2013. június 24., hétfő

Széchenyi Múzeumvasút

Aki a bejegyzést olvassa azok többsége Széchényi Ferencre vagy Széchenyi Istvánra gondol. Akkor most elárulom, hogy tévednek.
Méghozzá azért, mert ez a vasút a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak Részvénytársaság (GySEV Zrt.) 1872-es megalapítása után 10 évvel a Fertő-tó gazdasági vasútjaként alakult Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön vezetésével, mindketten Széchényi Ferenc unokái és Széchenyi István fiai voltak. A főrészvényese a cégnek pedig Széchenyi István testvére, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön nagybátyja, Széchenyi György volt.
Ez a vasút megélte a történelem viharait:
1882/1883-as menetrendi évben Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön a megalakult vasúttársaság: Fertővidéki HÉV vezérigazgatói és Széchenyi György a vasúttársaság elnöke a teherszállítás érdekében hozták létre a céget. 1890 körül már személyszállítás is van a vasúton, mert elkezdődik a Hanság első lecsapolása és ekkor kezdenek az osztrák és magyar oldalon kialakulni az első települések, már a Nagycenk Kastély-Fertőboz szakasz meghosszabbodik Fertőmeggyes (Neusiedl am Mörbisch, 1980-tól Mörbisch) településig.
1943 őszén találat éri a kisvasutat, 1947-ben Fertőboz és Fertőmeggyes közt felszedik a sínpályát.
1972-ben a GySEV Zrt. 100 éves évfordulóján Dr. Siklós Csaba vasútüzemeltetési kormánymegbízott és Dr. Kubinszky Mihály a GySEV Zrt. főépítésze átadják a forgalomnak a Nagycenk Kastély-Barátság-Fertőboz 3,6 km hosszú vasútvonalat, 1970-ben még csak a Nagycenk Kastély-Barátság szakasz üzemelt, 1971-ben történt meg a Barátság-Fertőboz szakasz felújítása. A Fertővidéki HÉV 1882-es alapításakor is létezett a Barátság megálló Cenki Malom néven (itt volt a Soproni Erzsébet Gőzmalom üzeme).
1982-ben a Fertővidéki HÉV 100 éves évfordulóján az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök aláírják a közös ipari műemlékké nyilvánítás dokumentumát, melynek értelmében az 1972-ben felújított kisvasút felveszi a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fertővidéki HÉV vagy FHÉV) Széchenyi Múzeumvasút nevet.
1985-ben kapja meg a vasútvonal a turistavasút címet és a magyar és osztrák közlekedési miniszterek csúcstalálkozóján Sopronban a GySEV Vasutas Művelődési Ház (1988-tól GySEV Liszt Ferenc Vasutas Művelődési Otthon és Konferenciaközpont) dísztermében aláírják azt az egyezményt, hogy mivel 1972 óta a GySEV a tulajdonosa a kisvasútnak és az 1920-ban létesített vasúti múzeumnak (mozdonyskanzen), ezért 1986-tól az Osztrák Közlekedési Múzeum (Bécsi Technisches Museum) és a Budapesti Közlekedési Múzeum közös szabadtéri közlekedéstörténeti múzeumaként a GySEV 100 %-os tulajdonában működik.
2003-ban Győr városüzemeltetési alpolgármestere és Burgenland tartomány miniszterelnöke megállapodást kötöttek, hogy 2017-ig újraindítják a Fertőboz-Fertőmeggyes (Mörbisch) közti szakaszt ez a mai napig nem történt meg.
Mit is érdemes tudni a Széchenyiekről? Béla, Ödön és György méltatlanul keveset szerepel a történelemben.
Széchenyi György nem volt olyan kiemelkedően nagy tehetség, mint testvére Széchenyi István vagy apja, Széchényi Ferenc, de az ő nevéhez fűződik az első gazdaságpolitikai stabilizáló-csomag: Ausztriában és Magyarországon értékálló pénzt kell teremteni, mert az kedvez a lakosoknak és a vállalkozóknak egyaránt. Közgazdász volt, a Fertő-tavi Hajózási Kft. és a Fertővidéki HÉV alapítója és főrészvényese volt, egyben tulajdonosa.
Széchenyi Béla: Széchenyi István kisebbik fia. Apja depressziós hajlamát örökölte, betegeskedő ember volt, de nagy szorgalommal tanult új dolgokat. Nem végzett akadémiát (mai főiskola), hanem technikumban (mai szakközépiskola) tanult Pozsonyban és ő alkotta meg Nagycenken a Hársfa-alle-t, a Hársfasort. Ő volt a Monarchia első kertésze. Sokat utazott, imádta a növényeket és az állatokat, sokat olvasott és nyelveket tanult. Sokat tartózkodott anyai nagybátyjánál, Festetics Györgynél, mert imádta a Balatont.
Széchenyi Ödön: Széchenyi István legidősebb fia. Katonai pályára lépett. Testvérét, Széchenyi Béla grófot segítette. Igazi felfelé ívelő karrier az övé. Diplomata volt, majd megszervezi a Monarchia első tűzoltó-és kéményseprő vállalatokat, a magyar mentésügyet kezdeményezi több tanulmányában. A török szultántól pasa rangot kap az első Török Tűzőrség megszervezéséért, ami most az Isztambuli Tűzoltó-parancsnokság, több török városban a főutca és a főtér róla van elnevezve. Az ő felesége osztrák nemesasszony volt, így ő Ausztriában lelt végső nyugalomra. Ő kezdeményezte az osztrák és a magyar Fertő-tó vasúttal és közúttal való összekötését. A Budavári Sikló megépítése is az ő nevét dicséri, apja és nagyapja örökségének követője.

Képek, ajánlók:
Nagycenk Kastély állomás
Nagycenk, Széchenyi Múzeumvasút András gőzöse
Nagycenki kisvasúti múzeum, Mozdonyskanzen: a kiállított mozdony a Buda gőzös

Széchenyi Múzeumvasút, szerelvény az Ikva-hídon Barátság felé
GySEV
Sopron
Ebenfurt
Fertő-tó
Széchenyi Múzeumvasút
Nagycenk
Széchenyi Kastély
Mörbisch-Fertőmeggyes
Fertőboz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése