Ment a gőzös Kanizsára, a MAORT-városa: Nagykanizsa

Ki ne ismerné a mondókát? Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. Kanizsai, Kanizsai állomásra, elöl ül a masiniszta, hátul meg a hátul meg a krumplifejű palacsinta, ki a gőzöst, ki a gőzöst vakvágányra irányítja.
Vagy a másik ilyen fennmaradt szólásmondás a kanizsai Kinizsi.
Ezek mind erről a városról szólnak.
Nagykanizsa 54 000 lakosa méltán emlékszik arra a korra, amikor Hevesi Sándor megalakította a város állandó színházát vagy Halasi István kezdeményezésére közkönyvtár létesült. A nemesi famíliák közül a Kanizsai és Kinizsi családok közül meg kell említeni azt, amikor Kanizsai Dorottya közadakozásából létrehozza a város közkórházát, a Kinizsi család pedig pénzreformot hajt végre és állandó pénzbetétváltó irodát (mai takarékszövetkezet) hoz létre az 1800-as években. Ennek a Kinizsi családnak a sarja volt a nagyon erős Kinizsi Pál, akiről legendák szólnak.
A megy a gőzös című nóta pedig azt fogalmazza meg, hogy amikor a Déli Vasúttársaság sínpárjai elérték Kanizsa városát és ezáltal megyeszékhely rangot kapott, akkor sokáig gazdasági okokból nem lehetett tranzitállomás, vagyis átmenő-pályaudvar, mert a trieszti vasút (DSA=Duna-Száva-Adria Vasút) a Pécs-Kaposvár-Buda vonalat fejlesztette és így ez végállomás lett egészen addig, amíg Szlavónia néven Isztria és Szlovénia nem egyesültek önálló országgá, de akkor pedig az I. világháború miatt leállt a fejlesztés.
Ezekben az években, 1880-1890 közt egy új cég nevét kellett megtanulniuk a kanizsaiaknak, ez volt a MAORT = Magyar-Amerikai Ásványolaj- és Gázforgalmazó, Gyártó Részvénytársulat, a mai MOL és AMOCO közös elődje.
Az I. világháború miatti tömbösödés következtében felbomlott a közös cég és a magyar részből megalakult szovjet segítséggel az ÁFOR = Ásványolaj-forgalmazó Részvénytársaság, amelyből 1990-ben MOL = Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság lett. Az amerikai üzletrészből pedig létrejött az AMOCO = American Oil Company, amelyből 2001-ben BP Europe = British Petroleum Ltd., majd 2008-tól Propex International lett.
Amikor az amerikai olajipari mérnökök idejöttek Magyarországra, akkor építette a város a MAORT-telepet, ami egy hatalmas összefüggő korabeli lakótelep volt az 1930-as években, 1947-ben vonultak ki és lett külön szervezve az AMOCO, illetve az ÁFOR.
Tényleges jelentősége mára már nincs a városnak, mert 100 év megyeszékhelyi múlt után 1966-ban Zala megye székhelyét Zalaegerszegre helyezték át.
Nagykanizsa 1866-ban nyerte el megyeszékhelyi rangját az akkor épülő Déli Vaspályatársaságnak köszönhetően, aminek következménye lett, hogy 1871-re elérte a Délvidék akkori fővárosának számító Kanizsát.
A kereskedőváros három, a mai napig jól elkülöníthető városrészt alkot: Kiskanizsa, Kanizsa-puszta és Ipartelepek (későbbi MAORT-telep). Ezek összevonásából alakult meg József nádor közbenjárására a három különálló városkából Nagykanizsa. A Déli Vasút vasútállomása Kanizsa néven Kanizsa-puszta volt, amely azért létesült, hogy a környező mezőgazdaság igényeit kiszolgálja.

Képek:

17-es hosszúsági kör emlékműve: azon városok a testvérvárosai, amelyek ezen a körön vannak rajta.

Hevesi Sándor Művelődési Ház: a város színházának is helyt ad.

MAORT-telep: az 1930-as évek lakótelepe

Postapalota

125 éves a Déli Vasút (1861-1986)

Vasúti emlékpark: a Déli Vasút tárgyaiból az 1986-os évfordulón avatta fel az akkori miniszterelnök, Nagykanizsa tanácselnöke és a MÁV akkori vezérigazgatója

Kanizsai gőzvasút emlékmű: Nagykanizsa vasútállomás falán, a Déli Vasút 125 éves emléktáblája mellett látható, a vonatra várakozás közben lehet nézegetni.