2011. február 4., péntek

Egy vidéki állomásból nemzetközi csomóponttá válásig: Győr Főpályaudvar története

Tegnap délben, amikor a városban sétáltam és intéztem ügyeimet, akkor megvillant egy szikra az agyamban, amit pedig már 1984. augusztus 18-án való leköltözésem óta többször eszembe jutott valami, de tegnap a két InterCity vonat megpillantása után gondoltam magamban, hogy Magyarország második fővárosa címet Győr jogosan viselhetné.
Gondoltam, hogy Győr mindenféle szempontból jó helyen fekszik. Közlekedés-földrajzi gyújtópontban épült római kori Arrabona településből az évezredek hosszú folyamán egy igazi, gyors és dinamikusan fejlődő Nyugat-Dunántúl régióközpontjává váló Győr lett.
A Győr állomás története magyar viszonylatban elég korán kezdett fejlődni, de ezen egyáltalán nem kell csodálkozni, mert ezt a kisalföldi kézművescéhek és a modern gyáripar fejlődése hozta magával, valamint a kiváló minőségű kisalföldi-és sokoróaljai agrártermékek kereskedelme-és árucseréje is. Ez természetesen hozta magával a zsidó-és német kiválóan képzett szakemberek betelepítését is.
Ennek ismeretében írom le a győri vasút történetét. 1855. december 24-én délután 2 óra tájban ünnepélyes keretek közt átadják a Győr-Újszőny (mai Komárom vasútállomás) vasútvonalat, ahol az Osztrák Keleti Vasúttársaság elnöke Győr állomáson, Újszőny állomáson pedig a település polgármestere vágja át a szalagot, Széchenyi István közlekedési-és közmunkaügyi miniszter és Kossuth Lajos pénzügyminiszter különvonaton érkezik Győrből Újszőnybe.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es megalakulásával Győr az akkori Pest-Buda előretolt bástyája lesz olyan értelemben, hogy azok a vállalkozók, kereskedők, bankárok, köztisztviselők, iparosok és céhes szakemberek, manufaktúratulajdonosok, akik a magyar fővárosban nem kapnak lehetőséget arra, hogy kiteljesítsék szakmai munkásságukat Győr befogadja őket, ez ad egy nagy adag lendületet a város fejlődésének.
Ahogy már a Gyárváros Győrben, Tisztviselőtelep Pesten című bejegyzésemben említettem volt Győr fejlődése és rohamos, gyors modernizációja az 1880-as években kezdődik el.
Magyarország második vasútvonala a Győr-Újszőny vasútvonal 1855. karácsonyakor átadott szakasz nagyon gyorsan továbbépül, 1857-ig Alsógalláig (mai Tatabánya állomás), 1863-ban pedig már a Pesti Indóházba (mai Budapest Nyugati pályaudvar) fut be a szerelvények döntő többsége.
Amikor 1882-ben felépül a Budapest Központi pályaudvar (névadója az Osztrák-Magyar Középponti Vasút Részvénytársaság) akkortól a Győr felől érkező vonatok már ide futnak be. Ezzel párhuzamosan 1867-ben kezdik építeni Győrtől először Magyaróvárig (mai Mosonmagyaróvár állomás), majd pedig 1871-ben a vonalat meghosszabbítják a szakaszt Hegyeshalomig, illetve Rajkáig, rá egy évre 1872-ben már Rajkától Oroszvár (mai Rusovce állomás) érintésével Pozsonyig (ma Bratislava Hlavna stanica), illetve Hegyeshalomtól Bécsig (mai Wien Westbahnhof és Wien Südbahnhof) hosszabbítják meg a vonalat.
Így viszonylag gyorsan a Győr állomásból nemzetközi csomópont lesz és felveszi a Győr Főpályaudvar nevet 1887-ben, amit a mai napig is használ, győri nyelven csak Nagyállomásként emlegetik. A Pozsony-Budapest járatot a Felvidék-Közép-magyarországi Vasút Részvénytársaság, a Bécs-Budapest járatot és a Bécs-Pozsony járatot részben az akkor már fiatalon, 1872-ben megalakult Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. (Raaberbahn, GySEV), részben az 1885-ben megalakult Osztrák-Magyar Királyi Államvasutak Részvénytársulat üzemeltet.
Az Osztrák-Magyar Középponti Vasút Részvénytársaság alapítója és első elnök-vezérigazgatója, egyben a Budapest Központi pályaudvar (mai Budapest Keleti pályaudvar) első állomásfőnöke, Győr szabad királyi város országgyűlési képviselője, a "vasminiszter", Baross Gábor volt, aki közlekedési-és közmunkaügyi miniszterként, előtte pedig kereskedelemügyi államtitkárként levezényelte a kisebb-nagyobb önálló vasúttársaságok egybeolvasztását és ezzel létrejött az Osztrák-Magyar Királyi Államvasutak Részvénytársulat (OMÁV Rt.), melynek ő lett nemcsak az alapító-főrészvényese, de első elnök-vezérigazgatója is.
A GySEV alapító-főrészvényese Báró Sina György görög származású bécsi születésű bankár a cég elnökeként Gróf Széchenyi Ödönt nevezi ki vezérigazgatónak.
A GySEV azzal a céllal jött létre, hogy a bécsi kereskedőket ki lehessen kerülni, mert a császári kancellária nagyon-nagyon sok különadót kellett fizetniük a magyar vállalkozóknak.
Sina, Széchenyi Ödön és Baross tevékenysége jótékonyan hatott a város fejlődésére, 1900-ban felépül a Győr GySEV pályaudvar, amely egészen 1981-ig fogadja a Sopron felől érkező gyors-és személyvonatokat, majd pedig 1981-től a soproni vonalat meghosszabbítják Budapestig és ezért Csorna jelentős csomóponttá válik, ahol a Sopron-Csorna-Győr vonalszakasz csatlakozik a Szombathely-Csorna-Hegyeshalom és a Szombathely-Csorna-Győr szakaszhoz és együtt mennek Budapestig a szerelvények, ugyanúgy, mint a Szombathely-Celldömölk-Győr szakasz is ide csatlakozik be.
Győr állomás 1855-ös átadása jelentős mérföldkő volt a magyar vasútközlekedésben, 1890-ben kapja meg főpályaudvari rangját, 1950-ben nemzetközi csomóponttá fejlődik, ami annyit tesz, hogy a MÁV, a GySEV és az ÖBB (Osztrák Szövetségi Vasutak) közös állomása lesz.
Győr vasútközlekedése jelentős, mert belföldi és nemzetközi közlekedési folyosók alakultak ki:
Belföldi vasúthálózat:
Rajka-Hegyeshalom-Győr-Budapest-Sátoraljaújhely
Sopron-Csorna-Győr-Budapest
Szombathely-Csorna-Győr-Budapest
Szombathely-Celldömölk-Pápa-Győr-Budapest (közvetlen kocsikkal Zalaegerszeg felé)
Veszprém-Győr
Nemzetközi forgalom:
Berlin-Prága-Pozsony-Rajka-Hegyeshalom-Győr-Budapest 
Bécs-Bécsújhely-Sopron-Csorna-Győr-Budapest
Ebenfurt-Sopron-Csorna-Győr-Budapest
Bécs-Hegyeshalom-Győr-Budapest-Belgrád (közvetlen kocsikkal Bukarest felé)
Innsbruck-Linz-Bécs-Hegyeshalom-Győr-Budapest
Salzburg-Linz-Bécs-Hegyeshalom-Győr-Budapest
Frankfurt am Main-München-Linz-Bécs-Hegyeshalom-Győr-Budapest
Zürich-Bécs-Hegyeshalom-Győr-Budapest
Graz-Szentgotthárd-Körmend-Szombathely-Csorna-Győr-Budapest

Ebből is látszik, hogy az egypárti diktatúra, a szocializmus időszakában is nagyon-nagyon fontos nemzetközi vasútforgalom bonyolódott le Győr városában.
Amikor az 1980-as évek elején a legolcsóbb tömegközlekedés a vasút volt, akkor erősödtek meg a városban az olyan elővárosi pályaudvarok (Ménfőcsanak, Ménfőcsanak felső, Győrszabadhegy, Győr-Gyárváros, Győrszentiván), amelyek a főpályaudvar túlsúlyát ellensúlyozták, de a forgalom csökkenésével fényük mára jelentősen megkopott.

Képek a győri vasútállomásról és a kapcsolódó vonalakról:
Budapest-Déli pályaudvar, Budapest-Rajka Flirt motorvonattal
RJ Hegyeshalomban, Győr felé közlekedik

Győr-Főpályaudvar Talent motorvonattal
Győr-Főpályaudvar Arrabona IC-vel
Győr-Főpályaudvar a soproni gyorssal


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése