2010. november 7., vasárnap

Gyárváros Győrben, Tisztviselőtelep Pesten

Történetemet ott kezdem, Győr Gyárvárosa és Pest Tisztviselőtelepei (Orczy-kert környéke, Wekerle-telep, Soroksári úti ipartelepek) hasonló szerepet töltött be.
Fejlődésük annak köszönhető, hogy mindkettő iparvárosként lett világhírű és ez a népesség keveredésében is nagyon jól meglátszik.
A gyárak és üzemek tulajdonosai és vezető rétegei (vezérigazgatók, ügyvezető igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők) általában német (sváb), osztrák vagy zsidó több nyelvet beszélő, diplomás emberek voltak. A munkások közül sok lengyelt, szerbet, horvátot és görögöt foglalkoztattak. A diplomás réteg egy nagyon kis hányada pedig a cseh arisztokrácia közül került ki.
Győr Pest és Bécs közt félúton fekszik, ezért a keleti és a nyugati hatás keveredése teszi színessé és változatossá a város képét.
Először Pest Tisztviselőtelepeiről írok.
Ez három fő részre oszlik:
1) Orczy-kert és környéke a Népligettel együtt.
2) Soroksári úti ipartelepek és a Boráros tér környéke.
3) Wekerle-telep.

1) Az Orczy-kert és környéke a Népligettel együtt Orczy báró kezdeményezésére épült meg, 2008-ban ünnepelte az Orczy-kert alapításának 200. évfordulóját, tehát 1808-ban alapította a kertet a Népligettel együtt. Azért kezdeményezte Orczy a róla elnevezett kert felállítását, hogy a pesti polgárok egy nagy összefüggő zöldfelületen tudjanak kikapcsolódni. A Népliget környékén létrejöttek az első manufaktúrák, első ilyen manufaktúra a Magyar Nemzeti Pénzverde Részvénytársulat volt, alapítója és első elnöke Orczy báró lett, ez a környék lett a Tisztviselő-telep, amely ma Józsefváros része.

 2) A Soroksári úti ipartelepek és a Boráros tér környéke a dunai hajózásnak köszönhetően alakult ki, amely az áruszállítás szempontjából igen fontos volt. Ennek a környéknek a kialakulása az 1820-1870 közti időszakra tehető: Hengermalom, Közraktár, Zwack-gyár, Közvágóhíd, Nagyvásárcsarnok. A Boráros tér neve is hűen mutatja ennek az ipari övezetnek a kialakulását. A mendemonda szerint úgy tudom, hogy a térnek nem volt sokáig neve és a téren bort és szőlőt árultak: ők saját magukat bort áruló iparosoknak, röviden boráros nevet használták. 1830-as években már piac működött itt, 1870 körül vette fel a Boráros tér nevet. Ez a környék egy összefüggő ipartelep volt és sok fontos ipari és kereskedelmi intézménynek adott otthont. Ebben nagy szerepe volt az akkori ferencvárosi képviselőnek, Lónyai Menyhértnek is. A Boráros téren a Bort áruló asszony szobra (Boráros szobor) emlékeztet az itt zajló kereskedelmi élet pezsgésére.


3) Az utolsó nagy iparosítási hullám a századforduló éveiben (1897-1913 közt) következett be. Ez a Wekerle-kormány idejére esett. Wekerle Sándor miniszterelnök szociális bérlakás-építési programot hirdetett és mivel a Soroksári úti ipartelepek és a Tisztviselő-telep megtelt Dél-Pest területén új ipari övezetet hozott létre: itt kezdte meg tevékenységét az 1890-es évek végén a Pesti Hengermű Részvénytársaság és a Pannónia Motorkerékpár-gyártó Részvénytársaság. Ez a két nagyüzem a dél-pesti ipari lakosság nagyon nagy részét foglalkoztatta és az itt dolgozó munkások és gyári vezetők részére lakást biztosított a kormány. A lakások, amely egy összefüggő hatalmas munkástelepet, tisztviselőtelepet képeznek kezdeményezőjéről és alapítójáról a munkálatok 1908-as befejezését követően Wekerle-telepnek nevezték el az ott lakók. A Pannónia Motorkerékpárgyár beolvadt a csepeli Weisz Mannfréd Művekbe (1950-1985 közt Csepel Művek, 1985-től Schwinn Csepel), a gyár egykori helyét már csak egy utca őrzi a nevében: Pannónia utca. A Wekerle-telepen felépült két nagyüzem és az egész lakótelep kiépítésére Wekerle jó barátját, Budapest akkori főépítészét, az erdélyi születésű Kós Károlyt kérte fel, aki elvállalta és fel is építette, ezért a munkástelep főtere a Kós Károly teret vette fel. Wekerle-telep akkori városi tanácsnoka a lengyel származású, magyar születésű Zrumeczky volt, aki sokat tett azért, hogy ez a környék minél élhetőbb legyen, ezért a telep egyik kapuját tiszteletből a helyiek Zrumeczky-kapunak nevezték el.

A három tisztviselőtelep más-más történelmi korban alakult ki, de mindegyik a saját hangulatában nagyon szép és élhető környezetben él és virul, ápolva történelmi hagyományait.
A legrégebbi és területileg a legkisebb a józsefvárosi Tisztviselő-telep, viszonylag egy közepes nagyságú területen fekszik a ferencvárosi Soroksári úti ipartelep, ami 20 évvel a Tisztviselő-telep után épült.
A legfiatalabb és egyben területileg legnagyobb összefüggő lakótelep a Wekerle-telep, ami már a megépülésekor önálló kerületként a főváros része volt, amíg a másik kettő csak a kerület városrészeként működtek.
Győrnél ez csak ott alakult ki, ahol jelenleg az ETO-pálya, Állatkert, Rába-gyár, Árkád és a Graboplast található.
Gyárváros Győrön belül egy nagy összefüggő területet képez, első üzemei közt a Rába-gyár, Ágyúgyár, Szeszgyár, Bútorgyár, Műselyemgyár (Graboplast, Richard's), Vágóhíd találhatóak, amelyek az 1890-1930 közti időszakban kezdték meg működésüket, de Budapesttől eltérően pontos adataim nincsenek ezen gyárak, üzemek történetéről, mert részint itt többször történt tulajdonosváltás a gyárak élén, a másik az, hogy a gyárak előbb kezdtek működni, mint ahogy a munkástelep létrejött.
A Gyárvárosi lakótelep (győri tájszólásban Ágyúgyári telep) csak 1920-1936 közt kezdett kialakulni, amit az egyik Kós Károly tanítvány épített, de olyan jellegzetes kép nem látható, mint Pesten, mert gyakorlatilag nagyon sok gyárat a porig bombáztak és helyreállításuk sohasem történt meg, mert már nem volt megmenthető az épületek nagyon nagy része.
A Gyárvárosi lakótelep nem a klasszikus értelemben vett munkástelep volt, mert itt nemcsak a gyárak és üzemek munkásai és tisztviselői, hanem a város közüzemi vállalatainak alkalmazottjai is itt laktak: a Villanytelep (a mai EON-ÉDÁSZ Zrt.), a Gázgyár (a mai GDF-SUEZ ÉGÁZ Zrt.). Győrben Gyárváros egy változatosabb képet mutat, mint a Pesti Tisztviselőtelepek, mert amíg a főváros esetében jól elkülönülten alakultak ki három különböző adottsággal a tisztviselőtelepek, addig Győr esetén a gyárak munkástelepei és a közszolgáltató vállalatok tisztviselőtelepei nem különültek el szorosan egymástól, ezek egy összefüggő és egységes képet mutatnak, míg Pesten a Tisztviselőtelep csak a vállalatvezetők és üzemtulajdonosok lakhelye volt, a Boráros tér környékén a vállalatvezetők lakóhelye és a gyári munkások lakóhelye egy területen volt, illetve a Wekerle-telep pedig döntően a gyári munkások állandó lakóhelye volt.
A Gyárváros Győrben című könyv arról ad tanúbizonyságot, hogy 2006-ban a 100 éves Gyárváros sok történelmi viharon keresztülment, az egységes munkáskerület megalakulása 1906-ra tehető, mert addig sem területileg, sem közigazgatásilag nem képzett összefüggő egységet, ekkora épült ki a teljes közüzemi hálózat és így Győr város VI. kerületévé vált.







Győr-Gyárváros nevezetességei
Mindkét város iparváros volt és ma is az, sőt a jövőben is iparvárosi jellegét erősíti az iparvállalatok folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően, amit a közúti és vasúti közlekedés fővonalainak csomóponti szerepe is erősítette.
Állítsunk emléket Győr és Budapest nagyjainak, akik e két várost a magyar gazdaság jelentős központjaivá tették több száz évre, amit azóta is a töretlen ipari fejlődés jellemez, ami a szolgáltatások (egészségügy, oktatás) rohamosan gyors fejlesztését is magával hozta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése