Ugyanaz a vasúttársaság építette a Budai Indóházat és a Wien Südbahnhofot. A társaság neve Osztrák-Magyar Császári-és Királyi Déli Vaspálya Részvénytársulás volt, amelyet a magyarok röviden Déli Vasútnak, az osztrákok pedig rövid nevén Südbahn-nak hívták.
Mi a különlegessége ennek a társaságnak? A következő: mégpedig az, hogy minden jelentősebb gazdasági cégnek és iparvállalatnak a cégelnöki vagy vezérigazgatói székét Ferenc József osztrák császár-magyar király töltötte be, de ez volt az egyetlen olyan társaság, amit nem őfelsége vezetett, hanem Erzsébet királynő, Sissy volt a Déli Vaspályatársaság elnöke, mert Ferenc Józsitól kapta a céget nászajándékba.
A Budai Indóház, ami most a Budapest Déli pályaudvar Nemesdömölkön (mai Celldömölk) át Kanizsával (mai Nagykanizsa) kötötte össze és innen tovább csatlakozva a Délvidékre (mai Horvátország), illetve Szombathelyen keresztül Egerszeg (mai Zalaegerszeg) érintésével Pécsig. Ez volt a két fővonala a Déli Vasútnak az 1865-ös indulásakor, majd pedig 1872-ben egy csomópontot alakítanak ki Dél-Budai Teherpályaudvar néven a Kelenhegy városrészben, ez a mai Budapest Kelenföld pályaudvar vált ismertté. Egy kanyarodósínt alakítottak ki, amely a Központi pályaudvar felől, a mai Budapest Keleti pályaudvar irányából a Déli összekötő vasúti hídon keresztül csatlakozott a Déli Vasút fővonalára. A Déli összekötő vasúti híd, a mai Lágymányosi vasúti híd már a Déli Vasút 1865-ös indulása előtt készen volt, hiszen az Újszőny (mai Komárom)-Győr-Hegyeshalom szakasz 1855. karácsonyán nyílt meg a menetrend szerinti forgalomnak, 1857. januárban már elkészül a Hegyeshalom-Bécs Déli pályaudvar szakasz is, 1859. közepén már a vonatok Józsefvárosig mennek. Az Újszőny-Budapest Józsefváros szakasz a Győr-Újszőny vonal megépülése előtt néhány hónappal előtte épül meg, mert a hidat a Duna felett csak nyáron lehetett megépíteni az akkori technológiával.
Ekkor még, 1855-1859 közt csak egy pusztaság volt a Kelenföldi pályaudvar helyén. A Központi pályaudvar, a mai Budapest Keleti pályaudvar elődje 1882-ben épült meg, ekkor hosszabbítják meg a vonatok végállomását Józsefvárosból a mai helyükre, a Keleti pályaudvarig.
1857. januárban az osztrákoknál sem teljes a vasúti hálózat. Bécsben a mai Grillgasse vasúti megállóhely helyén volt az akkori Wien Südbahnhof, amely nagyon kívül esett a város belsejétől.
Amikor 1865-ben megalakul a Déli Vaspálya Részvénytársulás, akkor a következő évben a Grillgasse megállóhelytől meghosszabbítják a pályát és eléri a mai helyét és a Südtiroler Platzon átadják a Wien Südbahnhofot.
1882-ben Osztrák-Magyar Államvasúti Részvénytársaság néven (röviden OMÁV Rt), német rövidített neve StEG, amely Baross Gábor elnök-vezérigazgató felkérésével alapíttatott meg Ferenc József osztrák császár-magyar király kezdeményezésére. Úgy döntenek a bécsiek, hogy mivel a császárváros legnagyobb és legforgalmasabb pályaudvara a Südbahnhof, ezért ezt nevezik ki az osztrák államvasút főpályaudvarának, míg a fiatal magyar főváros, az 1873-ban egyesített Budapest a Központi pályaudvart, a mai Keleti pályaudvart jelöli ki az ország főpályaudvarának.
1918-ban felbomlik az Osztrák-Magyar Monarchia, 1921-ben megalakul az OMÁV Rt. szétbontásával Magyarországon a Magyar Államvasutak Részvénytársaság (MÁV Rt), Ausztriában pedig az Osztrák Szövetségi Vasutak Rt (Österreichisches Bundesbahnen Aktien Gesselschaft, vagyis az ÖBB AG).
A két vasúttársaságot a legsúlyosabb katasztrófa a II. világháború alatt éri.
Bécsben a Déli pályaudvart, Budapesten a Keleti pályaudvart, a Kelenföldi pályaudvart és a Déli pályaudvart éri szőnyegbombázás. A Budapest Keleti pályaudvar csak részlegesen sérül meg, viszonylag gyorsan, 20 év alatt épül teljesen újjá, 1966-ban kezdik a renoválást és 1986-ra már az első nagy felújítások készen vannak. A Budapesti Déli pályaudvarnál és a Bécs Déli pályaudvarnál 1 év alatt, a Déli Vasút alapításának 100. évfordulójára, a vasútvonal fennállásának 100. évfordulójára 1972-ben felépül egy teljesen modern üvegpalota szerű, szocreál stílusú modern pályaudvar hatalmas utascsarnokkal, utazási irodával és nemzetközi pénztárral.
Budapest-Déli pályaudvar
Ahogy azt a V 63-as mozdonyról szóló írásomban is említettem: az osztrákok és a magyarok sok mindenben együtt gondolkoztak. A Kelenföldi pályaudvar részleges felújítása is megtörténik, amikor 1991-ben elkezdik az építkezést és 2007-re az állomás felújításának első szakasza lezárul.
Majd 2005 után elkezdődik a nagy vasútépítések kora. A magyarok döntenek arról, hogy a mai Budapest Déli pályaudvar fokozatosan egy elővárosi vasúti pályaudvar szerepét fogja betölteni, a dél-budai főpályaudvar szerepét a mai Budapest Déli pályaudvar helyett a Budapest Kelenföld pályaudvar veszi át. A Déli Vasút teherpályaudvarából főpályaudvar lesz. Ezzel párhuzamosan az osztrákok is fontolóra veszik egy nagy főpályaudvar építését. Mivel megnőtt a forgalom a Wien Südbahnhofon, ezért a nemzetközi vonatokat az 1960-as évek elejétől a Wien Westbahnhof indítja és fogadja, a Südbahnon csak az EUR-Bahn járatok és a belföldi gyors-és személyvonatok forgalma marad meg.
A Bécs Nyugati-és Déli pályaudvar egyszerűen megtelt, ezért kell egy sokkal nagyobb befogadóképességű pályaudvart építeni. A Westbahnt és a Südbahnt elkezdték bontani. A Westbahnhofot vasúti műemlékké nyilvánították és egy 3 emeletes bevásárló központos, multifunkciós központot alakítanak ki, a Südbahnhofot pedig porrá rombolják és egy teljesen új, cápauszony formájú Wien Hauptbahnhof névre hallgató átmenő pályaudvart terveznek, ahol kulturális központ és egy óriási irodaközpont létesül majd nemsokára, 2015-ben.
A Budapest Kelenföld is hasonló mintára épül, ennek átadását a bécsi főpályaudvar után 2 évvel, 2017-re tervezik átadni, amire a budapesti 4-es metró teljes szakaszának el kellene készülnie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése