2016. április 5., kedd

Mosonmagyaróvár, Ad Flexumtól Kühne-gyárig

Az egész Győr-Moson-Sopron megye területe nagyon gazdag természeti kincsekben, látnivalókban, műemlékekben és ipari emlékekben is bővelkedik.
Ennek az egyik jeles példája Mosonmagyaróvár városa, amelyik egységes településként soha nem létezett és ma sincsen ez másképp.
A város 5 különálló kerületből áll, amely 2 városrészt alkot.
Közigazgatásilag jelenleg a város teljes lakossága 39 200 fő, agglomerációja 72 500 fő a sok apróbb település miatt, mert ez a Felső-Szigetköz tájegység alsó végpontja, amely egészen Rajka határtelepülésig tart.
A város kerületei: Magyaróvár (20 000 fő), Lucsony és Albertkázmér-puszta a Tündérfátyollal együtt (5 000 fő), Károlyliget (2 000 fő) — ez alkotja együttesen Magyaróvár városrészt. Moson (11 642 fő), Vasútállomás környéke Csermajorral, MOFÉM-teleppel és a Gyárteleppel együtt (558 fő) — ez együtt Moson városrészt képezi.
A legnagyobb városrész Magyaróvár, amely a kelta és római korban is lakott település volt Ad Flexum néven. Később az ipari fejlődés következtében Lucsony kerület és Habsburg Károly császár ötlete alapján létrejövő Károlyliget és Albert Kázmér szász-tschengeni herceg által alapított Albertkázmér-puszta igazi mezővárosi arcot mutatnak, ahol Tangazdasági Akadémia néven parasztgazdálkodói képzést indítottak a Magyaróvári Várban, amelynek utódja lett az Agráregyetem. Amikor bő 100 évvel ezelőtt 1890-1900 közt Magyaróvárhoz csatolták először a Hanság területhez tartozó Lucsony települést és az agrárképzésről méltán világhíres Károlyligetet és  Alberkázmér-puszta területét akkor jött létre a mai Magyaróvár igazi arca, az 1990-es évek közepén kezdték tervezni és 2000-ben adták át Magyaróvár és Károlyliget határán fekvő, a Halászi úti lakótelep közvetlen közelében lévő Cserháti Biotechnológiai Központot az agrárképzésben jelentős szerepet betöltő Cserháti professzor emlékét őrizve és Károlyliget fő útját pedig az 1980-as években elnevezték Várallyai utcának, akinek unokája a Karolina Kórház főorvosa. Itt rátérnék egy újabb magyaróvári emlékre, mégpedig miért is Karolina a közkórház neve? Azért, mert Mária Karolina lemondva mindenféle Habsburg uralkodói címéről Karolina nővérként dolgozott és magánadományából hozta létre a Magyaróvári Közkórház elődjét, ezért nevezték el Karolina Városi Kórháznak az intézményt és aulájában az ő mellszobra fogadja a látogatókat.
A város területileg és népességileg is kisebb része Moson városrész, amelyhez tartozik a Tejgazdasági Kísérleti Kutatóintézetéről és Tejipari Szakiskolájáról híres Csermajor, illetve a Vasútállomás kerület, amelynek területén található az azóta már megszűnt Magyaróvári Kötöttárugyár (MOKÖT) és a MOFÉM-telepen lévő Magyaróvári Timföldgyár (MOTIM) és a vele 1991-ben egyesült Magyaróvári Fémszerelvény-árugyár (MOFÉM), amelyek az Altus Befektetési Tanácsadó Zrt. 100 %-os tulajdonában állnak. A Vasútállomás kerület Győr felőli részén alakult ki a Gyártelep, amelyet a német földről betelepült mérnök és nagyvállalkozó, Kühne Ede hozott létre és a sok-sok kisebb-nagyobb gyárak és üzemek közül az évszázadok folyamán (ami közel 200 évet jelent) egyetlen egy maradt meg a mai napig, a Kühne által alapított Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt., amely a szocializmus évtizedeiben Mosoni Mezőgazdasági Gépgyár néven a győri Rába-gyár fióküzemeként létezett. 1992-ben az USA-ból visszatért örökösök visszavették a gyárat és azóta újra Kühne, a gyár fennállásának 150. évfordulójára a Gyártelep központjában álló tér szocializmusbeli elnevezését Kühne Ede térré változtatva egy Kühne Ede mellszobor áll a gyár főkapujánál.
Moson igaz, hogy a város kisebbik településrészét képezi, de ne felejtsük el, hogy történelemformáló ereje nagyobb volt, mivel ez a megye névadója is. A mai Fehér Ló Közösségi Ház adott helyt évszázadokon át a mosoni városháza épületének, amely az önálló Moson vármegye központja volt Vármegyeháza néven. 1780-1880 közt létezett, majd 1880-ban Moson község és térsége a Győrhöz való csatlakozást választotta és ekkor Győr-Moson megye lett az új megyenév, 1921-ben az önálló Sopron vármegye Sopron központtal megszűnt és ekkor lett Győr-Moson-Sopron megye. Mosonban született a híres meseíró, a Vackor mese szerzője Kormos István. Jelentős kulturális és oktatási tevékenységet fejtett ki Huszár Gál művelődéspolitikus és Ostermayer Károly aki a szegény sorsú gyerekek felkarolására és pártfogolására 1891-ben létrehozta Kisdedóvó Magánalapítványát, amely a mai Vackor Óvoda elődje volt. Magyaróvár a városegyesítésig, 1939-ig Pozsony vármegye befolyása alá tartozott. Kühne Ede nemcsak gyáralapító volt, hanem az 1850-es években való idetelepülésével egy életszemléletet is meghonosított és nélküle talán a mosoni zsidóság sohasem állíttatta volna fel a holocaust emlékművet, mert őket nagyon sokszor meghurcolta a történelem. A Kühne-gyár 1856-os alapítása óta sok mindenen keresztülment a város, tehát a várost a saját polgársága tette naggyá.
Még egy meghatározó, de nem mellékes, mégpedig az, hogy Magyaróvár és Moson elméleti határán áll a holocaust emlékmű, mert Moson területéről nagyon sok zsidó és cigány család a koncentrációs táborok áldozata lett.
Magyaróvár közelebb van az államhatárhoz, innen az osztrák határ 35 km, a szlovák határ pedig nincsen egészen 40 km-re. Tehát mindkét településrésznek megvan a maga varázsa. Magyaróvár mezőváros jelentős kultúrmunkása volt Flesch Károly, akinek nevét viseli a város legnagyobb kulturális központja, amelyben egy nagy könyvtár és egy hatalmas művelődési ház működik színes programokkal, amelyek a város helyi lapjában, a Lajtapressben olvashatóak. Ahol a Régi vámház állott régen, a Régi Városkapunál, a Városkapu tér 1-5 számú tömbházban 2007-től a Városkapu Egészségcentrum működik, a térség legnagyobb magánrendelője.
A történelem furcsasága az, hogy a több szállal Magyaróvárhoz köthető híres zenepedagógus és zenetudós Mosonyi Mihály néven tanított és dolgozott, ezért a Mosoni Zeneiskola vette fel az ő nevét, de 1990 után egy teljesen új utca épült Mosonyi Mihály utca néven.
Hogy a város miért nem egységes, ha Kühne Ede felvirágoztatta Mosont és Magyaróvár mezővárosa jeles agrártudósokat adott a világnak? Azért, mert a várost pont a vérzivataros időkben, jelesül 1939-ben egyesítették Mosonmagyaróvár néven és ez nem volt a városegyesítésre a legalkalmasabb időpont. Azért lett akkor egységes, hogy utána lerohanják. Nem így lett volna, ha ezt előbb vagy később fogalmazzák meg az akkori városvezetők, de ez már mindegy, viszont azóta sok összefogással töretlenül fejlődik ez a csöppnyi város, egyetemi város két ország, Ausztria és Szlovákia határán.
Mosonmagyaróvár földrajzi helyzete miatt gazdaságilag is rendkívül jó helyzetben van, egy hátránnyal számolva: Ausztria irányába és ezáltal Németország és Svájc felé teljesen egyenes az út akár közúton, akár vasúton Hegyeshalom-Nickelsdorf felé átlépve az államhatárt, de Szlovákia irányába már nehezebb a helyzet. Amíg közúton autóval akadálymentesen és gondtalanul el lehet jutni, de a buszközlekedés korlátozott, mert nem minden busz áll meg Pozsonyban, csak külön kérésre, a Győr-Pozsony vasúti közlekedés pedig 8 éve csak a teherszállításra korlátozódik és ezért a Rajka-Rusovce (Oroszvár) vasútállomás forgalma teljesen jelentéktelenné és elhanyagolhatóvá vált.
Tehát összegezve a leírtakat: a kicsiny kis Ad Flexum kelta kori szórványtelepülésből így vált a magyar ipari forradalom idején (1850-1870 közt) Kühne Ede gyáriparos segítségével igazi és modern középvárossá, amelynek ráadásul közel 200 éves agrármúltja is van.

