2016. április 28., csütörtök

Szentendre, a legnépesebb délszláv település

A 26 000 lakost számláló város névadója II. András királyunk, akit az 1500-as években Szent Endre néven emlegettek, amikor a pápa a világ szentjeinek sorába emelte.
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén több betelepítési hullám sodort végig. A török idők elmúltával a középső országrész, köztük Szentendre teljesen elnéptelenedett, ezért Mária Terézia délszláv népcsoportokat telepített be ide: rácok, szerbek, horvátok, szlovének, szlavónok, vendek, bolgárok, görögök és moldávok jelentek meg, akik egy része elmagyarosodott, másik része pedig mindvégig megtartotta déli néphagyományait.
Ennek a jellegzetes délszláv kultúrának jelentős személyisége volt Vujisics Tihamér szerb születésű és magyar származású koreográfus és táncművész.
A Mária Teréziát követő évszázadokban pedig a művészek és írók kedvelt lakhelyévé vált: itt alkotott Kovács Margit keramikusművész, a Ferenczy-család több híres tagja, akik híres szobrászok voltak. Ide települt ki Nádas György humorista és színművész, itt lakott Antal Imre zongoraművész és tv-műsorvezető, jelentőssé vált a Szentendrei Művésztelep.
1990 tavaszán a Budapesti Közlekedési Múzeum a HÉV-végállomásnál itt nyitotta meg a Magyar Villamosok és HÉV-járatok Gyűjteményét, ami 1998-ban vette fel a Budapest Városi Tömegközlekedési Múzeum nevet.
A Horn-kormány rájött arra, hogy Budapestnek sok adminisztrációs teher nyomja a vállát, ezért a Közép Duna-vidék Régió székhelye Szentendre és Pest megye székhelye pedig a királyi főváros, Gödöllő lesz 1997-ben. Azóta Budapest csak egyszerűen Magyarország fővárosa.
A Pest Megyei Könyvtár alapítása óta Szentendre városában működik, a Flór Ferenc Megyei Kórház központja pedig Kerepes városában van, de fiókintézménye a Budapesti Rókus Kórház.
Többet nem írok róla, mert aki kíváncsi a város hangulatára az üljön fel a Batthyány téren a HÉV-re, unokaöcsém szerint a "zöld villamosra" és szálljon le róla Szentendre végállomáson, vagy szálljon fel az Újpest Városközpontból induló sárga színű távolsági buszra és Aquincum felső megállón keresztül 50 perc utazással zötykölődve megérkezhet a Szentendre Duna-part végállomásra. Mindkét utazási formát ajánlom, de a HÉV-vel való utazás gyorsabb, mert az csak 28 perc és nemcsak rövidebb, de sokkal szebb is, mert a vasúti szerelvény a Batthyány tértől Szentendre állomásig a Duna-parton megy. A buszos utazás pedig a főváros szürkébb és zordabb oldalát mutatja a bámészkodónak, mert a régi gyárak és üzemek már 26 éve az enyészeté lett és azóta sem nyúltak hozzá. Volt egyszer egy gyáripar, de erre senki sem lehet büszke sajnos!

Most pedig a képek:
város főutcája
Centrum Üzletház
Dunaparti sétány
Falumúzeum
hajókikötő
katolikus templom
Korona Vendéglő
Városi Tömegközlekedési Múzeum, Muki-villamos
Vujisics Tihamér háza
Duna-part

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése