécset a 800-as években a Babenberg-família alapítja, az 1000-es években szoros barátságot ápolnak a cseh királlyal és a magyar Árpád-házi királyokkal is. 300 év Babenberg uralom után 1218-tól 1918-ig a Habsburg-ház gyakorolja a hatalmat Ausztriában, 1273-tól a Habsburg Birodalom fővárosa Bécs lesz, 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásával Bécs mellett Budapest is fővárosi rangot kap önálló parlamenttel, a Habsburg Birodalom rendszerén belül a csehek 1587-től kapnak részleges önállóságot és Prága ekkortól lesz főváros.
A hosszú bevezető után tisztáznunk kell mi is a bécsi, ki is a bécsi? Ez egy érdekes kérdés: Bécsről az embernek eszébe jut a Schwechater, a Puntigamer, az Ottakringer, hogy a sörbarátoknak kedveset írjak. Vagy pedig: "a fiamért kimentem Schwechat-ra", akkor tudom, hogy nem az olajfinomítóban volt az ismerősöm, csak kiment, mert kivitte a repülőtérre a gyereket. "Ugorjunk be Hanshoz a Heurigerbe!" — ez azt jelenti, hogy az ember a barátjával egy grinzingi kocsmába kortyolgatja az újbort. De Bécsről az embernek eszébe jut a császármorzsa, a Manner-csoki, a Sacher-torta, a bécsi villamosok (lásd A császár villamosai című írást), a szociáldemokrata világváros (lásd Rotes Wien építészete című írást), a bécsi szelet, vagy borjú bécsi, Schönbrunn, Hofburg, Rathaus, Spanyol Lovasiskola és még sok más.
Nehéz arról a sok szép és gyönyörű élményről beszámolni, amit 1 hét alatt lát az ember.
Megpróbálom leírni sorrendiségben, időrendben.
1. nap) Arsenal és Grinzing: az Arsenal az Osztrák Hadtörténeti Múzeum neve, ahol sok szép érdekesség van kiállítva a Habsburgok történelméből, és főleg az osztrák haderő alakulásáról. A múzeum épülete egy régi zsinagógából lett kialakítva. Grinzing pedig a bécsi borvidék központja a hegy túloldalán található Weinberggel együtt.

Arsenal főépülete

Grinzingi temető

2. nap) U 2-es metró, Kunsthistorisches Museum és Kurpark Oberlaa: az U 2-es metró Bécs egyik legfiatalabb metrója, hiszen ezt a vonalat, a lila vonalat 1978-tól 2010-ig építették folyamatosan. A Kunsthistorisches Museum Wient nem kell senkinek sem bemutatni külön, mert a magyarok előtt ez az egyik legismertebb múzeuma az osztrák fővárosnak. Kurpark Oberlaa a legkevésbé ismert a magyarok előtt. Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark. Ezen fellelkesedve a Második Kertészeti Világkiállítást is Bécs rendezte meg 1974-ben és ennek eredményeként jött létre a Kurpark Oberlaa, amelynek akkora vonzereje van idegenforgalmilag, hogy a park alsó végén villamos végállomás, felső végén pedig busz végállomás van.

Kunsthistorisches Museum Wien és Mária Terézia szobor

Kurpark Oberlaa 30 éves (1974-2004)

Oberlaa, Gyógyfürdő Nagyszálló

 3. nap) U 3-as metró, Botanische Garten: az U 3-as metró a főváros leghosszabb metrója. Ezen a vonalon a Schlachthausgasse megállónál leszállva jutunk a TramWien-hez, a Bécsi Villamosmúzeumhoz. Ugyanezen a vonalon találhatjuk a Gasometer megállót, amely arról híres, hogy a megszűnt ipari gáztartályokat loft-lakásokká alakították és körülötte egy modern, Gasometer-City városrészt alakítottak ki. A Botanische Garten Wien a Belvedere palota hátsó részében található, de nem különösebben szép a kert. Nem hazabeszélek, de a Budapesti Füvészkert (ELTE Botanikus Kert) ezerszer szebb, mint a bécsi.

Botanikus Kert

 4. nap) Technisches Museum és Hofburg: a Technisches Museum Wien tavaly, 2010-ben ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját. A Budapesti Közlekedési Múzeum mintájára jött létre. Ugyanúgy, ahogy a Budapesti Közlekedési Múzeum a Budapesti Műszaki Egyetem állandó kiállítótermeként alakult meg 1896-ban a budapesti Városligetben, ugyanúgy a bécsi Schönbrunn kerületben 1910-ben a Technisches Museum Wien a Ressel professzor által alapított Bécsi Műszaki Egyetem (Technisches Universität Wien) állandó kiállítótereként jött létre. A múzeum tartogat magyar vonatkozású emlékeket: Ganz féle egyenirányító, Jedlik féle trafó másolata, Mechwart féle kapcsolótáblák, Jendrassik féle áramkörök stb... Utána pedig irány a Hofburg, ennek legnagyobb része a Habsburg Múzeum, ahol a gyűjtemény döntő részét Ferenc József relikviái tették ki.

Hofburg, Elnöki Palota

5. nap) Naschmarkt és a Parlament: a Naschmarkt Bécs legnagyobb vásárcsarnoka, ami nem egy zárt épület, hanem egy kipakolós-pavilonos piac, igazi piaci hangulattal. Az osztrák Parlament az egész ország spórolását mutatja. A Ringen (Kiskörúton) található klasszicista épületnek csak az egyik szárnyát használják a képviselők ülésezésre, mert a régi felsőházi szárny a II. világháborúban totálisan megsérült a szőnyegbombázás következtében. A mai kétkamarás parlament alsóházának (Bundestag) létszáma 185 fő, a felsőház létszáma (Bundesrat) 24 fő.

Naschmarkt, fűszeres

Parlament épülete

6. nap) Floridsdorf és a Kaisergruft: Floridsdorf Bécs egyik legnagyobb munkáskerülete, amelynek legfőbb jellegzetessége a mai Floridsdorfer Bahnhof helyén az Osztrák-Magyar Monarchia Császári-és Királyi Mozdonyvasúti-és Vagongyártó Részvénytársulás (StEG) központi gyártóüzeme volt itt, de ma már csak egy aprócska emléktábla jelzi a dicsőséges múltat. Ennek kiszolgálására a közelben, Floridsdorftól 4 megállóra lévő végállomásnál, Schlammersdorfnál pillanthatjuk meg a Mária Terézia alapítású Bécsi Központi Katonai Kórház épületét, vagy innen a Belváros irányába villamosozva vagy az U 6-os metróval utazva pedig a Friedrich Engels Hof csodálatosan szép szociáldemokrata építészetében gyönyörködhetünk. A szociáldemokrácia európai fellegvárai Bécs mellett Párizs, Berlin, Drezda, München és Budapest voltak. Floridsdorf mellett meg kell még említeni Hietzing, Hütteldorf, Simmering, Heiligenstadt, Favoriten, Mariahilf, Ottakring, Döbling és Vindobona nevét, amelyek a mai napig nemcsak a bécsi, de az egész osztrák szociáldemokrácia letéteményesei. Vindobona mai neve Grillgasse. Az utóbbi 10 évben Schlammersdorfban is előretört a szociáldemokrata irányzat, hiszen a Donaustadt mellett itt is nagyon sok fegyveres testületnél dolgozó (katona, tűzoltó, rendőr, vámos, határőr, börtönőr) és rengeteg iszlám (török, arab) vendégmunkás máról holnapra munkanélkülivé vált és elkeseredésükben csak a baloldaliság volt számukra az egyetlen egy kiút a nagyon súlyos anyagi válságból. Ugyanezen a nap délutánján még a Semmelweis Ignác Kórház Szülészeti-és Nőgyógyászati Klinika épületegyüttesében gyönyörködhettem, illetve egy rövid látogatást tettem a Kaisergruftnál, a császársírok emlékhelyénél a Kapucinusbarátok templomában.

Floridsdorf, Szt. József plébániatemplom

Császársírok, Ferenc József az országépítő uralkodó

Császársírok, Mária Lujza Ludovika az osztrák és a magyar katonai akadémia megalapítója és névadója

7. nap) TramWien és Donaupark: utolsó napunkon Ede biztatására a TramWien-ben kezdtük a napot. A TramWien a Bécsi Villamosmúzeum neve, ahol nemcsak a bécsi villamosközlekedés története a kezdeti 1865-ös évtől van kiállítva, hanem maga az európai villamosközlekedés kronológiájába is ad némi betekintést szakértők bevonásával, például megemlítik Prof. Dr. Lovas György mérnököt, a Világ metrói tv-sorozat szerkesztőjét, vagy a GySEV-főmérnök Prof. Dr. Kubinszky Mihály nyugalmazott gépészmérnököt. Ez egy kis örömmel tölti el magyar szívemet! Sok fotó készült itt, de valószínűleg még visszatérek ide, hiszen a villamosmúzeum nemcsak vasútbarátoknak szól, hanem a kultúra iránt érdeklődőknek is jó program lehet. Délután a Donaupark volt utunk következő állomása, amely az 1964-es alapítás óta jelentősen sokat fejlődött. Bécsben, a Duna-szigeten létrehozott parkban van egy kilátótorony, a Donauturm, amelyet 1967-ben építettek az 1970-ben újonnan épült UNO-City, illetve magyarul ENSZ-városnak nevezett részen. Nagyon-nagyon sokat fejlődött a városrész. A Liliputbahn 1981-es megnyitása a Donauparkban csak egyik része volt az ENSZ-város kiépítésének. Magyar vonatkozása is van ennek a Donauparknak nevezett résznek, mégpedig az, hogy a Donauturm egész tartószerkezetét és a forgó étterem forgó részeit a Hídépítő Vállalat Zrt. tervezte és építette, valamint a Donauparkban 40 cm-es nyomtávon közlekedő Liliputbahn mozdonyait C 50-es Rába motor hajtja, ami a Csepel traktorok motorja is volt. A 2000-es években az U 1-es metróvonalat (piros vonal) meghosszabbították és most egészen a Duna-sziget végéig megy ki, mert addig csak a Duna-sziget elejéig járt. Ez annak az eredménye, hogy mivel ez Bécs főváros első legnagyobb összefüggő zöldfelülete, ezért nagyon sok nemzetközi cég (WHO, WWF, OPEC, ECOSTAT, stb...) osztrák igazgatóságainak székhelye és székvárosa lett, így a régi metróállomás, ami egyben a végállomás is volt Donaupark-UNO City helyett a Kaisermühlen-Vienna International Center nevet vette fel, és innen még 4 vagy 5 megállót megy a metró és ott épült egy hiper-szuper új végállomás.
Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark.

TramWien, nosztalgiavilinger

Donaupark, Liliputbahn kanyarodik

Donaustadt a Donauturmmal

Végezetül: Bécsből csak egy kis ízelítőt kapott az olvasóközönség, mert mindent leírni lehetetlenség, hiszen Bécs a kis szőlőhegyi településből (Vindobona) az évezredek alatt az államalapító Babenbergek után a Habsburg Birodalmi Császárság fővárosából a szociáldemokrata európai városon keresztül vált az 1970-es évek elejétől egy liberális nemzetközi világvárossá úgy, hogy az agglomerációjával együtt 2 100 000 főt számláló főváros megtartotta vidékies nagyváros jellegét úgy, hogy a modern Szájsebészeti Klinika szupermodern tömbje ugyanúgy része a városnak, mint a szecessziós Bécs épületei, vagy a klasszicista stílusú Fizikai-és Kémiai Intézet, vagy esetleg a Hunderwasser épületek (szemétégető, WU WIEN, Kunsthaus, Hundertwasserhaus), esetleg a városképbe még a mecset is belefér a Donaustadt szélén.
Kahlenbergen a Modern Művészeti Főiskola, amely magánegyetem ugyanúgy megfér, mint a Kahlenbergi plébániatemplom oldalánál megbúvó Kahlenbergbahn vasúti kocsi, amely ma vasúti múzeumként látogatható jelképes belépő ellenében.
Bécs egyszerre nemzetközi központ, osztrák is, magyar is, nemzetközi is, de ugyanakkor sajátosságai miatt mégis bécsi a bécsi. Itt az osztrák, a török, a német, a cseh, a szlovén, az orosz, az olasz, a lengyel, a zsidó és az arab is bécsivé válik.
Bécs egyszerre modern és hagyományos, liberális és konzervatív, szociáldemokrata, keresztény, iszlám, jobboldali és nemzeti egyszerre. Tőkés magántulajdon, de erős állami szektor jellemzi. Kettőssége és ellentétei jól észrevehetőek, de ezért éppúgy jelen van a városban a vidékies és a modern, üzleties és vállalkozó szellem is.
A város állandó mozgásban van, fejlődik és lüktet. Egy osztrák mondás szerint: "Amíg Bécs áll, addig Ausztria is állni fog, amíg Ausztria állni fog, addig a Világmindenség is állni fog! Ha a Világmindenség elpusztul, akkor Ausztria elpusztul, viszont ha Ausztria elpusztul, akkor Bécs vele együtt elpusztul!" — tudtam meg a győri Kisalföld Volántourist idegenvezetőjétől, hogy ez az egyik Habsburg császár jelmondata volt.
Ezt pedig igazolhatom, hogy az osztrák egy hasonlóan öntudatos, büszke és vállalkozó nemzet, mint a hollandok, hiszen a hollandok nemzeti mottója, jelmondata  következő: "Isten 6 nap alatt teremtette a Földet, a hetediken pedig Hollandiát, mert Hollandiát nem a világegyetem teremtette, hanem Hollandiát a hollandok teremtették meg saját maguknak!" Értsd úgy, hogy a gátakat építve egy országot építettek maguknak a semmiből és az osztrákok ugyanezt csinálták mindig, és csinálják most is.
Ehhez kell a mai kor Ferenc Józsefe és Mária Teréziája, Werner Faymann kancellár és Dr. Michael Häupl alkancellár és Bécs főváros főpolgármestere és Bécs tartomány miniszterelnöke.
Búcsúzóul egy kis osztrák fagylaltkehellyel hagyjuk el a császárvárost:

Oberlaa, Mozart Kávézó fagylaltkelyhek