Széchenyi Múzeumvasút

Aki a bejegyzést olvassa azok többsége Széchényi Ferencre vagy Széchenyi Istvánra gondol. Akkor most elárulom, hogy tévednek.
Méghozzá azért, mert ez a vasút a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak Részvénytársaság (GySEV Zrt.) 1872-es megalapítása után 10 évvel a Fertő-tó gazdasági vasútjaként alakult Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön vezetésével, mindketten Széchényi Ferenc unokái és Széchenyi István fiai voltak. A főrészvényese a cégnek pedig Széchenyi István testvére, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön nagybátyja, Széchenyi György volt.
Ez a vasút megélte a történelem viharait:
1882/1883-as menetrendi évben Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön a megalakult vasúttársaság: Fertővidéki HÉV vezérigazgatói és Széchenyi György a vasúttársaság elnöke a teherszállítás érdekében hozták létre a céget. 1890 körül már személyszállítás is van a vasúton, mert elkezdődik a Hanság első lecsapolása és ekkor kezdenek az osztrák és magyar oldalon kialakulni az első települések, már a Nagycenk Kastély-Fertőboz szakasz meghosszabbodik Fertőmeggyes (Neusiedl am Mörbisch, 1980-tól Mörbisch) településig.
1943 őszén találat éri a kisvasutat, 1947-ben Fertőboz és Fertőmeggyes közt felszedik a sínpályát.
1972-ben a GySEV Zrt. 100 éves évfordulóján Dr. Siklós Csaba vasútüzemeltetési kormánymegbízott és Dr. Kubinszky Mihály a GySEV Zrt. főépítésze átadják a forgalomnak a Nagycenk Kastély-Barátság-Fertőboz 3,6 km hosszú vasútvonalat, 1970-ben még csak a Nagycenk Kastély-Barátság szakasz üzemelt, 1971-ben történt meg a Barátság-Fertőboz szakasz felújítása. A Fertővidéki HÉV 1882-es alapításakor is létezett a Barátság megálló Cenki Malom néven (itt volt a Soproni Erzsébet Gőzmalom üzeme).
1982-ben a Fertővidéki HÉV 100 éves évfordulóján az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök aláírják a közös ipari műemlékké nyilvánítás dokumentumát, melynek értelmében az 1972-ben felújított kisvasút felveszi a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fertővidéki HÉV vagy FHÉV) Széchenyi Múzeumvasút nevet.
1985-ben kapja meg a vasútvonal a turistavasút címet és a magyar és osztrák közlekedési miniszterek csúcstalálkozóján Sopronban a GySEV Vasutas Művelődési Ház (1988-tól GySEV Liszt Ferenc Vasutas Művelődési Otthon és Konferenciaközpont) dísztermében aláírják azt az egyezményt, hogy mivel 1972 óta a GySEV a tulajdonosa a kisvasútnak és az 1920-ban létesített vasúti múzeumnak (mozdonyskanzen), ezért 1986-tól az Osztrák Közlekedési Múzeum (Bécsi Technisches Museum) és a Budapesti Közlekedési Múzeum közös szabadtéri közlekedéstörténeti múzeumaként a GySEV 100 %-os tulajdonában működik.
2003-ban Győr városüzemeltetési alpolgármestere és Burgenland tartomány miniszterelnöke megállapodást kötöttek, hogy 2017-ig újraindítják a Fertőboz-Fertőmeggyes (Mörbisch) közti szakaszt ez a mai napig nem történt meg.
Mit is érdemes tudni a Széchenyiekről? Béla, Ödön és György méltatlanul keveset szerepel a történelemben.
Széchenyi György nem volt olyan kiemelkedően nagy tehetség, mint testvére Széchenyi István vagy apja, Széchényi Ferenc, de az ő nevéhez fűződik az első gazdaságpolitikai stabilizáló-csomag: Ausztriában és Magyarországon értékálló pénzt kell teremteni, mert az kedvez a lakosoknak és a vállalkozóknak egyaránt. Közgazdász volt, a Fertő-tavi Hajózási Kft. és a Fertővidéki HÉV alapítója és főrészvényese volt, egyben tulajdonosa.
Széchenyi Béla: Széchenyi István kisebbik fia. Apja depressziós hajlamát örökölte, betegeskedő ember volt, de nagy szorgalommal tanult új dolgokat. Nem végzett akadémiát (mai főiskola), hanem technikumban (mai szakközépiskola) tanult Pozsonyban és ő alkotta meg Nagycenken a Hársfa-alle-t, a Hársfasort. Ő volt a Monarchia első kertésze. Sokat utazott, imádta a növényeket és az állatokat, sokat olvasott és nyelveket tanult. Sokat tartózkodott anyai nagybátyjánál, Festetics Györgynél, mert imádta a Balatont.
Széchenyi Ödön: Széchenyi István legidősebb fia. Katonai pályára lépett. Testvérét, Széchenyi Béla grófot segítette. Igazi felfelé ívelő karrier az övé. Diplomata volt, majd megszervezi a Monarchia első tűzoltó-és kéményseprő vállalatokat, a magyar mentésügyet kezdeményezi több tanulmányában. A török szultántól pasa rangot kap az első Török Tűzőrség megszervezéséért, ami most az Isztambuli Tűzoltó-parancsnokság, több török városban a főutca és a főtér róla van elnevezve. Az ő felesége osztrák nemesasszony volt, így ő Ausztriában lelt végső nyugalomra. Ő kezdeményezte az osztrák és a magyar Fertő-tó vasúttal és közúttal való összekötését. A Budavári Sikló megépítése is az ő nevét dicséri, apja és nagyapja örökségének követője.

Képek, ajánlók:

Nagycenk Kastély állomás

Nagycenk, Széchenyi Múzeumvasút András gőzöse

Nagycenki kisvasúti múzeum, Mozdonyskanzen: a kiállított mozdony a Buda gőzös

Széchenyi Múzeumvasút, szerelvény az Ikva-hídon Barátság felé

GySEV
Sopron
Ebenfurt
Fertő-tó
Széchenyi Múzeumvasút
Nagycenk
Széchenyi Kastély
Mörbisch-Fertőmeggyes
Fertőboz

Győri hidak

Már 1984. augusztus 10-e óta lakom a Kisalföld fővárosában, Győrött, tehát ezen apropó ad arra okot, hogy bemutassam azt a helyet, ahol élek.
Győr már a rómaiak korában lakott volt Arrabona néven, írná a történelemkönyv, de nem én. Én ott kezdeném, ami fontos: Mária Terézia tudatosan ad a városnak szabad királyi város rangot, hiszen a Mosoni-síkság, a Győri-medence, a Rábaköz, az Alsó-Szigetköz, a Bakonyalja, a Sokoró-Pannonhalmi-dombság és a Kisalföld tájegységek találkozásánál, közutak és vasutak metszésében alakult ki.
Közlekedésföldrajzi gyújtópontban helyezkedik el. 300 km-es távolságon belül valamennyi megyeszékhely, tartományi főváros vagy országos főváros elérhető.
Természetes vizekben sincsen hiány, mert a városban találkozik egymással a Mosoni- (Kis-) Duna, Rába és a Rábca. Ezen felül Kismegyer határában a Napóleon-emlékmű mellett folyik össze a Kis-Pándzsa és a Nagy-Pándzsa, Nádorváros és Gyirmót határában található a Holt-Marcal, valamint Likócs és Gönyű határában a Holt-Rába ág Iparcsatorna néven ismeretes.
Ez mit is jelent? Jót és rosszat egyaránt. Jót azért, mert így a város igazi kereskedelmi központtá vált, ami hídváros jellegét erősítette. Ez vonzotta az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások kialakulását, vezető kulturális és művelődési-oktatási központtá vált.
Rossz annyiból, hogy hídvárosi jellege miatt nagy az átmenőforgalma a városnak és ez erős környezetszennyező hatással jár.
A hidaknak az árvíz szabályozásánál is jelentős szerep jut a forgalom csillapításában, hiszen a rakpartok egyfajta gátként szolgál és az egész város nem kerül víz alá.
A hidak meghatározó arca a városnak, minden győri ismertetőben bent van a Révfalusi- (Kossuth-) híd. Történelmileg a város legrégibb hídja az 1880-as években ünnepélyesen átadott Baross-híd, amelyet 1942-ben felrobbantottak és 1975-ben új formájában adták át a forgalomnak.
Ezt a jelentős forgalmat nemcsak közúti, de vasúti hidak biztosítják.
Egy korabeli lapban Baross Gábor miniszter fia, Baross Károly fogalmaz így: "mint közlekedésügyi kormánybiztos apám örökségét továbbörökítve mondom - Győr híd Európa felé, kapu a nagyvilágra". Ez lett 1980-ban Győr város szlogenje azóta is.
Távolságok Győrtől: 
Budapest: 131 km.
Székesfehérvár: 92 km.
Tatabánya: 73 km.
Szombathely: 117 km.
Pécs: 191 km.
Szeged: 250 km.
Szekszárd: 197 km.
Kaposvár: 246 km.
Kecskemét: 227 km.
Veszprém: 76 km.
Zalaegerszeg:185 km.
Szolnok: 210 km
Miskolc: 295 km.
Pozsony: 78 km
Bécs: 134 km
Sankt Pölten: 190 km.
Linz: 231 km.
Salzburg: 285 km.
Graz: 228 km

Azért tartottam fontosnak leírni, hogy Győr és a nagyvárosok milyen távolságra vannak egymástól, mert ennek ismeretében tudjuk a következőket:
Révfalusi- vagy Kossuth-híd: végpontja a szlovák oldalon Medve (Medvedov), ami a 14-es főút vége - kapu Pozsony felé (így a Prága-Drezda-Berlin autópálya része, mint E 60/E 575).
Új gyárvárosi- vagy Széchenyi-híd: a szlovák pozsonyi autópálya magyarországi végpontja. A medvei határátkelővel párhuzamosan, az új határátkelő részeként épült 1980-ban. Árkád Győr közvetlen közelében.
Jedlik- vagy kis-Erzsébet-híd: a budapesti új Erzsébet-híd maradékalkatrészeiből szerelték össze 1970-ben. Ez Sziget-Újvárost köti össze Révfalu-Egyetemvárossal.
Rába-kettős-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Pinnyéddel. Forgalma jelentéktelen.
Petőfi-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Újvárossal. Jelentős forgalmat bonyolít le, mert itt lehet ráfordulni a Bécsi útra és az M 1-es autópályán vagy az 1-es főúton lehet elmenni Budapest vagy Bécs irányába.
Baross-híd: Nádorvárost és a Belvárost köti össze. Forgalma még mindig jelentős, mert nem ilyen nagy tömegközlekedésre tervezték.
Nádor-aluljáró: Adyvárost köti össze a Belvárossal és Gyárvárossal. A Baross-híd tehermentesítésére épült 2006 nyarán. Eredeti célját csak részben érte el, a teljes tehermentesítés nem sikerült.
Ipar úti-felüljáró: Az M 1-es autópálya és az 1-es főút kivezető szakasza a városon belül. Forgalma nagyon jelentős.
Soproni-vasúti híd: a GySEV Győr-Sopron vasútvonalának Sopron felé menő vonatok hídja a Rába-folyó felett.
Bécsi-vasúti híd: a Budapest-Bécs fővonal, a MÁV és az ÖBB 1-es vonalának a hídja a Rába-folyó felett.

Közutak és vasutak:
Budapest-Bécs: 1-es főút és az M 1-es autópálya a legfőbb nemzetközi főút. Bécs felé biztosít összeköttetést Németországgal, Svájccal és a BENELUX országok felé. A MÁV és az ÖBB 1-es vasúti vonala. Tatabánya ezen az útvonalon érhető el.
Veszprém: Bakonyvasút. Mindig meg akarják szüntetni, de túlélte a vonalbezárást. Busszal egészen Balatonfüredig tudunk utazni a 82-es főúton.
Székesfehérvár: csak közúti összeköttetése van közvetlenül. Ha vonattal akarunk menni, akkor csak budapesti átszállással lehet. A 81-es főúton haladva Fehérvárról továbbutazva érhetjük el Dunaújvárost, Szekszárd és Kaposvár megyeszékhelyeket, Pécs és Szeged városát.
Kecskemét: az alföldi mezővárost csak budapesti vasúti átszállással érhetjük el, mert a heti 3 alkalommal induló busz nem biztosít összeköttetést a két nagyváros közt.
Szolnok és Miskolc megyeszékhelyek szintén csak budapesti vasúti átszállással érhető el, buszos közúti összeköttetése nincs.
Szombathely: vasúton a Pápa-Celldömölk-Szombathely (10-es vasútvonal) vagy a Győr-Csorna-Szombathely (GySEV 2-es vasút) vonalon érhetjük el. Közúton Csornáig a soproni 85-ös főúton, onnan pedig a hegyeshalom-rédicsi 86-os főúton autózva, így érhetjük el Zalaegerszeg városát is. Egerszeget vasúton Pápa-Celldömölk (10-es vasút) vonalon utazva Boba felé utazva érhetjük el. A vasi megyeszékhelyről vonattal vagy közúton továbbutazva Körmend-Szentgotthárd útirányon át juthatunk el a stájer fővárosba, Graz egyetemi városba.
Pozsony: az egykori koronázóváros vonattal nem érhető el. Busszal választhatjuk a nemzetközi járatot Mosonmagyaróvár-Rajka felé, vagy a Révfalusi-hídon keresztül Vámosszabadi-Medve (Medvedov) útirányon át. 78 km után továbbhaladhatunk Prága-Drezda-Berlin irányába.
Ausztria három legnevezetesebb és legjelentősebb városa, az iparáról híres Sankt Pölten és Linz tartományi fővárosok Bécsen keresztül biztosítanak Győr várossal közvetlen összeköttetést, az egykori Westbahn vasútvonalon, valamint a turisztikailag fontos Salzburg tartomány fővárosával, a 160000 lakosú Salzburg városával.

Képek, ajánlók:
Nádor-aluljáró Győrben
Győr hídjai

Révfalusi- (Kossuth-)híd, felújította: a Ganz-MÁVAG Hídosztály 1965-ben

Kis-Erzsébet (Jedlik-) híd anno...

... és most