pölös: Golling, mezőváros az osztrák-német határ mentén

2016. október 25., kedd

Golling, mezőváros az osztrák-német határ mentén

A település neve a szláv Golica, vagyis Füves-hegy nevéből származik. Már 1241-ben érseki oklevél említi, 1284-ben kapta mezővárosi rangját. Szláv nevének eredete arra vezethető vissza, hogy az újlengyel, ómorva és cseh-sziléziai nemzetségekből összeolvadt siling törzs alapította ezt a régóta lakott települést. A siling törzsek voltak a helyi kincstárnokok és ezért lett az Osztrák-Magyar Monarchia 1921-es felbomlása után Ausztria hivatalos fizetőeszköze a schilling, és váltópénze a groschen.
Földrajzi helyzete is kedvező, hiszen Salzburg tartomány (Salzburgerland) fővárosától, Salzburgtól mindössze 25 km-re fekszik az osztrák-német határ mentén. A városon belül húzódik az államhatár, ami úgy írható le, hogy a 2016. január 1-jei adatok szerint 4276 fő lakosú város lakosságának 20 %-a (855 fő) a német oldalon lakik. A település a Berthesgadeni Természetvédelmi Területen fekszik 476 m tengerszint feletti magasságban.
A város fokozatosan kúszik fel a Hohere Göll csúcsaira, amelynek legmagasabb pontja 2522 m magasan van. A településtől 3 km távolságra Németország irányába található a Gollingi-vízesés. A város németországi (bajor) oldalán található Hitler vezér birodalmi központja, a Sasfészek.
A XIII. században emelt gollingi vár erődvárként épült, amely végig az egyház tulajdonában állt és jelenleg a Városi Múzeumnak ad otthont. A napóleoni háborúk időszakában (1799-1848) a tartomány és vele együtt a település a Bajor Királyság (Bajorország) fennhatósága alatt állott, majd 1849-1921 közt a Habsburg Birodalom része volt.

Íme a képek: