2013. december 30., hétfő

Győr karácsonya anno...

Győr város karácsonya még a monarchiabeli időkből annyit hagyott az utókorra, ami jelentős, hogy 1855. december 24-én átadják a menetrend szerinti forgalomnak a Győr-Újszőny (mai magyar Komárom) vasútvonalat.
Kicsit más képet mutat ma a győri főpályaudvar:
íme:

Győr, főpályaudvar és a vidéki buszpályaudvar képe 1855-2006 közt
Győr-Főpályaudvar az 1910-es években



Győr-Főpályaudvar, győr-bécsi EUR Bahn érkezett 2008-ban







2013. augusztus 13., kedd

A 18 méteres busz

A következő kérdéssel kezdem: mivel lehet közlekedni, ahova nem megy vonat vagy villamos? Közúton, ami történhet gyalogszerrel, motorkerékpáron vagy kerékpáron, autóval vagy busszal. Most ez utóbbiról fogok írni.
2002-2005 közt új buszbeszerzések történtek. Legelőször Budapesten az Eurolines Volánbusz Zrt., majd nem sokkal később a BKV kapott új buszokat. A győri bejegyzésű Kisalföld Volán Közlekedési Zrt. helyben oldotta meg a buszkérdést, használt buszait a tatabányai alapítású Vértes Volán Autóbusz-üzemeltetési Zrt.-nek adta el jutányos áron.
Saslics Elemér a Volán Egyesülés vezérigazgatója és egyben az Eurolines Volánbusz Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese akkor, 2005-ben pozitív véleményét fogalmazta meg az újonnan üzembe helyezett Volvo buszokkal kapcsolatban, amiket egész Fejér megye területén használ az Alba Volán Közlekedési Zrt., hiszen ezeket a járműveket Székesfehérváron gyártja a Volvobus Hungária. Környezetkímélő hibrid meghajtású motorja világszínvonalú.
A BKV akkori vezérigazgatója, Kocsis István nem volt egyértelműen a Volvo buszok mellett, de ez tűnt a legjobb ajánlatnak, a buszok állagmegóvása érdekében a női és virágneveket adtak, pl: Jázmin, Judit, Hajnalka, Ibolya stb...
Eközben Győr-Moson-Sopron megyében is előremozdulás történt buszügyben. A leállított Rába Contact buszok helyett új típus jött be. A 100 darab gyártása után leállított Rába gyártása veszteséges volt, jelentette be 1 év után 2006-ban Pintér István, a Rába gyár elnök-vezérigazgatója.
Győr-Gyárváros vasútállomás mellett és Mosonmagyaróvár Ipartelep városrészben megalakult 2005-ben a Kravtex Első Magyar Autóbuszgyártó Kft. Krankovics nagyvállalkozó-ügyvezető többségi tulajdonlásával. Ez a cég gyártja a Credo autóbuszokat, amely műszakilag elég silány minőséget képviselnek, viszont nagyon dizájnos és formatervezett külsejük van.
A Kisalföld Volán Közlekedési Zrt. akkori vezérigazgatója, Pócza Mihály ellenezte ugyan a Rába buszok gyártásának leállítását és a Credo buszok vásárlását, de sem a megye vezetése, sem Győr város vezetői nem szóltak a Credo buszok ellen.
Az egyik autóbuszvezető-sofőr ismerőstől tudtam meg, hogy a csuklós Credo busznak az egyetlen nagy hátránya a csuklós Rába és csuklós Volvo busszal szemben, hogy túl alacsonyan van a súlypontja és ezért nagyon könnyen féltengelytörést szenvednek egy kisebb bármilyen ügyesen bevett kanyarban is. 18 méteres hosszúsága úgy oszlik meg hogy a csuklóig 12 méter, csukló után pedig 6 méter, míg a Rába 16 métere 13+3, a Volvo 15 métere pedig 11+4, ami azt jelenti, hogy a Credo a legrosszabb konstrukció a buszok közül, amíg a Volvo és a Rába pont arányosan osztotta el a súlyt és ezért sokkal stabilabban kormányozható.

Ajánlás:
Volvo 7700
Rába Contact
Credo BN 18

2013. július 20., szombat

Az 1-es vasútvonal krónikája: Budapest-Bécs fővonal

Erről nem sokat tudok írni, mert Budapestről indulva Budapest vasútállomásainál már szóltam erről, Bécsbe érkezve már ugyancsak említettem a Bécs vasútállomásainál.
Egy személyvonat menetrendjét írom le, mert ez a bejegyzés így szemléltethető a legjobban.

Budaörs: 1990-ig az állami tulajdonú Antenna Hungária Műsorszóró Zrt. átjátszóállomása működött itt, majd 1990-1995 közt a Westel Rádiótelefon Kft., 1995-től pedig a Pannon GSM Távközlési Zrt., a 2009 óta Telenor Magyarország Mobiltelefon Zrt. központi átjátszóállomása van itt.
Törökbálint: forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Biatorbágy: 1941-ben Bia falu és Torbágy mezőváros egyesült Biatorbágy néven. A történelembe nevét csak a torbágyi merénylet kapcsán Matuska Szilveszter révén írta be.
Herceghalom: soha nem volt nemesi birtok, forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Bicske alsó és Bicske: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Bicske alsó csak megállóhely, Bicske a vasútállomás. Itt léptünk be Fejér megyébe.
Szár és Szárliget: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Szár csak megállóhely, Szárliget a vasútállomás, ami csak az 1960-as évek közepe felé épült fel, hiszen ez csak azért épült meg, mert a pestiek nyaralóhelyévé vált és akkor autója csak kevés embernek volt, a távolsági buszjáratok pedig elég ritkák voltak. Itt léptünk ki Fejér megyéből.
Alsógalla és Tatabánya: 1990-ig Alsógalla megállóhely Tatabánya alsó, Tatabánya vasútállomás pedig Tatabánya felső néven volt ismert. Itt léptünk be Komárom-Esztergom megye területére. 1950-ben lett megyeszékhely, a Tatabánya-Oroszlány vonalon volt az 1993-as bányabezárásokig egy Bánhida, vagyis Tatabánya rendező néven egy megálló, amely mára teljesen megszűnt, épületét lebontották. Igazi városi jellege nincsen a 75000 fős megyeszékhelynek.
Vértesszőlős: nevét az egykoron híres szőlőültetvényeiről kapta, a település közelében találták meg Samu előember csontjait. Nevét onnan kapta, hogy Sámuel napján tárták fel a régészek ezt a leletet, és rögtön, az 1960-as évek elején a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Néprajzi Múzeum közös Szabadtéri Múzeumi Kiállítóhelyet hozott létre, amely azóta a Tájak-Korok-Múzeumok túraútvonal és az Ászár-Neszmélyi Borvidék túra egyik része lett.
Tóvároskert és Tata: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. A két megállást nem az teszi indokolttá, mint Bicske vagy Szár esetében, hanem a történelmisége. Tóváros és Tóvároskert nemesi birtok volt, az Esterházy hercegé, Tata pedig nagyközség. Mindkettő önálló vasútállomással és külön temetővel rendelkezett. 1903-ban történt meg a három település: Tóváros, Tóvároskert és Tata egyesítése Tata néven. Ekkor már városi jellegű település címet adományoztak neki, mezőváros lett. Városi rangot 1971-ben kapott. Erről már külön bejegyzésben írtam Tata vízimalmai címmel.
Almásfüzitő és Almásfüzitő felső: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. A két megállást az teszi indokolttá, hasonlóan Tata városához, hogy itt is egyesített településről van szó. 1907-ben Dunaalmás és Füzitőfalva egyesültek Almásfüzitő néven. Almásfüzitő a nagy vasútállomás építését a Timföldgyár felépítése hozta létre, Almásfüzitő felső megállóhely csak az ipari lakótelep miatt épült meg. 1911-ig ez a két vasútállomás nem létezett, az 1995-ös timföldgyári üzembezárást követően mindkét állomás teljesen elnéptelenedett, már csak a Komárom-Esztergom vasútvonal síndöcögényei (piroska és Desiro) koptatja öreg, rozsdás sínjeit, de hogy meddig az kérdéses.
Szőny és Komárom: határállomáshoz érkeztünk. Szőny vasúti megállóhely, Komárom pedig vasúti határátkelő. 1939-ben Komárom város területének és népességének 1/3-a Csehszlovákiához került, a Duna-Vág összefolyásnál a túlparton található a "történelmi Kömárom" vagy "Öregkomárom", szlovákok által csak "Révkomárom" néven emlegetett település, az Újszőny városrészből pedig megalakult a magyar oldalon lévő Komárom. A két várost a Duna választja el, a gyalogosok és a közútforgalom pedig az Erzsébet-hídon jár-kel naponta a két város közt 1990 óta. 1993 után igazi kétnyelvű város lett, szlovák és magyar egyszerre. Komárom a határállomás Magyarország-Szlovákia közt.
Ács: itt hagyjuk el Komárom-Esztergom megye területét. Hajaj! Már mindjárt leszállok a vonatról, mert innen Győr már csak 28 km! A 2007-ben városi rangot kapott település szebb napokat is megélt. Még az Esterházy hercegek alapította Első Kristályczukor Részvénytársulat, majd pedig 1952-től Magyar Kristálycukor Tröszt Ácsi Cukorgyártó Részvénytársasága 1993-ban zárta be kapuit és a helyére költözött, 1997-ben ide telepedett Hartmann Hungária Kft. nem tudta az összes munkaerőt lekötni, ezért a megyén belüli munkanélküliség itt a legmagasabb.
Nagyszentjános: beléptünk Győr-Moson-Sopron megye területére. A település szó szerint a semmiből jött létre. Az 1930-as években a Skoda Hungária (a Győri Ágyúgyár elődje) összeszerelő üzemet létesített a településen azért hozták ide a vasutat. Addig csak egy nagy pusztaság volt a falu helyén.
Győrszentiván, Győr-Gyárváros, Győr Főpályaudvar: a három vasútállomás egymáshoz nagyon közel található. Amikor az 1930-as évek elején megalapítják Nagyszentjános községet önálló településként, akkor Győrszentiván leválik tőle. Győrszentiván ma Győr város 11. kerülete, amelyet 1932-ben csatoltak Győr városához. Győr-Gyárváros állomást Győr városa hozta létre, ma a kisalföldi megyeszékhely 7. kerülete, 1890-ben kezdődött a fejlődése, amely a mai napig tart. Nem töretlen fejlődést mutat Gyárváros, de ennek történetét a Tisztviselőtelep Pesten, Gyárváros Győrben című bejegyzésben már megírtam. A 131000 fős város mindig valami más arcát mutatja, a három vasút fővárosa: ÖBB, GySEV és MÁV. Győr Főpályaudvar egy nagy vasúti csomópont, amely nemzetközi központ szerepét 1855 óta őrzi. Kicsi pihenés Győr Főpályaudvarán, majd tovahaladunk Szlovákia, illetve Ausztria felé.
Abda: Győr után az első megálló. A Radnóti-tragédia és a Zrínyi Péter féle összeesküvés egyik emlékhelye.  
Öttevény: forgalma jelentéktelen, csak egy megállóhely.
Lébény-Mosonszentmiklós: két település közt megy a vasút. 1994-ben itt hozták létre az első ROLA-terminált (Rollander Landstrasse).
Kimle: Magyarkimle, Horvátkimle és Károlyháza egyesítésével jött létre 1908-ban, majd 2008-ban Károlyháza kivált ebből a településhalmazból. A vasútállomás a károlyházai településrészen van, a MÁV Gépészeti Főigazgatóság központja.
Mosonmagyaróvár: európai hírű Agrártudományi Egyeteme tette nevezetessé a várost, valamint az egykori mosoni iparból csak a MOTIM maradt talpon, a MOKÖT teljesen megszűnt, a MOFÉM pedig egy kínai nagyvállalkozó tulajdonába került.
Levél: a megye legnépesebb német nyelvű települése: Kaltenstein.
Hegyeshalom: elhagyjuk Magyarországot, vonatunk továbbindul Bécs felé. Az állomás a GySEV Hegyeshalom-Csorna-Szombathely vasútvonalának is a kiindulóállomása.
Bezenye: csak vasúti megállóhely, forgalma jelentéktelen. Az 1/a vasútvonal eleje, amelynek vége Pozsony.
Rajka: elhagyjuk Magyarországot, vonatunk továbbindul Pozsony felé. Az 1/a vasútvonal: Hegyeshalom-Rajka-Pozsony 2008 óta csak teherforgalmat bonyolít, egyenlőre csak ígéret van mind a szlovák, mind a magyar vasút részéről a személyforgalom újraindítására.

Ausztria:
Nickelsdorf: az Osztrák Szövetségi Köztársaság, Ausztria területére léptünk. Burgenland tartomány Miklósfalva települése. 1921-ig itt volt az államhatár, ami most is itt van.
Zurndorf: csak vasúti megállóhely, forgalma jelentéktelen.
Parndorf és Parndorf Ort: a település nagysága miatt a vonat kétszer áll meg itt. Parndorf csak megállóhely, Parndorf Ort a vasútállomás.
Bruck an der Leitha: 1890 körül Lajtakáta, Lajtaújfalu és Királyhida települések egyesültek Királyhida néven. A vasútállomás a település királyhidai részén, a Lajta-patak a település lajtaújfalusi részén található.
Megérkeztünk Bécsbe, leszállás-kiszállás: Hauptbahnhof Wien.

Ajánlom figyelmükbe/figyelmetekbe:
Az 1-es vasúti fővonal 

   

2013. július 17., szerda

Bécs vasútállomásai

Már régebben írtam Budapest vasútállomásai címmel bejegyzést, most ezt folytatom, mivel Bécs vasútállomásai ugyanúgy nem az osztrák vasúttörténelem része, ahogy a Budapest vasútállomásai fejezet sem része a magyar vasúttörténelemnek. Hogy miért?
Azért, mert egy az, hogy Bécs már az 1520-as évek elején lett Ausztria fővárosa és azóta is dinamikusan fejlődik, másrészt pedig azért, mert Bécs vasúttörténelme már 1850 körül kezdődött, de az egységes osztrák vasúttörténelem csak valamikor az 1930-as évek elejétől indult igazi fejlődésnek.
Mindegyik vasútállomásnak rövidke története van.
Csak néhányat emelek ki ezek közül, ugyanúgy, ahogy Budapest esetében tettem.
Az osztrák főváros esetében a mai napig is 2 vasúttársaság a meghatározó: az egyik az 1921-ben külön társasággá szerveződő Osztrák Szövetségi Vasutak Zrt. (Österreichisches Bundesbahn AG. = ÖBB), valamint az 1872-ben alakult és 1875-től Ebenfurton át Bécsig közlekedő GySEV = Győr-Sopron-Ebenfurth Vasutak Zrt., az osztrákok által röviden Sopronvasútnak, vagy Raaberbahn-nak nevezett közlekedési vállalat.

Bécs ABC-sorrendben:
Floridsdorf: az osztrák főváros munkás- és iparkerülete. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint az U 6-os metró felső végállomása, jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Itt alakult meg az 1870-es években az ELIN gyár (Elektrischeindustriegebiet Wien) elődje, amely rövid függetlenség után összeolvadt a StEG céggel és a továbbiakban Floridsdorfi Mozdonyvasúti- és Járműgépgyár (röviden Floridsdorfi Gépgyár) néven folytatta működését. Nemcsak az iparról és a közlekedésről híres. A vasútállomás előtti tér véres események színhelye volt. Az Anschluss ellen itt lázadtak az osztrákok. A Floridsdorfi Gépgyár munkásai és vezetői megelégelték a fasiszta uralmat és fellázadtak, mert fizetést sem kaptak. A gépgyári munkások és vezetők tömegéhez csatlakozott a szociáldemokrata Karl Seitz bécsi főpolgármester, ehhez menet közben csatlakoztak a műszaki egyetemi mérnökhallgatók, majd a parlament elé érve már a közeli burgenlandi, felső-ausztriai és alsó-ausztriai munkás- és parasztgazda szervezetek képviselői is a Ringen vonulva ordították a fasisztaellenes jelszavakat, majd onnan a Karl-Marx Hof felé vonultak vissza. A felkelés sikertelen volt sajnos, a fasiszták elfoglalták Bécset, vérbe folytották a megmozdulást és a Floridsdorfi Gépgyárat felgyújtották, a vasútállomás helyén már csak egy emléktábla emlékeztet az egykori gépgyárra, a megmaradt ELIN gépgyárat pedig Linz városába költöztették át. Az ELIN gyár hirdeti: "a legnagyobb bécsi gyár vagyunk Linzben, Felső-Ausztria tartományi fővárosában. Floridsdorf állomás 1901-től az ÖBB tulajdona.
Bécs, Floridsdorf állomás
Nussdorf: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A kerület Nussdorf városrésze a Duna-part hajókikötőjéről lehet ismerős és a D-villamos felső végállomása van itt. Néhány busznak van itt megállója, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal, 1900-tól az ÖBB tulajdona a Nussdorf állomás.
Bécs, Nussdorf állomás
Franz-Joseph Bahnhof: az egykoron összenőtt kerület, Ferenc-Józsefváros pályaudvara volt. Majd valamikor 1900 körül Ferenc-Józsefváros kerület különvált Ferencváros és Józsefváros kerületre, de a vasútállomás neve változatlan maradt, mivel a pályaudvar a kerülethatáron fekszik. Vasútállomása jelentéktelen, az 1970-es évek elejétől csak elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont Bécs városon belül. Az eredeti épület 2002-ben egyetlen éjszaka alatt porrá égett és egy üvegpalota stílusú ultramodern épületet terveztek egy japán mérnökiroda vezetésével. Most ez lett az új vasútállomás, amit 2003 nyarán adtak át. 1905-től az ÖBB tulajdona a Franz-Joseph Bahnhof.
Franz-Joseph Bahnhof Wien
Wien Mitte: ez az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. 1980-ig az állomás neve Wien Raaberbahn, vagyis Bécsi Soproni pályaudvar volt. 2000-ben az osztrák kormány új közlekedéspolitikát hirdetett, 2003-tól folyamatosan építik a pályaudvart, 2015 elején nyitják meg ünnepélyesen a menetrendi forgalomnak. A főváros egyik legnagyobb forgalmat bonyolító pályaudvara. A vasútforgalom zavartalan.
Wien Mitte (Wien Raaberbahn)




Wien Grillgasse és a Központi Főműhely: vasúti forgalma jelentéktelen, az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Grillgasse megálló csak az ÖBB központi remízéről lehet híres. Az ÖBB Központi Főműhelye ugyanannak a mérnöknek az alkotása, aki Budapesten a Kőbányai út 30. alatt lévő MÁV Északi Járműjavító Főműhelyét tervezte. A kerület legnagyobb cége az ÖBB Trakció Zrt.
Wien Grillgasse megállóhely




Bécs, ÖBB Központi Főműhely

Heiligenstadt, Spittelau: Bécs XIX. kerületében, az 1892-ben alapított Döbling-Grinzing városrésze. A Heiligenstadti vasútállomás bejáratával szemben a Február 12-e téren van a Karl-Marx Hof bejárata. Erre jár a D-villamos, sok távolsági (zöld) busz és helyi (bécsi városi) buszok fő csomópontja ez a hely. Az U 4-es metró felső végállomása is ez. Itt kezdődik az osztrák vasúttörténelem, mert nemcsak azért, mert az állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, hanem azért is, mert a megmaradt egyik Pullmann-kocsik egyike büféként itt van kiállítva, és a muzeális értékű gőzösök is itt őrzik a vasút múltját. Szintén ugyanebben a kerületben, 1 metróállomással lejjebb található a Spittelau vasútállomás. Ez igazi forgalmi csomópont, hiszen itt találkozik egymással az U 4-es és U 6-os metró egymással és itt található a Hundertwasser Szemétégető a Bécsi Gazdasági Egyetem (WU Wien) épületével szemben. Az osztrák vasúttörténelem másik fontos emlékhelye, amely szintén az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll. Bécs XIX. kerülete 3 vasútállomást számlál: Heiligenstadt, Spittelau és Nussdorf.
Bécs, Heiligenstadt 77-es gőzössel (StEG)
Bécs, Heiligenstadt 919-es gőzössel (Tegel)
Bécs, Heiligenstadt Orient-Expresszel
Bécs, Spittelau nosztalgiavonattal
Kahlenbergbahn: 1873-ban Bécs városában fogaskerekű vasutat építettek, de a gazdaságtalan és nagyon veszteséges üzemeltetés miatt a vonalat 1933-ban megszüntették. Heiligenstadt vasútállomástól Kahlenbergig közlekedett, jelenleg a 10-es helyi (bécsi városi) busz és a 280-as helyközi (zöld) busz közlekedik a nyomvonalán.
Kahlenbergbahn

Meidling és Matzleinsdorfer-platz: mindkét vasútállomás a XII. kerületben, Meidlingben található, és az állomás már az 1880-as évek elejétől folyamatosan a GySEV tulajdonában áll. A Bahnhof  Meidling neve 1982-ig Wiener Raaberhauptbahnhof  (Bécs Soproni Főpályaudvara), a Matzleinsdorferplatz neve pedig 1981-ig Wiener Obere Raaberbahnhof (Bécs Sopron alsó pályaudvara) volt. Meidling kerületben a vasútállomások mellett megy el a legforgalmasabb nemzetközi főút, a Budapest-München autópálya, amelynek végállomása Zürich. Ezzel párhuzamosan halad a vasúti fővonal is. A két pályaudvart kétszer építették újjá, először az 1970-es évek közepén, utána pedig 2009-ben kezdték építeni és a teljesen új, ultramodern épületeket 2012 nyarán adták át ünnepélyesen a forgalomnak Bécs főpolgármestere, az osztrák közlekedési miniszter, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója és a GySEV vezérigazgatója társaságában. Nemzetközi vasútforgalmat bonyolít le mindkét pályaudvar, a Matzleinsdorferplatz a Bahnhof  Meidling előpályaudvara.
Bécs, Matzleinsdorferplatz
Bahnhof Meidling Wien csarnoka
Nordbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Északi Vasúttársaság Részvénytársulás (németül Nordeisenbahn, röviden Nordbahn) cégről kapta. Itt, az egykori Nordbahn cég központja lett, majd pedig a későbbi ÖBB központja lett a Nordbahn-palota. A vasúttársaság 1906-os alapítása után 1945-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. Az állomás a Dunaszigeten van, az U 1-es és az U 2-es metróvonal csomópontjánál, valamint 0-ás és az 5-ös villamosok felső végállomása is itt van. A városrészt Praterstern-nek hívják a Prater közelsége miatt. 2001. március elején egy tehervonat tartálykocsija kigyulladt az állomáson, a lángok a Vasútpalotára is átterjedtek. Az a japán mérnökiroda, aki a Franz-Joseph Bahnhofot építette, az építette az új Vasútpalotát is. Amikor 2008-ban Ausztria Foci-EB-t rendezett akkor az U 2-es metrót meghosszabbították és megépült az Ernst Hoppel Olimpiai Stadion, akkor adták át a teljesen új Nordbahnhof épületét Bahnhof  Praterstern néven.
Bécs, Nordbahnhof csarnoka


Bahnhof Praterstern Wien



Bécs, Vasútpalota




St. Marx vasútállomás és a StEG: a St. Marx nem Engels elvbarátját jelenti, hanem Bécs Marcus városrészét nevezik így, ahol egy elhagyott műemléktemetőt lehet meglátogatni, vasútállomása 1900-tól az ÖBB tulajdonában áll, jelentős elővárosi vasútforgalmat (HÉV) biztosít. A StEG gyár 1855-ben itt, a St. Marx vasútállomás közelében nyitotta meg központi üzemét, majd pedig egyesült a Floridsdorfi Gépgyárral, tehát ez a gyár a Floridsdorffal együtt szintén áldozatul esett a véres fasiszta eseményeknek.
StEG
Bécs, St. Marx vasútállomás


Hütteldorf: az 1891-ben alapított XIV. kerületi Penzing városrésze Hütteldorf, amely az egész kerület gazdasági ütőere. Hütteldorf főutcája a Hütteldorfer Hauptstrasse. Az U 4-es metró alsó végállomása, valamint jelentős busz- és villamoscsomópont is. A Hütteldorf állomás az ÖBB 1836-os megalakulása óta folyamatosan a vasúttársaság tulajdonában áll, 2000-ben vasúti műemlékké nyilvánította az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal.
Bécs, Hütteldorf állomás




Südbahnhof és Hauptbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Déli Vaspálya Részvénytársulás (németül Südeisenbahn, röviden Südbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1829-ben alapították, majd pedig 1921-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. 1855-ben ez a cég hozta létre fiókintézményként Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Keleti Középponti Vasúti Részvénytársaságot (németül Osteisenbahn, röviden Ostbahn), ezért az állomás új neve Südostbahnhof-ra változott, de az osztrákok és a magyarok továbbra is Déli vasútnak vagy Südbahnhofnak, Südbahn-nak hívták. A II. világháborúban Bécs városán belüli központi fekvésének köszönhetően több találat érte. 1955-ben a Südbahnhofot újjáépítették, a szocialista országokba induló és az onnan érkező vonatok bécsi végállomása volt. 2009-ben teljesen szétbontották a Südbahnt, és 2012. december 15-től már az új állomást, a Hauptbahnhof Wien-t részlegesen átadták a menetrendi forgalomnak, 2014. májusában várható az ünnepélyes átadás. A villamos- és autóbuszos csomópont mellett nemzetközi autóbusz-terminált építettek, az U 4-es metróállomást teljesen modernizálták és automata utastájékoztató táblákkal szerelték fel.
Bécs, Südbahnhof a 2000-es években
Bécs, Südbahnhof ideiglenes épülete

Hauptbahnhof Wien 2012. szilveszterkor

Westbahnhof: a pályaudvar neve az Osztrák-Magyar Császári- és Királyi Közép Nyugoti Vaspálya Részvénytársulás (németül Westeisenbahn, röviden Westbahn) cégről kapta. A vasúttársaságot 1856-ban alapították, majd 1952-ben beolvadt az állami ÖBB vasútvállalatba. A II. világháborúban több találat érte az állomást, 1956-ban osztrák szocreál stílusban újjáépítették. Mivel az osztrák főváros egyik leglátogatottabb és legforgalmasabb állomása lesz, túlnőtte magát és az osztrák vasúti cég elnök-vezérigazgatója minden terhet és veszteséget a Westbahnra terhelt. Ekkor már 2007-et írtunk. Közben elindult a Westbahnhof újjáépítése. A nemzetközi tervpályázatot építészetileg az osztrák Strabag, generálkivitelezésben a Demján Sándor elnök-vezérigazgató által jegyzett Trigránit Zrt., és a szerkezetépítési munkálatokat a budapesti székhelyű Hídépítő Zrt. nyeri el. Az ÖBB elnök-vezérigazgatója kényszerből lemond 2009-ben 20 év után, mert különben börtönbüntetés fenyegeti fia Salzkammergutbahn pályázati korrupciós ügye miatt, 2011-ben a Westbahnhof újjáépítése közben az ÖBB RailCargo igazgatója, Stefan Wehinger újraszervezi a Westbahn vasúttársaságot kft. formában, melynek ő lesz a tulajdonos ügyvezető-elnöke. Emeletes Stadler Flirt motorvonatokat, Dosto járműveket vásárolnak a Svájci Államvasúttól, melynek egykori elnöke, Weibel úr annak idején kollégája volt Stefan Wehinger vasúti elnöknek, mert egy cégnél dolgoztak. A kezdeti terjeszkedés, Bécs-Salzburg után már megszerezte 2012-től a Bécs-Linz-Graz vasútvonalat, tehát így Klagenfurt felé meghosszabbítva nyitott Szlovénia, Horvátország és Olaszország felé is. A Westbahnhof visszatért eredeti állapotába és az 1952-2011 közti állami ÖBB-korszak után újra magánvasúti vállalat üzemelteti a saját tulajdonában álló vasútállomást, amelynek 2012. februártól az új neve, Westbahn City Center, hiszen már átadták a teljesen új, ultramodern épületet. Egy korszak lezárult, újjászervezték a nagy múltú Westbahn vasúttársaságot, az államosítás 60 éves évfordulóján nyitották meg az új Westbahnhof vasútállomást 2012. nyarán, ahol az ünnepélyes megnyitón ott volt: a Westbahn City Center áruház vezérigazgatója, a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke, Demján Sándor Trigránit Zrt. tulajdonos elnök-vezérigazgatója, a Hídépítő Zrt. vezérigazgatója, a Strabag tulajdonos-vezérigazgatója, Bécs főpolgármestere, az osztrák elnök, az osztrák kancellár, Salzburg város polgármestere, Salzburg tartomány miniszterelnöke, Linz és Graz polgármesterei, valamint Felső-Ausztria és Stájerország miniszterelnökei. Ezt a Westbahn vasúttársaság tulajdonos ügyvezető-elnöke szervezte mondván, hogy nem kell nekik az állami ÖBB gondoskodása, ha egyszer nem is foglalkoztak Bécs város egyik legrégibb és legforgalmasabb állomásával? Közlekedése jó, hiszen villamos- és buszcsomópont, valamint két metró, az U 3-as és az U 6-os vonal metszi itt egymást.
Bécs, Westbahnhof bontás alatt

Bécs, Westbahnhof bontása

Bécs, Westbahnhof jelenleg (2010-2012 közt)





Bécs, Westbahnhofból ami maradt


Bécs, Westbahnhof RJ-csúcsban


Bécs, Westbahnhof a Westbahn társaság Flirt motorvonatával





Bécs, Westbahn City Center (WCC Wien)

Köszönöm a figyelmet annak, aki végigolvasta írásomat!







2013. június 24., hétfő

Széchenyi Múzeumvasút

Aki a bejegyzést olvassa azok többsége Széchényi Ferencre vagy Széchenyi Istvánra gondol. Akkor most elárulom, hogy tévednek.
Méghozzá azért, mert ez a vasút a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak Részvénytársaság (GySEV Zrt.) 1872-es megalapítása után 10 évvel a Fertő-tó gazdasági vasútjaként alakult Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön vezetésével, mindketten Széchényi Ferenc unokái és Széchenyi István fiai voltak. A főrészvényese a cégnek pedig Széchenyi István testvére, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön nagybátyja, Széchenyi György volt.
Ez a vasút megélte a történelem viharait:
1882/1883-as menetrendi évben Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön a megalakult vasúttársaság: Fertővidéki HÉV vezérigazgatói és Széchenyi György a vasúttársaság elnöke a teherszállítás érdekében hozták létre a céget. 1890 körül már személyszállítás is van a vasúton, mert elkezdődik a Hanság első lecsapolása és ekkor kezdenek az osztrák és magyar oldalon kialakulni az első települések, már a Nagycenk Kastély-Fertőboz szakasz meghosszabbodik Fertőmeggyes (Neusiedl am Mörbisch, 1980-tól Mörbisch) településig.
1943 őszén találat éri a kisvasutat, 1947-ben Fertőboz és Fertőmeggyes közt felszedik a sínpályát.
1972-ben a GySEV Zrt. 100 éves évfordulóján Dr. Siklós Csaba vasútüzemeltetési kormánymegbízott és Dr. Kubinszky Mihály a GySEV Zrt. főépítésze átadják a forgalomnak a Nagycenk Kastély-Barátság-Fertőboz 3,6 km hosszú vasútvonalat, 1970-ben még csak a Nagycenk Kastély-Barátság szakasz üzemelt, 1971-ben történt meg a Barátság-Fertőboz szakasz felújítása. A Fertővidéki HÉV 1882-es alapításakor is létezett a Barátság megálló Cenki Malom néven (itt volt a Soproni Erzsébet Gőzmalom üzeme).
1982-ben a Fertővidéki HÉV 100 éves évfordulóján az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök aláírják a közös ipari műemlékké nyilvánítás dokumentumát, melynek értelmében az 1972-ben felújított kisvasút felveszi a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fertővidéki HÉV vagy FHÉV) Széchenyi Múzeumvasút nevet.
1985-ben kapja meg a vasútvonal a turistavasút címet és a magyar és osztrák közlekedési miniszterek csúcstalálkozóján Sopronban a GySEV Vasutas Művelődési Ház (1988-tól GySEV Liszt Ferenc Vasutas Művelődési Otthon és Konferenciaközpont) dísztermében aláírják azt az egyezményt, hogy mivel 1972 óta a GySEV a tulajdonosa a kisvasútnak és az 1920-ban létesített vasúti múzeumnak (mozdonyskanzen), ezért 1986-tól az Osztrák Közlekedési Múzeum (Bécsi Technisches Museum) és a Budapesti Közlekedési Múzeum közös szabadtéri közlekedéstörténeti múzeumaként a GySEV 100 %-os tulajdonában működik.
2003-ban Győr városüzemeltetési alpolgármestere és Burgenland tartomány miniszterelnöke megállapodást kötöttek, hogy 2017-ig újraindítják a Fertőboz-Fertőmeggyes (Mörbisch) közti szakaszt ez a mai napig nem történt meg.
Mit is érdemes tudni a Széchenyiekről? Béla, Ödön és György méltatlanul keveset szerepel a történelemben.
Széchenyi György nem volt olyan kiemelkedően nagy tehetség, mint testvére Széchenyi István vagy apja, Széchényi Ferenc, de az ő nevéhez fűződik az első gazdaságpolitikai stabilizáló-csomag: Ausztriában és Magyarországon értékálló pénzt kell teremteni, mert az kedvez a lakosoknak és a vállalkozóknak egyaránt. Közgazdász volt, a Fertő-tavi Hajózási Kft. és a Fertővidéki HÉV alapítója és főrészvényese volt, egyben tulajdonosa.
Széchenyi Béla: Széchenyi István kisebbik fia. Apja depressziós hajlamát örökölte, betegeskedő ember volt, de nagy szorgalommal tanult új dolgokat. Nem végzett akadémiát (mai főiskola), hanem technikumban (mai szakközépiskola) tanult Pozsonyban és ő alkotta meg Nagycenken a Hársfa-alle-t, a Hársfasort. Ő volt a Monarchia első kertésze. Sokat utazott, imádta a növényeket és az állatokat, sokat olvasott és nyelveket tanult. Sokat tartózkodott anyai nagybátyjánál, Festetics Györgynél, mert imádta a Balatont.
Széchenyi Ödön: Széchenyi István legidősebb fia. Katonai pályára lépett. Testvérét, Széchenyi Béla grófot segítette. Igazi felfelé ívelő karrier az övé. Diplomata volt, majd megszervezi a Monarchia első tűzoltó-és kéményseprő vállalatokat, a magyar mentésügyet kezdeményezi több tanulmányában. A török szultántól pasa rangot kap az első Török Tűzőrség megszervezéséért, ami most az Isztambuli Tűzoltó-parancsnokság, több török városban a főutca és a főtér róla van elnevezve. Az ő felesége osztrák nemesasszony volt, így ő Ausztriában lelt végső nyugalomra. Ő kezdeményezte az osztrák és a magyar Fertő-tó vasúttal és közúttal való összekötését. A Budavári Sikló megépítése is az ő nevét dicséri, apja és nagyapja örökségének követője.

Képek, ajánlók:
Nagycenk Kastély állomás
Nagycenk, Széchenyi Múzeumvasút András gőzöse
Nagycenki kisvasúti múzeum, Mozdonyskanzen: a kiállított mozdony a Buda gőzös

Széchenyi Múzeumvasút, szerelvény az Ikva-hídon Barátság felé
GySEV
Sopron
Ebenfurt
Fertő-tó
Széchenyi Múzeumvasút
Nagycenk
Széchenyi Kastély
Mörbisch-Fertőmeggyes
Fertőboz

2013. június 19., szerda

Győri hidak

Már 1984. augusztus 10-e óta lakom a Kisalföld fővárosában, Győrött, tehát ezen apropó ad arra okot, hogy bemutassam azt a helyet, ahol élek.
Győr már a rómaiak korában lakott volt Arrabona néven, írná a történelemkönyv, de nem én. Én ott kezdeném, ami fontos: Mária Terézia tudatosan ad a városnak szabad királyi város rangot, hiszen a Mosoni-síkság, a Győri-medence, a Rábaköz, az Alsó-Szigetköz, a Bakonyalja, a Sokoró-Pannonhalmi-dombság és a Kisalföld tájegységek találkozásánál, közutak és vasutak metszésében alakult ki.
Közlekedésföldrajzi gyújtópontban helyezkedik el. 300 km-es távolságon belül valamennyi megyeszékhely, tartományi főváros vagy országos főváros elérhető.
Természetes vizekben sincsen hiány, mert a városban találkozik egymással a Mosoni- (Kis-) Duna, Rába és a Rábca. Ezen felül Kismegyer határában a Napóleon-emlékmű mellett folyik össze a Kis-Pándzsa és a Nagy-Pándzsa, Nádorváros és Gyirmót határában található a Holt-Marcal, valamint Likócs és Gönyű határában a Holt-Rába ág Iparcsatorna néven ismeretes.
Ez mit is jelent? Jót és rosszat egyaránt. Jót azért, mert így a város igazi kereskedelmi központtá vált, ami hídváros jellegét erősítette. Ez vonzotta az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások kialakulását, vezető kulturális és művelődési-oktatási központtá vált.
Rossz annyiból, hogy hídvárosi jellege miatt nagy az átmenőforgalma a városnak és ez erős környezetszennyező hatással jár.
A hidaknak az árvíz szabályozásánál is jelentős szerep jut a forgalom csillapításában, hiszen a rakpartok egyfajta gátként szolgál és az egész város nem kerül víz alá.
A hidak meghatározó arca a városnak, minden győri ismertetőben bent van a Révfalusi- (Kossuth-) híd. Történelmileg a város legrégibb hídja az 1880-as években ünnepélyesen átadott Baross-híd, amelyet 1942-ben felrobbantottak és 1975-ben új formájában adták át a forgalomnak.
Ezt a jelentős forgalmat nemcsak közúti, de vasúti hidak biztosítják.
Egy korabeli lapban Baross Gábor miniszter fia, Baross Károly fogalmaz így: "mint közlekedésügyi kormánybiztos apám örökségét továbbörökítve mondom - Győr híd Európa felé, kapu a nagyvilágra". Ez lett 1980-ban Győr város szlogenje azóta is.
Távolságok Győrtől: 
Budapest: 131 km.
Székesfehérvár: 92 km.
Tatabánya: 73 km.
Szombathely: 117 km.
Pécs: 191 km.
Szeged: 250 km.
Szekszárd: 197 km.
Kaposvár: 246 km.
Kecskemét: 227 km.
Veszprém: 76 km.
Zalaegerszeg:185 km.
Szolnok: 210 km
Miskolc: 295 km.
Pozsony: 78 km
Bécs: 134 km
Sankt Pölten: 190 km.
Linz: 231 km.
Salzburg: 285 km.
Graz: 228 km

Azért tartottam fontosnak leírni, hogy Győr és a nagyvárosok milyen távolságra vannak egymástól, mert ennek ismeretében tudjuk a következőket:
Révfalusi- vagy Kossuth-híd: végpontja a szlovák oldalon Medve (Medvedov), ami a 14-es főút vége - kapu Pozsony felé (így a Prága-Drezda-Berlin autópálya része, mint E 60/E 575).
Új gyárvárosi- vagy Széchenyi-híd: a szlovák pozsonyi autópálya magyarországi végpontja. A medvei határátkelővel párhuzamosan, az új határátkelő részeként épült 1980-ban. Árkád Győr közvetlen közelében.
Jedlik- vagy kis-Erzsébet-híd: a budapesti új Erzsébet-híd maradékalkatrészeiből szerelték össze 1970-ben. Ez Sziget-Újvárost köti össze Révfalu-Egyetemvárossal.
Rába-kettős-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Pinnyéddel. Forgalma jelentéktelen.
Petőfi-híd: a Belvárost köti össze Sziget-Újvárossal. Jelentős forgalmat bonyolít le, mert itt lehet ráfordulni a Bécsi útra és az M 1-es autópályán vagy az 1-es főúton lehet elmenni Budapest vagy Bécs irányába.
Baross-híd: Nádorvárost és a Belvárost köti össze. Forgalma még mindig jelentős, mert nem ilyen nagy tömegközlekedésre tervezték.
Nádor-aluljáró: Adyvárost köti össze a Belvárossal és Gyárvárossal. A Baross-híd tehermentesítésére épült 2006 nyarán. Eredeti célját csak részben érte el, a teljes tehermentesítés nem sikerült.
Ipar úti-felüljáró: Az M 1-es autópálya és az 1-es főút kivezető szakasza a városon belül. Forgalma nagyon jelentős.
Soproni-vasúti híd: a GySEV Győr-Sopron vasútvonalának Sopron felé menő vonatok hídja a Rába-folyó felett.
Bécsi-vasúti híd: a Budapest-Bécs fővonal, a MÁV és az ÖBB 1-es vonalának a hídja a Rába-folyó felett.

Közutak és vasutak:
Budapest-Bécs: 1-es főút és az M 1-es autópálya a legfőbb nemzetközi főút. Bécs felé biztosít összeköttetést Németországgal, Svájccal és a BENELUX országok felé. A MÁV és az ÖBB 1-es vasúti vonala. Tatabánya ezen az útvonalon érhető el.
Veszprém: Bakonyvasút. Mindig meg akarják szüntetni, de túlélte a vonalbezárást. Busszal egészen Balatonfüredig tudunk utazni a 82-es főúton.
Székesfehérvár: csak közúti összeköttetése van közvetlenül. Ha vonattal akarunk menni, akkor csak budapesti átszállással lehet. A 81-es főúton haladva Fehérvárról továbbutazva érhetjük el Dunaújvárost, Szekszárd és Kaposvár megyeszékhelyeket, Pécs és Szeged városát.
Kecskemét: az alföldi mezővárost csak budapesti vasúti átszállással érhetjük el, mert a heti 3 alkalommal induló busz nem biztosít összeköttetést a két nagyváros közt.
Szolnok és Miskolc megyeszékhelyek szintén csak budapesti vasúti átszállással érhető el, buszos közúti összeköttetése nincs.
Szombathely: vasúton a Pápa-Celldömölk-Szombathely (10-es vasútvonal) vagy a Győr-Csorna-Szombathely (GySEV 2-es vasút) vonalon érhetjük el. Közúton Csornáig a soproni 85-ös főúton, onnan pedig a hegyeshalom-rédicsi 86-os főúton autózva, így érhetjük el Zalaegerszeg városát is. Egerszeget vasúton Pápa-Celldömölk (10-es vasút) vonalon utazva Boba felé utazva érhetjük el. A vasi megyeszékhelyről vonattal vagy közúton továbbutazva Körmend-Szentgotthárd útirányon át juthatunk el a stájer fővárosba, Graz egyetemi városba.
Pozsony: az egykori koronázóváros vonattal nem érhető el. Busszal választhatjuk a nemzetközi járatot Mosonmagyaróvár-Rajka felé, vagy a Révfalusi-hídon keresztül Vámosszabadi-Medve (Medvedov) útirányon át. 78 km után továbbhaladhatunk Prága-Drezda-Berlin irányába.
Ausztria három legnevezetesebb és legjelentősebb városa, az iparáról híres Sankt Pölten és Linz tartományi fővárosok Bécsen keresztül biztosítanak Győr várossal közvetlen összeköttetést, az egykori Westbahn vasútvonalon, valamint a turisztikailag fontos Salzburg tartomány fővárosával, a 160000 lakosú Salzburg városával.

Képek, ajánlók:
Nádor-aluljáró Győrben
Győr hídjai


Révfalusi- (Kossuth-)híd, felújította: a Ganz-MÁVAG Hídosztály 1965-ben

Kis-Erzsébet (Jedlik-) híd anno...

... és most





Pápa, a reformáció városa

Debrecen a kálvinista Róma, Pápa pedig a reformáció városa.  A gondolatot az adta, hogy tavasszal elmentem Pápa városába, mert a Reformata M...