Innsbruck, a Habsburg-főváros

Innsbruck: vagyis az Inn hídja. Szó szerint, mert a város az Inn-folyó két partján terül el, amelyet hidak kötnek össze egymással. Az Inn nemcsak a vízienergia miatt fontos, hanem Ausztria és Németország közt természetes államhatárt képez.
Tirol tartomány szövetségi fővárosa Innsbruck a maga 130 000 lakosával. 1922 óta inkább Észak-Tirolnak kell nevezni az osztrák tartományt, mert Dél-Tirolt az olasz Trentino tartományhoz csatolták és Trentino Süd-Tirol tartomány fővárosa Bolzano lett.
A tiroli egyházmegye szintén Olaszországhoz került, Brixenből irányítják. Egész pontosan Brixen-Innsbruck megyéspüspök hivatala.
Miért is írtam ezt a címet? Egész egyszerűen azért, mert amikor az osztrák államalapító uralkodóház, a Babenberg família kihalt, akkor az 1200-as évek elején a svájci Habensburg településről került az ország élére új uralkodóház: a Habsburgok, akik később Spanyolország egy részére és Portugáliára is kiterjesztették hatalmukat és birodalmukat.
A Habsburg-ház gyors terjeszkedésbe kezdett szerte Európában, a mai dél-német tartományok (Bajorország egésze és Baden-Würtenberg tartomány egy része) is uralmuk alatt állott. Az 1230-as évek elején Osztrák Egyesített Birodalom néven Innsbruck lesz a birodalmi főváros egészen 1470-es Bécsbe költözésig. Amikor a mai osztrák fővárosba, Bécsbe költözik a császárság, akkor törvénybe iktatják, hogy Innsbruck az ország második fővárosa. A térképek ma is így írnak róla, hogy Kaiserstadt Innsbruck, Kaiserbundesland Tirol: vagyis Innsbruck a császári főváros, Tirol a császári tartomány.
Ezt az osztrákok azért hirdetik büszkén, mert Innsbruck a fénykorát II. Miksa császár alatt éli, ő alapítja a város első egyetemét, városfalat épít az idegenek betörései ellen, de ugyanakkor aki be akar települni annak adó- és vámkedvezményeket ad 75, illetve 99 évre.
Sok jeles személyiség kötődik Tirolhoz, például Gerhard Berger Forma-1 pilóta, és a tegnap megválasztott zöldpárti szövetségi államelnök, Alexander van der Bellen közgazdászprofesszor is Innsbruckban élt és tanult egészen az 1990-es évek elejéig, amikor Bécsbe költözött.
Innsbruck első egyetemének a neve 2007-ig Habsburg Miksa császár Egyetem volt, amikor is a Tiroli Orvosi Egyetem, az Innsbrucki Művészeti Főiskola és a Tiroli Politikatudományi- és Államigazgatási Egyetem egy intézménnyé olvadtak össze Tirol Egyetem néven.
Így ennek az óriásintézménynek összesen 47 000 hallgatója van, de amíg külön voltak alig 31 000 diák tanult.
Fejlett közlekedése van a városnak, 1920-as évek elejétől már 7 trolijárat is gazdagítja a tömegközlekedési hálózatot az 1880-as évek végén megjelent villamos mellett, amelyből 13 vonal üzemel úgy, hogy ebből 2 járat országúti vagy távolsági villamosként (hév) államhatárt nem ismerve átmegy a szomszédos Németországba és ott a másik végállomása.
Kétszer rendeztek téli olimpiát a közeli Igls turistafaluban, amely közel 2 000 lakosával a tiroli főváros 6. kerületeként gyarapszik, hiszen az 5-ös és 6-os villamosjárat ide jön ki, valamint Innsbruck belvárosából fogaskerekűvel és libegővel is ki lehet jönni ide.
Az ország második nemzeti könyvtára az Innsbruckban működő Tiroli Politikatudományi- és Államigazgatási Egyetem Központi Könyvtára.
Az ország alkotmánya 1925 óta kimondja, hogy mivel Tirol az örökös tartomány, Innsbruck az örökös császárváros, ezért a szövetségi kancellár 4 alkancellárja közül 1 alkancellárt Tirol képviselői közül kell választani. Ez inkább csak jelképes, de általában ezt az íratlan szabályt megpróbálják tartani, mert ez csak inkább szóbeli egyezség.
Tehát érdemes ellátogatni Tirol fővárosába, ahol az osztrák történelem bölcsője ringott: Innsbruck városába.

Innsbruck

Hegyeshalom és Rajka: kapu Európára

Amikor 1975-ben megszülettem csodaszámba ment külföldre utazni, mert az akkor csehszlovák-magyar államhatárt ugyanúgy fegyveresen védték, mint a magyar-osztrák határt.
1988-ban kitört az utazási láz, 1985-től kezdve megjelentek a magán utazási irodák, Kisalföld Volántourist Zrt., Blaguss Volánbusz, illetve Eurolines Hungary. 1990-ben elindultak a buszos társasutazások is, leomlott a vasfüggöny.
Ezáltal Győr-Moson-Sopron megye két jelentős határállomása: Rajka, a németajkúaknak Raggersdorf teljesen nyitottá vált és 2011-ig amíg Győr-Pozsony közt vasúti közlekedés volt Szlovákia felé el lehetett jutni akadálytalanul, 2012 óta pedig már nemzetközi buszforgalom sincsen, csak szervezett turistaúttal, illetve egyénileg autóval lehet eljutni a szlovák fővárosba.
Hegyeshalom is rohamosan fejlődött, mert az összes nemzetközi buszjáratnak és nemzetközi vonatoknak egyaránt megállóhelye és csomópontja nyugat felé, mert nemcsak Ausztria, de Svájc, Németország és Franciország felé is így lehet a lehető leggyorsabban eljutni, de bizonyos esetekben Csehország irányába, Prága és Brno irányába is, hiszen a Bécs Hbf-en vagy a Bécs Nordbahnhofon (Praterstern Wien Bahnhof) lehet átszállni a csehekhez közlekedő EURegio, illetve nemzetközi gyorsokra, InterCity-re, EuroCity-re és a zöld festésű RailJet-járatokra is.

Képek:

Rajka vasútállomás főépülete

Rajka vasútállomás Szergej emlékművel

Rajka vasútállomás Talenttal

Rajka vasútállomás, vasúti emléktáblák

Rajka vasútállomás Ward-Leonard mozdonnyal

Hegyeshalom

Pozsony, a koronázóváros

A Győrtől 72 km-re, az osztrák fővárostól: Bécstől 51 km-re fekvő szlovák főváros: Pozsony évszázadok óta a népcsoportok együttélésének színhelye: a város többsége szlovák és morva, de élnek itt németajkúak (svábok, szászok, osztrák bécsiek), magyarok és egy jelentéktelen zsidó kisebbség is.
A zsidó emlékek Pozsonyban a pezsgőgyártó Löffler család bérpalotáján lelhető fel, a família oldalága Magyarországra telepedett és Pécs Belvárosában is ugyanennek a családnak láthatjuk a palotáját.
Valamikor Pozsony Magyarország fővárosa is volt, hiszen a reformkori országgyűlések színhelye a pozsonyi diéta volt. A Jó pásztor háza 1970-től a Szlovák Állami Múzeum Óramúzeumának ad otthont. Más nevezetessége is van a városnak.
Többek közt az, hogy a szlovákok és magyarok által csak UFO-hídnak becézett Új-hidat 1978-ban nemzetközi összefogással építették, többek közt az osztrák Strabag, a magyar részről pedig a Ganz-MÁVAG Hídépítő Osztálya, valamint a Magyar Hídépítő Vállalat Zrt. Egyetlen egy szépséghibája a hídnak az, hogy a Budapest-Prága-Berlin autópályához csatlakozva a belvárosi részt vágja ketté és emiatt nagy a zaj- és légszennyezettség szintje.
A Koronázó templom is itt a közelben, az Új-hídhoz nagyon közel áll, tehát állandó takarítást igényelnek a belváros ezen épületei.
Az 1993 óta független Szlovákia fővárosa 530000 lakost számlál napjainkban, amelyből közel 270000 fő a Pozsonyligetfalu (Petrzalka) részen lakik, amely csak 1927-ben lett a városhoz csatolva az egykor önálló település.
Ha sétánkat a Belvárosban kezdjük láthatjuk a Mihály-kaput a Mihály utcával, ahol az utca elején látszik az a ház, ahol a járási ítéletvégrehajtó, tehát a hóhér lakott, aki a megmaradt kötélvéget kiárulta jópénzért.
Tovább sétálva a város főutcáján láthatjuk az Egyetem főépületét, vagy a Duna-part közelében a minisztériumi negyed tárul a szemünk elé a hajóállomással, valamint a város főterén áll a Nemzeti Színház, amely ma az Operaház épülete, hiszen a 2000-es évek elején a Duna-parton épült egy ultramoldern épület, amelyben a Nemzeti Színház kapott helyet.
Szintén a város főterén maradva pillanthatjuk meg az elegáns szállodasort, vagy a Nemzeti Filharmónia Társulat székházát.
Az egykori Prímás Palota ma a Pozsony Fővárosi Múzeum központi kiállítóterme. Az Óvárosháza és környéke pedig állandó színhelye a húsvéti és karácsonyi vásároknak.
A város története közel egyidős Bécs vagy Budapest történetével, hiszen ősidők óta lakott a folyó melletti fekvése miatt. Amikor II. Mojmir morva fejedelem kiterjesztette hatalmát és a Kismorva Fejedelemségből megteremtette a Nagymorva Birodalmat azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal tart a város fejlődése, mert egykoron, nem is olyan régen, az 1920-as években élte aranykorát, amikor Pozsony-Sopron vármegye székhelye volt.
A város másik főterén, a Belvárostól kicsit távolabb a Grassalkovich-palota ma a Köztársasági Elnök rezidenciája, és nem messze tőle egy régi kastélyépületben a Miniszterelnöki Hivatal. A város közlekedése kiváló.
A trolik végállomása a Duna-parton a nemzetközi autóbuszállomáson van. Amíg Győrből volt vasútközlekedés a szlovák fővárosba addig megálltak a Nové Zámkyn és a végállomás a Hlavna Stanica (régen Pozsony Keleti pályaudvar, ma Főpályaudvar) volt. Nové Zámky, vagyis Új Városrész pályaudvara jól megközelíthető, mert a 6-os villamossal lehet bemenni a belvárosi részre. A Főpályaudvar átmenős, tranzitpályaudvar, klasszicista épülettel.
A Főpályaudvar hátsó frontja ad helyt az 1987-ben megnyílt Pozsonyi Közlekedési Múzeumnak, amely Európa harmadik legnagyobb vasúti és ötödik legnagyobb közúti közlekedési gyűjteményével rendelkezik.
A Belvárostól kicsit távolabb látszik a Vasútpalota épülete, vagyis a Szlovák Köztársasági Vasutak Zrt. székháza, tőszomszédságában pedig a kék templom, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula terveztek, belsőépítészetét pedig Kós Károly végezte el.
Felcaplatva sok kaptatón a pozsonyi várba jutunk, amelyet csak asztalnak hívnak. Jelenleg a Vár is a Szlovák Állami Múzeumok intézményhez tartozik, a Várral szemben az 1995-ben épült modern épület, a Szlovák Parlament látható, ahol 150 képviselő intézi az ország ügyeit.
A város nagyon régóta, már évszázadok óta többnyelvű, hiszen a németajkúak Pressburg, a magyarok Pozsony, a szlovákok és a morvák Bratislava néven emlegetik a várost. Miért is?
Amikor az osztrák és szász csapatok lerohanták a várost, akkor Dévény várát Pressburg néven azonosították, ma a szlovák fővárosnak ez az egyik kerülete, mint Budapestnek Zugló. A szlovákok és a morvák pedig azért Bratislavaként emlegetik, mert II. Mojmir fejedelmet unokája követte a trónon, aki alatt élte igazi virágkorát a környék, ő volt a város névadója, I. Vratislav morva nagyfejeledem és későbbi szlovák király. Vratislava vagyis Bratislava.
Ma inkább csak a Volkswagen Slovakia, a győri Audi-gyár leánycége és a volt katonai repülőtér, a Pozsony Airport (pozsonyi nemzetközi repülőtér) jelzi a város létezését. Az 5 500 000 fős ország lakosságából 9,6 %-a lakik a fővárosban.
Aki nem járt még itt, annak érdemes meglátogatni egyszer a volt koronázóvárost, Pozsonyt.

Képek:

Comenius Egyetem

Donaustadt

Erzsébet-park

Főpályaudvar Pölössel

kék templom

Löffler-palota

Mihály kapu

Mihály utca

Művészeti Főiskola

Nemzeti Színház

Óvárosháza

Elnöki Palota (Grassalkovich-kastély)

régi Szlovák Parlament

Szlovák Külkereskedelmi Bank

Szlovák Egyetemi Könyvtár

Szlovák Nemzeti Filharmónia

Szlovák Nemzeti Gazdasági Kamara

Tőzsdepalota

Trinitáriusok temploma

Városi Galéria

Márianosztra, a Pálosok székhelye

Az egyetlen egy magyar alapítású katolikus rend a pálos rend. Egyenruhájuk a krémszínű reverenda, legfőbb központjuk Budapesten a Gellérthegy oldalában lévő Sziklakápolnában van, a Pálos Látogatóközpont igazgatója Szerdahelyi Csongor szerzetes.
A rendet Nagy Lajos király idején alapították, a budai pálosok alapítottak kolostort a Dunakanyarban, a Börzsönyben Márianosztra település határában olyan céllal, hogy az akkor lázongó zsiványokat megfékezzék, és ekkor a szerzetesek alapították a börtönt, ahol 600-700 rabnak van kényelmesen cellája.
Márianosztra és a budai Sziklakápolna mellett még egy helyen, valahol Lengyelországban egy kicsiny falucskában folytatja térítő munkáját a pálos szerzetesrend.
A Börzsönyi Kisvasúttal jutottam el Márianosztra kicsiny településére. Amikor a Budapest Nyugati pályaudvarról indult nosztalgiagőzös megérkezett Szob állomásra a kisvasút indulásáig volt idő és fényképeztem. Nagy boldogsággal töltött el több utastársammal együtt, amikor a szigorúan ellenőrzött egykori csehszlovák-magyar államhatáron átlépve a mai szlovák-magyar határon ott eszegettük a szendvicset és iszogattuk a kávét és az üdítőt. Sohasem gondoltam, hogy ez az idő is eljön. Íme, ez már Európa! EU-ban nincsenek államhatárok, csak területiek.
A Börzsönyi Kisvasutat a Pilisi Parkerdő Zrt. üzemelteti. A Pilisi Parkerdő tulajdonában van a szob-márianosztrai kisvasút mellett a másik keskeny nyomtávú vasút, a Kismaros-Királyrét vasút is. Márianosztra falu határában lévő pálos kolostorban lévő 700 rab mellett közel 960 lakos él a településen. Gyuri atya, aki szerzetesként a rabok lelki vezetője volt mondta, hogy a falu egyik fele kint van, ez 960 ember, a másik fele bent, ezek vannak 700-an. Lehet számolni, hogy hányan vannak a faluban. A településen az 1660 fős lakosságból a többség a falusi turizmusban dolgozik. Jelentős munkanélküliség sohasem volt.
Amikor Márianosztra vasútállomásról elindult vissza a vonat Szobra, akkor az egyik kocsi egy kézi hajtány volt, amit a kolostor 650 éves évfordulójára a MÁV Nosztalgia Kft. adott kölcsön a Pilisi Parkerdőnek. A kolostor és a falu egyidősek, mert amikor a pálosok kolostort alapítottak itt, akkor indult a település fejlődése, ami töretlenül tart a mai napig.

Márianosztra

Márianosztra kegyhely
 

Veszprém, a királynék városa

A magyar történelemben sokáig az uralkodóknak és királyoknak több koronázóvárosa is volt: Esztergom, Pest, Buda, Pozsony, Bécs, Pécs, Székesfehérvár, Gyulafehérvár, egyszer Győr is, Claudius császárt és lányát, Nagy Klaudiát pedig Szombathelyen koronázták meg.
Később, II. András király rendeletileg szabályozta, hogy az uralkodónők és királynék, királynők városává avatták Veszprém városát.
A város neve az alapító-püspök: Besprim apát nevéből ered. A város központja a Várhegy, ahol az Érseki Palota és több műemléképület áll.
A 60 000 lakosú megyeszékhely egyetemét 1951-ben alapították Vegyipari Egyetem néven, állatkertje 1955 óta fogadja a látogatóit Kittenberger Kálmán Vadaspark néven.
A város másik történelmi nevezetessége az 1930-as években Séd-patak felett átívelő viadukt, valamint a város határában álló Veszprém-völgyi apácák kolostorának romjai. Az építészet iránt érdeklődőknek nyújt nagy élményt az Építőipari- és Téglamúzeum, amelyet az egykori Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV), az 1986-2002 közt VÁÉV Bramac Zrt., 2002 óta Wienerberger Hungária Zrt. alapított az 1960-as évek végén. Az osztrák Wienerberger 2011-es kivonulásával becsődölt a magyar fiókcég és így a múzeum is automatikusan megszűnt, mert a magyar kormány nem vállalta a múzeum fenntartásának költségeit.
A Veszprém megyei Tejipari Vállalat a rendszerváltáskor magáncéggé alakult Veszprémtej Zrt. néven és azóta is gyártja finomabbnál finomabb termékeit már közel 60 éve.
A város szerencséje az is, hogy innen Balatonfüred már csak kevesebb, mint 40 km és az már a Balaton-partja.
A Petőfi Színház művészei jobbnál jobb előadásokkal fogadja a nézőit. A Cholnoky Ferenc Megyei Kórház pedig Rácz Jenő kórházigazgató-főorvos irányítása alatt egyre több szakmában pedig regionális centrum rangot kapott, ami egy nagyon-nagyon magas ellátási és szakmai színvonalat jelent. Például a szájsebészeti osztályból regionális ellátó centrum lett, vagyis az jelenti, hogy orvosai közt többségében egyetemi tanárok vagy címzetes egyetemi tanárok dolgoznak a főorvosi karban. A Győrből való közlekedés közúton, busszal vagy autóval 74 km és kb. 1,5-2 óra, de a vasúti közlekedés ezt a távot 2 óra 40 perc alatt teszi meg, mert Nemcsók János és Suchmann Tamás a Balaton-fejlesztési Tanács vezetői mindent megtesznek a Cuha-völgyi vasút vagy másik nevén Bakonyvasút megmentéséért, de teljesen sikertelenül, mert a mai napig ezen a vicinális vonalon különböző síndöcögények rójják a vaspályát.
Ha a gyorsabb eljutást választja az utas, akkor a Szombathely-Székesfehérvár-Budapest vasútvonal valamennyi járatával átlagosan 50 perces járatsűrűséggel eljuthat Veszprém megye székhelyére a turista.

Képek:

14 emeletes ház

Árkád Üzletház

Egyetem

Téglamúzeum

Főposta

Gizella-malom (ma étterem)

felszabadulási emlékmű

bauhausos villa

Margit-romok

Petőfi Színház

Püspöki Palota

Tűztorony

új kulturális központ

Várnegyed

Vár

várostérkép

városközpont

Vásárcsarnok

Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai

Veszprémvölgyi apácák kolostora

viadukt a Séddel

viadukt a Várral

Esterházyak nyomában: Fertőd és Kismarton

A Sopron közelében található Fertőd hirdeti az Esterházy-család múltját. A kastély a virágkorát Esterházy Fényes Miklós idejében élte, amikor is az ifjú csodagyerek, a 6 éves Mozart udvari zenészként több koncertet is adott a hercegi családnak és vendégeinek. Ehhez a fertődi kastélyhoz kapcsolódik Esterházy Pál személye is, aki 1902-ben megalapította a Kapuvári Húsüzemet, a későbbi Kapuvárhús Kft.-ét, amely 2011-ben végleg és jogutód nélkül megszűnt és a dolgozók többségét szélnek eresztették. Esterházy Pál a hentes és mészáros szakmát tanulta ki. Az osztrák oldalon, Burgenlandban szintén Esterházy örökséget láthatunk: Kismartonban is kastélya volt a családnak, amelyben a Tartományi Levéltár és a Városháza működik 1925 óta.
A Fertődi Esterházy-kastélyban 1931-2014 közt működött itt a Porpáczy Aladár Mezőgazdasági- és Kertészeti Szakmunkásképző- és Szakközépiskola.
A város 2014 után jelentős hanyatlásnak indult, és csak Sopron és a Fertő-tó közelségének köszönheti a létét, mert a kertészeti iskola sokat jelentett a településnek.
A Soproni Ünnepi Játékok és a Soproni Nyár sokat jelent Fertődnek, amit Kismartonnal együtt rendeznek már 1991 óta, hiszen itt is rendeznek szabadtéri színházi előadásokat és különféle kulturális fesztiválokat.
Az utazási irodák nagyon sok utat szerveznek ide, rengeteg egyéni turista is felkeresi Fertődöt, hiszen az Esterházy-kastély, a magyar Versailles gyönyörű barokk kertje és az összes épület szép látványt nyújt.
A kismartoni Esterházy-kastély egy magánalapítvány tulajdonában áll, amelynek ügyvezető igazgatója és egyben alapítója a 90 év körüli Esterházy Melinda balettművész, aki az egyik Esterházy herceg felesége. Melinda asszony 50 év körüli unokaöccse kezeli a vagyont és ő a kismartoni Esterházy Múzeum igazgatója is.

Most pedig jöjjenek a képek:
Fertőd:

Esterházy-kastély

Esterházy-kastély díszudvara

Esterházy-kastély szökőkútja

Esterházy-kastély utcai frontja (kertészeti szakiskola 1957-2014)

Esterházy-kastély, allé

Kismarton