Képek kerületenként:
Károlyliget:
Biotechnológiai Központ (Cserháti S. u.)
Rázsó prof. emléktáblája
Újhelyi mellszobra
Vár (Agráregyetem épülete - Ekemúzeum)
Várkapu

Lucsony:
Halászi úti lakótelep
Lajta duzzasztóműve
Lajta Lucsonynál
Lucsony Magyaróvár 100 éves egyesítés emléktáblája (1905-2005)
Magyaróvár:
1979-es emlékmű
Ad Flexum Bevásárlóközpont
Árkád Kávéház terasza
Bárka (Régi vámház tér)
Bólyai János Oktatási  Központ főépülete
Cselley-ház
Csiszár-ház
EU-emlékmű
Európa-kő (Régi vámház tér)
Evangélikus templom
Fekete Sas Fogadó
Flesch Károly Kulturális Központ
Főherceg Vendégház
Főposta
Gorkijváros
Gulyás Lajos mártírlelkész emléktáblája
Habsburg-palota
Holt Lajta-ág
Hunyadi Mátyás Szakközépiskola
Karolina Kórház
Kossuth Lajos Gimnázium
Lajta udvar
Lautner Cukrászda
Magyaróvár első nyomdája és könyvtára emléktáblája
Mosonyi Mihály utca
Napóleon emléktábla
Nehézkereszt (új köztemető)
Óvári Duna-híd
Régi malomépület – Szent Flórián Szálló
régi városfal
Segítő Mária Patika
Széchenyi Étterem
Szent Rókus szobor
Tallós Prohászka István emléktábla
Városi Levéltár
Moson:
Bartók Béla Oktatási Központ
Corvina Szálló
Evangélikus templom felhősen (Moson)
Gábor Áron rézágyúja
Hanság Múzeum
holocaust emlékmű
Kühne gyár 150 éves (1856-2006)
Mosoni evangélikus templom
Mosoni lakótelep
Ostermayer Károly Alapítványa (1891)
Régi Mosoni Magtár (ma Futura Moson Múzeum)
Vackor Óvoda
Vasútállomás környéke:
Gyártelep
Holzteam Kft.
Kútfigura
Mária gyermekével (MOFÉM-telep)
Olasz Kápolna (Ipartelep)
Olvasó nő
szélkerékpark
vasútállomás épülete
vasútállomásra Talent érkezett Bécsből

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése