pölös: Alba Regia-tól Alba Plaza-ig: Székesfehérvár története

Székesfehérvár Magyarország egyik legrégebbi városa.
Már a kelta és etruszk korban lakott település volt, a rómaiak az Alba Regia néven emlegették. A honfoglalás utáni években, 1000-1005 körül Szt. István király emelte koronázó várossá. A magyar királyokat koronázták itt, a királyok koronázó városa Székesfehérvár mellett Pozsony és Visegrád, illetve a királynők és királynék koronázóvárosa Veszprém volt, de ez utóbbi a koronázó városi címét csak az 1300-as évek elejétől nyerte el.
A történelem sok viharát túlélte a település.
Igazi fejlődésnek a reformkorban indult a Balatoni Gőzhajózási Rt. megalakulásával, amikor Budapest főváros előretolt bástyájaként nyaraló-és üdülőövezetté vált a közelében található Velencei-tó, Gárdony és Agárd miatt, hiszen azok az emberek, akik hétvégére és nyári szabadságuk eltöltése és pihenése miatt a Balatonon akartak üdülni, nyaralni és kiszorultak onnan, azok itt a környéken vásároltak telket és nyaralót.
Fejlődésének második szakasza az 1970-es évek elejétől az 1990-es évek elejéig tartott. Budapest fővárostól 50 km távolságra található 2001-ben 101973 fő lakosú megyeszékhely, 1990 óta megyei jogú város ipari központtá vált. Az Ikarus Autóbuszgyár Egyedi Kft., a Műszertechnikai Kft., a Mikroelektronika Kft. voltak a legnagyobb munkáltatók. 1990-1996 közt a három nagy cég Széles Gábor nagyvállalkozó által vezetett tőkéscsoport 100 %-os tulajdonába került és jogutód nélkül megszűntek a cégek. A két óriásvállalat, a közel 100 évet megélt Fejér megyei Tejipari Részvénytársaság (Fejértej) 1991-ben a francia Danone-csoport, majd 1995-ben az olasz Parmalat-csoport 100 %-os tulajdonába került, majd pedig 2005-ben végelszámolással jogutód nélkül megszűnt a cég és a Fejértej maradék üzeme Parmalat Magyarország Kft. néven Romániába települt át, a másik nagyvállalat a Magyar Alumíniumfeldolgozó Részvénytársaság, 1970-től Alumíniumipari Könnyűfémművek Rt. (ALCOA-KÖFÉM) a folyamatos gyárkorszerűsítések következményeként a világ élvonalába került. 1991-ben már jelentős veszteségeket halmozott fel a gyár és ekkor a francia ALCOA nehézipari konszern tagja lett, majd pedig 2001-ben ALCOA-KÖFÉM Zrt. néven jogutód nélküli megszűnéssel végleg bezárták a gyárat. Ennek a két nagy múltú részvénytársaságnak már az épületei is üresen állnak és a régmúltra már csak az Országos Alumíniumipari Múzeum és a Magyar Tejipari Múzeum állandó kiállításai emlékeztetnek. Az Országos Alumíniumipari Múzeum a Magyar Közlekedési-és Műszaki Múzeum fiókjaként, a Magyar Tejipari Múzeum pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fiókjaként működik.
A város fejlődésének harmadik szakasza pedig 2000-től következett be, amikor 1998-2010 közt a város akkori polgármestere, Warwasovszky Tihamér meghirdette az "Új Fehérvár" fejlesztési programot, amelynek keretében felújították a Megyei és Városi Múzeum kiállítótereit, renoválták a Püspöki Palota, a Megyegyűlés és a Városháza épületét, modernizálták az autóbusz-pályaudvart és teljesen felújították a vasútállomás épületét, megépült az egykori Videoton-gyár helyén a Videoton Ipari Park és az azt kiegészítő Városi Déli Ipari Övezet, felépítették az Alba Plaza Bevásárlóközpontot, amely a terepasztal kiállításnak is otthont adott.
A több, mint 100 évet megélt Videoton Elektronikai Rt. az 1900-as évek elején alakult és kezdetben morzekészülékeket, majd rádiókat, később TV-készülékeket gyártott a cég 1994-es végleges bezárásáig, de ennek romjain 1995 tavaszán felépült a Ford Motor Hungary Rt., amely a jól bevált Ford-modelleket "Alba" művésznévvel kezdte gyártani és az Orion, Fiesta, Sierra és Mondeo modelleknek megjelent az "Alba" típusa is, jelenleg is futnak ezek a modellek szerte a világon.
A Ford-művek székesfehérvári gyára 1995 tavasza óta egyre nagyobb példányszámban folyamatosan bővülő gyárkapacitással és bővülő dolgozói létszámmal gyártja világsikerű modelljeit. Minekutána a Ford-művek a világon folyamatosan veszteséggel küzdött a svéd Volvo Motors Company megvette 1998-ban, amikor már a Mazda Motors Company is a tulajdonában állt 1997 óta, így a fehérvári üzemegységben a Ford Alba sorozaton felül már a Volvo S40/V40, Volvo XC 70/XC 90 autótípusok, a Volvo Alfa Localo B 7700-as busz és a Mazda 2-es/3-as/6-os autótípusok és a Mazda E 2200 kisteherautó kerül le a futószalagról.
Székesfehérvár a római kori Alba Regia településből így vált a 2000-es évek Alba Plaza Bevásárlóközpont városává, amely nemcsak terepasztal kiállítást rendez, hanem az ezredforduló igazi turistacélpontjává vált, ahol nemcsak a Bory-vár vonzza a városba látogatókat, hanem Ohmann Béla szobrászművész alkotása, a város főterén álló Országalma szobor is.

Képek Fehérvár világából: