2013. július 17., szerda

Bécs vasútállomásai

Már régebben írtam Budapest vasútállomásai címmel bejegyzést, most ezt folytatom, mivel Bécs vasútállomásai ugyanúgy nem az osztrák vasúttörténelem része, ahogy a Budapest vasútállomásai fejezet sem része a magyar vasúttörténelemnek. Hogy miért?
Azért, mert egy az, hogy Bécs már az 1520-as évek elején lett Ausztria fővárosa és azóta is dinamikusan fejlődik, másrészt pedig azért, mert Bécs vasúttörténelme már 1850 körül kezdődött, de az egységes osztrák vasúttörténelem csak valamikor az 1930-as évek elejétől indult igazi fejlődésnek.
Mindegyik vasútállomásnak rövidke története van.
Csak néhányat emelek ki ezek közül, ugyanúgy, ahogy Budapest esetében tettem.
Az osztrák főváros esetében a mai napig is 2 vasúttársaság a meghatározó: az egyik az 1921-ben külön társasággá szerveződő Osztrák Szövetségi Vasutak Zrt. (Österreichisches Bundesbahn AG. = ÖBB), valamint az 1872-ben alakult és 1875-től Ebenfurton át Bécsig közlekedő GySEV = Győr-Sopron-Ebenfurth Vasutak Zrt., az osztrákok által röviden Sopronvasútnak, vagy Raaberbahn-nak nevezett közlekedési vállalat.

Bécs ABC-sorrendben:
Floridsdorf: az osztrák főváros munkás- és iparkerülete. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint az U 6-os metró felső végállomása, jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Itt alakult meg az 1870-es években az ELIN gyár (Elektrischeindustriegebiet Wien) elődje, amely rövid függetlenség után összeolvadt a StEG céggel és a továbbiakban Floridsdorfi Mozdonyvasúti- és Járműgépgyár (röviden Floridsdorfi Gépgyár) néven folytatta működését. Nemcsak az iparról és a közlekedésről híres. A vasútállomás előtti tér véres események színhelye volt. Az Anschluss ellen itt lázadtak az osztrákok. A Floridsdorfi Gépgyár munkásai és vezetői megelégelték a fasiszta uralmat és fellázadtak, mert fizetést sem kaptak. A gépgyári munkások és vezetők tömegéhez csatlakozott a szociáldemokrata Karl Seitz bécsi főpolgármester, ehhez menet közben csatlakoztak a műszaki egyetemi mérnökhallgatók, majd a parlament elé érve már a közeli burgenlandi, felső-ausztriai és alsó-ausztriai munkás- és parasztgazda szervezetek képviselői is a Ringen vonulva ordították a fasisztaellenes jelszavakat, majd onnan a Karl-Marx Hof felé vonultak vissza. A felkelés sikertelen volt sajnos, a fasiszták elfoglalták Bécset, vérbe folytották a megmozdulást és a Floridsdorfi Gépgyárat felgyújtották, a vasútállomás helyén már csak egy emléktábla emlékeztet az egykori gépgyárra, a megmaradt ELIN gépgyárat pedig Linz városába költöztették át. Az ELIN gyár hirdeti: "a legnagyobb bécsi gyár vagyunk Linzben, Felső-Ausztria tartományi fővárosában. Floridsdorf állomás 1901-től az ÖBB tulajdona.
Bécs, Floridsdorf állomás
Nussdorf: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A kerület Nussdorf városrésze a Duna-part hajókikötőjéről lehet ismerős és a D-villamos felső végállomása van itt. Néhány busznak van itt megállója, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal, 1900-tól az ÖBB tulajdona a Nussdorf állomás.
Bécs, Nussdorf állomás
Franz-Joseph Bahnhof: az egykoron összenőtt kerület, Ferenc-Józsefváros pályaudvara volt. Majd valamikor 1900 körül Ferenc-Józsefváros kerület különvált Ferencváros és Józsefváros kerületre, de a vasútállomás neve változatlan maradt, mivel a pályaudvar a kerülethatáron fekszik. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Az eredeti épület 2002-ben egyetlen éjszaka alatt porrá égett és egy üvegpalota stílusú ultramodern épületet terveztek egy japán mérnökiroda vezetésével. Most ez lett az új vasútállomás, amit 2003 nyarán adtak át. 1905-től az ÖBB tulajdona a Franz-Joseph Bahnhof.
Franz-Joseph Bahnhof Wien
Wien Mitte: ez az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. 1980-ig az állomás neve Wien Raaberbahn, vagyis Bécsi Soproni pályaudvar volt. 2000-ben az osztrák kormány új közlekedéspolitikát hirdetett, 2003-tól folyamatosan építik a pályaudvart, 2015 elején nyitják meg ünnepélyesen a menetrendi forgalomnak. A főváros egyik legnagyobb forgalmat bonyolító pályaudvara. A vasútforgalom zavartalan.
Wien Mitte (Wien Raaberbahn)




Wien Grillgasse és a Központi Főműhely: vasúti forgalma jelentéktelen, az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Grillgasse megálló csak az ÖBB központi remízéről lehet híres. Az ÖBB Központi Főműhelye ugyanannak a mérnöknek az alkotása, aki Budapesten a Kőbányai út 30. alatt lévő MÁV Északi Járműjavító Főműhelyét tervezte. A kerület legnagyobb cége az ÖBB Trakció Zrt.
Wien Grillgasse megállóhely




Bécs, ÖBB Központi Főműhely

Heiligenstadt, Spittelau: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A Heiligenstadti vasútállomás bejáratával szemben a Február 12-e téren van a Karl-Marx Hof bejárata. Erre jár a D-villamos, sok távolsági (zöld) busz és helyi (bécsi városi) buszok fő csomópontja ez a hely. Az U 4-es metró felső végállomása is ez. Itt kezdődik az osztrák vasúttörténelem, mert nemcsak azért, mert az állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, hanem azért is, mert a megmaradt egyik Pullmann-kocsik egyike büféként itt van kiállítva, és a muzeális értékű gőzösök is itt őrzik a vasút múltját. Szintén ugyanebben a kerületben, 1 metróállomással lejjebb található a Spittelau vasútállomás. Ez igazi forgalmi csomópont, hiszen itt találkozik egymással az U 4-es és U 6-os metró egymással és itt található a Hundertwasser Szemétégető a Bécsi Gazdasági Egyetem (WU Wien) épületével szemben. Az osztrák vasúttörténelem másik fontos emlékhelye, amely szintén az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Bécs XIX. kerülete 3 vasútállomást számlál: Heiligenstadt, Spittelau és Nussdorf.
Bécs, Heiligenstadt 77-es gőzössel (StEG)
Bécs, Heiligenstadt 919-es gőzössel (Tegel)
Bécs, Heiligenstadt Orient-Expresszel
Bécs, Spittelau nosztalgiavonattal
Kahlenbergbahn: 1873-ban Bécs városában fogaskerekű vasutat építettek, de a gazdaságtalan és nagyon veszteséges üzemeltetés miatt a vonalat 1933-ban megszüntették. Heiligenstadt vasútállomástól Kahlenbergig közlekedett, jelenleg a 10-es helyi (bécsi városi) busz és a 280-as helyközi (zöld) busz közlekedik a nyomvonalán.
Kahlenbergbahn

Meidling és Matzleinsdorfer-platz: mindkét vasútállomás a XII. kerületben, Meidlingben található, és az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. A Bahnhof  Meidling neve 1982-ig Wiener Raaberhauptbahnhof  (Bécs Soproni Főpályaudvara), a Matzleinsdorferplatz neve pedig 1981-ig Wiener Obere Raaberbahnhof (Bécs Sopron alsó pályaudvara) volt. Meidling kerületben a vasútállomások mellett megy el a legforgalmasabb nemzetközi főút, a Budapest-München autópálya, amelynek végállomása Zürich. Ezzel párhuzamosan halad a vasúti fővonal is. A két pályaudvart kétszer építették újjá, először az 1970-es évek közepén, utána pedig 2009-ben kezdték építeni és a teljesen új, ultramodern épületeket 2012 nyarán adták át ünnepélyesen a forgalomnak Bécs főpolgármestere, az osztrák közlekedési miniszter, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója és a GySEV vezérigazgatója társaságában. Nemzetközi vasútforgalmat bonyolít le mindkét pályaudvar, a Matzleinsdorferplatz a Bahnhof  Meidling előpályaudvara.
Bécs, Matzleinsdorferplatz
Bahnhof Meidling Wien csarnoka
Nordbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Északi Vasúttársaság Részvénytársulás (németül Nordeisenbahn, röviden Nordbahn) cégről kapta. Itt, az egykori Nordbahn cég központja lett, majd pedig a későbbi ÖBB központja lett a Nordbahn-palota. A vasúttársaság 1906-os alapítása után 1945-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. Az állomás a Dunaszigeten van, az U 1-es és az U 2-es metróvonal csomópontjánál, valamint 0-ás és az 5-ös villamosok felső végállomása is itt van. A városrészt Praterstern-nek hívják a Prater közelsége miatt. 2001. március elején egy tehervonat tartálykocsija kigyulladt az állomáson, a lángok a Vasútpalotára is átterjedtek. Az a japán mérnökiroda, aki a Franz-Joseph Bahnhofot építette, az építette az új Vasútpalotát is. Amikor 2008-ban Ausztria Foci-EB-t rendezett akkor az U 2-es metrót meghosszabbították és megépült az Ernst Hoppel Olimpiai Stadion, akkor adták át a teljesen új Nordbahnhof épületét Bahnhof  Praterstern néven.
Bécs, Nordbahnhof csarnoka


Bahnhof Praterstern Wien



Bécs, Vasútpalota




St. Marx vasútállomás és a StEG: a St. Marx nem Engels elvbarátját jelenti, hanem Bécs Marcus városrészét nevezik így, ahol egy elhagyott műemléktemetőt lehet meglátogatni, vasútállomása 1900-tól az ÖBB tulajdonában áll, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít. A StEG gyár 1855-ben itt, a St. Marx vasútállomás közelében nyitotta meg központi üzemét, majd pedig egyesült a Floridsdorfi Gépgyárral, tehát ez a gyár a Floridsdorffal együtt szintén áldozatul esett a véres fasiszta eseményeknek.
StEG
Bécs, St. Marx vasútállomás


Hütteldorf: az 1891-ben alapított XIV. kerületi Penzing városrésze Hütteldorf, amely az egész kerület gazdasági ütőere. Hütteldorf főutcája a Hütteldorfer Hauptstrasse. Az U 4-es metró alsó végállomása, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont is. A Hütteldorf állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal.
Bécs, Hütteldorf állomás




Südbahnhof és Hauptbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Déli Vaspálya Részvénytársulás (németül Südeisenbahn, röviden Südbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1829-ben alapították, majd pedig 1921-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. 1855-ben ez a cég hozta létre fiókintézményként Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Keleti Középponti Vasúti Részvénytársaságot (németül Osteisenbahn, röviden Ostbahn), ezért az állomás új neve Südostbahnhof-ra változott, de az osztrákok és a magyarok továbbra is Déli vasútnak vagy Südbahnhofnak, Südbahn-nak hívták. A II. világháborúban Bécs városán belüli központi fekvésének köszönhetően több találat érte. 1955-ben a Südbahnhofot újjáépítették, a szocialista országokba induló és az onnan érkező vonatok bécsi végállomása volt. 2009-ben teljesen szétbontották a Südbahnt, és 2012. december 15-től már az új állomást, a Hauptbahnhof Wien-t részlegesen átadták a menetrendi forgalomnak, 2014. májusában várható az ünnepélyes átadás. A villamos- és autóbuszos csomópont mellett nemzetközi autóbusz-terminált építettek, az U 4-es metróállomást teljesen modernizálták és automata utastájékoztató táblákkal szerelték fel.
Bécs, Südbahnhof a 2000-es években
Bécs, Südbahnhof ideiglenes épülete

Hauptbahnhof Wien 2012. szilveszterkor

Westbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Közép Nyugoti Vaspálya Részvénytársulás (németül Westeisenbahn, röviden Westbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1856-ban alapították, majd 1952-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. A II. világháborúban több találat érte az állomást, 1956-ban osztrák szocreál stílusban újjáépítették. Mivel az osztrák főváros egyik leglátogatottabb és legforgalmasabb állomása lesz, túlnőtte magát és az osztrák vasúti cég elnök-vezérigazgatója minden terhet és veszteséget a Westbahnra terhelt. Ekkor már 2007-et írtunk. Közben elindult a Westbahnhof újjáépítése. A nemzetközi tervpályázatot építészetileg az osztrák Strabag, generálkivitelezésben a Demján Sándor elnök-vezérigazgató által jegyzett Trigránit Zrt., és a szerkezetépítési munkálatokat a budapesti székhelyű Hídépítő Zrt. nyeri el. Az ÖBB elnök-vezérigazgatója kényszerből lemond 2009-ben 20 év után, mert különben börtönbüntetés fenyegeti fia Salzkammergutbahn pályázati korrupciós ügye miatt, 2011-ben a Westbahnhof újjáépítése közben az ÖBB RailCargo igazgatója, Stefan Wehinger újraszervezi a Westbahn vasúttársaságot kft. formában, melynek ő lesz a tulajdonos ügyvezető-elnöke. Emeletes Stadler Flirt motorvonatokat, Dosto járműveket vásárolnak a Svájci Államvasúttól, melynek egykori elnöke, Weibel úr annak idején kollégája volt Stefan Wehinger vasúti elnöknek, mert egy cégnél dolgoztak. A kezdeti terjeszkedés, Bécs-Salzburg után már megszerezte 2012-től a Bécs-Linz-Graz vasútvonalat, tehát így Klagenfurt felé meghosszabbítva nyitott Szlovénia, Horvátország és Olaszország felé is. A Westbahnhof visszatért eredeti állapotába és az 1952-2011 közti állami ÖBB-korszak után újra magánvasúti vállalat üzemelteti a saját tulajdonában álló vasútállomást, amelynek 2012. februártól az új neve, Westbahn City Center, hiszen már átadták a teljesen új, ultramodern épületet. Egy korszak lezárult, újjászervezték a nagy múltú Westbahn vasúttársaságot, az államosítás 60 éves évfordulóján nyitották meg az új Westbahnhof vasútállomást 2012. nyarán, ahol az ünnepélyes megnyitón ott volt: a Westbahn City Center áruház vezérigazgatója, a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke, Demján Sándor Trigránit Zrt. tulajdonos elnök-vezérigazgatója, a Hídépítő Zrt. vezérigazgatója, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója, Bécs főpolgármestere, az osztrák elnök, az osztrák kancellár, Salzburg város polgármestere, Salzburg tartomány miniszterelnöke, Linz és Graz polgármesterei, valamint Felső-Ausztria és Stájerország miniszterelnökei. Ezt a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke szervezte mondván, hogy nem kell nekik az állami ÖBB gondoskodása, ha egyszer nem is foglalkoztak Bécs város egyik legrégibb és legforgalmasabb állomásával? Közlekedése jó, hiszen villamos- és buszcsomópont, valamint két metró, az U 3-as és az U 6-os vonal metszi itt egymást.
Bécs, Westbahnhof bontás alatt

Bécs, Westbahnhof bontása

Bécs, Westbahnhof jelenleg (2010-2012 közt)





Bécs, Westbahnhofból ami maradt


Bécs, Westbahnhof RJ-csúcsban


Bécs, Westbahnhof a Westbahn társaság Flirt motorvonatával





Bécs, Westbahn City Center (WCC Wien)

Köszönöm a figyelmet annak, aki végigolvasta írásomat!







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése