pölös

2016. október 26., szerda

Európa közlekedése: légitársaságok és vasúttársaságok

Ebben a bejegyzésben nem a vasútközlekedés és a légiközlekedés történetét írom le, mert arról elég sokat írtam, különösen a vasutakról, hanem a mai jelentőségét.
Az Európai Unió (EU) rengeteg pénzt ad közlekedés-fejlesztésre, mert ez biztosítja a szabad munkaerő gyors áramlását.
A mai értelemben vett vegyes vasúti rendszer, ahol a teher- és személyszállítás tarifáit (km-táblázat alapján) egységesítették a győri kötődésű politikus, a MÁV alapító-vezérigazgatójának a nevéhez, Baross Gábor "vasminiszterhez" köthető. Ennek értelmében az 1884-es évtől a mai napig érvényes számítás alapja, hogy árelfogadó az összes vasúttársaság egymás tarifáival, vagyis akár állami vasúttársaság, akár magánvasúti társaság ugyanaz a számítás alapja, csak az extra szolgáltatások (gyorsvonati pótdíj, IC-pótjegy, InterRail-kedvezmény, EURegio jegy stb...) tekintetében térhetnek el, de ennek mértéke sem lehet több az alapdíj 15 %-ánál.
Ez a Baross féle számítás egészen 1998-ig fenntartható volt, de ekkor megváltoztak világszerte a gazdasági erőviszonyok, hiszen a teherszállításban megjelentek az irányvonatok (pl. Audi-vonat, MOL-vonat stb...), amelyek általában bérelt mozdonyokkal, de saját tehervagonokkal a két végpont közt közlekednek, de már egyre több saját mozdonya van a gyáraknak, üzemeknek is. A másik veszteség a személyszállítás kiszervezése volt. Itt pedig megalakultak a magánvasúti társaságok. A legrégebbi magánvasúti cég a német érdekeltségű és döntően német tulajdonú InterCity Vasút Részvénytársaság, amely a holland-dán vegyes érdekeltségű Eurolines-Scandinavian Lines Hajózási Társaságból önállósodott és vált ki 1975-ben, és szintén Eurolines-Scandinavian Lines Hajózási Társaság érdekeltsége volt a Scandinavian Airlines légitársaság (SAS) is, amely csak 1988 óta élvezi társasági önállóságát.
A vasúti tarifák szabályozását a Brüsszelben székelő Európai Vasútügyi Hivatal és a Nemzetközi Vasútügyi Egyesület határozza meg.
Jelenleg Európában ezek a vasúttársaságok működnek:
Európai vasúttársaságok

A légitársaságok esetében sokkal egyszerűbb a helyzet, hiszen az első modern étteremben vett repülőgép nem a Zeppelin gróf léghajója és a Wright-testvérek kezdetleges duplafedelű gépe volt, amivel az óceánt átrepülték, hanem a Rubik Ernő gépészmérnök által tervezett Gerle volt 1929-ben és ezzel alapította meg néhány évre rá az első légitársaságot 2 db repülővel, az Aero Clubot.
Itt nincsen külön számítási mód, mert légiközlekedés esetében a repülőjegy ára csak a foglalást jelenti, a reptéri illeték pedig a repülőtér vagy légikikötő használatának díja és ebből a kettőből tevődik össze az összköltség, amennyiért az adott légitársaság elviszi az utast vagy az árut a két végpont között.
A légiszállítás mindig is költségesebb és jóval drágább volt a vasútnál, de sok gyár és üzem tart fenn tranzitjáratokat, vagyis teherszállító repülőket, mert vannak olyan áruk, amelyeket nagyon gyorsan el kell juttatni a célállomásra és ez a leggyorsabb szállítási mód.
A légiszállítás módját és előírásait a Luxemburgvárosban székelő Európai Légügyi Hivatal és Egyezményszabályozó Intézet (EUROCONTROLL) határozza meg, valamint a Nemzetközi Légügyhatósági Egyezmény előírásai is vonatkoznak rá, amely az USA-ban, a PANAM Légitársaság központjában található.
Jelenleg Európában ezek a légitársaságok működnek:
Európai légitársaságok

2016. október 25., kedd

Golling, mezőváros az osztrák-német határ mentén

A település neve a szláv Golica, vagyis Füves-hegy nevéből származik. Már 1241-ben érseki oklevél említi, 1284-ben kapta mezővárosi rangját. Szláv nevének eredete arra vezethető vissza, hogy az újlengyel, ómorva és cseh-sziléziai nemzetségekből összeolvadt siling törzs alapította ezt a régóta lakott települést. A siling törzsek voltak a helyi kincstárnokok és ezért lett az Osztrák-Magyar Monarchia 1921-es felbomlása után Ausztria hivatalos fizetőeszköze a schilling, és váltópénze a groschen.
Földrajzi helyzete is kedvező, hiszen Salzburg tartomány (Salzburgerland) fővárosától, Salzburgtól mindössze 25 km-re fekszik az osztrák-német határ mentén. A városon belül húzódik az államhatár, ami úgy írható le, hogy a 2016. január 1-jei adatok szerint 4276 fő lakosú város lakosságának 20 %-a (855 fő) a német oldalon lakik. A település a Berthesgadeni Természetvédelmi Területen fekszik 476 m tengerszint feletti magasságban.
A város fokozatosan kúszik fel a Hohere Göll csúcsaira, amelynek legmagasabb pontja 2522 m magasan van. A településtől 3 km távolságra Németország irányába található a Gollingi-vízesés. A város németországi (bajor) oldalán található Hitler vezér birodalmi központja, a Sasfészek.
A XIII. században emelt gollingi vár erődvárként épült, amely végig az egyház tulajdonában állt és jelenleg a Városi Múzeumnak ad otthont. A napóleoni háborúk időszakában (1799-1848) a tartomány és vele együtt a település a Bajor Királyság (Bajorország) fennhatósága alatt állott, majd 1849-1921 közt a Habsburg Birodalom része volt.

Íme a képek: