2010. november 2., kedd

A modern gyáripar kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchiában: Haggenmacher, Goldberger és a többiek. Ennek folytatása a nagy múltú cégek továbbélése a III. évezredben.

Ez egy kicsit bővebbre sikeredett, mint ahogy terveztem.
Először is annyit, hogy nem árt tisztázni egy dolgot: az Osztrák-Magyar Monarchia területén meghonosodott modern gyáripar nem volt minden előzmény nélkül.
Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) a korai szakaszban, 1740-1750 közt az egyéni vállalkozások helyett a mai értelemben vett társas vállalkozások, úgynevezett céhek és manufaktúrák alapítását kezdeményezte. Ezek főleg a kereskedelmi-közigazgatási központokban, szabad királyi városokban és a vásártartó-és árumegállító joggal felruházott mezővárosokban, vámszedőhelyeken és a püspöki, érseki központokban alakultak ki. Ilyenek voltak: Szombathely, Kőszeg, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Győr, Komárom, Budapest, Bécs, Linz, Graz, Innsbruck, Salzburg, Passau, Steyr, Pécs, Debrecen, Szeged, Kalocsa, Hódmezővásárhely, Szolnok, Nyíregyháza, Sárospatak, Tokaj, Szerencs, Sátoraljaújhely, Pozsony, Nyitra, Érsekújvár, Kassa, Diósgyőr, Rijeka, Pula, Zágráb, Nándorfehérvár (mai Belgrád), Temesvár, Arad, Beregszász, Ungvár, Munkács. Ezek csak a legjelentősebbek, amik eszembe jutottak.
Nem tartoztak elszámolással senkinek, csak a királyi-császári udvarnak (kancelláriahivatal), vagy egyházi központok esetében az érseknek, vagy püspöknek.
Erre azért volt szükség, mert Mária Terézia gazdaságpolitikájának köszönhetően a céhek és manufaktúrák ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint ma egy kft, ami azt jelenti, hogy a saját tagjaik közül a rangidőset választották céhmesternek, vagy manufaktúra esetén üzemvezetőnek (ma az ügyvezető felel meg ennek), saját vagyonukkal szabadon rendelkezhettek és mindig volt náluk egy-két inas vagy tanonc. Manufaktúra esetén tanonc, céheknél inasnak hívták a segédeket. Az 1800-as évek elején kibővült a hatáskörük és a megyei, városi, községi, egyházi, államigazgatási hivatalokba is küldhettek és jelölhettek képviselőket a szervezet létszámának arányában. Szakmai és érdek-képviseleti szervezetük a kamara lett, élén a főkamarással (ma a megyei vagy országos kamarai elnök) és a főpénztárnokkal (ma a városi kamara elnöke).
Az 1825-ös reformországgyűlésen Kossuth Lajos hozzászólásából egy mondat indítja el a fejlődést: "A nemzet ipar nélkül félkarú óriás!", majd erre Széchenyi István gróf válaszol: "Barátaim! Merjünk nagyok lenni! Hidjünk a haza felemelkedésében!" Ennek szellemében elindulnak az igazi nagy beruházások.
Angol mintára létrejönnek az első közösségi társaságok (mai kft. elődje) és az első részvénytársulások, részvénytársulatok (mai részvénytársaság).
1831-ben Széchenyi István gróf és nagybátyja, Festetics György gróf megalapítják Keszthelyen a Georgikont (a mai Agráregyetemet), és ugyanebben az évben a Balaton-gőzhajózási Részvénytársulatot (mai Balatonhajózás Rt.) és az ehhez kapcsolódó Füredi (mai Balatonfüred) Hajógyártó Részvénytársulást, ami az alapítás 150 évfordulóján, 1981-ben veszi fel a Széchenyi István Balatonfüredi Hajógyár Rt. nevét. Aztán jönnek sorban az újdonságok.
A folyamatos fejlődést megakasztja az 1838-as nagy pesti árvíz, az 1841-es nagy bécsi árvíz és az 1848-49-es években kitört európai forradalmi hullám. 1846-ban adják át a forgalomnak a Pest Indóház-Vác közti 40 km-es szakaszt a menetrend szerinti vasúti forgalomnak, Bécs-Simmering és Bécs-Hegyeshalom közt létesül vasúti forgalom 1851-ben.
