pölös: Omnibusztól autóbuszig Magyarországon: regionális busztársaságoktól a Volán Egyesülésig

Magyarországon 1903-ban legelsőként Budapesten indult meg az autóbusz-közlekedés omnibuszként Óbudán, amelynek száma az 5-ös számot viselte, illetve viseli a mai napig. A járat útvonala azóta folyamatosan változott, utoljára 2001-ben változott meg. Jelenleg ez a járat a Pasaréti tér, autóbusz-fordulótól indulva Angyalföld, Gyöngyösi utca, forgalmi telepig közlekedik, melynek menetideje 50 perc, ezzel a főváros leghosszabb buszjárata.
Tata városában 1910-ben indult meg az omnibusz közlekedés, amely az 1920-as évek elején változott át autóbusz-közlekedésre. Majd jöttek egyre-másra az autóbusz-közlekedéssel rendelkező települések: Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Komárom, Tatabánya, Esztergom, Szombathely, Kőszeg, Szeged, Miskolc, Debrecen, Eger, Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös.
A II. világháborúban a legtöbb buszközlekedéssel rendelkező település-és város jelentősen megsérült, a gépkocsiállományuk is nagyon nagy károkat szenvedett, ezeknek a nagy károknak a helyreállítására megalakul a MÁVAUT, vagyis a Magyar Államvasutak Autóbusz-közlekedési Társasága.
6 év fennállás után az állami vasúttársaság, a MÁV leválasztja az autóbusz-közlekedési társaságot, külön céggé szervezve Volán Vállalat néven 1951-ben.
11 év után a Volán Vállalat nevet vált és Volán Tröszt néven 1961-ben újjáalakul, ekkortól már az új cégnek nem üzemigazgatója, hanem vezérigazgatója lesz.
1950-1968 közt a Volán-társaságokat 1-től 26-ig számozzák őket. Majd pedig fokozatosan, főleg az ország nyugati részében kezdődik meg a busztársaságok névvel kiírt megjelölése, pl. 1953-ban az 5. számú Volán Vállalat Kisalföldi Üzletág, 1955-ben 7. számú Volán Vállalat Vértes Üzletága. 1968-ban először Győr központtal megalakul a Kisalföld Volán Vállalat, majd pedig a Vértes Volán Vállalat. Ekkor a keleti országrészben, az Alföldön még tartja magát a számmal jelölt társaságok elnevezése. Kivétel ez alól a Budapest központtal megalakult Volánbusz Vállalat.
1975-ben az alföldi busztársaságok is nevet kapnak: Eger központú Agria Volán és a Gyöngyös városban alakuló Mátra Volán, a Szeged központú Tisza Volán, a Debrecen székhelyű Hajdu Volán, a Miskolc bejegyzésű Borsod Volán.
1987-ben megkezdődik a busztársaságok részleges privatizációja és a budapesti székhelyű Volánbusz Vállalat 1988-ban Blaguss Volánbusz Rt. nevet veszi fel, minek utána az osztrák Blaguss Autobus-linien AG. a részvények teljes állományát megszerzi a magyar cégben, ezzel a cég nemzetközi központja Bécsből Budapestre költözik.
Új fordulatot vesz az, amikor 1975-ben a Volán Tröszt nevet vált és felveszi a Volán Egyesülés nevet, ami lehetővé teszi a számozott busztársaságok nevet kapjanak, így piacképesebbek lesznek a nemzetközi forgalomban, ennek szellemében egy haladó gondolkodású menedzsert választanak meg a közgyűlés élére, 1980-ban Saslics Elemér vezérigazgatót nevezik ki, aki 2010-es nyugdíjazásáig vezette a céget, jelenleg is még jelentős gazdasági hatalommal rendelkezik. Saslics 2010 óta nyugállományú vezérigazgatóként intézi a cég ügyeit.
1993-ban a busztársaságok részvénytársasággá szerveződnek, a cégek élén a vezérigazgatók teljes hatalmat kapnak és gazdasági felelősségük korlátlan. Az 1990-1993 közti időszak döntéskényszerbe készteti a busztársaságokat.
Saslics új fordulatot hirdet, melynek értelmében két új járható: mindegyik busztársaság neve elé az rt. megjelölés kerül, de 1) a vállalat az egyesület védőszárnya alatt működik tovább központi kormányzati, fővárosi, vagy főváros kerületi, vagy megyei, települési és városi önkormányzati pénzekből gazdálkodva állami vagy önkormányzati részvénytársaságként: Volánbusz, Kisalföld Volán, Vasi Volán, Balaton Volán, Balatonfüredi Volán, Bakony Volán, Somló Volán, Zala Volán, Pannon Volán. 2) vagy pedig teljes önállóságot kap a vállalat és semmifajta önkormányzati, városi, fővárosi és központi kormányzati pénzbeli segítséget nem kér teljes gazdasági önállóságot kap, tisztán piaci alapon szerveződve és nem kíván az egyesületben tagként szerepelni. Ezt választotta az Alba Volán, Vértes Volán, Tisza Volán, Agria Volán, Mátra Volán, Kunság Volán, Hajdu Volán, Borsod Volán, Nógrád Volán. Azok a társaságok, amelyek kilépve a Volán Egyesülés kötelékéből önállósodtak és csak szakmai segítséget kértek egykori ernyőszervezetüktől nagyon sokan óriási adóssághalmazt hagytak maguk után, ezzel elősegítve, hogy valamelyik cég alvállalkozójává váljon, mint például a Nógrád Volán Zrt. a BKV alvállalkozója lett 2007-től, vagy a Borsod Volán, a Hajdu Volán, a Vértes Volán és a Mátra Volán pedig a Volánbusz Zrt. alvállalkozója lett 2003-tól.
Egyetlen egy nyertese lett a privatizációnak: az Alba Volán annak ellenére, hogy nem tagja 1993 óta a Volán Egyesülésnek azóta is nyereségesen működik, de bevételeinek egy jó nagy része az utazási irodájából, a Fehérvár Travel Kft.-ből származik.
Budapestnek is külön szerepe van a buszok világában. Az osztrák Blaguss cég, amely 1950-ben alakult Bécsben fokozatosan kimerülnek a pénzkészletei 1998-ra, 2000-ben a holland-dán vegyes tulajdonban lévő Eurolines AG. megszerzi a Blaguss cég részvényeinek 92 %-át, majd 2001-ben megszerzi a kisbefektetői 8 %-ot is, ezzel teljesen Koppenhága és Amszterdam ellenőrzése alá kerül a császárvárosi cég, ennek következtében a budapesti Blaguss Volánbusz Zrt. nevet váltva Eurolines Magyarország Zrt.-re felépíti Budapesten a Kelenföldi Nemzetközi Autóbusz-pályaudvart és a Népliget Nemzetközi Autóbusz-pályaudvart, valamint felújítják az Újpesti Autóbusz-pályaudvart és a Népstadion Autóbusz-pályaudvart.
Saslics Elemér vezérigazgató 2001 óta nemcsak a Volán Egyesülés vezetője, de mivel sikeresen levezette a buszközlekedés modernizálását az Eurolines Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztját is betölti, következő évben pedig a bécsi Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományoz neki és az egyetemalapítóról elnevezett Ressel-díj aranyfokozatát adják át neki Alsó-Ausztria tartományi parlamentjében, St. Pöltenben.
Nehezen indult el a magyarországi omnibusz közlekedés, de a III. évezred útjain már a Mercedes és Volvo InterCity-buszok és Euroliner buszok hasítják a levegőt, mert Magyarország még sokáig élni fog hála a magyar mérnökök nagyon nagy tudásának!

Képek a magyar buszok világából