Bécstől Luxemburgvárosig vonattal

Ez egy merész vállalkozás. Szerzőtársammal, Edével együtt tettem meg ezt a hosszú, de érdekes és változatos utat.
Wien Westbahnhof: tulajdonosa és építtetője az Osztrák-Magyar Császári-és Királyi Közép-Nyugoti Vaspálya Részvénytársulat volt, mely Magyarországon a Budapesti Nyugati pályaudvar üzemeltetője. A pályaudvar 2015-ig új arculatot kap.
Wien Hütteldorf: a főváros egyik külső kerülete. Hütteldorf-Hietzing régi munkáskerület, mely metróállomással és több bevásárlóközponttal és parkolóházzal rendelkezik.
St. Pölten: 1986-ban jelölték az 55000 fős várost tartományi fővárosnak, 1991 óta Alsó-Ausztria tartomány fővárosa. Dunai kikötőjének köszönhetően fejlődött az ipar, amelynek következtében az 1850-es évek elején, 1855-ben alapított és 2008-ban jogutód nélkül megszűnt St. Pölteni Vagongyár Rt. nemcsak az osztrák vasúti gépgyártás, hanem a nemzetközi vasúti gépgyártás világhírű márkája lett az enyészeté.
Linz: Felső-Ausztria tartományi fővárosa. 1985-ben még 210000 lakosa volt, de a folyamatos gyárbezárások miatt 2005-ben már csak 187000 fő lakta. Amikor elnyerte az "Európa kulturális fővárosa" címet azóta lassú lakosságszám-emelkedés figyelhető meg. Felsőoktatását 2007-ben összevonták Linzi Egyetem néven (orvosi egyetem: 1890, nehéz-vegyipari egyetem: 1950, jogi egyetem:1825, művészeti föiskola: 1975, gazdasági főiskola: 1986).
Schärding-Passau: Németország-Ausztria határa, melynek jelentősége 1995 után drasztikusan csökkent, amióta Ausztria teljes jogú tagja az EU-nak. Passau 60000 fős egyetemi város. 2007-ben a műszaki egyetem, jogi egyetem, a képzőművészeti főiskola és a hittudományi főiskola összevonásával alakult meg a Passaui Egyetem.
Regensburg: Németország területére érve vonatunk itt áll meg először. A 90000 fős város egyetemmel rendelkezik. A város egyetlen egyeteme a Bajor Állami Egyetem, amely csak műszaki-mérnöki szakembereket képez már 1851 óta. 1820-1960 közt Bajorország tartomány fővárosa volt, azóta az örökös tartományi főváros rangot viseli. A tartományi bank központja működik itt.
Nürnberg: nürnbergi per, nürnbergi mesterdalnokok. Ki ne hallott volna róla? Bajorország második legnépesebb városa, 500000 lakosa van.
Frankfurt am Main: egykoron a kicsiny kis halászfaluból vált nagyon rövidke idő alatt Európa második kapujává. A Majna hajóforgalma a teherszállítás miatt meghatározó. A német-és európai pénzpiac meghatározója a frankfurti tőzsdeindex, a kulturális élet legmagasabb szintje a frankfurti könyvvásár, gasztronómia: frankfurti leves, frankfurti virsli. A világ autódizájnjának meghatározója a frankfurti autószalon, újság: Frankfurter Allgemeinezeitung. Közel 700000 lakosával nemzetközi központtá vált. A városhoz közeli, majdnem összeépült vele Darmstadt, ahol Európa legnagyobb acélhengerműve működik 1850 óta, valamint a Condor Airlines AG. tulajdonában álló Európa legnagyobb és legforgalmasabb légikikötője 1960 óta.
Mainz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa 1920 óta, a 100000 főnyi lakosság döntő része az iparból — főként nehéziparból — él. Németország legerősebb műszaki egyeteme 1920 óta képzi a mérnököket.
Koblenz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa volt 1740-1920 közt. Egyeteme 1940-ben a mérnökképzésre alakult. A város neve a folyók összefolyását jelenti, a Mosel és a Rajna torkolatánál találjuk a Német Egység emlékművét, amelynek kettős szimbóluma van: egyrészt II. Vilmos német-római császár vezetésével megvalósult "kisnémet egység" gondolata 1871-ben egyesítette az akkori 11 kisebb-nagyobb monarchiát Német Birodalom, röviden Németország vagy Németországi Szövetségi Köztársaság néven Otto von Bismark alsó-szászországi császári generális, későbbi porosz miniszterelnök vezetésével, ő volt a "vaskancellár" szigorú intézkedései miatt. Másrészt pedig átvitt értelemben azt jelenti, hogy az 1871-ben emelt II. Vilmos császár emlékműve, a Deutsches Eck állni fog, addig Németország egysége is állni fog. Tartják a németek. A tartományi főváros átköltöztetése után csak a tartományi bíróság, a tartományi könyvtár és levéltár, és a tartományi főpostahivatal a tartományi takarékpénztárral együtt itt maradt. A város lakosságszáma jelenleg 105888 fő. A tartomány egyik legrégibb kereskedő-és iparvárosa, nemzetközi közúti és vasúti csomópont
Bonn: a német egység megalakulásakor, 1870-ben még csak néhány 10000-es település volt, az 1949-1989 közt fennálló Németország megosztottságakor az NSZK (Németországi Szövetségi Köztársaság) fővárosává válva 240000 főre növekedett a lakosságszám. Jelenleg 310000 lakosa van. A kormány 1999-es visszaköltözése után Berlin lett Németország egységes fővárosa, de Bonn megkapta "Németország örökös fővárosa" címet.
Köln: vonatunk befutott a végállomásra. Ki ne hallott volna a dómról vagy a 4711-es illatszercsaládról? Ez Köln! Lakosainak száma 1000660 fő.
A 420-as EN Altona vonat együtt utazik Nürnbergig a 490-es EN Hans Albers vonattal.
A 420-as vonat útvonala a mellékvonal, a 490-es a fővonal.
Most pedig kicsit részletezve a 490-es járat menetrendje:
Würzburg: iparváros. Lakosainak száma 133501 fő, műszaki egyeteme 1931 óta termeli a mérnököket az iparnak. Legnagyobb üzeme a Volkswagen (VW) haszonjármű gyára.
Göttingen: egyeteme 1970 óta képzi a bölcsészeket, dómja legalább olyan híres, mint a kölni. Lakosainak száma: 121865 fő.
Hannover: Alsó-Szászország tartomány fővárosa 515772 lakossal. Európa egyik legnagyobb iparvárosa. A közelében található Dortmund a BMW teherautógyár központja, Bochum az Opel, a Thyssen, a BASF és a Fuji Europe központja, Duisburgban működik Németország legnagyobb híd-és darugyára, valamint az acélhengermű. Düsseldorfban pedig a Pfaff és a Singer gyárak működnek. Wuppertal ad helyt a Magirus-Deutz tűzoltógyárnak, a közeli és vele egybeépült Wolfsburg pedig a VW személyautókat adja a világnak.
Hamburg: az egyik legrégebbi németországi tartomány már közel 500 éves múlttal rendelkezik. A Hanza városok egyik legjelentősebb tagja. Várostartomány, tengeri kikötője Rotterdam után a második legnagyobb. Lakosainak száma 600000 fő, de agglomerációjával együtt 3000000 fő. Csatlakozással Kielbe, a dán-német határhoz, Schleswig-Holstein tartomány fővárosába lehet eljutni, ami helyt ad a MAN autóbuszgyárnak.
Lübeck: Hamburgból csatlakozással jutunk el a német marcipángyártás fellegvárába.
Vonatunk végállomása Hamburg-Altona, ami a kikötő legbelsőbb része.
Összegzés: a 420-as és 490-es IC-vonatok az osztrák fővárosból indulnak az Európai Unió (EU) gazdasági motorja, a Rajna-vidék, a Saar-vidék és a német kikötők felé.
Mit mondjak? Opel, BASF, VW, Thyssen stb...
Európa 200 éve a haladás útján a németeknek köszönhetően.

Bécs legnagyobb és legforgalmasabb vasútállomása

Még régebben írtam bejegyzést Ausztria vasúti közlekedéséről Südbahn vagy Déli vasút címmel, de úgy gondolom, hogy most ezt kiegészítsem.
Az osztrák állam a Magyar Hídépítő Zrt., a Magyar Aszfalt Kft. (régebben Strabag Hungária Rt.) és a Vegyépszer Rt. részvételével és egy nagy adag uniós beruházási pénzből 2007-től kezdődően egy vasúti gigaprojekt keretében elkezdték építeni Bécs főpályaudvarát a Südbahnhof drasztikus átépítésével, ami egy nagy arányú bővítéssel jár.
Ezzel párhuzamosan a nagyon nagy múltú, nemzetközi vasúti csomópontként is jegyzett Westbahnhof is áldozatául esett a modernizációnak.
Ez azt jelenti, hogy a pályaudvar központi épülete, mely ipari-és vasúti műemlék rangot kapott azt meghagyják eredeti, 50-es évekbeli szocreál stílusában, de két oldalra, bal és jobb oldalon egyaránt egy-egy 8-10 emeletes tornyot építenek WestbahnCityCenter Wien néven, ahogy Budapesten is tették a WestEnd City Center esetében is.
A nagy múltú Westbahnhof  a 2015-ös ünnepélyes megnyitás után már csak leminősített formában, helyi pályaudvarként HÉV-állomásként az S-Bahn szerelvények fogadását és indítását fogja lebonyolítani.
Így múlik el a világ dicsősége! Isten veled vasúttörténelem!

Képek a Südbahnról és a Westbahnról:

Bécs, Südbahnhof csarnoka 2005 körül

Bécs, Südbahnhofból ami maradt

Bécs, Westbahnhof bontás alatt

Bécs, Központi pályaudvar látványterve (új Südbahnhof)

Még annyi kiegészítés jár hozzá, hogy egykoron, amikor az egységes osztrák vasúthálózat kiépült, 1850-1860 közti időszakban, Bécs Nagykörútján a Westbahnhof és a Südbahnhof volt a két legforgalmasabb és legnagyobb pályaudvara a császári fővárosnak.
A Südbahnhof végre a helyére kerül és elnyeri az osztrák főváros legnagyobb pályaudvara rangot, a Központi pályaudvara lesz Bécsnek a Süd, de viszont nagy szívfájdalmam az, hogy a Westbahn rangját a nemzetközi csomópontból egy egyszerű helyi HÉV-állomássá, helyi belföldi pályaudvarrá minősíti vissza az osztrák államvasút, az ÖBB.