Szerencs, a cukor és csokoládégyártás emlékei

A jószerencsémnek köszönhetően az egyik évben ellátogattam Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik gyönyörű történelmi városába, a Tokaj-Hegyalja vidék egyik gyöngyszemébe: Szerencs városába.
Nem lenne olyan jelentős a városka, mivel csak 10184 lakosa van a 2001-es népszámlálás szerint, ha nem lenne ott a Magyar és Nemzetközi Cukor- és Csokoládégyártás-történeti Múzeum, amelyet az 1970-es évek elején a Magyar Édesipari Vállalat hozott létre és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fiókmúzeumaként működik 1984-től. Ez a kiállítás annak köszönheti létét, hogy az erdélyi születésű német nagyvállalkozó és gyáros, Stühmer Gyula kapott letelepedési engedélyt zsidó származása miatt mivel szüleit szülőhazájából, az akkori Német Császárság területéről elzavarták és ezért az Erdélyi Fejedelemség befogadta, a huszonéves Gyula pedig az akkori Borsod vármegyében telepedett meg.
A Stühmer-család régi cukorkakészítő dinasztia volt, Gyula pedig elhozta a tengerentúlról a csokoládégyártás fortélyait.
Ezzel alapozta meg a Magyar Cukorka- és Csokoládékészítő Manufaktúra Részvénytársulást, amelynek alapító-vezérigazgatója és főrészvényese lett. A szocializmus évtizedeiben a gyár új neve Magyar Édesipari Vállalat Szerencsi Gyáregysége lett, majd a rendszerváltást követően pedig visszavette a nevét és Stühmer Gyula Édesipari Kft. néven gyártja a csokoládé- és cukorkészítményeit 1991 óta. A Stühmer-família leányágon ment tovább, tehát a mai szerencsi gyár ugyan a Stühmer nevet használja, de a mai ügyvezető igazgató-tulajdonos már nem Stühmer néven fut.
A gyárnak 2005-ben leáldozott, mert a cukorüzletág teljesen leépült, hiszen az EU-édesipar kvóta miatt egyetlen egy cukorgyár maradt meg Magyarországon, a Kapos Cukor Zrt. Kaposvár polgármestere, Szita Károly jóvoltából, így Szerencs városában már csak a csokoládégyár működik, de az is korlátozta a termelés mennyiségét, mert a gyengébb minőségű nugátot, a 60-65 % kakaótartalmú csokoládékat a Nemzetközi Édesipari Egyesülés korlátozást vezetett be 2003-ban azért, mert csak a 72 %-nál több kakaótartalommal gyártott csokoládék, az étcsokoládék az egészségesek az emberi szervezetre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
Valamikor szebb napokat is megélt Szerencs városa, fejlődését a Stühmer-féle édesiparnak köszönheti, amelyet a német Nordzucker AG. intézkedéseinek köszönhetően a cukorgyártást teljesen felszámolták és a csokoládégyártás pedig mára csak félgőzzel üzemel, amíg egészen 2005 végéig ontotta a termékeit és világhírnévre tett szert, hiszen ki ne ismerné a Tibi és Boci csokit, a betűs csokit vagy a vársorozatos csokit. A gyár nevéhez köthető a Sláger-csoki és a Korfu-szelet is.
Sok olyan márkanevet alkotott meg Stühmer Gyula és családja, amit egy életen át, vagy több generáción keresztül sem lehet elfelejteni.
A képek nézegetése közben pedig emlékezzünk a Stühmer-famíliára úgy, hogy közben szerencsi csokit majszolunk.

Szerencs

Stühmer csokoládégyár