1850-1867 közt egy elég diktatórikus kormányzás köszönt be a Monarchia életében, a Bach-rendszer, ahol a "bresciai hiéna", Haynau császári generális vérbe fojtja a lázadásokat. 1860-ban Széchenyi István gróf  a Bécs elővárosában található döblingi elmeszanatóriumban (ma a kerületi bíróság épülete) öngyilkos lesz és meghal. Ferenc József osztrák császár Deák Ferenc igazságügyi miniszter közbenjárására megkoronáztatja magát magyar királynak és felesége Sissy, Erzsébet királyné pedig Magyarország örökös helytartója lesz, melynek központját Gödöllőn jelöli ki. A Grassalkovich-kastély állandó látogatója lesz.
Még a Bach-korszakban elkészül a Budai Indóház (mai Bp. Déli pu.)-Újszőny (mai Komárom)-Győr közti vasúti szakasz 1855-1858 közt. 1865-1872 közt alakul meg a Déli Vaspálya Részvénytársulat, német rövid nevén az StEG.
Széchenyi István gróf halála után a szellemi örökséget fia, Széchenyi Ödön gróf török pasa, és Ödön nevelőapja, a bécsi születésű görög bankár, a GySEV megalapítója, Sina György báró viszi tovább. Széchenyi Ödön és Sina György kezdeményezésére a fiatal fővárosba, az 1873-ban egyesített Budapestre Németországból, Svájcból iparosokat és kereskedőket hívnak be.
Sina György öccse által alapított Steyr-Puch Részvénytársaság kerékpárgyártó üzemként alakult meg az 1850-es évek közepén a Voestalpine AG.-vel egyidőben. A Voestalpine a dunai hajózással szállított fémnyersanyagokra épült. Grazban a Habsburg Salvator-ág megalapítja 1860 körül a Pauker Gépgyárat, amely 1920-tól a bécsi székhelyű Elektrische Industriebetrieb Wien Aktien Gesselschaft (Elin AG. vagy Elin) tulajdonába kerül az állandó veszteségek miatt.
Hogy mi köze az Elinnek Magyarországhoz? Az, hogy amikor Széchenyi Ödön behívja Ganz Ábrahámot és gyárat alapít az akkori Pesten az 1860-as évek közepén, akkor az 1850-es évektől üzemelő Elin gyár egyik főmérnökét nevezi ki a Ganz Gépgyár Rt. üzemvezetőjévé és amikor kicsit később, az 1870-es évek végén, 1877-79 táján a mai Moszkva tér közelében a Ganz utcában (ma a Millenáris Park van ott) létrejövő Ganz Öntöde Kft. ügyvezetőjévé nevezi ki Ganz az egykori gépgyári üzemvezetőt, a gépgyár élére pedig Mechwart Andrást nevezi ki üzemvezetőnek, aki Ganz halála után vezérigazgató lesz.
Mechwarttal együtt jött be az országba Haggenmacher és Goldberger is. Mechwart az 1875-ös évben érkezik Budapestre, Goldberger 1890 körül indítja Finomtextilgyártó Rt. névre keresztelt cégét Óbudán, illetve a túlparton lévő Angyalföld-Újpest határán. Az egyik részlegében cérnát, selymet, műselymet (az óbudai részen), a másikban pedig ipari textíliákat (angyalföldi gyáregységben) készítettek.
Ki is volt Haggenmacher Henrik? Ez még a pesti árvíz idejére kapcsolódik. Pest-Buda királyi székváros budai partján (mai Lágymányos, Albertfalva területén) nagy búzamezők voltak, de elmosta az árvíz. Széchenyi István gróf kezdeményezte a csepeli szabadkikötő építését, amely 1 év alatt megépült, 1840-re már teljesen üzemkészen állt. Ennek következményeképpen a Dunán déli irányból érkezett az első osztályú príma minőségű búza, de nem volt olyan magyar és osztrák vállalkozó vagy gyáros, aki ehhez értett volna. Ekkor kereste meg Wesselényi Miklós báró a Németrországban élő Haggenmacher famíliát, aki jó nevű molnár-és pékfamília volt. A Haggenmacher család legfiatalabb tagja fantáziát látott Pest megmentésében és megalapította a budai oldalon 1843-ban a Hengermalom Részvénytársaságot, melynek emlékét őrzi a Budapest XI. kerületében található Hengermalom utca, jelezvén, hogy ott volt az egykori székhelye a cégnek, majd pedig a termelés bővítésével a pesti oldalon, Ferencvárosban 1867-ben a Concordia Gőzmalom Rt-t, de sajnos ez nem volt egy hosszú életű cég, mert 1941. márciusában a búzás tárolózsákok hirtelen kigyulladtak és 1/2 órán belül a teljes pesti malomépület porrá égett, a kiérkező hivatásos tűzoltók sem tudták megmenteni a teljes pusztulástól. 1956-ra fejeződött be az épület helyreállítása, illetve teljes újjáépítése, amit az alapoktól kellett kezdeni. 1960-ban ezen a helyen hozták létre a Concordia Nemzeti Közraktár Rt. nevű céget, amelyben 1970-től kapott helyet a Magyar Malomipari Múzeum.
Nemzeti közraktár már működött az 1860-as években is, amelynek pontos helyét a Közraktár utca jelzi, a jelenlegi Concordia Közraktártól két hosszú busz-, illetve villamosmegállónyira, a jelenlegi Húsipari Múzeum közvetlen közelében. Amikor a Herz Szalámigyárat alapították, akkor a Közraktár és a Közvágóhíd is ugyanazon a telken működött. Jelenleg a 2-es, 2/a-s és 24-es villamosok végállomása van a Vágóhíd utcánál.
Az 1890-1910 közti időszakban rohamosan gyarapodott az üzemek, gyárak száma. Egy új kikötőt hoztak létre 1900-ban Újpesten. És akkor még nem beszéltünk két nagyon-nagyon jelentős, történelmi famíliáról: Zwack és Törley.
A Haggenmacher família családi barátja volt a Zwack-család. Amikor még az 1830-as évek közepén megindult Budán és Pesten a társasági élet (kaszinó, vigadó, lóversenypálya), akkor francia mintára honosodott meg Magyarországon a pezsgőfogyasztás, de senki sem tudott első osztályú pezsgőt gyártani. Az akkor fiatal Zwack a pezsgőgyártás hazájában, Franciaországban tanult és Haggenmacher Henrik kérésére jött Pestre, ahol a Soroksári úton megalapította a Magyar Pezsgőgyártó Részvénytársaságot, amit Zwack Pezsgőgyárra keresztelt át a gyár egyéves fennállásakor.
Törley József kicsit előbb, Zwack előtt kb. 15-20 évvel jött Budára, aki szintén pezsgőt kezdett gyártani. Ő úgy került ide, hogy Wilhelm Henessy pezsgőgyáros nagyon jó barátja volt a Széchenyi-és Festetics famíliának és az egyik kötetlen baráti beszélgetés alkalmával mondták Henessynek, hogy Magyarországon alapítson pezsgőgyárat, aki a gyár alapítását és a cég vezérigazgatói feladatait vejére, Törley Józsefre bízta, aki a Lánchíd 1847-es átadásának tiszteletére egyik pezsgőmárkáját az újonnan átadott építményről nevezte el. Még egy mérföldkő a Lánchíd életében: a híd megépítésének 100 éves évfordulóján, 1947-ben felvette a Széchenyi Lánchíd neve. Ezzel együtt került átadásra a következő évben, 1848 elején az Alagút, amit 1948-tól kezdve Várhegyi Alagútnak hívnak.
Mi lett ezekkel a remek műalkotásokkal és ezekkel a nagy múltú cégekkel? Egy részük: a Lánchíd, az Alagút, a Kaszinó, a Vigadó, a Közraktár,az újpesti-és csepeli szabadkikötő, a Balatonhajózás Rt. (BAHART) tovább él, de vannak olyanok is amelyek sajnos az enyészeté lett.
A Zwack és Törley gyárakban drasztikus termeléscsökkenés következett be, a MAHART, a Herz, a budai Hengermalom teljesen megszűnt, a pesti Gőzmalomból Közraktár lett. A lóversenypályát bezárták, a Balatonfüredi Hajógyár teljesen megszűnt, pedig még 20 évvel ezelőtt nagyon sok osztrák kis tavon a balatonfüredi hajók rótták a vizek habjait.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése