2016. szeptember 3., szombat

170 éves a magyar vasút: Bivaly gőzössel az Indóházból Vácra

Mint minden történetnek az eleje a legérdekesebb. A reformkornak sok jó törekvése volt a közlekedés fejlesztésére. Széchenyi István közlekedési- és közmunkaügyi miniszter és Kossuth Lajos pénzügyminiszter a viziközlekedés elindítása mellett kiemelten fontosnak tartották vasútfejlesztést. Ennek az első dátuma az 1830-as évek közepén lengyel segítséggel megvalósuló kőbányai magasvasút csak kísérleti jellegű volt.
1846. július 15-én az Indóházból (mai Budapest Nyugati pályaudvar) kigördült a legelső szerelvény Vácra.
A Vácra begördülő szerelvényen ültek a legbefolyásosabb személyek, Ferenc József császár, Kossuth, Széchenyi-család több tagja (István mellett a testvére, a hajózásfejlesztésről híres György, valamint a kertészetalapító Béla is), a művészek közül Petőfit ekkor ihlette meg újabb költeménye: "Száz vasutat, ezeret. Hadd fonják be az országot, mint a testet az erek." - ez az első sora a műnek.
Tehát egy vasútmániás számára, mint én igazi csemegét jelent Vác városa.
A magyar vasút 100 éves évfordulóján, 1946-ban a Centenáriumi Emlékbiztottság arról döntött, hogy ezentúl minden évben július 15-én ünneplik meg a Vasutasnapot. 1990-től kezdve a Vasutasnap központi rendezvénye a Budapesti Gyermekvasút Széchenyi hegyi épületében és a Magyar Közlekedési- és Műszaki Múzeum Városligeti körúti épületeiben kerül megrendezésre, illetve sok vasutas napi rendezvény a váci vasútállomáson zajlik. A Közlekedési Múzeum felújítása alatt a rendezvények egy része átkerült a Füstibe (Magyar Vasúttörténeti Park, amely a Közlekedési Múzeum szabadtéri fiókmúzeuma).
Tehát a magyar vasút születésnapján utazni nosztalgiagőzössel a magyar vasút szülővárosába az egy felejthetetlen élményt jelent mindenkinek.
Ahogy a váci vasútállomás az Indóházzal (mai Budapest Nyugati pályaudvar) együtt a magyar vasút szülőháza, úgy a magyar vasúti járműgyártás legjobban sikerült gyermeke a Bivaly-gőzös. Ilyen húzta a nosztalgiaszerelvényt Vácra az út során.
A Bivaly-gőzös beceneve is arra utal, hogy a közel 100 évvel ezelőtt a MÁVAG-gyárban készült gőzmozdony, a 424-es volt az akkori legerősebb mozdony, amely vegyesvonati használatban volt, ami azt jelenti, hogy személy-, gyors- és tehervonati vontatásra egyaránt képes volt. Egyetlen egy nála erősebb lokomotív létezett ezidőtájt, a cseh Skoda-cég által megalkotott 498-as gőzös, az Albatrosz-mozdony. A 2001-ben alakult Albatrosz-klub Dunaszerdahelyen alakult meg és a Pozsonyi Közlekedési Múzeumban 3 db Albatrosz-mozdony látható teljesen működőképes állapotban.
Tehát elindult a Nyugatiból Vác felé a Bivaly. Egy leírhatatlan élmény volt, ahogy a Budapest-Vác 46 km-es távolságot megtette a nosztalgiaszerelvény. Az, hogy ez az utazás létrejöhetett nagyon nagy szerepe volt a 2000-ben megnyitott Füstinek (Magyar Vasúttörténeti Park) és a vele egyidőben megalakult cégnek, a Park üzemeltetőjének a MÁV Nosztalgia Kft.-nek, hiszen egy maroknyi szakember és vasútbarát miatt sikerült a történelem számára is megmenteni a vasúttal kapcsolatos korhű dokumentumokat, emlékeket és néhány érdekes műszaki alkotást (mozdonyok, vagonok, jelzők, sorompók stb...) is.
Például a ma született gyerekek közül (Z-generáció) nagyon kevesen tudják azt, hogy mi az a fékezőkocsi vagy a lokomotív. A lokomotív a gőzöst jelenti, de ezt egy mai 5-10 éves gyerek azért nem tudja, mert a digitális világ bizonyos dolgokat nem tanít meg a maiaknak, ami pedig fontos lenne.
Igaz, hogy Budapest-Vác közt nemcsak a történelmi vaspálya létezik, amely gyönyörű környezetben fut a Duna-parton, hanem az ellenség megtévesztésére az 1930-as évek elején épült belső nyompálya, a veresegyházi vonal, de az csak 35 km hosszú, bár az is nagyon szép helyeken halad.
A vasút mindig egy változó rendszer, akárcsak az anyanyelvünk. A történelem hajnalán vala a lóvasút, majd a lokomotívok (gőzösök hőskora), később a dízelmozdonyok, majd a pedig Kandó Kálmánnak köszönhetően már az 1930-as évek elején a Budapest-Bécs fővonal mellett a "Dunakanyar vasútját" (Budapest-Vác-Szob) szakaszt is gyorsan villamosították és végig kétvágányúvá építették. Ennek köszönhetően aki nem nosztalgiaszerelvényekkel és a Bivaly-gőzössel akarja végiglátogatni a Dunakanyar településeit, Szobot vagy Vácot az megteheti a korszerű és modern Desiro vagy Flirt motorvonatokkal, vagy a zónázóként közlekedő egykori postavonattal, a Fecske-expresszel. Helyenként még közlekednek hétköznap a Hernyó és a Samu motorvonatok is, és néhány Putyinmetró, de ezek többségét az Alföldre és a kelet-magyarországi megyékbe átirányította őket a MÁV. A személyvagonok pótlását pedig a régebben használt osztrák kocsikkal, a Schlieren-vagonokkal próbálják megoldani.
Tehát a magyar vasút 170 éves születésnapjára azért jó emlékezni, mert valaha a gőzösökkel kezdődő korszak után kisebb-nagyobb nehézségeket legyőzve folytatódik a magyar vasút sikertörténete, bár a sok újdonság mellett azért nem ártana, ha néhány apróbb dologra (tisztaság, vonatok biztonsága) is figyelne a vasúttársaság felsővezetése. Például arra, hogy kanyarba nem teszek megállóhelyet vagy arra, hogy 8 kocsit nem egy kalauzzal vagy jegyvizsgálóval indítok el a célállomásra.

Képek:
Fehérek temploma főhajója
Fehérek temploma karzata
Fehérek temploma oldalhajója
Fehérek temploma szószéke
Fehérek temploma
Fő tér
ifjúsági zenekar fogad
ifjúsági zenekar menetel
nosztalgiavonat kályhája
vasútállomás a vágányok felől
vasútállomás az utca felől
vasútállomás bocipullmannal
vasútállomás Fecske vonat Kandó-mozdonnyal
vasútállomás mozdonyszobor
vasútállomás Samu motorvonat
vasútállomásról 424-es gőzös indul
Vác-Nyugati pályaudvar nosztalgiavonat táblája



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése