Tata, a vízimalmok városa

Tata, a város a nevét II. Béla magyar király nevelőjéről kapta, mert az uralkodó gyerekként így hívta tanítómesterét: "öreg tata vagy" — mondta neki.
Amikor Béla magyar király lett, akkor nevelőjének és tanítómesterének földbirtokot adományozott, amelyre várat épített és ezt a települést nevezte el úgy, hogy Tata.
Kedvező földrajzi fekvése miatt igazi központtá Luxemburgi Zsigmond magyar király uralkodása alatt vált, aki a királyi székvárost Buda várából Tata várába telepítette át, a királyi törvénykezés székhelye pedig Pozsony lett. A közelben fekvő hegység nevét is Zsigmond királynak köszönheti, mert a magyar könnyűlovas sereget hívták vértesnek, innen a Vértes hegység elnevezés.
Évszázadokon át jelentéktelen település volt, majd pedig a betelepítési hullám tette gazdaságilag jelentős központtá.
Mária Terézia korában német telepesek jöttek a vidékre, az ő művészetük volt a habán művészet. A tatai fazekasság egyik legjobban látható tárgyi emlékei a tatai várban lévő Komárom-Esztergom megyei Kuny Domonkos Múzeumban és a Magyarországi Németség Múzeumában (Ungarndeutsches Museum) tekinthetők meg.
Itt született Mikoviny Sámuel, Bláthy Ottó Titusz és Magyary Zoltán.
Az oktatást az 1765-ben alapított Piarista Gimnázium, amely 1950-től Eötvös Gimnázium nevet viseli biztosítja a város hírnevét.
A magyar porcelángyártás legjelentősebb alakja, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. alapító vezérigazgatója, Farkasházy Fischer Mór is itt született.
A piarista rend javaslatára újabb német telepesek, svábok telepedtek meg a környéken az 1850-es évektől kezdődően, a település és környéke korlátlan hatalmú földesurai az Esterházy grófok voltak, akiknek a birtokközpontja az Öreg-tó partján álló kastély volt.
A település folyamatos vízellátását az Öreg-tavon átfolyó Által-ér biztosítja, a Cseke-tó egy mesterségesen létrejött tó, amelyet az 1930-as évek elején alapított Tatai Keménycserép-és Téglagyár Rt. hozott létre, amikor a cseréphez és a téglához való alapanyagot, az agyagot kibányászták és az esővíz feltöltötte, de ilyenről tudunk máshol is, hiszen a miskolci Hámori-tó, a budai Feneketlen-tó, avagy a szombathelyi Csónakázó-tó is így jött létre.
A víz közelsége miatt nagyon-nagyon sok vízimalom épült a városban: Pötörke-malom, amelynek névadója a tulajdonos Pötörke Julianna volt, a Miklós-malom, aminek Gróf Esterházy Miklós lett a névadója.
Jelentős kirándulóhellyé vált a dualizmus korában a Fényes-forrás és az Angolpark miatt.
Gazdasági jelentőségét a vasútközlekedés hozta meg, ennek következtében az 1860-as évek végén az addig különálló Tata, Tóvároskert és Tóváros településeket Tata néven egyesítették, 1982-ben csatolták hozzá a Majorságot és Agostyánt is. Agostyán a botanikus kertjéről híres.
1890-től fokozatosan megindult az iparosítás, 1950-ben Tatabánya megyeszékhellyé válásával jelentős feketeszén bányászati központtá fejlődik, ezzel Tata vizei és forrásai elapadnak. A tatabányai szénbányák 1990-es végleges bezárásával a megyeszékhelyen hatalmas nagy lesz az ipari munkanélküliség, viszont a tatai vizek és források újra megindulnak.
A szocializmus időszakában Tóvároson létrehozzák az Olimpiai Edzőtábort. A tatai húsipar emlékét is felfedezhetjük a Tóvároson az Öreg-tó partján lévő Vágóhidat látva. A tatai vágóhíd marhavágóhíd volt, 100 évig szolgálta a környék húsiparát. A termeléscsökkenés miatt az 1930-as évek elején végleg bezárták.
Mivel Tata a vízimalmok városa védőszentje Nepomuki Szent János, akinek szobra is van az Öreg-tóban.
Az 1900-as évek elején kapott nagyközségi rangot és autóbuszjáratot. A város szerkezetét jól mutatja az, hogy mindkét városrész megtartotta saját vasútállomását. Amikor még két külön település volt Tata és Tóvároskert, akkor épültek a vasúti megállók.
A személyvonatok Győr felől Budapest felé haladva először Tata állomáson, utána Tóvároskert megállóhelyen állnak meg.
A település egyesítésének 103 éves évfordulóján kapta meg városi rangját, többször nyerte el a virágos város címet (1977, 1989, 1996), az Európa-díjas műemlékváros címet (1988, 1993, 2005) is.
A tatabányai ipar teljes megszűnésével sokan áttelepültek a megyeszékhelyről Tata és Komárom városokba.
Tata város bevételeinek jelentős része az idegenforgalom, turizmus és vendéglátás adja, hiszen Budapesttől 80 km-re, Győrtől 57 km-re, és az osztrák fővárostól: Bécstől is csupán csak 190 km-re fekszik, tehát sok külföldi turista is látogatja a települést.

Képek Tata világából:

Tata nevezetességei

Tata térképe

Tata története

Tata védett értékei

Tata városközpontja

Kalandozások Felső-Ausztriában: Christkindl és Steyr

A tartományban folytatva utunkat körbenézünk még Christkindl és Steyr városokban.

Christkindl: egyes feltételezések szerint itt született a kis Jézus, ugyanúgy, ahogy Betlehem városa és a magyar Nagykarácsony település is sajátjának tartja ezt a jogot, hogy Jézuska szülőhelyeként szerepeljen az utazási ajánlatokban. A településnek nagyok kevés, alig pár százas az állandó lakossága, de az advent időszakában és a húsvéti ünnepekben jelentősen megugrik a lakosságszám, mert rengeteg turista keresi fel a települést.

Képek Christkindl világából

Christkindl, karácsonyi posta

Christkindl, csodatévő Jézuska üzenete

Christkindl, zarándoktemplom

Steyr: hosszú évszázadokon át a Stájer őrgrófság székhelye volt a város, majd pedig Stájerország tartomány fővárosa, illetve 1850-1921 közt Belső-Ausztria tartomány fővárosa lett. Belső Ausztria Felső-Stájerország, Felső-Ausztria, Salzburger Land (Salzburg tartomány) és Bajorország összevonásából jött létre. az 1900-as évek elején megalakult a Puch Kerékpárgyártó Rt., amely 1930-ban veszi fel a Steyr-Puch nevet és az olasz FIAT gyár szabadalma alapján 1958-1975 közt elkezdi gyártani a Fiat 500-ast Steyr 650, a Fiat 850-est pedig Steyr 950 néven. Amikor az osztrák autóipar végleg csődöt mond, akkor a Steyr-Puch gyár örökös szerződést köt a német Mercedes autógyárral és Unimog néven elkezdenek katonai járműveket és terepjárókat gyártani. A II. világháború alatt elkezdik gyártani a teherautókat, amelyek a világpiacon is megállják a helyüket, nemzetközi élvonalba tartoznak ezek a gépipari termékek.
A II. világháborút követően jelentős területátrendezés következik, Steyr városa Stájerországtól Felső-Ausztria tartományhoz kerül.
2003 körül jelentősen visszaesik a katonai gépipari termékek piaca, hiszen megkezdődik az ország haderőreformja, a tizedére zsugorítják az osztrák honvédség összlétszámát és ezzel a tulajdonos Mercedes sem tud mit kezdeni, hiszen a német hadsereg, a Bundeswehr leépítése ekkor már javában folyik tehát azok sem tűnnek fizetőképes keresletnek, nem felvevőpiac Németország sem.
Az egyetlen kiutat Németország és Ausztria a kanadai Magna Gépgyár Rt.-ben látja, mert ígéretet tesznek a tengerentúli befektetők, hogy ők a Mercedestől 0 kanadai dollárral és 0 euróval átveszi az osztrák gyárat és megtartja az összes dolgozót.
A szép ígéretekből semmi sem teljesül, mert a 2005-ös beolvadást követően felveszi az osztrák cég a Magna-Steyr nevet, de a rá következő évben a teljes Steyr modellpalettát törli a kínálatból, ezzel a 12 000 fős csúcslétszámot 260 főre redukálják, mert már csak alkatrészgyártás folyik itt. 2007-ben a maradék 260 fős létszámot 40-re csökkentik, a gépgyár neve ezzel Magna Austria AG.-re változik és a Steyr név már a múlté lesz, visszafordíthatatlanul az enyészeté lett egy nagyon nagy múltú cég.
Steyr 15 000 fős városa egyetlen kiutat 2007 óta csak az idegenforgalmi bevételek növelésében látják. Önellátásra törekszik a város, mert a tartománynak nem sok pénze van, hiszen a tartományi főváros, Linz bevételei is jelentősen megcsappantak az ipari üzemek, gyárak bezárásával.

Képek Steyr világából

Steyr, Gröger-ház

Steyr, kovács

Steyr, Mesterségek oszlopa

Steyr, vadász zenészek

Steyr, Városháza

Steyr, vízi betlehem

Omnibusztól autóbuszig Magyarországon: regionális busztársaságoktól a Volán Egyesülésig

Magyarországon 1903-ban legelsőként Budapesten indult meg az autóbusz-közlekedés omnibuszként Óbudán, amelynek száma az 5-ös számot viselte, illetve viseli a mai napig. A járat útvonala azóta folyamatosan változott, utoljára 2001-ben változott meg. Jelenleg ez a járat a Pasaréti tér, autóbusz-fordulótól indulva Angyalföld, Gyöngyösi utca, forgalmi telepig közlekedik, melynek menetideje 50 perc, ezzel a főváros leghosszabb buszjárata.
Tata városában 1910-ben indult meg az omnibusz közlekedés, amely az 1920-as évek elején változott át autóbusz-közlekedésre. Majd jöttek egyre-másra az autóbusz-közlekedéssel rendelkező települések: Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Komárom, Tatabánya, Esztergom, Szombathely, Kőszeg, Szeged, Miskolc, Debrecen, Eger, Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös.
A II. világháborúban a legtöbb buszközlekedéssel rendelkező település-és város jelentősen megsérült, a gépkocsiállományuk is nagyon nagy károkat szenvedett, ezeknek a nagy károknak a helyreállítására megalakul a MÁVAUT, vagyis a Magyar Államvasutak Autóbusz-közlekedési Társasága.
6 év fennállás után az állami vasúttársaság, a MÁV leválasztja az autóbusz-közlekedési társaságot, külön céggé szervezve Volán Vállalat néven 1951-ben.
11 év után a Volán Vállalat nevet vált és Volán Tröszt néven 1961-ben újjáalakul, ekkortól már az új cégnek nem üzemigazgatója, hanem vezérigazgatója lesz.
1950-1968 közt a Volán-társaságokat 1-től 26-ig számozzák őket. Majd pedig fokozatosan, főleg az ország nyugati részében kezdődik meg a busztársaságok névvel kiírt megjelölése, pl. 1953-ban az 5. számú Volán Vállalat Kisalföldi Üzletág, 1955-ben 7. számú Volán Vállalat Vértes Üzletága. 1968-ban először Győr központtal megalakul a Kisalföld Volán Vállalat, majd pedig a Vértes Volán Vállalat. Ekkor a keleti országrészben, az Alföldön még tartja magát a számmal jelölt társaságok elnevezése. Kivétel ez alól a Budapest központtal megalakult Volánbusz Vállalat.
1975-ben az alföldi busztársaságok is nevet kapnak: Eger központú Agria Volán és a Gyöngyös városban alakuló Mátra Volán, a Szeged központú Tisza Volán, a Debrecen székhelyű Hajdu Volán, a Miskolc bejegyzésű Borsod Volán.
1987-ben megkezdődik a busztársaságok részleges privatizációja és a budapesti székhelyű Volánbusz Vállalat 1988-ban Blaguss Volánbusz Rt. nevet veszi fel, minek utána az osztrák Blaguss Autobus-linien AG. a részvények teljes állományát megszerzi a magyar cégben, ezzel a cég nemzetközi központja Bécsből Budapestre költözik.
Új fordulatot vesz az, amikor 1975-ben a Volán Tröszt nevet vált és felveszi a Volán Egyesülés nevet, ami lehetővé teszi a számozott busztársaságok nevet kapjanak, így piacképesebbek lesznek a nemzetközi forgalomban, ennek szellemében egy haladó gondolkodású menedzsert választanak meg a közgyűlés élére, 1980-ban Saslics Elemér vezérigazgatót nevezik ki, aki 2010-es nyugdíjazásáig vezette a céget, jelenleg is még jelentős gazdasági hatalommal rendelkezik. Saslics 2010 óta nyugállományú vezérigazgatóként intézi a cég ügyeit.
1993-ban a busztársaságok részvénytársasággá szerveződnek, a cégek élén a vezérigazgatók teljes hatalmat kapnak és gazdasági felelősségük korlátlan. Az 1990-1993 közti időszak döntéskényszerbe készteti a busztársaságokat.
Saslics új fordulatot hirdet, melynek értelmében két új járható: mindegyik busztársaság neve elé az rt. megjelölés kerül, de 1) a vállalat az egyesület védőszárnya alatt működik tovább központi kormányzati, fővárosi, vagy főváros kerületi, vagy megyei, települési és városi önkormányzati pénzekből gazdálkodva állami vagy önkormányzati részvénytársaságként: Volánbusz, Kisalföld Volán, Vasi Volán, Balaton Volán, Balatonfüredi Volán, Bakony Volán, Somló Volán, Zala Volán, Pannon Volán. 2) vagy pedig teljes önállóságot kap a vállalat és semmifajta önkormányzati, városi, fővárosi és központi kormányzati pénzbeli segítséget nem kér teljes gazdasági önállóságot kap, tisztán piaci alapon szerveződve és nem kíván az egyesületben tagként szerepelni. Ezt választotta az Alba Volán, Vértes Volán, Tisza Volán, Agria Volán, Mátra Volán, Kunság Volán, Hajdu Volán, Borsod Volán, Nógrád Volán. Azok a társaságok, amelyek kilépve a Volán Egyesülés kötelékéből önállósodtak és csak szakmai segítséget kértek egykori ernyőszervezetüktől nagyon sokan óriási adóssághalmazt hagytak maguk után, ezzel elősegítve, hogy valamelyik cég alvállalkozójává váljon, mint például a Nógrád Volán Zrt. a BKV alvállalkozója lett 2007-től, vagy a Borsod Volán, a Hajdu Volán, a Vértes Volán és a Mátra Volán pedig a Volánbusz Zrt. alvállalkozója lett 2003-tól.
Egyetlen egy nyertese lett a privatizációnak: az Alba Volán annak ellenére, hogy nem tagja 1993 óta a Volán Egyesülésnek azóta is nyereségesen működik, de bevételeinek egy jó nagy része az utazási irodájából, a Fehérvár Travel Kft.-ből származik.
Budapestnek is külön szerepe van a buszok világában. Az osztrák Blaguss cég, amely 1950-ben alakult Bécsben fokozatosan kimerülnek a pénzkészletei 1998-ra, 2000-ben a holland-dán vegyes tulajdonban lévő Eurolines AG. megszerzi a Blaguss cég részvényeinek 92 %-át, majd 2001-ben megszerzi a kisbefektetői 8 %-ot is, ezzel teljesen Koppenhága és Amszterdam ellenőrzése alá kerül a császárvárosi cég, ennek következtében a budapesti Blaguss Volánbusz Zrt. nevet váltva Eurolines Magyarország Zrt.-re felépíti Budapesten a Kelenföldi Nemzetközi Autóbusz-pályaudvart és a Népliget Nemzetközi Autóbusz-pályaudvart, valamint felújítják az Újpesti Autóbusz-pályaudvart és a Népstadion Autóbusz-pályaudvart.
Saslics Elemér vezérigazgató 2001 óta nemcsak a Volán Egyesülés vezetője, de mivel sikeresen levezette a buszközlekedés modernizálását az Eurolines Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztját is betölti, következő évben pedig a bécsi Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományoz neki és az egyetemalapítóról elnevezett Ressel-díj aranyfokozatát adják át neki Alsó-Ausztria tartományi parlamentjében, St. Pöltenben.
Nehezen indult el a magyarországi omnibusz közlekedés, de a III. évezred útjain már a Mercedes és Volvo InterCity-buszok és Euroliner buszok hasítják a levegőt, mert Magyarország még sokáig élni fog hála a magyar mérnökök nagyon nagy tudásának!

Képek a magyar buszok világából

Gemenc Volán Volvo busza

Rába-Ikarus emeletes busz a Kisalföld Volánnál Győr autóbusz pályaudvaron

Credo Citadell, az új győri autóbusz

Miskolc, Rába Premier busz a 31-es járaton

Miskolc, Neoplan busz a 44-es járaton

Miskolc-Diósgyőr, MAN busz az 5-ös járaton

Budapest, kocka Ikarus a Keleti pályaudvarnál a 30-as járaton

Budapest, Népliget autóbusz-pályaudvar (Eurolines Magyarország Zrt.)

Budapest, Irisbus az 55-ös vonalon

Budapest, Ikarus E-95 busz (Scania) a Volánbusz Zrt-nél

 A kedvencem:

Budapest, Ikarus 405-ös (minibusz) a Várbusz járaton (2008-tól 10-es járat)

RailJet krónika

Az 1860-as évek elején Werther von Siemens Halske nevű tulajdonostársával együtt megalapítja Berlinben a Siemens-Halske Elektromossági Műveket, majd pedig a II. világháborút követően Halske zavaros körülmények közt eltűnik, többet nem tér vissza Németországba. A Siemens família az USA-ba emigrál, ahonnan soha nem térnek vissza, a Siemens gyár ekkor állami céggé alakul 1950-ben és a neve Siemens AG. nevet veszi fel.
Az alapításkori Siemens-Halske villamoskocsik, vasúti kocsik és mozdonyok gyártásával alapozta meg világhírnevét, majd pedig a háború éveiben a mikroelektronikában, elektrotechnikában aratott hatalmas sikereket.
Az 1970-es évek végén már a telekommunikációs-és informatikai rendszerek gyártásával is foglalkozni kezdenek (pl. személyi hívók, mobiltelefonok, vezetékes telefonok stb...).
Ezzel párhuzamosan az 1870-es években alapított Krauss Maffei Elektronikai Művek kizárólagosan mozdonyok és vasúti kocsik gyártására szakosodott cég túlnövi magát és Ausztrián kívül már a németországi Siemens cégben is többségi részvénycsomagot szerez, ami természetesen a Siemens AG. feldarabolódásához vezet.
A Krauss Maffei, a korábbi Semmering Pauker gyár ugyanúgy házi és udvari szállítója az Osztrák Szövetségi Vasutak Zrt-nek (ÖBB), mint az Elin (Elektrische Industriegebiet bei Wien Aktien Gesselschaft). Az 1900-ban alapított Elin kezdetektől fogva érdekelt volt a vasúti kocsik, mozdonyok és villamoskocsik gyártásában is.
1993-ban megalakul a Magyarországi InterCity Vasutak-és Autóbusz-közlekedési Kft., amelynek első vonata a Budapest Keleti pályaudvar-Miskolc Tiszai pályaudvar közt, első autóbuszjárata pedig Budapest Népstadion-Eger autóbusz állomás közt kezd közlekedni. A német Siemens érzi már a folyamatos gyengülését és egy osztrák-magyar kormányközi megállapodás születik, melynek értelmében megkezdődik 1996-ban a Semmering Pauker grazi és st. pölteni gyárában az utángyártott Pullmann-kocsik (régi eurégiós kocsik) és a Kandó rendszerű Taurusok gyártása.
Először Ausztriában cserélik le a villanymozdonyok járműparkját, 410 villanymozdonyból 10 év alatt, 1996-2006 közt 250 mozdonyt cseréltek Taurusra, majd pedig a 370 dízelmozdonyból szintén ugyanezen 10 év alatt 180 Desiro rója az osztrák vasúthálózat sínpályáját.
Ekkor, 1996-ban már az osztrákoknak a német Siemens gyárhoz semmi közük, teljes önállóságot élveznek minden téren.
1995-ben megalakul a Siemens Austria Aktien Gesselschaft, amelynek elnök-vezérigazgatója az ÖBB üzemeltetési vezérigazgató helyettese lesz. 1998-ban a Semmering Pauker cég alapítóinak tiszteletére a cég elhagyja a nevéből a Siemens nevet, felveszi az alapításkori Krauss Maffei nevet. A cég teljes neve: Krauss Maffei Siemens Lokomotiv Fabrik AG.
A Desirok nagy sikert aratnak Ausztriában, mivel dízel-motorvonatokról van szó, ezért személyvonati és elővárosi vasúti közlekedésben vesznek részt.
A Taurusok mivel villanymozdonyokként közlekednek és Európa legerősebb mozdonyáról, a világ vasúthálózatának 5. legerősebb villanymozdonyáról van szó, ezért a MÁV 2003-ban használtan vesz az ÖBB-től 10 Taurust (Bikát), a 410 villanymozdony fokozatos cserélésének érdekében. A Taurusok vontatják az IC-és EC-szerelvényeket, amelyeket régebben a Gigant (V 63-as) mozdony vontatta.
Egy újabb fordulat: 2000-ben az első RailJet vonat Wien Südbahnhof-Graz Hauptbahnhof-Klagenfurt Flughafen közt kezd közlekedni belföldi gyorsvonatként, amikor már vasúti kocsik ugyan vannak RailJet felirattal, de a mozdony még Elin villanymozdony.
1999. decemberben még ÖBB RailJet Üzletág-igazgatóságként indul a történet.
A nagy sikerre való tekintettel 2006-ban megalakul az ÖBB-ből kiválva a RailJet International Aktien Gesselschaft, amelynek vezérigazgatója három vezérigazgató helyettest nevez ki: 2 német és 1 magyar. A RailJet (RJ) legfőbb központja a Bécs melletti Schwechaton található, ahol az irodaépület és a gyár ugyanabban az épületben van elhelyezve. A RailJet járműtelepe és központi főműhelye a Wien Grillgasse.
A RailJet szerelvényeket 2007-2008 közt a legkülönbözőbb terepviszonyok közt tesztelték és a legerősebb Taurus mozdonyt tették a vonat elejére, motorkocsija (a legutolsó kocsi) Taurus mozdonyból van kialakítva.
Az első RailJet (RJ) szerelvény 2009. január 1-jén indult meg München Hbf.-Wien Westbahnhof-Budapest Keleti pályaudvar közt, de 2010-ben már megjelent a Salzburg Hbf-Budapest Keleti pályaudvar viszonylatú RJ, idén, 2011-ben pedig elindult a Frankfurt am Main-Budapest Keleti pályaudvar, illetve az Innsbruck Hbf.-Budapest Keleti pályaudvar közti járat is.
A vonaton 80 digitális utastájékoztató tábla jelzi a járat sebességét, állomáshelyét és egyéb információkat. Három kocsiosztállyal közlekedik: economy (harmadosztály), first (másodosztály), premium (első osztály), de ezen felül a fedélzeti büfészolgáltatást a Sacher Hotel végzi.
A társaság szlogenje:
Magyarul: "jövő vasútja, a repülő vonat".
Németül és angolul: "szupervonat a III. évezred technikájával".
A társaság elnök-vezérigazgatójának tervei szerint 2012-ben a Balaton északi partjának érintésével Szombathelyen át tervezi az olasz Velence Santa Lucia, illetve Zagreb Kolodvor (Zágráb főpályaudvar), illetve Zágrábból leágazással Szlovénia felé egy újabb szakasz átadását, 2015-ig pedig Szeged Nagyállomáson át Belgrádig egy újabb vonal megépítését. A RailJet Magyarország Kft központja a Budapest Keleti pályaudvar, ami a RailJet vonatok kiindulóállomása és magyarországi végállomása lenne.

Képek a RailJet (RJ) világából:

RailJet International AG. vezérigazgatója, Dr. Erich Forster

RailJet Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Kozák Tamás

RailJet Ausztria

RailJet Eurosprinter

RailJet vonatindító tábla Budapest Kelenföldön (München-Budapest RailJet)

RailJet mozdonyok Hegyeshalomban

Rábaköz kapujában: Csorna és Kapuvár 2.

Minekutána Csorna városát elhagytuk szálljunk fel egy buszra vagy vonatra, akár egy kényelmes autóba és irány a Rábaköz szíve, Kapuvár.
Kapuvár: lakosságszáma azonos Kőszegével, 15 000 főre tehető az állandó lakosok száma. A település népessége nem sokat változik, sőt! Kis mértékben, de biztosan gyarapszik évente pár 100 lakossal, mert sokat nyom a latban Sopron és Fertőd közelsége. A város a magyar húsipar egyik jelentős központja, a Kapuvár Hús Zrt. termékei a világpiacon is versenyképesek. Az agrárszakemberek képzését az Erdészeti-és Faipari Egyetem, a soproni Vadgazdálkodási-és Vadászati Szakközépiskola, valamint a fertődi Kertészeti Szakközépiskola biztosítja.
A város hol a Széchenyiek, hol az Esterházy hercegek magánbirtoka volt. Jelenleg is az Esterházy famíliáé a vezető szerep a környéken.
A város kórházának névadója Lumnitzer Sándor, aki az 1848/49-es forradalom-és szabadságharc honvédorvosa volt, majd a forradalom leverése után sebész-baleseti sebész egyetemi tanár és a Rókus Kórház főorvosa lett.
A városnak a legnagyobb szerencséje, hogy a közelben kb. 50-60 gyógyforrás és szénsavas gyógyhely jött létre az 1900-as évek elején és azóta nemzetközi fürdőterápiás központtá vált.
A népi emlékeket és hagyományokat a Rábaközi Múzeum tárgyai őrzik.

Képek

Kapuvár, Lumnitzer Sándor Kórház

Kapuvár, Szt. Anna-templom

Kapuvár, Szt. István szobor

Rábaköz kapujában: Csorna és Kapuvár 1.

A Soprontól 20 km-re található Kapuvár, és a Győrtől 35 km-re lévő Csorna egyaránt viseli a Rábaköz kapuja címet.
Csorna: a települést szlávok alapították Surna, majd Sorna néven, de amikor egy elnéptelenedési hullám söpört végig a Rábaközben, akkor Mária Terézia német ajkú lakosokat telepített be, akik már Churna, Chorna illetve néven említik, majd pedig a reformkorban a magyar nyelv fokozatos térhódításával és egyre több helyen hivatalos nyelvként való elismerésével kapta a ma is használatos Csorna nevet.
Amikor a német ajkú telepesek megjelennek a városban és vidékén, akkor épül ki a jelenleg 4 házat felölelő Palota-sor.
Hosszú évszázadokon át premontrei prépostsági központ, a szocializmus időszakában a rend csak Budapesten működik, de 1990 óta újra működni kezd a premontrei rendház, de csak az egyik fele, mert a nagyobbik része a Csorna Városi Múzeum kiállításainak ad helyet.
Városi rangját 1970-ben nyeri el, mert addig csak nagyközség. Azzal indokolja a város címet, mert az 1970-es évek közepén valahol 15 000 fő környékén van a lakosainak száma, hiszen itt üzemel a Győri Mezőgép (Rekard Rt.) Csornai Üzemigazgatósága, amely 1984-ben Csornai Mezőgazdasági Gépgyár Rt. néven önállósul a "vörös báró" testvére, Horváth Sándor vezérigazgatósága alatt. A gyár szakembereinek utánpótlását a Csukás Mezőgazdasági Szakközépiskola biztosítja, de jött a rendszerváltás, tönkremegy az ipar és a mezőgazdaság, a Csukásból gimnázium lesz, a csornai mezőgépet bezárják, Horváth Sándor vezérigazgatót kényszer-nyugdíjazzák.
1990 után az ad újabb lökést a városnak, hogy 1995-ben Budapest Keleti pályaudvarról elindítják az InterCity-vonatokat Sopron és Szombathely felé és ezzel vasúti csomóponttá válik, hiszen itt kapcsolják össze, illetve itt választják szét őket. Ezt követi 1998-tól a multi-élelmiszerláncok megjelenése is: Penny Market, Spar, Danone, Family Frost, Baranyatej. Ez sem segít sokat a városon, hiszen 2010-es adatok szerint lakossága 10 900 fő környékén járhat, amit a gyárak és üzemek privatizálása és végleges bezárása okozott, valamint a gyors ütemben öregedő lakosság.
Igazi nevezetessége a gyertyaöntőből cukrászmesterré előlépett Kugler, amelynek cukrászdája az alapítás óta magántulajdonban volt, és jelenleg is üzemel. Méltán lett világhírű, mert nevét Dobos C. Józseffel, Szamos Mátyással és Gerbeaud Emillel együtt emlegetik világszerte.
A Cziráky família jelentős befolyással volt a környék fejlődésére, hiszen Cziráky Margit kezdeményezésére épült az 1910-es években Kokas Lajos igazgató-főorvos aktív részvételével a járási közkórház, amely az alapítás 50 éves évfordulóján, az 1960-as években veszi fel a Margit Kórház Csorna nevet, majd a városi rang elnyerésével Csorna Város Margit Kórház-és Rendelőintézet nevet kapja, 1983-ban a járások megszűntek, de 1993-ban a kistérségek megalakulásával kistérségi központi kórház lesz a közel 300 ágyas intézményből. (Szerintem a kistérség ugyanazt a szerepet tölti be, mint a járás, csak új neve van.)
A város kultúráját és művelődését a Martincsevics Károly Városi Könyvtár szolgálja.

 Képek

Csorna város főtere

Csorna, Premontrei Prépostság és a Városi Múzeum épülete

Salzkammergut és Ausseerland

Ausztria területén belül a 2350 km²-es régió 940 400 fős lakossága három tartomány határán éli mindennapjait. Ennek a területnek a népsűrűsége az országos átlag ötszöröse (85 fő/km²), Salzkammergut népsűrűsége pedig 400 fő/km² , a három tartomány a következő: Felső-Ausztria 1 409 445 fős lakosságából a Salzkammergut régióban 400 000 fő lakik, Salzburger Land (Salzburg tartomány) 528 536 fős lakosságából erre a régióra 240 800 lakos jut, valamint Stájerország 1 206 495 fős összlakosságából a Felső-Stájerország kormányzóságra eső terület Salzkammergut régió déli részét jelenti, amelynek összlakossága 299 600 fő. A népességadatok 2008-as mérés szerintiek, amikor a tartományokban tartottak népszámlálást, 2010-ben pedig az egész országban. 

1921-ig az egész Salzkammergut területe Belső-Ausztria néven Ausztria része volt, majd pedig 1921-ben Bajorország Németország része lesz, Dél-Bajorország területén belül az osztrák Attersee-t Kammerersee-nek keresztelik át. A bajor oldal másik legnagyobb salzkammerguti tava a Königssee, amelynek közelében van a berthesgadeni sóbánya és a Hitler bunkerjának nevezett Sasfészek. Az osztrák oldalon pedig ekkor osztják fel Salzkammergut teljes területét Salzburger Land, Felső-Ausztria és Felső-Stájerország között. 

Salzkammergut neve szó szerint sókincstári birtokot jelent. Ez a terület nem tartozott elszámolással senkinek, mert a terület nagy részének egyedüli birtokosa a császári kancellária, kisebb részének pedig a salzburgi és a linzi főegyházmegyei püspökség volt a hűbérura. Ezek a települések: Linz, Salzburg, Gmunden, Bad Ischl, Hallstatt, Bad Aussee, Grundlsee, Golling, Traunkirchen, Hinterau, St. Wolfgang, Mondsee és Passau kiváltságot élveztek, adómentességet élveztek, de viszont extra bevételt biztosított számukra a sóvám, hídvám és a dézsma, amit a területükön áthaladó áruk mennyisége után jövedelem-és forgalomarányosan vetettek ki. 

A területnek nincsen egyetlen egy kicsiny kis szeglete, amely ne lenne természetvédelmi területi védettség alatt, vagy amely nem nyerte volna el az Osztrák Nemzeti Park címet, de van nagyon sok Világörökség védettséget nyert nevezetessége is.

Gmunden: a festői szépségű, mediterrán hangulatú kisváros 13 000 lakosával az Alpok hegyvonulatai közt a Traunsee partján bújik meg 425 m-es tengerszint feletti magasságban, maga a Traunsee 422 m-es tengerszint feletti magasságban terül el. A császári birodalom a várost "Salzkammergut szívévé" tette azzal, hogy itt volt ennek a térségnek a gazdasági központja azzal, hogy a városból kiindulva a 78 km-re található Linzen keresztül megépítették a lóvasutat Budweis-ba azért, hogy onnan a jó minőségű sört Ausztriába tudják szállítani, illetve ellenkező irányban Ausztriából a "fehér aranyat", vagyis a sót a Cseh Királyságba tudják eljuttatni. Sóbányászatból és sókereskedelemből gazdagodott meg a város, amelynek nagyságát hirdeti az 1574-ben épített reneszánsz városháza, valamint az 1880-as évek elején Zsolnay Zsigmond keze nyomát viselő porcelán harangjáték és a városháza tetejének porcelán díszítése. Ő a pécsi Zsolnay-família osztrák ága volt. Zsolnay Zsigmond alapította 1890 körül a Gmundeni Porcelánmanufaktúra Részvénytársaságot Ferenc József felkérésére, majd 1955-ben a gyárat államosítják és azóta tartományi tulajdonú kft.-ként működik, mivel a Zsolnay famíliának pécsi és gmundeni ágon is csak nőörökösei élnek, ezért egy "címzetes örökös díszpolgár" elismerést kaptak a gyár 1993-as részleges privatizációjakor, de magántulajdonukat nem kapták vissza, mert az csak férfiágon lett volna örökölhető. 

Ezen kívül a város érdekessége még azon kívül, hogy itt született Szörényi Levente, a Schatzkammerhof, a Császári Kincstárhivatal, amely jelenleg a Városi Múzeumnak ad otthont Kammerhofmuseum Gmunden néven. Az Orth-kastélyt a Seeschloss-al egy 130 m hosszú fahíd köti össze. Az Orth kastélyban 1965 óta az Állami Erdészeti Szakközépiskola működik. A technika és közlekedés iránt érdeklődőknek a minden év augusztusában megrendezendő oldtimer fesztivál 4 napos programsorozata immár közel 60 éve nyújt látnivalót, valamint a Gmundeni HÉV, amely már 1901 óta közlekedik a tőle 6 km-re lévő szomszédos faluba, valamint az ezzel egy vágányon közlekedő tóparti villamos a főtértől a kastélyig 3 km-es útvonalon, ezzel a világ legrövidebb villamosvonala a világon.

Salvator János főherceg kivált a császári családból azért, hogy régi szeretőjét, Ludmilla Stubell polgári származású balett-táncosnőt, a Wiener Hofoper, a későbbi Wiener Statsoper ünnepelt sztárját feleségül tudja venni, felvette az Orth János nevet és hajóskapitány oklevelet szerzett, utána megvette a Santa Margherita luxusgőzöst, ezzel indult világ körüli utazásra feleségével, Millivel. Chile partjainál hajózva 1890. július 12-én a Horn-fok körül tomboló viharban elsüllyedt a hajó, amit az anyja, Mária Antónia hercegnő nem vett tudomásul és hivatalosan csak 1911-ben nyilvánították holttá, a hajóroncsok sohasem kerültek elő.

Következő állomásunk a várostól 35 km-re található Bad Ischl. 

Ebben a városban szálltak meg azok a vendégek, akik a császárt kísérték, hogy láthassák őfensége Ferenc József császárt, de anyagilag nem a leggazdagabb réteghez, csak a középosztályhoz tartoztak.

A város 1850-ig a sókereskedelem és a sóbányászat központja volt, majd ezután a gyógyturizmusra építve a mai napig itt működik a Kneipp-intézet

Bad Ischl: Gmundenhez hasonlóan ez a város is a sóbányászat és a sókereskedelem központja volt, majd pedig a sókészletek kimerülése után császári fürdőváros címet kapott és az állandó társasági összejövetelek színhelyévé vált. A város tengerszint feletti magassága 470 m, lakosainak száma 15 000 fő. Ferenc József császár itt találkozott először 1854-ben Sissivel, majd pedig 1870-ben Schratt Katalinnal. 1854-1914 közt az 510 szobás Császárvillát nyári rezidenciaként használta, életének utolsó 14 évét itt töltötte Lehár Ferenc operettszerző. A városban volt nyaralója Otto von Daimler autógyárosnak, akinek lányát, Mercedest a közeli Alpok hegyvonulatai közt egy autóverseny szabadedzésén tragikusan fiatalon, 1901-ben 23 évesen halálos baleset érte és ekkor a város legszebb hídját Mercedes-hídnak nevezték el és az autók is ekkortól használják a Mercedes nevet. A szomszédos Gmunden városával erős versenyben van a "Salzkammergut szíve" címért.

1854 óta július 16-augusztus 27. közt minden évben, még a világháborús években is itt rendezik meg a Lehár Operett hetek rendezvénysorozatot. Ezen felül nemzetközi üdülőhely és az Alpok közelsége miatt a téli sportok színhelye is. Télen hangversenyt, táncmulatságokat, míg nyáron lóversenyt és operettfesztivált rendeznek.

Ferenc József császár édesszájú volt. Schratt Katalin, a császár közeli barátja egy mogyorós-mandulás-mazsolás csokikalácsot készített, amelyet császárkuglófnak neveztek el, a receptet a Zauner cukrászda tovább finomította és a Schratt-féle császárkuglóf lett az alapja a mai ischler-nek, amelyet 1832 óta készítenek változatlan formában.

Bad Ischl városát, a festői szépségű Traun-Ischl folyók összefolyásánál található kisvárost Salzkammergut főútján haladva a Hallstätter See partján elterülő Hallstatt városába érkezünk. 

Hallstätter See: a Salzkammerguti-tóvidék legkisebb tava, tengerszint feletti magassága 508 m, hossza 8 km, szélessége: 2 km, felülete: 8,5 km², mélysége: 125 m. 

Hallstatt: a hallstatt-dachsteini kultúrtáj névadója, a közelben lévő Dachstein csúcsról kapta a nevét a tájegység, amely világörökség rangját 2001-ben nyerte el. 

A leghíresebb és legkisebb salzkammerguti város, csökkenő lakosságszámmal. Amíg 1987-es adatok szerint 1400 fő, addig 2007-ben már csak 960 fő, 2010-es mérés szerint pedig már csak 750 fő lakta a várost. Ez az elvándorlási mutató magas, mert ez azt jelenti, hogy mivel a település helyhiánnyal küzd 23 év alatt 53 %-kal csökkent a lakosságszám, vagyis 2,3 %-kal csökken évente a lakosok száma. Nevének eredete: hall római-kelta nyelven sót, sóbányászatot, statt ónémet nyelven várost jelent, vagyis Hallstatt sóvárost, sóbányászok városát jelenti, amely évezredeken át biztosította az itt élőknek a mindennapi megélhetést egészen az 1800-as évek elejéig, amikor a sókészletek kimerülése miatt egyre inkább az idegenforgalomból kezdtek el élni, amely a településnek a mai napig az egyetlen egy jelentős megélhetési forrása. A közút a város oldalán, a vasút a túlparton, ahonnan az utasokat komp szállítja. A város felkapaszkodik a hegyre, temetésre szűk a hely, ezért a templom kertjében lévő temetőben a legrégebbi sírt kiássák, ha új halott van, maradványokat a csontházba viszik és a koponyákat az elhunyt családjának jövedelmi szintjétől függően díszítik az erre szakosodott koponyafestők.

Mondsee, a tó: hossza 11 km, szélessége 2,5 km, mélysége: 60 m, tengerszint feletti magassága: 481 m, felülete: 14,2 km²

Mondsee, a falu: 2 200 fő lakosú. A vele azonos nevű tó a település névadója. 2005. augusztus 15-én II. János Pál pápa a falu templomát dómból bazilika rangra emelte egy ünnepi szentmise keretében.

Attersee, a tó: a vízfelület egy része, a kisebbik fele a Németország területén elterülő Bajorországhoz tartozik. 1921 óta itt húzódik az osztrák-német államhatár. Osztrák neve: Attersee, német neve: Kammersee, amely Ausztriában nem használatos.

A tó hossza: 21 km, szélessége: 2-3 km, mélysége: 171 m, tengerszint feletti magassága: 467 m, felülete: 46,7 km²

Attersee, a falu: 1 300 fő lakosú, "vízisportok paradicsoma", népünnepe a Maria Himmelfahrt (Mária mennybemenetele).

Golling: az 1 500 fő lakosú település nevezetességei a gollingi vár, amely kezdetben erődként, majd kb. egy évszázadon át kastélyként, az 1960-as évek közepétől pedig a település múzeumaként szolgál. A város határában lévő hegycsúcs osztrák nevén a Hoher Goll, német nevén a Hochgolling osztrák oldalon lévő csúcsa 2863 m magasságban fekszik a tengerszint felett, német oldalon pedig valahol 2500 m magasságban tengerszint felett terül el. 

Gollingból továbbutazva érjük el az Osztrák Nárciszünnep állandó helyszínét, Ausseerland vidékét. Központja Bad Aussee, az 5 000 lakosú város, amely az ország mértani központja, a fővárostól 312 km-re. Vasútállomása a Salzkammergutbahn főpályaudvara volt 2010. december 15-ig, amikor is a vasútvonalat véglegesen bezárták. Aussee gyors-és személyvonattal, valamint busszal 4 óra alatt, IC-vonattal 2 óra 41 perc alatt érhető el. 2010. december 16-tól már csak IC-vonatok járnak a főváros és Aussee közt. 

A városban sólepárlóműhelyek működtek, majd a sókészletek kimerülése után, az 1800-as évek elején a gyógyforrások feltárása után felvette a "Bad" előnevet. Ez 1903-ban történt. A város nevezetessége a Nárciszünnep mellett Erzherzog Johann és Plochl Anna.

Anna Plochl 1804-ben született Aussee-ben a helyi postamester lányaként, 1819-ben találkozott a Toplitz-tónál Szalvátor János főherceggel, Orth János unokatestvérével. Amíg Orth Jánost a császári kancellária kitagadta, tanulva unokatestvére örökösödési hercehurcáiból, önként lemondott trónöröklési jogáról, hogy Anna Plochl postáskisasszonyt feleségül tudja venni. 1829. január 6-án kötöttek a fiatalok házasságot Aussee-ben, 1939-ben született gyerekük Ferenc Lajos meráni gróf. Mivel Salvator Erzherzog János főherceg népszerű intézkedéseket hajtott végre így munkásságát szász választófejedelem címmel ismerték el és ezért felesége, Anna Plochl meráni grófnő és Németország nagyasszonya címet kapta meg. A stájerok hálából az esküvői népviseletet Plochl-viseletnek nevezték el, Erzherzog Johann 1859-ben bekövetkezett halála után Anna Plochl egykori férje iránti tiszteletből 1860-ban megalapítja a grazi Műszaki Egyetemet, az osztrák Honi Véderőt, a mai Osztrák Honvédség elődjét, és a Grazban alakult Anna gyermekkórházat, amely ma a Grazi Egyetem Gyermekklinikájaként működik 2003 óta. Anna Plochl 1885-ben hal meg Bad Aussee-ben.

A több, mint 50 éve, lassan 60. éve megrendezendő Nárciszünnepet Bajorország és Stájerország tartomány miniszterelnökei közösen nyitják meg, ezzel jelezvén azt, hogy nemrég, 1921-ig a két tartomány Belső-Ausztria néven Ausztriához tartozott. 

Aussee a közelben lévő Altaussee-ről kapta a nevét. Hossza: 3 km, szélessége: 1 km, mélysége: 35 m, tengerszint feletti magassága: 720 m. 

Ausseerland vidékén a vadnárciszt finoman és nagyon nagy körültekintéssel szedik le a virágokat és ebből különféle figurakompozíciókat készítenek, amelyeket díszes felvonulás keretében lehet végignézni ezt a gyönyörű eseményt. Összesen 40 figura vonul fel Aussee-ben, majd pedig autókra, teherautókra és mikrobuszokra teszik a figurák egy részét és a tőle 3 km-re lévő Grundlsee faluba viszik át, ahol a tavi fesztivál keretében csak 25 figurát úsztatnak a csónakokon.

Grundlsee, a falu: lakossága jelentéktelen, alig pár százan lakják, klímatikus gyógyhely.

Grundlsee, a tó: hossza: 6 km, szélessége: 1 km, mélysége: 64 m, tengerszint feletti magassága megegyezik az Altaussee-vel.

Azzal zárom soraimat, hogy igaz nagyon-nagyon picike és parányi terület az Ausseerland a nagy Salzkammergut területéből, hiszen a két település összlakossága összesen 6 000 fő, de a 4 napos Nárciszünnep során közel 50 000 idelátogató turista kíváncsi erre az eseményre.

Képek

Gmunden, városi park Anyuval

Bad Ischl, Főiskola

Hallstatt, körtefás ház

Golling, vasútállomás a Hoher Goll hegycsúccsal

Bad Aussee, Operaház fantomja

Grundlsee, Münchausen báró golyósan