pölös: Pozsony, a koronázóváros

A Győrtől 72 km-re, az osztrák fővárostól: Bécstől 51 km-re fekvő szlovák főváros: Pozsony évszázadok óta a népcsoportok együttélésének színhelye: a város többsége szlovák és morva, de élnek itt németajkúak (svábok, szászok, osztrák bécsiek), magyarok és egy jelentéktelen zsidó kisebbség is.
A zsidó emlékek Pozsonyban a pezsgőgyártó Löffler család bérpalotáján lelhető fel, a família oldalága Magyarországra telepedett és Pécs Belvárosában is ugyanennek a családnak láthatjuk a palotáját.
Valamikor Pozsony Magyarország fővárosa is volt, hiszen a reformkori országgyűlések színhelye a pozsonyi diéta volt. A Jó pásztor háza 1970-től a Szlovák Állami Múzeum Óramúzeumának ad otthont. Más nevezetessége is van a városnak.
Többek közt az, hogy a szlovákok és magyarok által csak UFO-hídnak becézett Új-hidat 1978-ban nemzetközi összefogással építették, többek közt az osztrák Strabag, a magyar részről pedig a Ganz-MÁVAG Hídépítő Osztálya, valamint a Magyar Hídépítő Vállalat Zrt. Egyetlen egy szépséghibája a hídnak az, hogy a Budapest-Prága-Berlin autópályához csatlakozva a belvárosi részt vágja ketté és emiatt nagy a zaj- és légszennyezettség szintje.
A Koronázó templom is itt a közelben, az Új-hídhoz nagyon közel áll, tehát állandó takarítást igényelnek a belváros ezen épületei.
Az 1993 óta független Szlovákia fővárosa 530000 lakost számlál napjainkban, amelyből közel 270000 fő a Pozsonyligetfalu (Petrzalka) részen lakik, amely csak 1927-ben lett a városhoz csatolva az egykor önálló település.
Ha sétánkat a Belvárosban kezdjük láthatjuk a Mihály-kaput a Mihály utcával, ahol az utca elején látszik az a ház, ahol a járási ítéletvégrehajtó, tehát a hóhér lakott, aki a megmaradt kötélvéget kiárulta jópénzért.
Tovább sétálva a város főutcáján láthatjuk az Egyetem főépületét, vagy a Duna-part közelében a minisztériumi negyed tárul a szemünk elé a hajóállomással, valamint a város főterén áll a Nemzeti Színház, amely ma az Operaház épülete, hiszen a 2000-es évek elején a Duna-parton épült egy ultramoldern épület, amelyben a Nemzeti Színház kapott helyet.
Szintén a város főterén maradva pillanthatjuk meg az elegáns szállodasort, vagy a Nemzeti Filharmónia Társulat székházát.
Az egykori Prímás Palota ma a Pozsony Fővárosi Múzeum központi kiállítóterme. Az Óvárosháza és környéke pedig állandó színhelye a húsvéti és karácsonyi vásároknak.
A város története közel egyidős Bécs vagy Budapest történetével, hiszen ősidők óta lakott a folyó melletti fekvése miatt. Amikor II. Mojmir morva fejedelem kiterjesztette hatalmát és a Kismorva Fejedelemségből megteremtette a Nagymorva Birodalmat azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal tart a város fejlődése, mert egykoron, nem is olyan régen, az 1920-as években élte aranykorát, amikor Pozsony-Sopron vármegye székhelye volt.
A város másik főterén, a Belvárostól kicsit távolabb a Grassalkovich-palota ma a Köztársasági Elnök rezidenciája, és nem messze tőle egy régi kastélyépületben a Miniszterelnöki Hivatal. A város közlekedése kiváló.
A trolik végállomása a Duna-parton a nemzetközi autóbuszállomáson van. Amíg Győrből volt vasútközlekedés a szlovák fővárosba addig megálltak a Nové Zámkyn és a végállomás a Hlavna Stanica (régen Pozsony Keleti pályaudvar, ma Főpályaudvar) volt. Nové Zámky, vagyis Új Városrész pályaudvara jól megközelíthető, mert a 6-os villamossal lehet bemenni a belvárosi részre. A Főpályaudvar átmenős, tranzitpályaudvar, klasszicista épülettel.
A Főpályaudvar hátsó frontja ad helyt az 1987-ben megnyílt Pozsonyi Közlekedési Múzeumnak, amely Európa harmadik legnagyobb vasúti és ötödik legnagyobb közúti közlekedési gyűjteményével rendelkezik.
A Belvárostól kicsit távolabb látszik a Vasútpalota épülete, vagyis a Szlovák Köztársasági Vasutak Zrt. székháza, tőszomszédságában pedig a kék templom, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula terveztek, belsőépítészetét pedig Kós Károly végezte el.
Felcaplatva sok kaptatón a pozsonyi várba jutunk, amelyet csak asztalnak hívnak. Jelenleg a Vár is a Szlovák Állami Múzeumok intézményhez tartozik, a Várral szemben az 1995-ben épült modern épület, a Szlovák Parlament látható, ahol 150 képviselő intézi az ország ügyeit.
A város nagyon régóta, már évszázadok óta többnyelvű, hiszen a németajkúak Pressburg, a magyarok Pozsony, a szlovákok és a morvák Bratislava néven emlegetik a várost. Miért is?
Amikor az osztrák és szász csapatok lerohanták a várost, akkor Dévény várát Pressburg néven azonosították, ma a szlovák fővárosnak ez az egyik kerülete, mint Budapestnek Zugló. A szlovákok és a morvák pedig azért Bratislavaként emlegetik, mert II. Mojmir fejedelmet unokája követte a trónon, aki alatt élte igazi virágkorát a környék, ő volt a város névadója, I. Vratislav morva nagyfejeledem és későbbi szlovák király. Vratislava vagyis Bratislava.
Ma inkább csak a Volkswagen Slovakia, a győri Audi-gyár leánycége és a volt katonai repülőtér, a Pozsony Airport (pozsonyi nemzetközi repülőtér) jelzi a város létezését. Az 5 500 000 fős ország lakosságából 9,6 %-a lakik a fővárosban.
Aki nem járt még itt, annak érdemes meglátogatni egyszer a volt koronázóvárost, Pozsonyt.

Képek: